Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
Napirenden Gabonaa harisnyagyár tevékenysége, jövője SS Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Moszkvai tudósok a neutronfegyverröl Neves szovjet közéleti személyiségek keddi moszkvai sajtóértekezletükön a szovjet társadalom nevében élesen elítélték az amerikai kormányzatnak a neutronfegyver gyártásáról hozott döntését. Jevgenyij Primakov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének igazgatója többek között felhívta a figyelmet arra. hogy e lépéssel az Egyesült Államok rendkívüli mértékben megnöveli a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét. A neutronfegyvert hivatalos washingtoni kijelentések szerint ugyanis harctéri, tankelhárító fegyverként kívánják rendszerbe állítani. Ameny- nyiben ez megtörténik, ellenőrizhetetlenné válik a nukleáris fegyver bevezetésére vonatkozó döntés. Primakov hangsúlyozta: egyszerűen elfogadhatatlan az amerikai kormányzat állítása, hogy a neutronfegyver gyártása más országokat nem érintő amerikai belügy. A neutronfegyvert ' ugyanis, amely könnyen egy általános nukleáris háború kirobbanásának gyutacsává válhat, az Egyesült Államok is elsősorban európai bevetésre szánja. Másrészt e fenyegetés elkerülhetetlenül válaszlépések megtételére fogja kényszeríteni a másik felet, a Szovjetuniót. Fennáll a veszélye annak is, hogy az Egyesült Államok, miután a nemzetközi közvélemény tiltakozását figyelmen kívül hagyva kierőszakolja a neutronfegyver Európában történő elhelyezését, a világ más térségeibe,' így a Közel- és a Távol-Keletre is szállít e fegyverből. Fjodor Komarov orvos-vezérezredes rámutatott, hogy az amerikai részről képmutatóan ..tisztának", humánusnak”, a békés lakosság szempontjából ártatlannak jellemzett fegyver minden eddig ismert* nukleáris eszköznél súlyosabb sugárbetegséget idéz elő. Különösen veszélyessé teszi az a tulajdonsága, hogy az általa okozott sugárbetegségben szenvedő személyek utódaiknál több nemzedéken keresztül kóros, a legtöbb esetben halálos belső elváltozást idéz elő. Mihail Kuzin, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek maradéktalanul támogatják kormányuk javaslatát a neutronfegyver gyártásáról való kölcsönös, lemondásról. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy az amerikai fél hajthatatlansága esetén a Szovjetunió is rákényszerül a megfelelő válaszlépésekre. Rámutatott arra, hogy a neutronfegyver gyártásának módja nem titok, szovjet részről azonban — mint ezt az SZKP KB Politikai Bizottsága is megerősítette — minden lehetőséget meg kívánnak ragadni annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor. Vitalij Zsurkin professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az új nukleáris támadófegyver gyártásáról hozott döntés pontosan beleillik azoknak az intézkedéseknek a sorába, amelyeket a Reagan-kormányzat a szovjet—amerikai viszony kiélezésére, a nemzetközi feszültség fokozására tett. A neutronfegyver-döntéssel az Egyesült Államok még inkább megnehezítette a két nagyhatalom közti kapcsolatokat, s erősen rontotta az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról esetleg folytatandó tárgyalások eselyeit. Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra is tartja magát 1978-ban tett javaslatához, hogy lemond a neutronfegyver gyártásáról, ha az Egyesült Államok is hasonlóképpen cselekszik. megszüntetése miatt — a teljesítménybérezés bővítése, finomítása. A fejlesztés ne elsősorban új üzemépülettel, •hanem a meglevőkben a technológia korszerűsítésével történjen. Ugyancsak fontos feladat, foglalt állást a végrehajtó bizottság, a vezetés színvonalának javítása, a szakemberellátás bővítése. II képzés bázisa Kamuion Megyénk gabonaprogramja a búza terméshozamainak jelentős emelését tűzi ki célul a tervidőszak végére. Hagyományos eszközökkel már minden kis hozamjavulás nagyon költséges, ezért a