Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-28 / 201. szám
NÉPÚJSÁG Erőpróba az Aranykalászban A dévaványai Aranykalász Tsz új vezetésének ez az esztendő jelenti az első igazi erőpróbát. Nemcsak azért, mert a tavalyi 12 millió forintos nyereség az összehasonlítási alap most, hanem azért is, mert éppen az idei év volt az eleddig, amely a számításokat nagyon sok mindenben keresztülhúzta. Pedig jól számoltak Rögtön előre kell bocsátanunk, hogy várakozásaikban nem amiatt kellett a déva- ványaiaknak csalatkozniuk, mintha rosszul számítottak volna. A számviteli vonal tudniillik jól felkészülten, és megfelelő kiépítettséggel — ahogy mondani szokták —, napra készen szolgáltatja az adatokat a közös gazdaság pénzügyi helyzetéről, a tervek teljesítéséről. Miután ennek a tevékenységnek több évre visszamenőleg hagyományai vannak már a tsz- ben, alapos elemzésekre épülhettek a kérdéses tervek is. Azt a 15 millió forint árbevétel-kiesést. amit a tavaszi belvíz, meg a legutóbbi jégverés idézett elő a szövetkezet növénytermesztésében, természetesen a legtudományosabb elemzésekre alapozva sem láthatták előre. A bevetett 2500 hektár helyett csak 2000 hektáron aratni — ez bizony már önmagában is érzékeny veszteség, hát még ha hozzátesz- szük, hogy a 840 hektár repcéből is alig maradt valami. Ráadásul a kipusztult búza és repce területének nagy részét nem is tudták újból bevetni. Nem sikerült az árpa sem, és látszik már az is, hogy a legelők sem adák azt, amit szoktak. Maradt így még reménynek a 936 hektár tervbe vettről 1070 hektárra feltornázott napraforgó, az 516 hektár silónakvaló, meg a lucemamagfogás, valamint az az ötmillió forint, amit a biztosító fizet. Más kérdés, hogy elegendő-e mindez a kiesések ellensúlyozásához? Sajnos, nem. Szorosan tartott gyeplővel Az elemi csapások kártételének, s főleg a búzatermesztést ért veszteségek nagyságának felmérése után az Aranykalász Tsz-ben rendkívül szigorú intézkedéseket vezettek be a költségek visszaszorítására, a bevételek és még inkább a nyereség növelésére. A még oly gyors és szigorú intézkedések persze önmagukban mit sem érnének, ha a tartalékokat feltáró üzemi gazdaságpolitika megvalósítására már korábban nem tettek volna lépéseket. Lucernaszárító üzemüket még az elmúlt esztendőben állították át olajról pakurafűtésre, s ez a beruházás hét hónap alatt megtérült, ami nem kis dolog, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az üzemben, 'egy-egy idényben lucernalisztből, pelletből mintegy ötezer tonnányi készül. Első helyen kellett volna említenünk a tartalékok mozgósításában az ösztönzési rendszer megreformálását, melynek során minden tag előtt világossá tették, hogy jövedelem csak a közös eredménnyel együtt növekedhet. A jól bevált ösztönzés számlájára írják, hogy rövid fél év leforgása alatt, jelentősen javultak az állattartás fajlagos mutatói, aminek érzékeltetésére elegendő csak azt felhozni, hogy ma már egy forinttal olcsóbban állítanak elő egy liter tejet, a megelőző esztendeihez képest. S ha már az állattenyésztésnél tartunk, szóljunk arról is, hogy a szarvasmarhatartásban éppúgy, mint a sertéstartásban meg a juhtenyésztésben, a hozamok és a szaporulat növelésével, a költségek szinten tartásával a tervhez viszonyítva kétmillió forinttal tudják ennek a főágazatnak az árbevételét növelni. Emögött olyan .teljesítmények állnak, mint amilyen az átlagos tejhozam