Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
!\C1 1981. augusztus 26., szerda Űj vasalószerelő-szalagot állítottak munkába a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetben. A Bakony—Bosch rendszerű szalag, a szükséges kisgépekkel együtt mintegy 250 ezer forintba került, és segítségével 25 százalékkal nő a termelés Fotó: Lónyai László Ötnapos munkahét Készülődnek a Volánnál Az ötnapos munkahétre való áttérés mindenhol gondot jelent, talán leginkább a Volán-vállalatoknál. A feladat, amit meg kell oldani, sokrétű. Nemcsak dolgozóiknak kell biztosítani a két pihenőnapot, de alkalmazkodni kell a megye termelőüzemeinek munkarendváltozásaihoz az utasforgalom és az áruszállítás terén, valamint arról is gondoskodniuk kell, hogy hasznos programot kínáljanak a megnövekedett szabad időre. — Valamennyi feladat megoldása kemény munkát jelent — magyarázza Vándor Pál, a Volán 8. számú Vállalatának igazgatója — de, ami még külön nehezíti a dolgunkat, az, hogy nem egyszerre vezetik be az ötnapos munkahetet a.--gazdáT kodóegységek, hanem fokozatosan. Emiatt nehezebb összehangolni az intézkedéseket. Hetvenkét település, több mint 1-300 munkáltatójával kell egyeztetnünk a menetrendet, és ez nem kevés időt vesz igénybe. Ezért a Volán-vállalat már júniusban elkezdte a felmérést. kérdőívek szétküldésével. A válaszok folyamatosan érkeznek vissza, benne a munkarendváltozások, illetve bevezetésük időpontja. De nem csak az üzemekkel kell koordinálnia a vállalatnak, mivel nyilvánvalóan nem alkalmazkodhat valamennyiük igényeihez. Kezdeményezni kell azt is, hogy a munkáltatók egymás között is egyeztessenek, beleértve az iskolákat is. — Naponta 160 ezer ember utazik járatainkon — tájékoztat az igazgató, de ' a zsúfoltság csak a reggeli és délutáni órákban jelentkezik. Ezt is szeretnénk elkerülni, a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése, illetve továbbfejlesztése révén. Erre szükség is van, főként Békéscsabán, ha a kocsiállomány bővítése nélkül akarnak eredményt elérni. — A hétvégi különjáratok számát növeljük, kapcsolva vonzó, változatos programokkal. és kedvezményes részvételi jeggyel. Több járatot indítunk majd a környező szocialista országokba is. A lakossági szolgáltatásokat bővít majd a szombati napokon felszabaduló tehergépkocsi-kapacitás is. Ezek egy részénél fuvardíjkedvezményt nyújtanak a lakosságnak. Egyébként a szállítások terén szintén rugalmasan alkalmazkodnak fuvaroztatóik- hoz, és szombati rendeléseiket is kielégítik. Az ötnapos munkahétre történő átállás legérzékenyebben a nagy teherbírású, termelékeny gépjárműveket érinti. Ezek az áruátvétel-árukiadás csökkenése miatt állni kényszerülnek. Az ebből adódó teljesítménycsökkenést távolsági fuvarok szervezésével szeretnék ellensúlyozni. A vállalat 3200 dolgozójának csak egy részét, az irodai alkalmazottakat, karbantartókat, tehergépkocsi-vezetőket és a rakodómunkásokat érinti közvetlenül az átállás. A többiek munkarendjében nem lesz változás. Az utasforgalmazás területén dolgozóknál ugyanis olyan munkarend van érvényben (két nap munka, két nap szabad), amely nem igényel módosítást. Abban, hogy a vállalat pénzügyi helyzete ne romoljon az átállás következtében, sokat segít a jó szervezés. A várható intézkedések nyomán több ezer munkaóra takarítható meg, például a tehergépjármű-vezetőknél. Javítja a teljesítményt a konténeres szállítás kiterjesztése is. Emellett arra is szükség lesz, hogy növeljék dolgozóik létszámát, noha a fellépő munkaerőhiány jó részét munkaátcsoportosítással, átszervezéssel biztosítani tudják. Bár ötnapos munkahét a békéscsabai Volánnál csak a jövő év elejétől lesz, mint az előbbiekből kitűnik, a felkészülés már javában folyik. Szatmári Ilona Spontán kezdeményezésből szervezett tömegmozgalom Háromnapos országos találkozó kezdődött hétfőn Naszályon, a kertbarátkörök vezetőinek részvételével. A Hazafias Népfront és a Népművelési Intézet meghívására az ország minden megyéjéből érkeztek kistermelők a Komárom megyei faluba, hogy kicseréljék tapasztalataikat, Mint a