Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-04 / 181. szám
1981. augusztus 4., kedd Augusztus 19-ig Békéscsabán Megnyílt a VI. alkalmazott grafikai művésztelep NSZK-beli szakszervezeti küldöttség Budapesten A KPVDSZ elnökségének meghívására Günter Volkmar első elnök vezetésével hazánkba érkezett a Német Szövetségi Köztársaság kereskedelmi bank- és biztosítási alkalmazottak szakszervezetének küldöttsége. A küldöttség tanulmányozza a magyar kereskedelmi és pénzintézeti dolgozók élet- és munkakörülményeit, az érdekvédelmi tevékenység helyzetét. Nemzetközi eszperantó iskola Egerben Egerben tegnap délelőtt megnyitották az eszperantis- ták nemzetközi iskoláját. A tíznapos tanfolyamra tizenhárom országból mintegy százan érkeztek. A résztvevők öt csoportban tanulják majd az egyre szélesebb körben használt nemzetközi nyelvet. Délelőttönként négy órán át gyakorolják az eszperantót, délutánonként és esténként pedig baráti találkozó, népzenei koncert, gitárhangverseny, városnézés, bükki kirándulás szerepel a programban. A találkozó egyik jellegzetes eseményeként eszperantókertet avatnak Egerben. Megjelent a Szövetkezeti Élet Dohányzás nyomán lakástűz keletkezett a Pest megyei Táborfalván, a Petőfi Sándor utca 14. számú házban. A lakás berendezése gyulladt meg; a tüzet a környék lakói eloltották, de a helyiségben tartózkodó 79 éves Szakali János és a 42 éves Szakali György füstmérgezés következtében életét vesztette. A tűz keletkeA hónap első napján megjelent a Békés megyei Szövetkezeti Élet, mely gazdag olvasnivalót kínál most is. A lap egyebek között megemlékezik az 59. nemzetközi szövetkezeti napról, s a „Békés megye szövetkezeti mozgalmában növekszik a kezdeményező és alkotó kollektívák, szakemberek, vezetők szerepe” címmel a Kétegyhá- zán megrendezett ünnepségről közöl bő terjedelmű, gazdag fotóanyaggal illusztrált tudósítást. A lapból megtudhatjuk. hogy a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ kibővített igazgatósági ülése a gazdasági kérdések mellett kitért a fa- lusi, a tanyasi múltra, tárgyalt a muzeális értékű emlékekről, és azok megmentéséről. Az ősszel megrendezésre kerülő ipari szövetkezetek VIII. kongresszusára való készülődésről olvashatunk, ezenkívül két tsz-elnök portréja, hitvallása rajzolódik ki az olvasó előtt. Több ágazat, néhány termelő- és ipari szövetkezet mindennapjairól olvashatunk elemző írásokat. A második fordulóval folytatódik a lap kongresszusi rejtvénypályázata. Ismét áldozatokat követelt a dohányzás az ágyban Szeljak György üdvözölte a müvésztelep résztvevőit, a pályázatokat kiírt szervek képviselőit Fotó: Fazekas László Tegnap délután a békéscsabai ifjúsági házban ünnepélyes külsőségek között megnyílt a VI. békéscsabai alkalmazott grafikai művésztelep. A köszöntők után Szeljak György, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese mondott megnyitó beszédet, elemezve a megyeszékhely vezetőinek, üzemeinek és intézményeinek művészetpártoló szerepét. Az, idei művésztáborban 14 alkotó vesz részt, közülük ketten a két város közötti kulturális csereegyezmény értelmében a jugoszláviai Zrenjaninból érkeznek; négyen pedig a művésztelepnek helyt adó város fiatal alkotói. Az alkalmazott grafika művelői ez alkalommal a csomagolás és az embléma területein kaptak lehetőséget az alkotásra: tíz me- gyénkbeli és egy fővárosi intézmény, vállalat, illetve intézmény huszonegy témá, ban hirdetett pályázatot. A legjobban sikerült munkákat a meghirdető szervek megvásárolják, s a lehetőségek szerint azokat kivitelezik. így tehát rövidesen valamennyien találkozhatunk a művésztelepen született alkotásokkal. Az alkalmazott grafikai művésztelep — hagyományosan — a békéscsabai Kner Nyomda kultúrtermében megrendezendő kiállítással zárul, amelyet augusztus 19- én délután fél egy órakor Rideg Gábor, a Művészet című folyóirat főszerkesztője nyit meg. (N. L.) Nyolcvannyolcezer otthoni baleset II folóklubok szegedi szalonja Kiosztották a díjakat A hazai fotóklubok 17. szalonját vasárnap nyitót* ták meg Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban. Huszonöt