figyelem egyre inkább az új agrokémiai és biológiai módszerek felé fordul. A Békéscsabai AGROKER Vállalat az új módszerek elterjesztése érdekében már több tanácskozást szervezett, a legutóbbit tegnap, kedden, Kamuton. Ezen Molnár Lajos, a Békés megyei AGROKER Vállalat igazgatójának megnyitója után Túri György, a kamuti Béke Tsz elnökhelyettese ismertette a szövetkezet gabonatermesztési tapasztalatait, majd Laubál László, az NSZK-beli Hoechst A. G. magyarországi külkereskedelmi képviseletének vezetője a Multimikro elnevezésű, nagy koncentrációjú mikroelem-készítmény alkalmazásáról tartott előadást, és ismertette a HoechsU gyomirtó szereket. Az NDK kereskedelmi képviseletének szaktanács- adója, dr. Horn András beszámolt azokról az eredményekről, melyeket az Eta- fon vegyszerrel értek el az NDK-ban. Ez a szer megszilárdítja a gabonák szárát, így csökken a dőlési hajlam, könnyebbé válik a betakarítás. A tanácskozáson dr. Kovács Gábor, a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója hozzászólásában ismertette a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben végzett búzatermesztési agrokémiai kísérletek eredményeit. <L. L.) Befejeződött Mártélyon a képzőművészeti alkotótelep. A részvevő művészek egyik kedvelt alkotóhelye most elhagyatottan ál* • • • Fotó: Martin Gábor Hz ipari szövetkezetek sikerrel teljesítették a kitűzött célokat Októberben összeül az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. Kedden az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa ülést tartott, amelyen megtárgyalta a kongresszus elé kerülő dokumentumokat, a többi között az előző kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolótervezetet. Ennek alapján megállapították, hogy az ipari szövetkezetek sikerrel teljesítették a tíz évvel ezelőtt elhatározott fejlesztési programjukat. Jelenleg 867 ipari szövetkezet és 16 szövetkezeti és közös vállalat működik. A szervezeti változások következtében a szövetkezetek száma az elmúlt öt esztendőben 182-vel csökkent, a vállalatok száma pedig öttel emelkedett. Kialakultak a gazdaságilag erős, az igényeket jobban kielégítő, nyereségesen gazdálkodó szövetkezetek, amelyekben lehetővé vált a termelés szerkezetének megújítása, a gazdaságosabb tevékenység kialakítása. Csökkent a veszteségesen dolgozó szövetkezetek száma. A lakossági árualapok növelésében jelentős részt vállaltak a könnyűipari szövetkezetek, termékeikkel a választék bővítését is elősegítették. A gépipari és vegyipari szövetkezetek számos olyan termék előállítására' vállalkoztak, amelynek a szövetkezetek az egyedüli gyártói. Az elmúlt években tovább bővült a szövetkezeti szolgáltatóipari hálózat, a lakossági szolgáltatási igények 35 százalékát a szövetkezetek elégítik ki. A megnövekedett feladatok ellátását jól segítette a szövetkezeti politikai, mozgalmi munka fejlődése. Az országos tanács egyetértett azzal, hogy az ipari szövetkezetek, a tagság, az alkalmazottak és vezetők képességeinek és az eszközök mennyisége, összetétele, valamint a munkakörülmények fejlődése alapján alkalmasak a korábbinál magasabb társadalmi követelmények teljesítésére. Az országos tanács, jóváhagyta a kongresz- szusi’ beszámoló és az ipari szövetkezetek következő feladatait meghatározó állás- foglalás tervezetét. A harisnyagyár tevékenységéről szóló vitában részt vett Szurovecz Béláné, a Budapesti Harisnyagyár vezér- igazgatója és Revicz László- né, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője. Az előterjesztés rövid történelmi visz- szapillantással kezdődött: a több mint 90 éves magyar harisnyagyártás egyedüli képviselője a Budapesti Harisnyagyár, amely egyben a hazai textilipar kötőágazatának egyik legnagyobb vállalata. A gyulai gyár 1900- ban jött létre, s 1954-től a Budapesti Harisnyagyár termelőegysége. 