találkozón el-, mondották, hazánkban sokan foglalkoznak háztáji kertészkedéssel. a lakosság egy- harmada ugyanis kertes házban lakik, több mint 5 millióan közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerültek a kertészeti termeléssel. Szerepük meghatározó az ellátásban, hiszen a zöldség- és gyümölcsfélék több mint egvharmada a kiskertekben terem meg. Az első kertbarátkörök másfél évtizede spontán módon alakultak meg hazánkban. A népfront támogatásával ez a kezdeményezés szervezett tömegmozgalommá vált. A falvak többségében a művelődési házak és a klubok adnak otthont a szakköröknek, amelyekben a legkülönbözőbb foglalkozásúak: munkások, tsz-tagok, tisztviselők, háziasszonyok és nyugdíjasok tevékenykednek. A helybeli népfrontbizottságokon kívül az üzemek, vállalatok és a TIT is támogatja a szakkörök munkáját. A legtöbb helyen az ÁFÉSZ- ek gondoskodnak arról, hogy elegendő műtrágyát, fóliát, szaporító anyagot, vetőmagot és kisgépeket kapjanak a kerttulajdonosok. A Kecske méti Zöldségtermesztési Kutató Intézet és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Kertészeti Tanszéke bemutató parcellákat alakított ki azzal a céllal, hogy megismertesse az új -fajtákat a kerttulajdonosokkal. Hagyománnyá vált a szervezett „szomszédolás" is, minden évben más-más mezőgazda- sági vidéken ismerkednek a kertbarátkörök egymás munkájával, programjával. Számos faluban a kertbarátkor kezdeményezi és szervezi a különféle kulturális programokat. A háromnapos találkozón a kertbarátköri vezetők összegezik a mozgalom eddigi tapasztalatait. Széles körű tevékenység a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezetben Bizonyára ismerősen hangzik a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezet neve. de azt már kevesebben tudják, mi mindent készítenek a fával, építőanyaggal és vaslemezekkel dolgozó üzemek munkásai. Az egyes ágazatok termelési értékei nagyságukat is meghatározzák, hiszen vezet a faipar a maga 45 millió forintos értékével. Ezt követi az építőipar 28 millióval, és a vasipar zárja a sort csaknem 9 millió forintos termelési értékével. A legjelentősebb ágazatban — a faiparban — főként a hazai igényeket elégítik ki, mert termékeik kétharmad részét hazai piacokra szállítják. Igen közkedvelt a szövetkezet által piacra adott Gyoma bútorcsalád, nagy a kereslet az egy- és kétszemélyes kanapék, asztalok, székek és puffok iránt. A felsorolt bútorok kárpitozását is az üzemben csinálják, de mintegy 5 millió forint értékben bútorvázakat is készítenek más megyei szövetkezeteknek. A hazai igények kielégítésén túl több mint 10 millió forint értékben kerti garnitúrákat, fenyőasztalokat székekkel és rusztikus díszítésű, elemes bútorokat gyártanak a tőkés megrendelőknek. Jelentős, mintegy 10—12 ezer összecsukható szék is a külföldi piacokon talál gazdára. Az alapanyag beszerzése azonban néha gondot jelent. Az olykor kiegyensúlyozatlan fenyő- és tölgyfalap- anyag-ellátás nem mindig megfelelő minőségű. A beszerzésben a Fa- és Papíripari Közös Szövetkezeti Vállalat társulásában van lehetőség. Az építőipari kapacitást a VI. ötéves tervben többek között 200 OTP-lakás kivitelezése köti le, de nemrég fejezték be az ENCI tanműhelyének építését, és hamarosan átadnak a gyomai szakmunkásképző intézet udvarán négy tantermet. Ez a szövetkezet dolgozik majd a Kner Múzeum felújításán is. Az.' együttműködés fő jellemzője is lehetne ennek a szövetkezetnek, mert a vele szomszédos Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyára az elmúlt öt évben is kooperációs szerződést kötött kazánburkolatok, kazántestek gyártására a szövetkezet vasipari üzemében. A VI. ötéves tervben továbbfejlesztették közös munkájukat, s az elképzelések között a műszaki fejlesztés és termelésbővítés is szerepel. A vasipari üzemben készítenek félkésztermékeket. gyártanak vaskerítéseket, kapukat a VIDIA Nagykereskedelmi Vállalatnak, az ENCI-nek cipőlá- gyékokat, évente 2 millió pár lábbelihez. Az üzem vezetői az utánpótlás biztosítására is gondoltak, minthogy a 60 százalékos szakmunkás-ellátottságot tovább szeretnék javítani. Annál is inkább, mert egyre nő a szövetkezet műszaki fejlettsége. A gépparkot nemrég bővítették egy 4,5 millió forintos, félautomata gépsorral, amely minőségben magas színvonalú munkát teljesít, és hatékonyabban termel a réginél. Hosszabb távú az az elképzelés. hogy a gépek segítségével és a termelés növelésével a tervidőszak végére, évente mintegy 20 millió forint értékű exporttermelést szeretnének elérni. Ebben jelentős szerepet szánnak a megyén belüli kooperációnak 1S- Sz. J. Automatizálás Csepelen... A Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárában — az országban elsőként — rövidesen megkezdi a próbaüzemet egy Integrált számítógépirányítási rendszer. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Intézetével közösen nyolc fontos alkatrésztípus 36-féle megmunkálási programját már elkészítették, valamennyi szerszámgépekhez szükséges precíziós öntvény, amelyek minősége alapvetően befolyásolja a végtermék minőségét. A következő hetekben folyamatosan kapcsolják be a gépeket, technológiai egységeket az integrált termelési rendszerbe, s várhatóan októbertől a szerszám- gépgyár öt megmunkáló központja, egyik anyagot, alkatrészt és szerszámot kiszolgáló magasraktára. egy ipari robotja és komplett mérőberendezése számitógépes irányítással, teljesen automatikusan termel majd. A gyáriak úgy tervezik, hogy minimálisan két műszakban, de ha lehet, három műszakban indítják a próbaüzemet. Így a teljes, komplett integrált termelési rendszer összesen 32 hagyományos megmunkáló szerszámgép munkáját látja el. A csepeliekkel szinte egyidő- ben a Szerszámgépipari Művekben, az Egyesült Villamos Gépgyárban és néhány kutató-fejlesztő intézetben is munkába állítják a számítógépirányítási rendszert. Agrártermelésünk és a világpiac A z élelmiszer-világpiacon új tendenciák figyelhetők meg. Ahol megfelelő fizetőeszköz áll rendelkezésre, óriási kon- kurrenciaharc alakult ki az exportőrök között. Ahol viszont tömeges az élelmiszer- hiány, ott nincs elegendő fizetőeszköz a szükséges termékek megvásárlására. A világban kialakult globális élelmiszerhiány ellenére az agrártermék-exportőrök fokozódó és éles konkurenciával, nagyobb kockázattal találkoznak. Az egyre élesedő versenyben csak fegyelmezett munkával, termékeink minőségének javításával. szállításaink ütemes megszervezésével, jó partneri hitelünk megtartásával biztosíthatjuk megszerzett pozícióinkat. Hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara az elmúlt ötéves időszakban törés nélkül fejlődött. Elismerésre- méltó eredmények születtek a gabonafélék, az olajos növények és a takarmányok termelésében. Az állattenyésztés eredményei között kiemelésre érdemes a tejtermelés, a magas szinten stabilizálódott sertésállomány, és a jelentősen bővülő baromfitermelés. Erőfeszítéseink ellenére a zöldség- és gyümölcstermelés fejlődése azonban elmaradt a célkitűzéseinkben meghatározott» ütemtől. A termelés emelkedésével összhangban nőtt az élelmi- szeripari feldolgozókapacitás, ezen belül a külpiac igényeit is kielégítő üzemek részaránya. Korszerű üzemek létesültek a húsiparban, a baromfifeldolgozásban, hűtő- és növényolajiparban. Konzervgyáraink. édesiparunk, sütödéink egy része azonban rekonstrukcióra szorul. Az egy főre számított gabona- és hústermelésben a világ élvonalába kerültünk. A legfontosabb mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékekből a lakosság igényeit kielégítő ellátást tudunk biztosítani. Ugyanakkor termelésünk egynegyedét exportáljuk. Élelmiszer-termelésünk nemzetközi mércével mérve is jelentős fejlődése hozzájárult, hogy a hazai fogyasztói igények magasabb szinten történő kielégítése mellett kivitelünk értéke az elmúlt öt évben 25 százalékkal, ezen belül a nem rubel elszámolású export árbevétele 31 százalékkal nőtt. Az ágazat által importált cikkek mennyisége ugyanazon időszak alatt több mint 50 százalékkal javult. Az agrárszektor a népgazdaság devizaszerző ágazatai között jelentős szerepet játszik, hiszen az ország külkereskedelméből származó