klub. fotókör és stúdió tagjainak felvételeit ítélte a zsűri bemutatásra alkalmasnak, 73 szerkő 127 fotója került a közönség elé. Az amatőr fotósok felvételeikkel mai életünk'jelenségeinek művészi megörökítésére, munka- és ember- ábrázolására törekedtek. A szegedi Városi Tanács művelődésügyi osztályának vándordíját — immár negyedik alkalommal — a pécsi Mecseki fotóklub „Fócus” csoportjának ítélték oda. A Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága tiszteletdíját a debreceni fotóklub kapta meg. Tíz egyéni díjat is átadtak. A nyertesek: Török László (Vác), Kovács László (Baja), Máté András (Debrecen), Cseri László (Pécs), Kürti Mihály (Pécs), Szalay Ákos (Budapest), Süli István, Syenes Kálmán, Vadász György (Debrecen), Szabó László (Székesfehérvár), Újhelyi István (Budapest) kapta. A fotóklubok szegedi szalonjának múlt évi nagydíját elnyert Cseri László, a Mecseki fotóklub „Focus”- csoportjának tagja önálló kiállítását is megnyitották vasárnap, a Bartók Művelődési Központban. Mindkét tárlat augusztus 30-ig várja az érdeklődőket. Az Állami Biztosító adatai szerint ez év első felében az átlagosnál több otthoni baleset történt: hat hónap alatt 88 ezren szenvedtek kisebb- nagyobb sérülést. Az elektromos áram 120 balesetet okozott, a háztartási gépek kezelése közben 4800-an, a kézi szerszámokat használók közül pedig több mint 5 ezren sérültek meg. A tűz, a robbanás fél év alatt 250 balesetet idézett elő, s a sérültek tíz százaléka életét vesztette. A tapasztalatok szerint a lakások gyakori veszélyforrásai a fürdőkádak, a lakkozott padlóra terített szőnyegek, a például ablaktisztításhoz — létra helyett — egymásra helyezett konyhaszékek. Sok balesetet okozott a háztartási gépek helytelen használata is. Az első félévi baleseti statisztikákból kitűnik, hogy a lakásokban tartott állatok is sokszor veszélyt jelentenek. Az Állami Biztosító ugyanis 1820 esetben fizetett kártérítést a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelei helyett azért, mert kutyatartói, méhészi vagy egyéb állattartói minőségükben másoknak kárt okoztak. zési körülményeinek vizsgálatát a tűzoltóság és a rendőrség folytatja. Nemrégiben vették birtokukba a dolgozók az új szociális létesítményeket a Mezőberényi Építőipari Szövetkezet új, központi telephelyén. A korszerű melegítőkonyhás étkező, az új öltözők mind a jobb munkakörülményeket szolgálják ^ j., ^ Mindennapi hazafiság inek a feladata a hazafias nevelés? Sokan úgy vélik, a néphadsereg, az MHSZ, az iskola dolga, hogy felébresz- sze a fiatalokban a hazafias érzést. Mások még a szóval sem tudnak mit kezdeni, túl fennkölt fogalomnak érzik áhhoz, hogy mindennapi életükkel kapcsolatba tudják hozni. Holott a mindennapi hazafiság tudata is kell ahhoz, hogy ebben az országban, itt és most becsülettel és tisztességgel éljünk, dolgozzunk. Mert ez a lényeg: az igazi hazafiság, a romantikus közhelyekkel ellentétben, nerh abban áll, hogy. tudunk'-e, meghalni a hazáért. Hanem, hogy tudunk-e élni érte? Nemcsak a fegyveres testületek vagy az iskola dolga, hogy felébressze a fiatalokban egy nagyobb közösséghez való tartozás tudatát. Ehhez az szükséges, hogy az életét kezdő ember érezze, tapasztalja, mit jelent a közösség, hogyan éljen benne. Az első közösség, amivel találkozunk, a család. Itt tanulunk meg beszélni, s itt tanulunk meg úgy beszélni, úgy gondolkodni, úgy érezni, ahogy azt a család légköre kialakítja. Ez a kisközösségi atmoszféra is élő történelem. A háborút átélt idősebb generáció sebei nem hegedtek be nyomtalanul, félelmeik nem párologtak véglegesen el, s hitük és az országot újjáépítő erejük sem veszett a múltba. Abban, ahogyan gondolkodunk, elejtett szavainkban, fintorainkban, még vágyaihk színezetében is ott vannak a halottak és külföldre szakadtak, a megfakult illúziók és megerősödött hitek — kinek-ki- nek a nemzet sorsától függő egyszemélyes történelme szerint. De a fiatalok közül sokan mintha nem tanulták volna meg szüleiktől, hogy a történelem szüntelenül ható, létező valóság, s hogy Magyar- ország nemcsak földrajzi