1969-ben létesült a dobozi telep, 1977-től pedig már Szeghalomban is gyártottak harisnyát, ahol az új telep átadására 1979-ben került sor. Mindezek révén a megye második legnagyobb könnyűipari üzeme a harisnyagyári. Tevékenysége, fejlesztése így érthetően került most napirendre. Sikeres rekonstrukció A Budapesti Harisnyagyár az V. ötéves tervben több mint 21 százalékkal növelte termelését. Míg 1975- ben 761,7 millió, addig 1980- ban 917,8 millió forint érté-» kű árut termelt. Nagymértékben emelkedett az export is. Az eredményhez döntően hozzájárultak a Békés megyében működő üzemek, amelyek profilírozása a következő: a kötési folyamatok alapvetően a gyulai gyárban, a konfekcionálás Dobozon, a nyers megmunkálás, formázás, adjusztálás Szeghalmon történik. A jövőben arra törekednek, hogy minden megmunkálási helyen a lehető legmagasabb készültségi fokú legyen az áru. Ez hozzájárul a gyáregységek önállóságának növeléséhez, az önelszámolás maradéktalan megvalósításához. Az V. ötéves tervben a vállalat rekonstrukciós bővítésre 278 millió forintot fordított, ebből a gyulai gyárra 80, a szeghalmi telepre 50 millió forint jutott. A vállalati kötőgéppark 30 százalékát cserélték ki. A rekonstrukció során kétszáz darab, több mint 70 éves gépet selejteztek ki, a gyulai ezer kötőgép közel 40 százaléka korszerű. Több helyütt bevezették a szalagrendszert, utat tört a konténeres anyagmozgatás, amellyel javult a termelés irányítása,^ csökkent az átfutási idő. Á három üzemben összesén 1545-en’ dolgoznak, vállalati szinten pedig 11,4 százalékkal csökkent a létszám. A vállalati bérszínvonal 41,6 százalékkal növekedett. Nagy azonban még a szóródás — mint a vitában is szó volt róla —, sok helyütt alacsonyak a bérek. K jövő feladatai Ami a VI. ötéves tervi feladatokat illeti, elsősorban a belföldi igények kielégítése, a minőségi szint megtartása, illetve további javítása a cél. A dinamikus fejlődést jelzi, hogy az éves termelést mintegy 30 százalékkal kívánják növelni. Ebben jelentős szerep hárul a Békés megyei üzemekre. Gyulán tovább bővítik a gépparkot, Dobozon a szinten tartás, Szeghalomban a meglevő lehetőségek, a kapacitás jobb kihasználása a cél. A vitában szó volt a technológia színvonalról, a műszaki szakemberek biztosításáról, a minőségről, a bér- színvonalról, a szociális ellátásról. A jövőben mindenképpen indokolt — a már említett bérfeszültségek A végrehajtó bizottság következő napirendként a Békés megyei Tanács Oktatási és Továbbképző Intézetének munkájáról tárgyalt. Az intézetet a megyei tanács 1974- ben hozta létre azzal a céllal, hogy biztosítsa a tanácsi vezetők és dolgozók továbbképzését, ezen keresztül a tanácsi munka színvonalának emelését. Az intézetben folyó oktató-nevelő tevékenység alapvető szervezeti egységei az oktató munkaközösségek, amelyek ajánlásokat tesznek egy.egy tanfolyam időpontjára és tartamára, közreműködnek a tematikák elkészítésében, biztosítják az előadókat. Az intézet kihasználtsága jó, munkájának tartalmi színvonala kiemelkedő. Bizonyítja ezt, hogy a községi tanácsok vb- titkárai a munkakörük ellátásához szükséges képesítéssel rendelkeznek, eredményesen segítette az intézet a tanácsakadémiára jelentkezők felkészítését. A végrehajtó bizottság elismerően szólt az intézet munkájáról, s megjelölte a további feladatokat. A testületi ülés végül bejelentésekkel zárult. S. F. Archív felvételünk a harisnyagyár dobozi üzemében készült Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. AUGUSZTUS 26., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága augusztus 25-én, tegnap — dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével — ülést tartott, a következő napirendekkel: — jelentés a -vb-határozatok végrehajtásáról: — tájékoztató a Budapesti Harisnyagyár Békés megyei tevékenységéről, különös tekintettel az V. ötéves terv tapasztalataira és a VI. ötéves terv célkitűzéseire; — beszámoló a megyei tanács vb Oktatási és Továbbképző Intézetének munkájáról; — bejelentések.
