Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

Magtártól szálloda?-------------­SZÜLŐFÖLDÜNK 1981. augusztus 2., vasárnap o Településfejlesztés Füzesgyarmaton Az idén' hasonló munkák fejeződtek be az egészség­házban, ahol 3 rendelőt, egy várót, valamint egy nővér­szobát adtak át rendelteté­sének, és az épületet köz­ponti fűtéssel látták el. A tanács azonban nemcsak a gyógyítás feltételeinek meg­teremtéséről, hanem az egészségügyi dolgozók élet- krülményeinek javításáról is gondoskodik. Ezzel függ össze, hogy ma már vala­mennyi orvos szolgálati la­kásban lakik. A füzesgyarmatiak egyik büszkeségének számít a Széchenyi úti 100 személyes óvoda, ahol szakképzett óvó­nők és gondozónők vesznek részt a gyermekek nevelésé­ben, illetve ellátásában. A központi támogatással, és jelentős értékű társadalmi munkával épült intézmény továbbra is szoros kapcsola­tot tart fenn a szülőkkel, a szocialista brigádok tagjai­val, akik egyébként — ' a nagyközségi párt- és állami vezetőivel együtt — igye­keznek minden tőlük telhető segítséget megadni az óvó­nőknek, az iskolák pedagó­gusainak. Tavaly nagyszabású jár­daépítés kezdődött Füzes­gyarmaton. A tanács a költ­ségvetési üzemet bízta meg a gyalogjárók elkészítésével, míg a földmunkákat maga a lakosság vállalta. A KPM 4—5 kilométer hosszan felújította a főutat, s ily módon jobb feltételek között bonyolódik az átme­nő forgalom. Ma már a víz­ellátással sincs probléma, és a szennyvízcsatorna bővíté­sének terve is elkészül ha­marosan. így lehetővé válik, hogy a lakások mellett egy­re több közintézményt is bekapcsoljanak a hálózatba. A strandfürdőben még az idén esedékessé válik egy . Vitathatatlanul nagy előnyt jelent egy településnek, ha megfelelő. építőkapacitást tudhat magáénak. Ebből a szempontból Füzesgyarmat igen szerencsés helyzetben van. Ugyanis a középületek egy részének kivitelezésében a helyi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet évek óta közreműködik. A tsz építő­brigádjában jelenlegi mint­egy 200-an dolgoznak, s kö­rülbelül 130 millió forint termelési értéket állítanak •elő évente. Augusztus 20-ra szeretnék átadni a Mátyás király utcában épülő 32 OTP-lakást. A szövetkezet tagsága is érdekelt a sportkombinát létesítésében. Az egyik fut- ballpálya már elkészült, és a másik kettőt most alakít­ják ki. Ugyanakkor kedve­zőbb körülmények között tarthatják majd edzéseiket, illetve a mérkőzéseket, ver­senyeket az atléták, vala­mint a kézilabdások is. A szociális otthon szaka­szos felújítását a tanács költségvetési üzeme vállal­ta. Az építők még ebben az évben elkészítik a tetőszer­kezetet, és jövőre fognak hozzá az újabb szobák ki­alakításához. A jelenleg 100 személyes intézmény korsze­rűsítése mintegy 10 millió forintba kerül. Várhatóan ez év augusztusában vehetik birtokukba a 32 új OTP-lakást a tulajdonosok A Széchenyi úti óvodában jelenleg több mint 140 gyermekről gondoskodnak gázleválasztó berendezés üzembe helyezése, és sor kerül az alagcsövek kicseré­lésére, valamint egy kisebb medence építésére. Füzesgyarmatnak is olyan hévize van, mint Gyulának, illetve Hajdúszoboszlónak. A termálkút 600 liter 62 fokos vizet ad percenként, ame­lyet a költségvetési üzem fóliaházának fűtésére is felhasználnak. A strandfürdő egyre na­gyobb vonzerőt gyakorol a környék lakosságára, sőt jó néhány külföldi is felkeresi. Évente átlagosan 50 ezren fordulnak, meg itt. Kitűnő ötletnek számít a Vörös Csil­lag Tsz vezetőinek a régi magtárral kapcsolatos el­képzelése. A növekvő ven­dégforgalomra gondolva, szállodává alakítják át a ré­gi épületet, s mellette nád­tetős borozót is létesítenek. A tsz szakemberei előrelát­hatólag még ez év őszén hozzákezdenek a munkála­tokhoz. Bukovinszky István A füzesgyarmati strandfürdőt mintegy 50 ezer vendég ke­resi fel évente Fotó: Martin Gábor Aquincumi séta Amikor Augustus császár