Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
1981. augusztus 2-, vasárnap 0 Fotó: Veress Erzsi Orosházi acélöntődé Átadás november első felében Az Alföldi Kőolajipari Gépgyártó Vállalat precíziós acélöntöde építésére az elmúlt év márciusában kötött szerződést egy osztrák-svájci cégekből alakult konzorciummal. A nyugat-európai cég, beleértve a tervezést, is 18 és fél hónapra vállalta az öntöde átadását. A konzorcium a kivitelezésre magyar vállalatokkal kötött szerződést, így többek között az Üt- és Betonipari Vállalattal, a Nógrád megyei Építőipari Vállalattal és az ÉG- SZÖV-vel. Az alapkőletételre Orosházán 1980. október 3-án került sor, s az építkezés a fagy beállta után is folytatódott. Az Üt- és Betonipari Vállalat munkásai a téli hónapokban »fóliasátrak alatt betonoztak. Az erőfeszítések ellenére a tavasz beköszön- tekor már két-három hetes lemaradással küszködtek. A gyors intézkedéseknek köszönhető, hogy utolérték magukat, sőt néhány területen a tervezettnél előrébb tartanak a munkálatokkal. Az 500 millió forintos beruházás most befejező szakaszához ért. Javában tartanak a technológiai szerelések. Az összehangolt munkára egyébként jellemző, hogy még tartott az építkezés, amikor a szerelés már megkezdődött' Az első gépek ez év elején érkeztek, az utolsó szállítmányt augusztus második felében várják. A formázóberendezés hideg járatása július végén kezdődött Július második felében került sor először a berendezések hideg próbajáratására, melynek célja nem utolsósorban a gépek bonyolult mozgásainak összehangolása. A berendezések vezérlését komputer végzi. A szerelők nagy figyelmet fordítanak az „agy” programozására, a gépek milliméter pontosságú mozgáshatárainak beállítására. Az orosházi acélöntöde magas fokon automatizált üzem lesz, amely várhatóan még húsz év után is elfogadható korszerűséget képvisel. Az Alföldi Kőolajipari Gépgyár acélöntödéjében a próbaüzem várhatóan október közepén indul. Átadására pedig novemberben kerül sor. K. J. A számítógépes vezérlés beállítása összetételük gyártási titok. Azt azonban tudjuk, hogy mire képesek ezek az egységek. A mi üzemünkben szereljük össze, majd beprogramozzuk őket. Minden olyan technológiai feladat helyet kaphat a programban, amely a számítástechnika nyelvén jól megfogalmazható. Működési alapelvében az általunk kifejlesztett, kukoricavető gépre szerelhető vetéseljenőrző hasonlít a régire. Fotocellás érzékelő van a vetőgép cso- roszlyájánál, a fény-árnyék hatására ebben keletkező elektromos áram jut a mikroprocesszorba. Ez azután az előzetes beprogramozásnak megfelelően gyűjti. feldolgozza az információkat. Figyelmezteti a dolgozót az eltérésekre, ráadásul minden kézi számolás nélkül azonnal kimutatja kijelzőjén a vetés technológiai jellemzőit. A kis mikrotechnikai üzemben vezetőkkel együtt hatan dolgoznak. Eddig hét készüléket gyártottak. Egy már működés közben is bizonyított a tavaszi kukoricavetésnél. Joggal szolgált rá a közmegelégedésre, mert végig pontosan működött. Használata megkönnyítette a gépkezelő munkáját. Az egyik, Nagyszénáson gyártott masina jelenleg a MÉM Műszaki Intézetében vizsgázik, tulajdonságairól rövidesen megszületik a hivatalos szakvélemény is. Ennek birtokában várhatóan megnöveli termelését1 a kisüzem. A szakmai érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy nem lesznek híján a megrendelőknek. Szabott ára még nincs a kuko- ricavetés-ellenőrzőnek, de