devizabevételeink közel egynegyedét. konvertibilis devizabevételeink egyharmadát adja. A megtermelt termékek értékesítésében a kivitel szerepe megnőtt. A termelés növekményének egyre nagyobb hányada határainkon kívül talál gazdára. Az exportból származó bevételek nagysága és az export gazdaságossága jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdasági. élelmiszeripari és faipari vállalatok, szövetkezetek árbevételét és nyereségét, további fejlesztési lehetőségeit. A valutabevétel növelésének érdekében az utóbbi években nagy figyelmet fordítunk a hagyományos, kisebb volumenű termékekre is (mint a nyúl, galamb, te- nyésztojás, a toll. a vetőmagvak. fűszerpaprika, nádtermékek stb.). Termékeinket több mint száz országba szállítjuk. Exportunkban meghatározó hat ország (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, NSZK, Olaszország). amely a forgalom 80 százálékát adja. Legbiztosabb felvevőpiacaink a szocialista országok, ahol exportunk 50 százaléka értékesül. Ezen belül az almakivitel mintegy 95 százaléka, a bor- és a konzervexportunk 75 százaléka, a szocialista országokban talál gazdára. Fejlett tőkés országokba irányul a kivitel 41 százaléka, a hagyományosan fő partnereink a Közös Piac országai. Ezen a piacon egyre .több nehézséggel találkozunk. A Közös Piac kibővülésével, annak önellátottsági foka növekszik, az agrár- szektor jövedelmének biztosítása és a belső termelés védelme érdekében a protekcionizmus állandóan fokozódik. A Közös Piacon kívüli európai országok agrárimportja lényegesen kisebb. A tengerentúli országokba irányuló kivitel növelését a magas szállítási költségek nehezítik és megfontolandóvá teszik. Fejlődő országokban exportforgalmunk 9 százalékát realizáljuk. Itt a fizetőképes piacokat éles verseny és viszonylag alacsony árak jellemzik. E piacokon nem a minőségi, hanem a tömegáru a keresett. Az eddigi eredményekre építve nagy feladatot kapott ágazatunk a VI. ötéves terv időszakára. A kivitel volumenét 1985-ig több mint egy- harmadával, dollár elszámolású exportunk mennyiségét több mint 40 százalékkal kell növelni úgy, hogy behozatalunk csak minimális mértékben emelkedhet, egyidejűleg külkereskedelmi egyenlegünk pedig 50 százalékkal javul. Célkitűzéseink megvalósítását a vállalati érdekeltség további növelésével biztosítani tudjuk. A feladat teljesíthetőségét segíti, hogy a termeléshez és feldolgozáshoz szükséges eszközök és feltételek többségét a népgazdaság tervszerűen biztosítja. Az 1981—1985. közötti időszakban a nem rubel elszámolású export számottevő növelése során elsősorban a búza, a kukorica, a növényi olajok, a vágójuh, a sertéshús, a vágott baromfi, valamint a hűtőipari termékek mennyiségét kívánjuk növelni. A keményedő külpiaci körülmények természetesen a vállalatoktól rugalmasabb termelési és árpolitikát kívánnak. Versenyképességünket, jelenlétünket a piacon csak akkor biztosíthatjuk, ha az elérhető értékesítési átlagárnál termelési költségeink lassabban, a hozamok gyorsabban növekednek. Agrárexportunkban tudatos törekvésünk, hogy — a nagy mennyiségben eladásra szánt termékeink elhelyezésére megbízható partnereket szerezzünk, azokkal közép- és hosszú távú szerződéseket kössünk; — a piac igényei alapján termeljünk, ennek érdekében a külkereskedelem integrálja az élelmiszeripart, az élelmiszeripar a mezőgazdasági termelést; — növeljük a kivitel gazdaságosságát. emeljük a minőség, csomagolás, szállítás, egyszóval a versenyképesség színvonalát; — javítsuk külkereskedelmi tevékenységünket. 1979 óta folyamatosan alakultak a külkereskedelmi társaságok (bor, nyúl, forrólevegős szárítmányok, zöldség-gyümölcs szárítmányok, hal, vetőmagvak, alma). Célunk ezen társaságok működési körének bővítése, tevékenységük erősítése, továbbfejlesztése. a z export növelése és a valuta-árbevétel fokozása érdekében azokon a területeken, ahol a személyi és anyagi-technikai feltételek megteremthetők, folytatjuk az önálló külkereskedelmi jog megadásának előkészítő munkáit. Lakatos Tibor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes /
