Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-25 / 198. szám
1981. augusztus 25., kedd Magyar gyógyszerek külföldön Fogyasztó — kereskedelem — ipar Vásárlási szokásaink — ma és holnap Beszélgetés dr. Berényi lézseffel, a Belkereskedelmi Kutató Intézet igazgatójával A több, mint 100 éves hagyományokkal rendelkező magyar gyógyszeripar — amellett, hogy az ország belföldi gyógyszerszükségletének 90 százalékát fedezi —, termelési értékének 70 százalékát exportálja a ME" DIMPEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. A vállalat évi forgalma meghaladja az 500 millió dollárt. Exportjának 60 százaléka szocialista, 40 százaléka nem szocialista országokba irányul. Az általános gazdasági helyzettel ellentétben igen nagy a keletje a világpiacon a gyógyszereknek; kereskedelmi forgalmuk évente 10— 12 százalékkal bővül. Ezt a kedvező konjunktúrát igyekszik kihasználni a magyar gyógyszeripar. __ A népgazdasági tervben fő szerepet játszik ez az ágazat: az idei 10 százalékos növekedés jóval erőteljesebb, mint az iparban általában. A szocialista export 10 százalékkal, a tőkés kivitel körülbelül 15 százalékkal bővül az idén. A világpiac leginkább az eredeti készítményeket értékeli. Ezekre, legalábbis jó néhány esztendeig, monopolárat lehet felszámítani. Az elmúlt húsz évben 17 eredeti gyógyszer — mint például a Nospa és a Fenolftalein — Magyarországról indult el „világhódító útjára”. Bevezetésük azonban rendkívül nagy, több tízmilliárdos költségekkel jár. A hazai és a külföldi törzskönyvezés 8— 10 évig is eltarthat, s csak aztán lehet forgalomba hozni. A nagy befektetés ellenére nem kis rizikót jelent egy-egy új orvosság forgalomba hozatala. Mégis megéri, ha növelik a kutatásokra fordított összegeket, mivel — mint az eddigi tapasztalatok mutatták — megtérül a befektetett pénz. Jelenleg a Cavíngton agyi értágító és a Jumex, a Parkinson kór gyógyítására alkalmas készítmények bevezetése folyik. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemében a nemrég megtartott szakszervezeti bizalmiak tanácskozásán egyebek közt szóvá tették, hogy a személyszállító gépjárművek egy része rossz, azokon az utazás nem biztonságos. Ennek alapján ellenőrzést tartanak, melyen a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsát Vágréti László munkavédelmi felügyelő, a rendőrséget Annus Sándor rendőr őrmester, a Közlekedésbiztonsági Tanácsot pedig Kovács István képviseli. A csoport kora reggel, váratlanul érkezik a kardoskúti telepre. A valóságos helyzetét akarja megismerni. Az olajbányászoknak nincs takargatnivalójuk. Az üzem vezetői készséggel intézkednek, hogy a kérdéses gépkocsik előálljanak, aztán kezdődhet is a munka. Az ellenőrök sorban megvizsgálják ezeket a gépkocsikat. Főként műszaki, biztonsági szempontból. Érdekli őket a gépkocsivezetők véleménye, javaslata, és az okmányokat is ellenőrzik. Az elsőként vizsgálat alá kerülő UAZ—452-es mikrobusz kéziféke rossz. Néhányat találnak még a -következők között is. Sorba vesznek valamennyi üzemelő gépjárművet: három autóbuszt, négy mikrobuszt és az öt vegyes használatú gépkocsit. Ezeken és a Volán Vállalat hét (szerződéses) autóbuszán közlekedik naponta az orosházi üzem csaknem hétszáz dolgozója. Ennyi embert kell a munkahelyére és onnan hazaszállítani. A biztonság alapkövetelménye a gépjárművek kifogástalan műszaki állapota. Semmilyen hiba nem engedhető meg tehát. A rossz gépAz exportszerkezet korszerűsítése érdekében az eredeti magyar orvosságok mellett — amelyeket a világon mindenütt szívesen vásárol- nak — a késztermékek ará- nyát igyekszik növelni a Me- dimpex. Tőkés exportunkban ugyanis a kész, azaz csoma- golt, vagy más néven kiszerelt áruk aránya' alig húsz százalék, pedig ezekért a gyógyszerekért jóval magasabb árat lehet kérni, mint a hatóanyagokért. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkben sokkal nagyobb a késztermékek mértéke: eléri a 95 százalékot. Bár a kiszerelt gyógyszerek értékesítését számos tőkés országban beviteli tilalom korlátozza, s a világ országainak 70 százalékában csak hatóanyagokat, illetve technológiát vásárolnak, mégis a jelenleginél jóval többet tudnánk értékesíteni, ha megfelelő kapacitás állna rendelkezésre. Éppen ezért a jelenlegi tervidőszakban a kész gyógyszerek termelését 20—25 százalékkal kívánja bővíteni a hazai ipar. A Medimpex gyakorlatilag a világ minden tájára exportál. Mintegy 300 gyógyszer hatóanyagát forgalmazza. E széles kínálat elaprózza a kivitelt, a jövőben célszerű lenne szűkíteni a választékot. Az export bővítését kívánják elősegíteni a termelési együttműködések, a kooperációk számának gyarapításával. Többek között Argentínával. Brazíliával, Indiával és Mexikóval kötöttünk olyan együttműködési megállapodásokat, amelynek értelmében Magyarország szállítja az intermediert (fél- ’ készterméket), és eladjuk a gyártási technológiát. Számos olyan piacra jutunk így be, ahol más módon nem tudnánk termékeinket értékesíteni. Tavaly több mint 200 miijárművet ki kell állítani a sorból, ami most — pótlólag — meg is történik. Vágréti László, munkavédelmi felügyelői jogköre alapján felfüggeszti az egyik UAZ—452- es mikrobusz használatát. Aztán még három más gépkocsiét. A vizsgálat befejeződik. Az ellenőrző csoport tagjai tájékoztatják az üzem vezetőit. Annus Sándor: — A fékek jók, néhány gépjármű kéziféke azonban rossz. A telephelyi ellenőrzés meglepetésszerű volt, tehát a valóságos helyzetet ismertük meg. Véleményem szerint, a vizsgált gépjárművek állapotát „közepesnek” lehetne minősíteni. Kovács István: — Általában jó a gépjárművek műszaki állapota, csak a kézifékekkel van baj. Egyébként a gépkocsivezetők gondosak, hozzáértők, kellő gyakorlattal rendelkeznek. Ahhoz képest, hogy sokszor rossz földúton járnak, jól karbantartják a gépjárművüket. Vágréti László: — Két UAZ-mikrobusz nagyon rossz állapotban, javításra vár. Hogy lehetett hagyni, hogy mostanáig embereket szállítsanak rajta? — Néhánynak a műanyag borításán repedések keletkeztek, a sarkok felperdültek. — Célszerűnek tartanám, hogy az UAZ—452-es mikrobuszok két első ülésére szereljenek fel biztonsági övét. — Egyikmásik mikrobusz ajtajának rossz a zára. Az ajtó váratlanul kinyílhat, az út pora pedig az utastérbe jut. — Az utóbbi időben volt közúti ellenőrzés? — kérdezem Knyihár Józseftől, a szállítási üzemegység vezetőjétől. lió rubel értékben exportáltunk gyógyszereket a szocialista országokba. Ennek több mint a felét a Szovjetunióba. A forgalom egyre nagyobb hányada a két- és sokoldalú szakosítási egyezményeken alapul. Arra törekszünk, hogy megszüntessük a nem kifizetődő, kisszériás termékek gyártását, és ott készítsük az orvosságot, ahol a legkorszerűbb feltételek mellett, gazdaságosan előállítható, így például idehaza megszűnt az Algopyrin és a C- vitamin gyártása; a Szovjetuniótól vásároljuk, ahol a nagyobb piac miatt sokkal kifizetődőbb termelni. Egy termék gyártásának megszüntetése azonban nagy körültekintést igényel, hiszen azt csak akkor lehet végleg eldönteni, ha megnyugtatóan biztosítani tudjuk az importot. A Medimpex rendkívül nagy gondot fordít piachálózatának bővítésére. Valamennyi szocialista és számos tőkés országban van állandó képviselete és tudományos irodája, összesen 30 országban képviselik a magyar gyógyszeripart. Kereskedelmi vállalata működik Jamaicában, Ausztráliában, Spanyolországban, az NSZK-ban és termelő vegyesvállalata Indiában és Nigériában. Az idén nyitnak kereskedelmi irodát Angliában, vállalati irodát Iránban, Szíriában, Angolában és Argentínában. Egyrészt tudományos propagandát folytatnak. szakrendezvényeket rendeznek, hogy megismertessék gyógyszereinket, másrészt a kiépített kereskedelmi hálózaton keresztül igyekeznek új piacot találni a hazai orvosságoknak. Az eddigi eredmények megtartásához, az export további fokozásához elengedhetetlen a piackutató-tevékenység állandó kiszélesítése és az ármunka javítása. — Volt. Kifogás nem merült fel. — Előfordult baleset? — Tavaly januárban az egyik gépkocsi, a vezető figyelmetlensége miatt a jeges úton megcsúszott, és egy fának ütközött. Szerencsére sérülés nem történt. Volt egy másik baleset is: az egyik mikrobusznak egy Skoda személygépkocsi vezetője nem adta meg az elsőbbséget. Az összeütközésnek jelentős anyagi kár lett a következménye, és a Skoda vezetője megsérült. Hanyecz Ernő, az üzem igazgatója megköszöni a hibák feltárását. Kijavításukra azonnal intézkedik. Pásztor Béla Családi házak tervei A magánlakás-építők jelenleg 135-féle családi ház ajánlott tervéből választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A Tervezésfejlesztési és típustervező intézet most újabb tíz családi ház alaptípusának megtervezésével bővíti a választékot. A cél az, hogy jobban alkalmazkodjanak a helyi körülményekhez. a falusias életmódhoz, harmonikusabban illeszkedjenek a tájba, az utcasorba. Lesz közöttük csoportosan telepíthető és önálló családi ház is. Az alaptervek némi módosításával készülő változatokkal együtt az év végéig 25—30 újabb családi ház tervét készítik el. Ezenkívül tizenhat új tervdokumentációval gazdagítják a kis társasházak ajánlott terveinek választékát is. Mindnyájan fogyasztók vagyunk, és , valamennyiünknek vannak kialakult vásárlási-fogyasztási szokásaink. Többnyire magunk sem vesz- szük észre, amint' ezek a szokások az idők folyamán alakulnak, változnak, módosulnak. Hogyan zajlik le ez társadalmi méretekben, s ennek milyen hatása tapasztalható — erről beszélgettünk dr. Berényi Józseffel, a Belkereskedelmi Kutató Intézet igazgatójával. — Milyennek látja a lakosság fogyasztási szokásait ma, és hogyan igyekeznek azokat befolyásolni? — Igen lassan változik a fogyasztói magatartás, s ennek egy sor szubjektív oka van. Ezek az okok azonban olyan erős gyökerűek, hogy még drasztikus eszközökkel sem szüntethetők meg, pedig nagyon is a köz érdeke, hogy változzanak a vásárlói szokások. Szomorú példa erre a hazai alkoholfogyasztás, amelyet a szeszes italok árának többszöri emelésével, és adminisztratív intézkedésekkel is próbáltak csökkenteni. Ennek ellenére a múlt évben az egy főre számított