Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
1981. augusztus 30., vasárnap gyünk kezdők. Jelenleg 8 kiskereskedelmi üzletünk van Tótkomlóson, Békéscsabán és Gyulán. Tavaly a bevételünk elérte a 26 millió forintot, ez a szám ez év első felében 12,5 százalékkal több. Árulunk húst, zöldséget, halat, tejterméket és takarmányt. Tervezzük, hogy a közeljövőben Békéscsabán, a Lencsési úton zöldség- és gyümölcsüzletet, Gyulán vetőmagboltot nyitunk. — Miért van zárva még mindig a volt ZÖLDÉRT - bolt? — Augusztus 15-én nyitot- tuhk volna, de nem érkezett meg az engedély a tanácstól. A nagyközségi tanácsnál Mitykó Jánosné, igazgatási csoportvezető semmit sem tud az engedélyről. — Az ügyintéző szabadságon van. folyik az átcsoportosítás — szabadkozik. Végül előkerül az akta. Kiderül : a téesz június 16-án kühlte el a kérelmet, de néhány adat hiányzott róla. Ezt június 30-ig pótolták. A hatóságok viszont valami oknál fogva nem engedélyezték a megnyitást. Ezért a termelőszövetkezet kérte, hogy hosszabbítsák meg a határidőt, amelyhez a tanács hozzájárult. A bürokrácia útvesztői kiszámíthatatlanok! — Egyébként az utóbbi években javult a zöldségellátás Komlóson — bizonygatja a csoportvezető. — Igaz: a ZÖLDÉRT általában olcsóbban kínálta az árut. Talán az is hozzájárult ehhez, hogy az AFÉSZ-pavilon eléggé mostoha körülmények között üzemel. Télen a deszkabódéban nem kellemes az eladóknak és az árunak sem tesz jót a hideg. a ZÖLDÉRT-nek nem üzlet Valamit nem értek. Folyton arról beszélünk, hogy hosszú az áru útja a termelőtől a fogyasztóig. Gyakran feleslegesen ékelődnek be a kereskedelmi szervek a zöldség eladásába, amely növeli az árakat. Elvileg tehát a téesznek kellene olcsóbbnak lennie a ZÖLDÉRT, vagy az ÁFÉSZ árainál. Megkérem Kraszkó Mátyást, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat osztály- vezetőjét: oldja meg a rejtélyt. — Elöljáróban annyit: Tótkomlóson csak hagyma- felvásárló-telepünk van. Zöldséget és gyümölcsöt Orosházáról szállítottunk a boltba. Őszintén megvallva, nem nagy üzlet a havi 30 ezer forintos .forgalom. Viszont mi. a lakosság jobb ellátását tartjuk elsődlegesnek. De nem volt mit tenni, a téesz felmondta a bérletet, kiköltöztünk. Ami a kérdést illeti: az igazság az, hogy a téeszek inkább a szabadpiachoz igazítják napi áraikat. A fogyasztási szövetkezetek és az állami üzletek inkább követik a mi árainkat. — Lesz-e ZÖL DÉRT-bolt Tótkomlóson? — Sajnos, újat nem tudunk építeni. Ideiglenesen azonban kapunk egy épületet a Komló étterem és a bútorbolt mögötti téren. Ezt egy hónapon belül rendbe hozzuk, és előreláthatólag szeptember 20-án megnyitjuk. A tanács elképzelései között szerepel, hogy 1984-ig itt építik meg a piacteret, ahol új zöldségesüzlet-sort is elhelyeznek. Minden jó, ha jó a vége! Azért ennek a történetnek is van némi tanulsága. Többek között az, hogy semmi sem a cégtáblán múlik. A legújabb intézkedések lehetővé teszik ugyanis: a zöldség és a gyümölcs forgalmazásával foglalkozó vállalatok, szövetkezetek a korábbinál jobban alkalmazkodhatnak a jelenlegi követelményekhez, módjuk van az árak helyi körülményektől függő, rugalmasabb megállapítására. Az eladásban tehát az eddiginél jobban kell érvényesülnie a piaci értékítéletnek. Tótkomlóson is! Seres Sándor Egyre több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Szerencsére, az idén van miből, hiszen az üzletek teli vannak paradicsommal, paprikával, még tart a dinnyeszezon. Naponta tapasztalhatjuk: a kínálat csaknem valamennyi termékből meghaladja a keresletet. Ennek is köszönhető, hogy a fogyasztói ár színvonala az első félévben országosan 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A vevő mégis számol. Belenéz a pénztárcájába, és ha lehetősége van rá, ott veszi meg az árut, ahol olcsóbb. Bezárták az ablakot Csakhogy sokan esküsznek rá: a kereskedelem nem érdekelt a minél több zöldség forgalmazásában, hanem a magas árszínvonal elérésére törekszik. Miért? Mert így nagyobb az árrés, kevesebb árut kell mozgatni, ugyanakkor kisebb a romlási veszteség is. Van ebben valami, de a piaci verseny fokozásával ezt mérsékelni lehet. Ezért