annyit már elárultak a gyártással foglalkozó szakvezetők, hogy mérsékelt árra törekszenek. Terveik között szerepel más vetőgépek ellenőrző rendszerének a ki- fejlesztése, de eredményesen kísérleteznek a már említett takarmánykeverő és -szárító mikroprocesszoros irányításával is. M. Szabó Zsuzsa Nagyszénási Október 6. Tsz Mikroprocesszor — nagy feladatokra A közelmúlt és a jelen képe: a vetőgépkezelő szeme a haladási irányt és a vetésjelző készüléket pásztázza. Egyszerre két helyre figyelni, fárasztó dolog. Ráadásul a szemjelzőről kapott információ sem sok, mindössze a szemek földbe jutásáról, a vetőelemek helyes működéséről tájékoztat. A jelen és a közeljövő: a vető szakember csak a haladási irány tartására figyel, s ha valami zavar támad a folyamatban, apró készülék jelzi hanggal és fénnyel a bajt. Nemcsak azt mutatja meg, ha elmaradt egy-egy szem, hanem azt is, hol a hiba forrása. De jelez a készülék akkor is, ha nem megfelelő a sortáv, a tőtáv vagy a vetésmélység. Röviden: minden technológiai folyamattól való eltérésre felhívja a gépkezelő figyelmét. A dolog nyitja egyetlen szó: mikroprocesszor. Ez év elejétől mikrotechnikai részleg üzemel a nagyszénási Október 6. Tsz- ben. Hogy miért kezdtek mikrotechnikával, a számítástechnika válfajával foglalkozni? A szövetkezet főmérnöke, Hudák János adta meg a magyarázatot: — Az alaptevékenységgel, tehát növénytermesztéssel, állattenyésztéssel összefüggő technikai színvonal magas. Nálunk, és egyre több üzemben. A korszerű, sokat tudó gépek irányítása, vezérlése azonban elmarad a lehetséges szinttől, így azok nem is dolgozhatnak igazán hatékonyan. Ügy lejaet fogalmazni, hogy az 'alaptevékenység irányításának minősége alatta van az azt végző géprendszer színvonalának. Ezt kívánjuk kiegyenlíteni a mikroprocesszoros irányítók, szabályozók alkalmazásával. A vetésellenőrzésen kívül felhasználhatók, működési elvük alapján más területeken is. így a takarmánykeverők, szárítóüzemek munkájának megszervezésénél is. Hogy, hogyan készülnek, és hogyan működnek a mikroprocesszoros berendezések, arról a kis üzem vezetője, Bálint Sándor elektromérnök világosított fel: — Az Elektromodul Vállalattól szerezzük be a mik- roelektrotechnikai alkatrészeket, amelyek az integrált áramkörök továbbfejlesztett változatai. Pontos Bálint Sándor egy elkészült vetésellenőrzőbe programozza be a szükséges információkat. A tv-képernyőn látható, hogy helyesek-e az adatok Fotó: Veress Erzsi Dinnyések Bélmegyeren Ezekben a napokban már tart az egyik igen kedvelt nyári csemegénk, a dinnye szezonja. Mind a sárga-, mind a görögdinnye meleg égövi vidékekről került hozzánk a ^ XVII—XVIII. században. Az országban azóta több híres dinnyetermőhely, ha úgy tetszik termesztési tájkörzet alakult ki. Ezek közül legjelentősebb, a legismertebb a Mátra déli lankáin termő hevesi dinnye. E vidéken nevezetes dinnyetermesztő családok éltek, élnek. A mai dinnyések már a tavasz kezdete előtt az ország távolabbi vidékeire szegődnek részes termelésre. Így került Bélmegyerre Hortról a Godó’ család. — Gyermekkoromban apám itt, Bélmegyeren, az uradalomban volt dinnyekertész. Tőle hallottam: mindig jó és finom volt e vidéken a termés. Ezért jöttem az Üj Barázda Tsz-be, részesnek — kezdi Godó László, aki március elején látott munkához a 12 hektáros területen. A termesztéshez mindent a közös gazdaság ad, ők munkájukkal, szakértelmükkel járulnak a nagyobb terméshez. A szezon végén osztoznak a nyereségen, aminek 60 százaléka a termelőszövetkezeté, a többi pedig a termesztő családé. — Honnan a dinnyetermesztés tudománya? — Nálunk apáról fiúra száll a termesztés titka. Mondhatom: életemből csak annyit nem töltöttem a dinnyeföldön, amíg géplakatos ipari tanuló voltam. Tavasztól őszig kinnt élünk a földön, magunk készítjük a melegágyat, mi neveljük a palántát is. Az idén sárgadinnyéből a Túrkesztán és a Zentai fajtát, görögből pedig a Szigetcsépit, és a Hevesi futót termesztjük. kát, felszegeztük a korc- deszkákat, ezt befedtük szénával és szalmával, majd ráterítettük a fóliát, és arra a földet — magyarázza szakértelemmel a legényke. Ezekben a napokban kezdődik a szüret. Gondosan végigjárják a területet, válogatják a termést. E nagy munkában segít a család többi tagja is, és természetesen az alkalmi munkaerő. Ott- j árttunkkor a feleség — Erzsi asszony — éppen hazautazott Hortra. — A két nagylánnyal, az egyik 17, a másik 18 éves — rendbe teszik a lakást, kimosnak — magyarázza az apa, majd azután arról faggatom, milyen is a jó diny- nye? — Ha az-ember a görögdinnyét tenyerébe veszi, azt felülről kézzel vagy késsel megkocogtatja, s a hangja átüt a tenyerébe, akkor biztos, hogy érett. Sokan azt mondják, olyan hangot kell adnia, mintha csizmaszárat ütögetnénk. Én ebben nem hiszek ... De, ki tudja? — tárja szét kérdően kezeit. Távol a falutól, a településtől, önellátásra rendezkedtek be. A baromfi jelenti a friss húst, a dinnye között zöldségféléket is termesztenek. — A paradicsom azért van, hogy a dinnye pirosabb legyen — magyarázza a legfiatalabb „dinnyeker- tész”. — Tetszik tudni, a méhek, amikor porozzák a paradicsom virágát, a diny- nyére is rászállnak, így lesz pirosabb a görögdinnye — hallom, s az apa egyetértőén bólogat. Ha ők azt mondják, biztosan (így is van ... — És a fizetés? — Ellentétben a tévhittel: körülbelül annyi, mint má— Miben változott a dinnyetermesztés az elmúlt évtizedekben? — A kiültetés már géppel történik, s természetesen nőtt a gépi munka aránya. Életformánk is megváltozott, láthatja — int a hétvégi háznak is beillő, kunyhónak titulált építményre, miközben invitál: nézzek körül. Tapétázott falak, , televízió, gázfőző, olajkályha teszi kényelmessé életüket. — Régen szalmakunyhó volt a dinnyések otthona... — vetem közbe, s a 13 éves Laci fiú már is mondja, hogy évekkel ezelőtt még ők is ilyenben laktak, s hogyan is építették azt: — Elkészítettük az alaposutt. Van tisztességes házunk, kocsink... — A Godó család tavaly 186 ezer forintot keresett — mondja a pontos összeget Perecz Sándor, a tsz elnöke. — Mi a jó termés titka? — Szorgalom és szerencse ... Az idén kisebb lesz a tavalyinál a termés, de hamarabb beérett, finomabb, édesebb. Feleségem is diny- nyés családból származik, nálunk ő a főnök. Szakértelme, szorgalma, üzleti érzéke csodálatos, mert bizony ehhez a foglalkozáshoz az is kell — ' mondja Godó László. Szekeres András nz APOR és az OTP megállapodása Az ÁFOR és az Országos Takarékpénztár megállapodást kötött, amely szerint a benzinkutak is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a külföldre utazó magyar állampolgárok részére kibocsátott belföldi OTP-forint utazási csekket rövid úton beválthassák az érdekeltek, így augusztus 10-től kezdve bármelyik ÁFOR-töltőállo- más névértékben készpénzre váltja, és természetesen fizetési eszközként is elfogadj^ ezeket a csekkeket.