emelkedése, a tavalyi 4500 literről 4800-ra, vagy az egy év alatt hagyományos körülmények között nyereséggel meghizlalható 3300 sertés, illetve az értékesítésre tervezett 1400 pecsenye- és 400 tejesbárány. Folyamatos altalailazitással Az előbbieken kívül a háztáji gazdálkodásnak, meg a közösben meghonosított ipari tevékenységeknek van még jelentős szerepe az Aranykalász Tsz egyensúlyi helyzetének megteremtésében. A háztáji a termelőszövetkezet közreműködésével 15 ezer hízót produkál az idén, az ipari tevékenység pedig — a községellátó húsüzem. az építőbrigád, a két takarmánybolt és a körösla- ? dányi Metakémia Ipari Sző- \ vetkezettel kialakított koo- > peráció — együttesen 47 \ millió forinttal járulnak hoz- j zá a dévaványai tsz bévé- i teleihez. Azzal a szövetkezetiek is t tisztában vannak egyébként, j hogy hosszú távon nem a veszteségeket ellensúlyozóin- j tézkedések, illetve a kiegé- I szítőnek számító tevékenysé- ■ gek fejlődése az, ami igazán ] célravezető, ezért is kezdték ] meg évekkel ezelőtt a rendszeresen víznyomott szántó- területek folyamatos mélylazítását, amely növekvő hozamokkal igazolja a döntés helyességét. Az idén csaknem 3 ezer hektárt szeretnének a dévaványaiak mély- lazítókkal megjáratni. Ezzel vissza is hajóztunk oda, ahonnan indultunk: a földműveléshez, a növény- termesztéshez. Érthetően fektetik erre a fő hangsúlyt az Aranykalász Tsz-ben, miután szántóik összterülete meghaladja a 6200 hektárt. A termelés biztonságának megteremtését mindennél előbbre valónak tartják, s ez jól kitűnik az őszre való mintaszerű felkészülésükből is. Vagyis minden intézkedésben, tényben, tettben, kezdeményezésben az érhető tetten a dévaványai Aranykalász Tsz-ben, hogy a meg- ifjodott vezetés is képes megbirkózni a nehézségekkel, tud körültekintően, megfontoltan, hozzáértőn sáfárkodni azzal, ami ennek a vidéknek, ha nem is mindig a legjobb minőségben, de mégis csak megadatott. Kőváry E. Péter Félévi mérleg Több áru, nagyobb forgalom A megyei tanács kereskedelmi osztálya elkészítette az elmúlt félév kiskereskedelmi forgalmának mérlegét. A számok azt jelzik, hogy ebben az időszakban is panaszkodtunk különféle termékek hiányára, mégis többet vásároltunk, mint egy évvel korábban. Békés megye lakosságának pénzbevétele az esztendő első hat hónapjában 7,6 százalékkal nőtt, a t takarékbetét-állomány pedig elérte a 270 millió forintot, amely 62,7 százalékos gyarapodást jelent. A kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 7 milliárd forintot, ez folyó árakon számolva több mint 10 százalékos növekedésnek felel meg. Mit vettünk? összeségében az élelmiszerek és az élvezeti cikkek eladása — az előző évhez képest mérsékeltebben — 3,4 százalékkal emelkedett, de így is eléri az országos átlagot. Vegyes iparcikkekből 15,5 százalékkal nőttek vásárlásaink, ruhaneműkre 9,4 százalékkal költöttünk többet, a vendéglátó helyeken 6,3 százalékkal hagytunk több pénzt, mint az előző év azonos időszakában. Élelmiszerekre 1,8 milliárd forimot fordított megyénk lakossága. A többségében bőséges, vagy legalábbis kielégítő ellátás közepette sertéstüdőből, velőből, húsos szalonnákból, valamint mar- hapcalból továbbra sem volt mindenütt elegendő. Alapvető élelmiszerekből, baromfihúsból, zsiradékból, tej_ és tejtermékekből viszont megfelelő kínálatot nyújtott a kereskedelem. Bővült a főzelék- és gyü- mölcskonzervek, a savanyúságok választéka, hiányos azonban a diabetikus készítmények ellátása. A kedvező időjárás hatására korábban jelentek meg a nyári zöldség- és gyümölcsfélék. A bőséges kínálat az árakat is kedvezően befolyásolta. A ruházati kereskedelem az igényeket megfelelően kielégítette, s 800 millió forintos forgalmat bonyolított le azzal együtt, hogy hiányos volt a választék. Elegendőt ajánlottak pamutszövetekből, kevésnek bizonyult a gyapjúszövet. Felső- ruházati cikkekből általában jó volt az ellátás. Sajnos, nem minden méretben lehetett kapni öltönyöket, zakókat és férfinadrágokat. Jó néhány üzletben hiába keresték a lányka- és a női ruhákat, a vékony, szálú, könnyű pulóvereket, tréningruhák^. Több elkelt volna női és lánykanadrágból, férfi és fiú atlétatrikóból, az olcsóbb férfiingekből, hálóruhákból. Nem oldódott meg teljesen a zoknik, a harisnyák és a harisnya- nadrágok beszerzése. A viszonylagos javulás ellenére a hiányt alig sikerült pótolni importcikkekkel. A lábbeliek közül a víkend és az alacsonyabb sarkú női cipőkből, néhány gyermeklábbeliből nem volt elegendő. A csaknem 3,5 milliárd forintos vas—műszaki forgalmon belül, a javuló kínálat mellett főleg a vasáruk és a műszaki cikkek fogytak. A félév végére megszűnt a korszerű színes televíziók hiánya. Jó ellátást nyújtott a kereskedelem hűtőszekrényekből, mosógépekből, centrifugákból és porszívókból. Változatlanul kevés volt varrógépből, magnetofonból, néhány háztartási gépből. A járműkereskedelemben az NDK és a csehszlovák kismotorok, a kerékpárköpeny beszerzése okozott gondot. Javult a fürdőszoba-berendezések és a vasáruk kínálata, de nagy fejtörést okozott a csavarok, szegek és a zárak megvétele. S. S. A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében modern utcai telefonok nullszériájának gyártását kezdték meg a közelmúltban. A két- és tízforintos érmével működő készülékeket — amelyek helyi és helyközi hívásra egyaránt alkalmasak — a Posta Kísérleti Intézete és a Mechanikai Művek mérnökei fejlesztették ki. A képen: a készülékek összeszerelése (KS-felvétel) Nemzetközi játékkiállitás Kőbányán A három hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Vásárral egy Időben rendezi^ meg a 3. nemzetközi játékkiáiyítást, az Interplayexpót, a kőbányai vásárközpontban. A kiállításon a 28 hazai résztvevőn kívül 12 külföldi cég is bemutatja termékeit. A magyar kiállítók több mint 1700 négyzetméteren vonultatják fel már Ismert, illetve egészen újfajta játékaikat, eszközeiket. A fővárosi Kézműipari Vállalat például textil- és műanyag játékokat, társasjátékokat, az Elzett Művek lendkerekes, mechanikus és elektromos játékokat, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szabadtéri játékokat mutat be. Szép számmal vesznek részt a szövetkezeti ipar képviselői Is a nagyszabású játékkiállításon. A Dunaplast Műanyag- és Gumiipari Szövetkezet autópálya-játékkal, logikai játékokkal, a Budai Műanyagfeldolgoző Szövetkezet csecsemőknek készí- tett műanyag játékokkal lép a közönség elé. A Kozmosz Ipari I Szövetkezet bölcsődei, óvodai j bútorával szerep«!. A Triál, j amely egyébként a legnagyobb j hazai kiállitó, teljes áruskáláját j felvonultatja és árusítást is szer- j vez. A külföldiek több mint 300 j négyzetméternyi kiállítási terű- s létén a látogatók a csehszlovák 1 és lengyel babákat, angol fém- ^ és elektromos játékokat. dán j Lego-építöket, finn asztali jég- j hoki- és futballjátékokat, olasz j babakocsikat, különféle francia, [ libanoni * és még sok egyéb já- j tékot láthatnak. Az Interplayexpo területén já- ! téksarkot rendez be az Álla- | ml Ifjúsági Bizottság, a Kon- [ sumex pedig tárgyalót nyit. A j kiállítás érdekessége lesz, hogy i ott rendezik meg az első orszá- j gos bűvöskockaversenyt. KGST-kapcsolatok, 198! _______________________tft81. augusztus 28-, péntek <3 O Előnyös gazdasági együttműködés Korunkban a külgazdasági kapcsolatok bővítése, elmélyítése a nemzeti erőforrások növelésének, a gazdaság fejlesztésének fontos eszköze. Természetes, hogy hazánk számára a szocialista nemzetközi munkamegosztás kínálja a legnagyobb lehetőségeket. Hogyan élünk ezekkel a lehetőségekkel? Ami a múltat illeti, válaszunk egyértelmű. A KGST- országokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági, műszaki- tudományos együttműködés döntő jelentőségű volt a szocialista magyar gazdaság fejlesztésében, elért eredményeiben. A nemzeti adottságok jobb hasznosítását, saját erőink meghatványozó- dását tették lehetővé a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyei. A KGST- országok energia- és a nyersanyagszállításai, biztonságos felvevőpiacai megalapozták a magyar gazdaság fejlesztését. Visszatekintve a megtett útra, nyilvánvaló, hogy az előnyös KGST-kapcSolatok- nak, ha nem is közvetlenül, de voltak bizonyos hátrányai. A lendületes fejlődés, a nagyfokú biztonság kényelmessé tett bennünket, tompította a változások iránti érzékenységünket. A sikeres fejlődés közepette nem fordítottunk kellő gondot a hatékonyság alakulására. Nem fejlődött megfelelően a magyar gazdaság alkalmazkodási készsége, jóllehet erre a jelenlegi rendkívüli gyors világgazdasági változások sodrában nagy szükség lenne. Hogyan értékeljük tehát a magyar gazdaság legutóbbi negyedszázadban kialakult szerkezetét? Gazdaságunk szerkezete kétségtelenül egysíkú, a hazai szükségletek kielégítésére és a szocialista export növelésére alkalmas, de nem képes nagyobb arányú és hatékony tőkés exportra. Köztudott, hogy az ipar termékei a világpiacon többnyire nem versenyképesek. Egyesek ezért — utólag — a szocialista iparosítás létjogosultságát és elért eredményeit vonják kétségbe. Holott a szocialista iparosítás nélkül jelenleg nemcsak az ország gazdasági fejlettsége, hanem a lakosság életszínvonala is lényegesen alacsonyabb szinten állna. A közelmúlt, a jelen és a jövő korszakos változásai a megtett utat reflektorfénybe helyezik, mégis nyugodt lelkiismerettel vállalhatjuk — a hibákkal együtt — a magyar gazdaság fejlesztésében elért eredményeket. Csak a szocialista út, a Szovjetunióval. a KGST-országokkal való sokoldalú együttműködés révén juthatott el iparunk, mezőgazdaságunk a jelenlegi — megbecsülésre méltó — színvonalára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztése a jelenlegi helyzetben különösen nagy előnyök forrása. Felértékelődött a hosszú távú biztonság szerepe mind a nyersanyag- és energiaellátásban. mind a késztermékek piaci értékesítésében. Az utóbbi évek kiszámíthatatlan tőkés piaci viszonyai közepette a hosszú távú államközi megállapodások bizonyos fokú védettséget nyújtottak. Jól emlékszünk még az olajválság időszakúra, amikor a hagyományos és megbízható tőkés kooperációs és árukapcsolatok egyik napról a másikra megszűntek. Az energia- és nyersanyaghiány réme hazánkat jelenleg kevésbé fenyegeti, mint sok nálunk fejlettebb országot, késztermékeink elhelyezése is hosszabb távon biztosított a KGST-országok piacain. A KGST-országok áruforgalmában az alkalmazott árképzési elv és gyakorlat csillapítja a lökésszerű drágulások, költségnövekedések érvényesülését, kiszűri a tőkés piacokon rövid távon ható konjunkturális és spekulációs árhullámzásokat. Jellemző például. hogy a KGST-országok közötti forgalomban az olaj jelenlegi tonnánkénti ára 93 rubel, a tőkés világpiaci ára .pedig mintegy 200 dollár. A jelenlegi árképzési rendszer lehetővé teszi, hogy a tőkés világpiaci árak ugrásszerű emelkedése, s a cserearányromlásból adódó veszteségek ne egyszerre zúduljanak a szocialista gazdaságokra, hanem lassan, fokozatosan érvényesüljenek. De a cserearányromlást, az ebből származó árveszteségeket azért így sem tudjuk elkerülni. Miközben a tőkés világpiaci olajárak növekedése az idén átmenetileg megállt, sőt időlegesen még csökkent is, a KGST-olajárak évről évre tovább növekednek, mindaddig. amíg nem érik el a jelenlegi tőkés piaci árszín- tet. Következésképpen a nemzetközi cserearányromlásból származó házai árveszteségek egyre növekvő hányada származik a KGST- országokkal folytatott áruforgalomból. így számolhatunk azzal, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi gondjai — legalábbis részben — már a közeljövőben a rubel elszámolású áruforgalomban jelentkeznek. A VI. ötéves terv például a KGST-országokkal lebonyolított áruforgalomban az import 12 százalékos, az export 32 százalékos növekedését írja elő. Az import és az export növekedése közötti jelentős különbség ellenére a képződő árveszteségeknek csupán egy részét egyenlítjük ki áruszállításokkal, a másik része — hitelekkel még nem teljesen fedezett módon — az ország adósság- állományát növeli. Kovács József Kistermelői sertéshizlalási szerződések kötése A megyei állatforgalmi és húsipari vállalatok, valamint a megbízottaikként velük együttműködő szövetkezetek, állami gazdaságok és AFÉSZ-ek az előző évekhez képest most jóval korábban, már szeptember 1-én megkezdi^ az 1982. évi kistermelői, kisüzemi vágósertésértékesítési szerződések kötését. A szerződések feltételei nem változnak, s a jövő évi szerződések a szokásos módon köthetők meg, de miután az érdeklődők köre kibővült, újabb jelentkezők is vannak, a vállalatok közzétették a fontosabb feltételeket. Az értékesítési alapárak a következők: a 95—125 kg közötti hús- és húsjellegű hizott sertésekért kilogrammonként 32,50 forintot; a 125 kg feletti hús és húsjellegű hízott sertésekért kilogrammonként 30 forintot; a 130 kg feletti zsír és zsírjellegű hízott sertésekért kilogrammonként 28 forintot; a 170 kg feletti tenyésztésbe fogott és meghizlalt sertésekért pedig kilogrammonként 27,50 forintot fizetnek. Azok a kistermelők, akik több évre szóló értékesítési szerződést kötnek vagy már kötöttek. az első évben 1,50 forint, a második évben 2 forint, a harmadik és a további években pedig 2,50 forint úgynevezett több éves felárat kapnak kilogrammonként. Ezen felül a szerződéses feltételeknek megfelelő sertések után mennyiségi felár is megilleti a kistermelőket, így 1982-ben a különböző felárakkal együtt a 95—125 kg közötti súlyú vágósertésekért kilogrammonként 35,50 forintos vételár is elérhető. A hízóalapanyag és a takarmányvásárlás elősegítésére a kistermelők sertésenként továbbra is 800 forint vételárelőleget vehetnek igénybe.