egység, hanem mindannyiunk többé-kevésbé közös szituációja is. Ha a haza szót hallják, eszükbe jut mindaz, amit az iskolában oktattak nekik Rákócziról és Petőfiről — de a kurucok és ezernyolcszáznegyvennyolc, továbbá ezerkileneszáztizenki- lenc forradalmárai gyakran éppúgy meseszerű hősök számukra, mint Mátyás király, Könyves Kálmán vagy a hét honfoglaló vezér. Közelmúltunk pedig sokszor még eny- nyire sem él bennük. Barátom mondja, eladták a bizományiban a nászajándékba kapott ezüstkanalakat. De hát — sóhajtott fel az édesanyja — azok Sára nénié voltak Na és? — kérdi a fiú. Ki az a Sára néni? Hát akit a nyilasok elvittek — feleli az asszony, és néznek egymásra értetlenül. A nyilasok, a Horthy-korszak, s mindaz, ami előtte és utána volt, a mai fiatalokat elhalványult távlatokból érinti. Sok szülő követte el azt a hibát, hogy nem törődött azzal, kialakul-e, s ha igen, milyen lesz gyereke történelmi tudatá. Sőt, sokan úgy vélekedtek: minek szegény kisfiú lelkét azzal a sok rémséggel mérgezni. Elég volt nekem elszenvedni, emlékezetembe temetem azt az időt. Pedig nemcsak rémségek voltak akkor, hanem az emberi helytállás, a tisztesség, az önzetlen segítőkészség példatára is közelmúltunk. S oda nyúlnak a ma gyökerei is. A család, a szülők történelmének ismerete nélkül aligha, vagy csak nagyon nehezen teheti sajátjává bárki is a nemzeti történelmet. Például a népművészet iránti érdeklődésünk is, azért válhatott felületessé, múló divattá, mert a családi nevelés számtalan fiatal számára nem tette érzékletes valósággá a nemzeti múlttal való összetartozást. Talán azért nem, mert annyi egyéb dolgunk van, mert elő kell teremteni a pénzt a lakásra, a bútorra, a kocsira, a gyerek öltöztetésére, mert életünk hajszás és egymásra alig jut időnk, s mert mindezekért is sok család nem vált igazi közösséggé. □ családnak, az iskolai osztályoknak, az ifjúsági mozgalomnak óriási a szerepe s a lehetősége abban, hogy kifejlessze a fiatalok önzetlenségét, segíteni akarását, egymás iránti felelősségvállalását. Az ember alapvetően közösségi lény, ahogy tud, menekül a magányosságtól. Ha irányításunkkal nem, megtalálja hát másképp a közösséget a diák, a gyerek; de a legkevésbé sem mindegy, hogy a galeriban vagy az iskolai önképzőkörben. Annak, aki egy galeri agresszív erkölcsi normái szerint él, hiába mondjuk a hazáról akár a legszebb szavakat. A fiatalok még képlékeny személyiségét kell úgy alakítanunk, hogy jelleme a közösségi értékektől formálódva szilárduljon gerincessé. S akkor könnyen megérti, hogy a haza szó nem frázis: s hogy érte lehet és kell is élni: tisztességes, becsületes, alkotó munkával. Szunyogh Szabolcs Hz augusztus 1-től érvényes devizaárfolyamok Egység Devizanem Nem kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban 100 albán lek a) 156,59 156,59 156,59 100 angol font 6135,53 6141,67 6147,81 100 ausztrál dollár 3720,34 3724,06 3727,78 100 belga frank 82,20 82,28 82,36 100 bolgár leva a) 1676,14 1676,14 1676,14 100 csehszlovák korona a) 170,— 170,— 170,— 100 dán korona 430,54 430,97 431,40 100 francia frank 568,05 568,62 569,19 100 holland forint 1214,09 1215,31 1216,53 100 indiai rúpia * 364,64 365,00 365,37 1000 japán yen 139,77 139,91 140,05 100 kanadai dollár 2690,02 2692,71 2695,40 100 KNDK von a) 910,42 910,42 910,42 100 kubai peso a) 1328,80 1328,80 1328,80 100 kuwaiti dinár 11523,61 11535,15 11546,69 100 lengyel zloty a) 76,42 76,42 76,42 100 mongol tugrik a) 352,87 352,87 352,87 100 NDK márka a) 484,— 484,— 484,— 100 norvég korona 537,64 538,18 538,72 100 NSZK márka 1350,22 1351,57 1352,92 1000 olasz líra 27,14 27,17 27,20 100 osztrák schilling 191,98 192,17 192,36 100 portugál escudo 50,21 50,26 50,31 100 román lei a) 170,— 170,— 170,— 100 spanyol peseta 33,37 33,40 33,43 100 svájci frank 1547,40 1548,95 1550,50 100 svéd korona 634,31 634,94 635,57 100 szovjet rubel a) b) 1700,— 1700,— 1700,— 100 USA dollár 3263,48 3266,75 3270,02 100 vietnami dong a) 682,81 682,81 682,81 a) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok b) Csak magyar-szovjet viszonylatban érvényes