szeszesital-fogyasztás, tiszta szeszre átszámolva, megközelítette a 12 litert, s tízszer többet költ ma hazánk lakossága alkoholra, mint kenyérre, és többet, mint ruházkodásra. — Hogyan változhat ez a jövőben? — Éppen az elmondottak bizonyítják, hogy e téren aligha lehet pontos előrejelzést adni. Ami viszont általában a fogyasztói magatartás változásait illeti, intézetünk foglalkozik közép- és hosszú távú fogyasztói és áruforgalmi prognózisokkal is. Ezek alapját képezik a belkereskedelmi ágazat terveinek, és az Országos Tervhivatal égisze alatti távlati tervezésnek. Itt a jövedelmek alakulását kell alapvetően figyelembe venni, hiszen ez meghatározóan hat a fogyasztás nagyságára és szerkezetére. — Milyen különbségek jellemzők ma a felmérések szerint a lakosság egyes rétegeinek fogyasztási szokó’ saira? — Legjellemzőbb talán az, hogy a társadalom rétegeinek fogyasztása egyre kiegyenlítettebb. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nincs teendő e téren. Elsősorban a legalacsonyabb jövedelmű rétegek fogyasztása marad el az átlagtól. Ugyancsak csökkennek a különbségek a városi és a falusi lakosság fogyasztási magatartása között, ami természetes következménye többek között a falvak infrastrukturális fejlődésének. Bizonyos fogyasztási szokások viszont a mezőgazdaságban dolgozóknál megmaradtak, és szinte biztos, hogy hosszú távon is megmaradnak. Itt elsősorban a háztáji gazdaságokban, házikertekben termesztett zöldség- és gyümölcsfélékre, valamint az állattenyésztésre gondolok, amik fedezik a család élelmiszer-szükségletének javarészét. — Ha már az élelmiszernél tartunk: e téren milyen javaslataik, előrejelzéseik vannak a nem mezőgazda- sági lakosság számára? — Igyekszünk segíteni abban, hogy a lakosság élelmiszer-fogyasztását általában az egészséges táplálkozás irányába lehessen terelni. A táplálkozásban növekednie kell a vitaminok és az állati fehérjék szerepének, csökkennie a szénhidrátoknak, vagyis a lisztesáruknak, a cukornak. Némi változás már tapasztalható, de több kellene. Elsősorban a tej- és tejtermékfogyasztásnak kell növekednie, a hús- fogyasztáson belül pedig a baromfi- és halfélék javára kell billennie az arányoknak. Egészében elegendő húst fogyaszt ma a hazai lakosság, a legutóbbi áremelés hatására némileg csökkent a sertés- és marhahúsfogyasztás. Ami a halat illeti, bizonyára többet is vásárolnának, ha a kereskedelem ki tudná elégíteni az igényeket. — A kereskedelmet hogyan igyekeznek befolyásolni a változó fogyasztási igények és szokások kielégítése érdekében? ' — Élelmiszerféléknél például úgy, hogy ne csak általában szélesedjen a választék, hanem egy-egy bolton belül is. Főleg azokból a cikkekből, amelyekből kívánatos növelni a fogyasztást. így például csak akkor van értelme többféle tejtermék forgalomba hozatalának, ha azokat a vásárló a szokott . boltjában megkaphatja. Semmi esetre sem áruhiánnyal kell befolyásolni a keresletet; úgy nem lehet a vásárlót valamilyen árucikk megvételére rábírni, hogy nem kap mást. A kereskedelem a kínálattal nem csábíthat az ésszerűtlen, a pazarló fogyasztásra. Idetartozik az is, hogy széles árskálával kell dolgozni, a vásárló olcsó árut is vehessen a tápértékben, illetve rendeltetésében. használati értékében megfelelőt. Ilyenek például a mostanság terjedő „fehér cikkek”, ahol csak a csomagolásban van különbség. Hasonló módon kell törekednie a kereskedelemnek általában is a költségmegtakarításra. Sajnos, a jelenlegi érdekeltségi rendszer nem ösztönöz kellően erre, sem a termelő, sem a kereskedő nem eléggé érdekelt abban, hogy olcsóbb cikkek kerüljenek forgalomba, mert a drágább cikkek forgalmazásán általában több a haszon, illetve kevesebb munkával juthatnak ugyanannyi haszonhoz, mint több olcsó cikk eladásával. — Mennyire sikerül befolyásolni az ipart a fogyasztási igények kielégítése érdekében? — Többször is elhangzott már párt- és kormánynyilatkozatokban, hogy az áruellátás nálunk jó. Ez igaz, mégis inkább a termelők piaca működik nálunk, mint a fogyasztóké. Sok területen az ipar nem termel annyit, amennyit a kereskedelem átvenne. Ha azonban az áruellátást veszélyeztetve látjuk, minden illetékeshez eljuttatjuk jelzéseinket, s ilyenkor miniszteri, sőt kormányintézkedésre is sor kerül. Tény, hogy sok gond van a minőséggel, de a minőséggel arányos árakkal is. A népgazdaság és a fogyasztó érdeke egyaránt az, hogy a drága fogyasztási cikk tartós legyen, s ha nem az, a pazarlás a népgazdaság érdekeit sérti. Például: a fogyasztó számára pénzkidobás, a népgazdaságnak anyag- és munkaerő-pazarlás az, ha egy fürdőszobai bojler kétévi használat után kilyukad. Hasonló a helyzet a rossz minősége miatt idejekorán „elhasználódott” cipőkkel, és más iparcikkekkel is. — Milyen hatással van ez a lakosság fogyasztására? — Igen erősen eltorzítja, hiszen az ilyen cikkből többet, illetve gyakrabban kell vennie a fogyasztónak, mint amennyire valójában szüksége volna. Hasonló kihatása van az alkatrészek és apró cikkek hiányának. Ha egy-egy kis alkatrészt, lakásfelszerelési cikket, gépkocsihoz való apróságot magában nem lehet kapni, csak komplett szerelvényt — például vízcsapra való rózsát csak csapteleppel együtt —, az súlyos pazarlás. Mi az ilyesmit mindenfelé jelezzük, de sajnos, ennek a helyzetnek a megváltoztatásához is az érdekeltségi rendszeren kellene finomítani. — Hogyan alakulnak a fogyasztási szokások az egyes ■ cikk-kategóriákban? — Ruházati cikkek vásárlásában évek óta stagnálás mutatkozott, az idén viszont jelentős az emelkedés. Az okokat most kutatjuk, feltehető, hogy összefüggnek az idegenforgalommal. Az egyéb iparcikkek és a kulturális cikkek forgalma dinamikusan fejlődik, az összfogyasz- táson belüli részarányuk fokozatosan nő. Vonatkozik ez a könyvekre, hanglemezekre, színház- és hangversenyjegyekre is. Sajnálatos viszont, hogy az elemi kulturáltság szintjét bizonyos fokig jelző cikkek fogyasztása rendkívül alacsony. Szemléletes példa erre, hogy egy lakos átlagosan számítva 3,6 tubus fogpasztát vásárol egy évben. Más, hasonló fejlettségű országok átlagos fogyasztása ebből a cikkből évente 12—15 tubus. — Végül: mit mutatnak az előrejelzések? — A hatodik ötéves tervben szerepel, hogy a hazai fogyasztásnak a korábbinál lassabban kell növekednie. Az emberek igyekeznek fenntartani eddigi fogyasztási színvonalukat, s erre meg is vannak a lehetőségek. Ami pedig az irányt illeti: az elmondottak szerint igyekszünk befolyásolni a továbbiak során is a fogyasztási szokások alakulását, a választékkal, a jó minőségű áruval és az árakkal. Várkonyi Endre B. Mezei Mária Legyen biztonságos a munkásszállítás! Gépkocsik telephelyi ellenérzése Archív felvételünk a békéscsabai Univerzál Áruházban készült Fotó: Martin Gábor