az időszámításunk kezdete körüli években a. római bi­rodalom határát előretolta a Dunáig, az itt élő illír, kelta és eraviscus őslakosságot széttelepítették, katonai el­lenőrzés alá vonták. A megszállók — katonák — lassan keveredtek az ős­lakókkal. Az I. század végé­re itt. a határ mentén is ro- manizálódtak az egykori era­viscus falu lakói — elsajá­tították a hódítók nyelvét, szokásait, vallását. (Bár még a III. században is, amikor a Gellérthegy lejtőin már régen az aquincumi birtoko­sok gyümölcsei zöldelltek — a lakosság visszajárt a hegy­tetőre, és a bennszijlött is­teneknek áldozott. A kultusz egyik jóspapja, T. Flavius Titianus augur az eraviscus közösség nevében állított itt fogadalmi oltárt.) Traianus császár 103 és 107 között kettéosztotta Pan­nónia tartományt, s a ke­leti rész székhelyéül Aquin­cumot jelölte. S első császá­ri helytartójául a későbbi Hadriánus császárt nevezte ki. Aquincumot Hadriánus római városjoggal ruházta fel, municipium rangjára emelte — a szabad születésű lakosság részére megkülön­böztetett jogállást biztosított. 194-ben Septimus Severus császár még magasabb — co- lonia — rangra emelte a vá­rost. Üj középületeket, für­dőket. szentélyeket építettek. Külön települt a polgárvá­ros, a katonai tábor és a katonaváros. Kőből, téglából díszes házakat emeltek. Víz­vezetéket építettek, központi fűtést és vízöblítéses latri­nát. A polgárvárost — ró­mai mintára — fallal vet­ték körül. A centrumban a fórum az államvallás szen­télyeivel, vásárcsarnokkal, fürdőkkel. A főutcákat bol­tok, kézműves egyesületek és papi testületek székházai szegélyezték. Budapest majd két évezre­des elődje Aquincum — ma rommező. Versek szólnak a sírkövekről, az elmúlást hir­detik. Hajdan volt dicsősé­get, emberek, császárok és birodalmak pusztulását. A múzeum. Pavatus mes­ter műhelyéből a vörös má­zas edények, agyagmécsesek. Minerva istennő szobra, bronz igaveret, Jupitert áb­rázoló bronzfigura, üvegfú­vó. fazekaskemence, Mithras- szentély. És itt őrzik az egyetlen római orgona erede­ti alkatrészeit — 228-ból. A romkert. A polgárváros központja — a fórum, a ba­A romkert, háttérben a múzeum zilik'a, közfürdő és vásár- csarnok. Légfűtéses torna- csarnok, szennyvízlevezető. Mostanában az újjáépített, .kiszélesített Szentendrei út mentén az aquaeductus — vízvezeték — néhány szép íve került felszínre. A fara­gott köívekkel összefogott pillérsor tetején 4-5 kilomé­ter hosszban futott hajdan a csővezeték. A mai Római­fürdő gyógy- és ivóvizét szállította a városok, lakó­házak és közfürdők számá­ra. Néhány évtizedes virágzás. Aztán a barbár támadások, a római birodalom válsága, a hanyatlás jelei érződnek Aquincumban is. S hiába erősítette meg a birodalom határait I. Valentinianus császár a IV. század 70-es éveiben őrtornyokkal, kato­nai táborokkal — a barbá­rok, Aquincumban a hunok, könnyen győzelmet arattak. A lakosság elvándorolt. Az egykor virágzó civilizáció­nak már nyorqa is alig ma^ radt, amikor az V. század el­ső évtizedeiben hivatalosan is elhagyták Aquincumot a római közigazgatás képvise­lői. Aquincum épületei túlélték a római birodalom összeom­lását. Az amphiteatrumba köl­tözött a honfoglaló Árpád fejedelem csalódja. Zsigmond idején megújították a római falakat. Mátyás király ró­mai gyűjteményt rendezett be budai palotájában. 1778- ban a véletlen hozta fel­színre a katonai tábor na- ’gyobbik fürdőjének romja­it az óbudai Flórián téren. Ekkor, 30 évvel Pompeji fel­tárása után, Mária Terézia megbízásából indította meg Schönwisner István egyete­mi könyvtáros az azóta is tartó ásatást. A polgárváros módszeres feltárásához csak a múlt század nyolcvanas éveiben kezdtek hozzá. A rendezés, a régészeti munka mind a mai napig tart. Kádár Márta A 228-ból származó víziorgona Részlet a múzeumból (MTI fotó — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom