Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG tS fl MEGYEI TDNflCS LAPJA 1981. AUGUSZTUS 4., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Megnyílt a IV. anyanyelvi konferencia Nemzetiségi találkozó Bánkon Százharminc külföldi és hatvan hazai résztvevővel tegnap, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem aulájában megnyílt a Magyarok Világ- szövetsége által immár ne­gyedik alkalommal megren­dezett anyanyelvi konferen­cia. A magyar nyelv és kultú­ra külföldi ápolását szolgáló nemzetközi tanácskozást — „Engedjétek hozzám jönni a szavakat” címmel — irodal­mi műsor vezette be, majd házigazdaként Horváth La­jos, Baranya megye Taná­csának elnöke, és ár. Török Béla professzor, az orvostu­dományi egyetem tudomá­nyos rektorhelyettese kö­szöntötte a megjelenteket. Ezután Bognár József aka­démikus, a. Magyarok Világ- szövetségének elnöke mon­dott beszédet. Mint többek között hangoztattad, az anya­nyelvi konferencia égisze alatt kialakult, és egyre erő­södő tudományos, ismeret- terjesztő, publikációs és szervezési tevékenység az elmúlt másfél-két évtized legsikeresebb közös vállal­kozása volt a külföldön és itthon élő magyarok közötti kapcsolatok megteremtésé­ben. A negyedik anyanyelvi konferencia megnyitásának napjaiban — hangsúlyozta végül Bognár József — új­ra megerősítjük, és mun­kánkkal maradandóvá tesz- szük önmagunkban azt a reménységet, hogy a világ- helyzet lehetővé teszi, vagy legalább is nem akadályozza meg a kapcsolat fejlődését. A magyar társadalom mind saját külső kapcsolatainak építése, mind saját társada­lompolitikájának tovább­fejlesztése során, érdekelt abban, hogy a hazai kultúra, és a külföldön élő magyarok közötti kulturális, tudomá­nyos és emberi kapcsolatok még a mainál is szélesebbé, tartalmasabbá és hasznosab­bá váljanak. Bognár József beszéde után Lőrincze Lajos pro­fesszor tartott előadást az anyanyelvi mozgalom el­múlt tíz évéről. Lőrincze Lajos elöljáróban hangsúlyozta: a mostani ösz- szejövetel jelentőségét erősí­ti, hogy éppen tíz évvel ez­előtt volt Debrecenben az első anyanyelvi konferencia, s az évforduló jó alkalom a visszatekintésre, számadásra. Az anyanyelvi mozgalom célul tűzte ki, hogy a hatá­rainkon túl élő magyaroknak segítsünk nyelvünk őrzésé­ben, magyar kultúrájuk ápo­lásában, a magyarsághoz va­ló tartozásuk tudatának erő­sítésében. Már a debreceni konferencián kialakult a feladat: közösen meg kell alkotni az anyanyelvi okta­tás eszköztárait, intézmény- rendszerét. A kezdet kezde­tén létrehozták a'balatoni — nyelvtanulással egybekö­tött — gyermeknyaraltató táborokat. A hazai és kül­országban élő magyar szak­emberek, pedagógusok lel­kes, áldozatos munkájának eredményeként néhány év alatt az iskolások minden korosztálya számára elké­szültek a könyvek. 1972-ben megnyitották a sárospataki nyári kollégiumot, hogy a gyermeknyaraltatásból ki­nőtt korosztály is megfelelő lehetőséget kapjon anya­nyelvi tudásának gyarapítá­sára. 1975-ben megszervez­ték a debreceni pedagógus­továbbképző tanfolyamot, 1979-ben megjelent a „Be­széljünk magyarul!” című tankönyv. Lőrincze Lajos a további­akban elemezte azt a szem­léletváltozást, amelynek lé­nyege: a magyar kultúra ér­tékeinek — a magyar iro­dalomnak, történelemnek, művészetnek, hagyományok­nak — megismertetése nél­kül nem oktatható igazán a nyelv sem. Segíteni kell a népdaléneklés, néptánc, szín­játszás minél szélesebb kö­rű, és minél igényesebb for­májú-tartalmú elterjedését is. Délután a külföldi résztve­vők hozzászólásával foly­tatódott a konferencia. Este a résztvevők a Bartók-cen- tenárium alkalmából elő­adást hallgattak meg a zene­szerzőről. amit a Bartók- művekből rendezett kamara- hangverseny követett. A következő napokban bi­zottságokban és munkacso­portokban folytatja tanács­kozását az anyanyelvi kon­ferencia. Mintegy tízezren voltak kíváncsiak vasárnap, a bán- ki nemzetiségi találkozóra a Nógrád megyei nemzetisé­gi napok hagyományos záró­eseményére. Az ünnepséget népviseletbe öltözött szlovák és német nemzetiségi, vala­mint magyar művészeti együttesek színpompás, da­los-táncos menete nyitotta meg. A vízi színpad előtti szabadtéri nézőtéren helyet foglaltak a huszonnégy Nóg­rád megyei nemzetiségi köz­ség képviselői. Ott voltak a Nógrád megyei politikai és társadalmi szervezetek, a ma­gyarországi nemzetiségi szö­vetségek, valamint a szlová­kiai losonczi járás küldöttsé­Pécsett, a TIT Bartók Klubjában tegnap megnyílt a XXIII. „Népek barátsága” nyári egyetem második sze­mesztere, több mint kilenc­ven angol, belga, bolgár, lengyel, NDK-beli, olasz és svéd hallgató részvételével. Hazánk kontinensünk leg­melegebb területei közé tar­tozik ezekben a na­pokban. Igaz, egész Euró­pában meleg, nyári az idő, egyedül az Alpok és a Cseh- medence körzetében okoz­nak záporokat, zivatarokat a hidegebb légtömegek^ de a legforróbb kánikula a Kár­pát-medencében és a Bal­kán-félszigeten van. Ezeken a helyeken, így nálunk is, napközben 35 fok körüli a hőmérséklet. Magyarorszá­gon ez a meleg idő 3—8 fok­kal magasabb hőmérsékleti értéket mutat az ilyenkor megszokottnál. A Meteoroló­giai Szolgálat előrejelzése gének képviselői is. A né­pes nagygyűlésen ár. Mól- nár Béla, á Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára méltatta hazánk leni­ni nemzetiségi politikáját. A nagygyűlést követően a Nógrád megyei együttesek és szólisták mellett bemutat­ta műsorát a losonczi járás népi együttese, a gyetvai Podpolonec együttes, vala­mint az NDK-ban élő szorb nemzetiség népi együttese is. Megrendezték a magyaror­szági szlovák nemzetiségi lap, a Ludove Noviny napját. A programot nép- és ipar- művészeti vásár, délután pe­dig népdalműsor tette vál­tozatossá. A hallgatók sokoldalú képet kapnak a mai magyar való­ságról, hazánk gazdasági, társadalmi és politikai hely­zetéről, tudományos és kul­turális kapcsolatairól, köze­lebb megismerkednek Ba­ranya és Pécs történeti és természeti értékeivel. szerint az északról jövő hű­vösebb légtömegek csak ki­sebb záporokat, zivatarokat okozhatnak nálunk, némi felüdülést nyújtva a nagy forróságban. Egyébként jó néhány napig tartósnak ígérkezik ez a meleg. Bizonyára az üdülőket, tu­ristákat érdekli, hogy az Adria partján a levegő 35— 40 fokra melegszik föl, a tengervíz hőmérséklete kon­tinensünk déli vidékein és a Fekete-tenger 24—26 fokos. A Balti-tenger vize továbbra is 17 fokos. Nálunk a Bala­ton a legmelegebb, 24—26 fokos, a Velencei-tó 25 fokos, a Tisza vize 23, a Du­náé pedig 18 fokos. Megkezdődött a „Népek barátsága” nyári egyetem második szemesztere Kánikula a Kárpát-medencében és a Balkán-félszigeten Nyitásra várva Békéscsabán, az Univerzál Áruház előtt Fotó: Martin Gábor Hatvanmillió forinl értékű ruhanemű Megkezdődött a szezon végi vásár Mostanában eléggé elké­nyeztet bennünket a kejes- kedelem a különböző ked­vezményes akciókkal. A sze­zon végi vásár azonban más. Várjuk, számítunk rá, hi­szen a 30—40 százalékkal ol­csóbban megvásárolt íruha- nemű és lábbeli még ezen a nyáron is jó szolgálatot tehet használójának. Hétfőn, már a kora regge­li órákban sok érdeklődő állt a