is fontos a több csatornás értékesítési rendszer, amely elősegítheti a monopolhelyzet felszámolását. Hallgassuk meg erről az egyik tótkomlósi háziasz- szonyt, Nagy Ernőnét. — Vajon, miért zárták be több mint egy hónapja a ZÖLDÉRT-boltot? Nekünk háziasszonyoknak nem mindegy, hogy mennyiért vásárolunk. Ez az üzlet a legszebb áruval látta el a lakosságot, a primőrök a legkorábban itt jelentek meg. És ami a legfontosabb: lényegesen olcsóbban kínálták portékájukat, mint a többi árudában. Sok száz társammal együtt jó ideje figyelem a bezárt ablakokat a piactéren, de semmi jelét nem látom, hogy újra megnyitnák a boltot. A ZÖLDÉRT-nek nem érdeke, hogy , Tótkomlóson jobb legyen a zöldség- és gyümölcsellátás? A piactéren- a félereszes épület valóban üres. A homályos ablakon át látni a fehérre meszelt falat. A sarokban meszelő, kimustrált esernyő, a meszesvödör mellett egy üvegben lenolaj. A valamikori bolt ajtaja előtt fiatalasszony kínálja az árut. Dinnyét, káposztát, almát árul. — Megy az üzlet? — szólítom meg. — Mehetne jobban — panaszkodik Rajki Jánosné. — Orosházáról jöttem, a ZÖL- DÉRT-től. Lehet, hogy először és utoljára, össze sem lehet hasonlítani az ittenit az orosházi, vagy a csorvási piaccal. Drága? A dinnye kilóját 4, a paprikát, az almát 10—10 forintért mérem. — Mit tud a bezárt ZÖL- DÉRT-boltról? — Csak annyit, hogy állítólag a helyi Viharsarok Tsz alakít ki ugyancsak zöldségesüzletet. A háttérben húzódik meg a nagykamarási Ságvári Tsz farostlemezből készült bódéja, ahol Hajkó Mihály árulja a híres kamarási görögdinnyét. — Nézze meg, itt el vagyunk dugva, alig vesznek észre a vevők — mondja az idős, alacsony ember, és körbe mutat. — Az éjjel betörtek ide, ami nem volt nehéz. Kértük mi is a Viharsarok Téesztől a bezárt helyiséget, de hallani sem akarnak róla. Közben megérkezik Hudák Gyula bácsi, aki nem venni, hanem eladni akar. Fokhagymát kínál. — Próbálkozzon az ÁFÉSZ-nél, vagy a ZÖL- DÉRT-telepen — világosítja fel a dinnyeárus. — Ugyan, a szövetkezetnél azt mondják, hogy télen hozzam, a ZÖLDÉRT pedig csak szerződött árut vesz át — legyint az öreg lemondóan. — Vásárolt már a ZÖL- DÉRT-boltban? — Hogyne. Megmondom én, hogy az ÁFÉSZ és a téesz üzletében nem olyan széles a választék, mint a ZÖLDÉRT-nél volt. A káposzta most is hiánycikk. Másutt nem is árulnak zöldséget, csak itt. a piactéren. Még az ABC-ben .sem. Nálunk nem úgy van* műit a városban: végigmegy az ember az üzletben és mindent megkap. 11 téesz nyitni akar Járom a standokat. A Viharsarok és a Haladás Termelőszövetkezet árudája között helyezkedik el a helyi ÁFÉSZ zöldséges boltja. Az árak szinte fillérre azonosak. A görögdinnye kilóját — nagyságtól függően — 3-4 forintért'adják, a paprika és az alma kilójáért pedig 10— 10 forintot kérnek. Az alkalmi ZÖLDÉRT-árus sem ment lejjebb az árakkal, Várhatnak-e csodát a tót- komlósiak a megnyíló téesz- üzlettől? — Semmi változás nem lesz: zöldséget és gyümölcsöt árusítunk, mint eddig — tájékoztat Zelenák István, a Viharsarok Tsz kereskedelmi osztályvezetője. — A helyiség a mienk, havi 500 forintért bérelte a ZÖLDÉRT. Mi is tudunk számolni. Évente 800 ezer forint a bolt forgalma. Kereskedelmi szakiskolát végzett dolgozóink vannak, akiknek szeretnénk képesítésüknek megfelelő munkát adni. Termesztünk egyebek között paprikát, meggyet, körtét és szilvát. A hiányzó árut a ZÖL- DÉRT-től és a kistermelőktől vesszük meg. — De mi lesz az árakkal? — Nézze, nekünk a ZÖL- DÉRT-hez kell igazodni, igyekszünk majd az árakban is követni őket. Nem vaVállalat, amikor jelentős marhahúspiacot veszített el Görögország közös piaci csat" lakozása miatt. Ezért azonnal változtatott az élő- és vágott- áruarányán, hogy más piacon az elérhető legmagasabb áron értékesíthesse a kiesett exportáru-mennyiséget. A vállalat gyors piaci alkalmazkodását bizonyítja az is, hogy a dobozolt sonka árának jelentős csökkenése miatt visz- szafogta annak exportját, s helyette darabolt sertéshúst szállított más piacokra. Ezzel nemcsak termékeinek piacát biztosította, hanem a csökkentett mennyiségben szállított dobozolt sonka árát öt százalékkal emelhette is. Vágottnyúlexportjuknál két negatív tényezővel kellett számolniuk: egyrészt az olasz líra romlásával, másrészt a nyári szezonális túlkínálattal. Ezért olasz eladásaikat visz- szafogták — ezzel ott 20 százalékkal emelhették áraikat —, s közben új piacokon — Belgiumban, Franciaországban, Kuvaitban — jó áron értékesíthették fennmaradó árujukat. Iparcikkáruház Békésen Kényszerhelyzet vagy rugalmasság? A földszinten találjuk a vegyi árukat, a háztartási és a kozmetikai cikkeket, a játékokat, az optikai és fotó-, valamint ajándékárukat. Ezenkívül van itt üveg, porcelán és kerámia. Gondoltak a szolgáltatásokra, is. Órás, szemüvegjavító és egyéb szakember áll a vásárlók rendelkezésére. Az emeleten helyezték el a vas-műszaki osztályt, ahol háztartási készülékeket, híradástechnikai cikkeket, járműveket, edényeket és alkatrészeket lehet kapni. Érdekes színfoltja az áruháznak a békési ipari szövetkezetek árubemutatója és a bútorkiállítás. A gazdag áruválaszték arról tanúskodik, hogy erre az évre tervezett 6,5 milliós havi forgalmat teljesíteni tudják. A világpiac gyakori, s számunkra nem egyszer ked' vezőtlen változásai a korábban megszokottnál lényegesen gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodásra késztetik vállalatainkat. Az idei év első nyolc hónapjának tapasztalatai szerint ma már mind több vállalat eltökélt szándéka. hogy a „porondon” maradjon, megerősítse, s ahol lehetőség kínálkozik rá, bővítse megszerzett pozícióit, vagy éppen új piacokat szerezzen. Gyorsan megvalósítható és viszonylag kisebb befektetést igénylő beruházásokkal jelentősen bővíti termékválasztékát, és egyben tőkéspiaci exportra teremt magának lehetőséget a Nyergesújfalui Magyar Viscosagyár. A nagyvállalat eddig főként csak vegyi szálakat gyártott, ezek világpiaci ára azonban — és ennek megfelelően belföldi értéke is — nagyon változó. Ez megkövetelte, hpgy új termékekkel megszilárdítsa gazdasági helyzetét. A világviszonylatban is újdonságnak számító technológiával különféle méretű, az iparban és a mezőgazdaságban számos célra hasznosítható műanyag hálót gyártanak. A Ikladi Ipari Műszergyárban az év elején még úgy tervezték, hogy a tavalyinál jóval nagyobb, 250 millió forint értékű tőkés exportot bonyolítanak le 1981-ben. A világpiacon azonban csökkent a villamos motorok iránti igény. így végeredményben nemcsak a tervezetthez, hanem a tavalyi eredményekhez képest is csökkent a tőkés rendelések értéke. Szerencsére beérett a tudatos gyártmányfejlesztési munka eredménye: új termékekkel, elsősorban különböző motoros készülékekkel sikerült helyettesíteni az elmaradt rendeléseket. Nehéz helyzetbe került a Terimpex Külkereskedelmi Üjjászületik Békésen a műemlékekben is gazdag Széchenyi tér. Tegnap, szombaton délelőtt avatták fel ünnepélyesen a régen várt, 40 millió forintba kerülő iparcikkáruháza t. Nagy szükség volt erre az üzletre, hiszen a város és a hozzátartozó községek iparcikkel való ellátásáért a Békés és Vidéke ÁFÉSZ a felelő^. A szétszórt, a földrengés miatt szükségépületekben levő, korszerűtlen körülmények között működő boltok végre beköltözhettek a modern, 2200 négyzetméter alapterületű áruházba, amelyet az eredeti határidő után egy évvel készített el a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. A kétszintes áruház az utóbbi évek legnagyobb kereskedelmi beruházása Békésen. összefogás nélkül aligha valósulhatott volna meg. A SZÖVOSZ és a MÉSZÖV 10.5, a helyi városi tanács 3 millió forinttal segítette a vállalkozást, és az állami támogatás összege is elérte a 8 millió forintot. Az első napi vásárlók elégedettek voltak a tágas eladótérrel, az árukínálattal. A 31 eladó ugyanis 16 millió forint értékű árut kínált az érdeklődőknek. Gazdag választék üveg- és porcelánáruból, kerámiából A létesítményt Makoviczki János, a városi tanács elnöke adta át. Az eseményen ott voltak a megye, a város párt- és állami vezetői, a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV képviselői, a partnervállalatok szakemberei. S. S. Csak a cégtáblán múlik? ZÖLDÉRT-boltra várva Tótkomlóson ván miből válogatni az ajándékosztályon Fotó: Martin Gábor