szaküzletek és az áruházak bejárata előtt megyeszerte. Remélhetőleg nem hiába, mert az állami és a szövet­kezeti üzletek, a nagykeres­kedelmi vállalatok jól felké­szültek a várható nagy for­galomra. A megyei tanács kereskedelmi osztályán el­mondották, hogy 62 millió forint értékű árut vóntak be az akcióba, amely 24 száza­lékkal több a tavalyinál. Széles a cipők választéka: 21 millió forint értékűt ajánla­nak a boltok. Divatcikkekből 17, készruhákból 15, méter- és lakástextíliából 9 milliós készlet áll a vásárlók rendel­kezésére. Az Univerzál Kiskereske­delmi Vállalat üzleteiben és raktáraiban mintegy 23 mil­lió forintot érő ruházat és lábbeli vár gazdára. A Cent­rum Áruház 3,2 millió érté­kű árut dob piacra. A fo­gyasztási szövetkezetek kö­zül az orosházi ÁFÉSZ 3,1, a mezőkovácsházi 2, a szeghal­mi pedig 2,5 millió forin­tos készlettel rendelkezik. A békéscsabai szövetkezet ér­tékben 30, a szarvasi 15, a gyoma-endrődi 10 százalék­kal kínál több ruhát és ci­pőt, mint egy évvel koráb­ban. S. S. A kánikulai vasárnapon ezrek látogattak a strandokra, pihenőhelyekre. Csaknem ■ vala­mennyi strand zsúfolásig megtelt, így a gyulai is, ahol felvételünk készült. A forró vasár­napról szól képes összeállításunk a 4. oldalon Fotó: Szekeres András Ötnapos tanítási hét Kísérlet az 1981—82-es tanévben Az 1981—82-es tanévben 170 alsófokú és 80 közép­fokú oktatási intézményben kísérletként ötnapos lesz a tanítási hét, amelyet az az­után következő tanévtől ál­talánossá tesznek az ország iskoláiban. Addigra ugyanis már országszerte megvalósul az ötnapos munkahét. Amint a Művelődési Minisztérium­ban és az Országos Pedagó­giai Intézetben elmondták, a pedagógusok javaslatait fi­gyelembe véve elkészítették az ötnapos tanítási hét ter­vét, s ezt alkalmazzák azok­ban az iskolákban, amelyek erre vállalkoztak. Az új nevelési-oktatási ter­vek változatlanul érvénye­sek, az óraterveket azonban csekély mértékben, a tanév megváltozó szerkezetének megfelelően rendezik át. Megváltozik a heti órák és az évi tanítási hetek száma. Ez utóbbi a gimnáziumok­ban például nem 32. hanem 36 lesz. Következésképpen a tanév egykét nappal hama­rabb kezdődik, és valamivel később fejeződik be. Az öt­napos tanítási hetet kipró­báló iskolákban tehát az 1981—82-es tanév nyitóün­nepségeit — a nevelő testü­letek döntése szerint — au­gusztus 29-én, szombaton, vagy 30-án, vasárnap tart­ják. A tanítás augusztus 31- én, hétfőn kezdődik. Az első félév január 30-án fejeződik be. A téli szünet december 24-től január 3-ig, a tavaszi -szünet április 5-től 12-ig tart. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban^ és a gimnáziumokban június 18" án, a szakképzést folytató iskolákban pedig június 11- én lesz. A kísérletben részt vevő iskolák a számukra készített óratervek közül a lehetősé­geiknek, az adottságaiknak legmegfelelőbbet alkalmaz­zák. Gondoskodnak arról, hogy a tanulók napi megter­helése lehetőleg ne növeked­jék. Az Országos Pedagógiai In­tézet megvizsgálja, hogy a kísérletben részt vevő isko­lák az ötnapos tanítási hé­ten miként teljesítik a tan­tervet, az előirányzott felada­tokat, az új munkarend meg­felelő-e, nem terheli-e meg a tanulókat, a pedagóguso­kat. A tanulók tanulmányi teljesítményét is mérik majd, és tanulmányozzák a tan­órán kívüli tevékenységeket. A kísérlet, a vizsgálatok ta­pasztalatait, a pedagógusok, a szülők és a tanulók véle­ményét figyelembe véve ké­szítik elő az ötnapos tanítási hét bevezetését az 1982—83- as tanévben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom