Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

NÉPÚJSÁG

1981. augusztus 15., szombat

Ruzicskay-életműről

A művész virággal

Hol van

és milyen az élet sűrűje?

Tor Sándor: A 6714-es személy

Gondolatok a

Gyönyörűség belépni a szarvasi Erzsébet ligetbe, amely fölénk boruló faóriá* saival jól szimbolizálja a

Tessedik-hagyományokon lépkedő táj, város természetszeretetét. Ez a nagyszerű érzés, amely évszázadok óta az itt élő nép sajátja, törvényszerűen öltött testet, szinte- tizálódott néhány kiemelkedő egyéniség munkásságában. Tessedik Sámuel és Ruzics- kay György más korban-élt, illetve él, más módon juttatta kifejezésre ezt az igényt, szellemi-érzelmi rokonságukhoz mégsem fér kétség.

A Körösök egyre szelídülő vidékének fölénk magasodó, de hozzánk hajoló faóriásai ők. Bár hatalmas, erős ágaik messzire nyúltak gyökereiktől, csak azért tették ezt, hogy a távoli vidékeken összegyűjtött napfénytől itthon érleljék meg gyümölcseiket.

Ha Ruzicskay György „Áf- lényegülés" című kompozíciójának természetbe olvadó emberi arcára gondolok, a ma emberének fájdalmát érzem, amely az ősharmóniától való távolodásból fakad. Azt a fájdalmat, amely fel- fokozottan -ébred egy alkotó- művészben. s amelyet — ha jó művész — éppen alkotásaiban sikerül leküzdenie. Ruzicskaynak sikerült, s ezzel nemcsak napvilágra juttatta. tudatosította korunk „betegségét", hanem egyúttal a megoldás felé is mutatott. Talán épp ezzel magyarázható, hogy művészetét világszerte elismerés kíséri.

Feltörekvő

„Ez a művész századunk egyik legjobbja” — írta André Salmon, s nem lehet véletlen, hogy kis országunk képzőművészetéről hallva Malraux is rögtön róla kérdezett. Számunkra, honfitársai számára azonban talán még nemzetközi hírnevénél is többet jelent a szülőföld iránti töretlen hűsége. Művészetének nagysága épp abban rejlik, hogy egyetemessége mellett mindvégig megmaradt magyarnak, sőt, szarvasinak. Pedig évtizedeket töltött külföldön. Beutazta az európai nagyvárosokat, többek között a képzőművészet fővárosát, Párizst. Magába szívta az új irányzatokat, de a formai elemeket sohasem helyezte saját, egyéni gondolatai, elképzelései fölé. Csupán gyűjtögetett. Úgy. mint a facsemete, amely szertágazó gyökereivel magába szívja a tápláló nedveket, hiszen csak így nőhet faóriássá.

Sejtem, hogy Ruzicskay Gyógynek ahhoz, hogy új, erős ágat hajtson, azért mindig a szülőföldhöz , kellett fordulnia. Hiszen festészetének új irányai mindig hazai töltésűek: a kezdeti időszak sorozatai, amelyek Szarvas és környékének életét lakóinak sorsát dolgozzák fel, de idesorolhatók a Liszt-album, vagy a Fantasztikus utazás magyar történelmi vonatkozású képei. Szarvasról indult útjára a biofestészet is, amelyet a hatvanas évek nagy képzőművészeti újdonságaként tartanak számon. s követői is szép számban vannak világszerte.

Ha a szarvasi alkotóház két termében kiállított — immár bál-mikor megtekinthető — életművet végignézzük. jól elkülöníthető korszakokat vehetünk észre. Az adott kor hatása, irányzatai, az akkori ember életérzései természetes módon tükröződnek a műalkotások tartalmán, formai megoldásain. A nagy világégés rémülete, az ember és a gép egyre idegenebbé váló kapcsolata, a nagyváros víziói végezetül feloldódnak az ember és a természet újfajta harmóniájának hitében.

Valamennyi természeti kép egy-egy segélykiáltás! A fák, virágok, folyók segélykiáltása. és a természetből kiszakadó emberé. Talán még újrateremthető ez a harmónia — sugallja Ruzicskay. Csakhogy valamennyiünknek

egyedül kell felépíteni a maga tündérvárát! A szarvasi festő már letette, sőt nekünk ajándékozta a maga gyönyörű építőkövét.

Gubucz Katalin

A 6714-es személy természetesen ama „fekete vonatok” egyike, amelyen megfáradt munkásemberek igyekeznek haza. Köteteimnek nem éppen a legszerencsésebb, de mert vállalja, nagyon is jól jellemzi a szerzőt. Egyetlen éjszaka olvastam el ezt a karcsú kötetet — mindössze tíz novella —, mert már az első oldalon megkapott Tar Sándor eredetisége és íráskészsége. Hogy miben rejlik ez az eredetiség, ez a hatás? Furcsán hangzik, de témaválasztás merészségében, amely szakítva a ma olyan divatos prózastílusokkal, az élet sűrűjébe viszi az olvasót. Hol van az élet sűrűje? Nem új felfedezés, de olyan jólesik kimondani: ott, ahol dolgoznak, ott, ahol a munkásemberek élnek. Mennyi, szép frázis hangzik el róluk az ünnepi szónoklatokban! Ezzel szemben Tar Sándor történetei mind szomorúak, mint a balladák. Nyoma sincs ezekben a pátosznak vagy a szépelgésnek. Olyan ember szól a munkáról és a munkásokról, aki maga is próbálta, mert köztük élt.

A 6714-es személyen olyan emberek utaznak, akik a három műszak mellett malacot, bikát hizlalnak, akik maguk építik a házaikat, akik olykor lerészegednek, és önmagukban, társaikban tesznek kárt. Naturalizmusában ijesztőnek és visszatetszőnek tűnik ez a világ, de Tar Sándor tollán líraivá nemesedik. Nagv és szép érzések feszülnek ezekben a kérges kezekben, és a szavakat dadogva keresgélő fejekben, szívekben.

Tar Sándornak a legnehezebb sikerült. Balladai tömörségű és kristálytiszta egyszerűségében is több értelmű történeteiben ki tudja fejezni ezeknek az embereknek az érzéseit, vágyait, gondolatait.

Az író mélységes humánummal és együttérzésével ábrázolja ezt a világot. Azt a folyamatot, ahogyan a kezdetben virtuskodó, egymással durván heccelődő emberek -hajnalban összecsukjanak a fáradtságtól. Mert nem igaz — figyelmezteti

Német, csehszlovák, osztrák és békéscsabai táncosok mérik ösz- sze tudásukat augusztus 22-én, szombaton este 7 órakor Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház nagytermében. A Békés Megyei Művelődési Központ már hagyományosan megrendezi ezt a nemzetközi csapatversenyt. Hogy sikerrel, bizonyítja: a rendezvényeken mindig telt ház fogadja a versenyző csapatok bevonulását és vetélkedését.

A leunai. a kassai, a bécsi és a vendéglátó táncklub képviseIllyés Gyula is a sokat idézett versében —, hogy „meg lehet szokni”. A három műszak természetellenes ritmusa, a hőség, a gázok, a pórusokba beivódó olaj mindenkit megvisel.

Száz vagy kétszáz évvel ezelőtt ballada született volna Orbán Jolánka történetéből (Celofánvirágok). A

munkásszállón élő apa férjet akar szerezni lányának, aki már 30 éves, és a tanyán él. Mi lesz vele, ha a szülei meghalnak? Elviszi hót az üzembe, bemutatja Gyulának, a kissé együgyű szobatársnak, aki hobbiból celofánból mesterkedik virágokat. A szállón nagy traktá- val fogadja a fiúkat, akik a sok szesztől megvadulva

megerőszakolják a megriadt lányt. Gyula, a megcsalt vőlegényjelölt tehetetlen dühében kiszúrja a részeg csábító szemét...

Joggal emlegeti a fülszöveg Móricz Árvácskáját az Örökké című novellával kapcsolatban. A tanyán felnövő állami gondozott András sorsa eleve megpecsételtetett. Iskolába nem jár, felnőve csak a segédmunkássors — fekete vonat, a munkásszállás — várja őt is. Ahhoz, hogy ki tudjon törni, fel kellene tudni mérni a helyzetét. De hogyan? Társa, keserűségében, mert nem vitték be Debrecenbe a „nagyapáék”, a nevelőszülő felakasztotta magát az istállóban. A létnek ezen a szintjén csak kívülről jöhetne a segítség, de a tanya oly messze van ...

Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mennyiben reális ez a világ? Ennyire sötét lenne a kép? Nos, az olvasóban éppen a hamis „happy end” ad keserű szájízt. Tar Sándor eleve elutasít minden ráolvasást a valóságra. Éppen, mert szereti és megérti' ezeket az embereket, mint tette azt Dosztojevszkij vagy Iszak Babel. Miért olyan zsúfoltak azok a fekete vonatok? Miért nem kapnak jól fűtött, takarított, kényelmes kocsikat a mun- kába-munkából jövők, ahol mindenkinek jut ülőhely?...

(Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1981.)

Jetében 4—4 pár mérkőzik meg a pontozóbírók előtt. Produkciójukat a Sygma zenekar kíséri majd.

A nemzetközi versenyt ezúttal is bemutatók színesítik. Fellépnek a békéscsabai klubtáncosok, valamint láthatják a nézők az S osztályú magyar bajnokpárost, a szegedi Öze Lászlót és Páli'nkó Lujzát.

Másnap, 23-án Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban a versenyző párosók tartanak bemutatót.

N. A.

MOZI

Majmok bolyg

A fokozódó fegyverkezés ről szóló hírek elgondolkodtatják, számvetésre késztetik a hétköznapi embereket is; hát még azokat, akik egy egy kor általános életérzését hivatottak kifejezni. Nem véletlen, hogy a sci-fi irodalom világszerte felvirágzóban Van, hiszen mindenki kíváncsi az emberiség jövőjére. Kíváncsi, de fél is tőle, és sajnos, ez a félelem nem alaptalan.

Pierre Boulle szokatian módon közelítette meg a jövőt. Néhány vállalkozó ked- vű asztronautát küldött az évezredek távolába, hogy — visszatérve — az ő szemükkel láttassa a szörnyű jövőt. Kopár, kietlen, szomorú vidékre landol az űrhajó. Utasai, abban a tudatban, hogy idegen bolygóra érkeztek, elindulnak életfeltételeket keresni. Furcsa „bennszülöttekkel” találkoznak, akik ember formájúak ugyan, de állatok módjára élnek. Úgy is vadásznak rájuk a bolygó urai, a fejlett civilizációval rendelkező majmok, mint kártékony állatokra. Néhá- nyukkal kísérleteket végeznek, mint Taylor-ral. aki a három űrhajós közül az egyetlen túlélő. Szerencséjére védelmezője akad, a lágyszívű majompszichológusnő személyében, s így sikerül megmenekülnie. Magával viszi Éváját is, mikor elindul, hogy új világot teremtsen. A tengerbe dőlt Szabadság-szobor borzalmas látványa azonban megállítja ... Kár, hogy itt vége a filmnek. Kíváncsi lettem volna, vajon a modern kor Ádámja eljut-e a madáchi kényszerig: ember küzdj, és bízva bízzál! Mert ha igen, akkor van remény.

A tudomány régóta bebizonyította, hogy az ember- szabású majmok agyveleje az emberének csupán harmadrésze, így Boulle víziójától nem kell tartanunk. Sokkal inkább félnünk kell egymástól, s ezt a regény is, a film is erőteljesen hangsúlyozza. Így, kalandos formában ugyan, de néhány tartalmas gondolattal hívja fel a figyelmet: magasabbrendűségünk őrült elvakultságában nehogy elpusztítsuk egymást! A majomtársadalom, amely mása az emberinek, számtalan kritikára ad alkalmat a szerzőnek. Főképp a tudományos élet visszásságait állítja pellengérre. A jó néhány naiv megoldást, gyermeteg szituációt elfeledteti a film megdöbbentő záróképe,

amelyre oly jól illik Madách gondolata: Csak az a vég, csak azt tudnám feledni!

—gubucz —

Bartók: Cantata Profana Fotó: Fazekas László

Horpácsi Sándor

Nemzetközi táncverseny Békéscsabán

MAI MŰSOR

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Lányok, asszonyok.

8.52: Helyettem írták?

9.30: Játék a könyvtárban.

10.10: A századelő irodalmának hetei.

10.40: Verbunkosok, katonadalok.

11.09: Lemezmúzeum.

12.20: Zenei anyanyelvűnk.

12.30: Magyarán szólva . . .

12.45: A Budapesti madrigálkórus énekel.

13.00: Életem.

14.05: Egy kis figyelmet kérek!

14.15: Cigány népi dallamok.

14.30: Magazin a világ mezőgazdaságáról.

15.05: Új Zenei Újság.

15.40: Maurice André trombitái.

16.00: 168 óra

17.30: Wilhelm Furtwängler vezényli a bécsi és a Berlini filharmonikus zenekart.

18.45: 30 éves a Rádiószínház.

19.42: A zene nem ismer határokat.

20.32: Jan Peerce operafelvételeiből.

21.10: Évszázadok mesterművei. 22.10: Sporthíradó.

22.25: Világirodalmi dekameron. 23.00 : Couperin-művek.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.38: Marica grófnő.

9.15: Az állam mi vagyunk.

9.30: Sci-fi kedvelőknek.

10.39: . . . Elhiszi?

11.40: Fiataloknak!

12.33: Jó ebédhez szól a nóta.

13.30: Zongoramuzsika kezdőknek.

14.00: Ritmus.

14.35: Orvosi tanácsok.

14.40: Szórakoztatózenei hét.

15.10: Rudolf Schock operettfelvételeiből.

15.30: Csilicsali Csalavári Csala- vér tündöklése és bukása.

16.00: Bácsi kérem, hol lehet itt focizni?

17.30: Pophullám.

18.33: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről.

19.30: Szórakoztatózenei hét.

21.10: Korok és emberek.

Jászai Mari.

22.10: Szórakoztatózenei hét.

III. MŰSOR

7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora.

7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora.

8.11: Vokális zene.

9.34: Szőllösy András műveiből.

10.06: Magyar előadóművészek Mencfcelsshon-f elvételeiből.

11.05: Slágerlista.

11.40: A költészet kórusa.

11.55: Haydn: A7 igazi hűség.

14.13: Mahler: V. szimfónia.

15.30: Harminc perc beat.

16.00: A Filharmónia fúvósötös hangversenye.

17.05: Reneszánsz kórusmuzsika.

17.31: Kritikusok fóruma.

17.41: Saxonia expressz.

18.14: Névtelen hősök.

19.05: Leonardo Bernstein vezényli a New York-i filharmonikus zenekart.

20.43: A századelő irodalmának hetei.

20.48: Szombat esti diszkó.

21.48: A lombardok.

22.57: Napjaink zenéje.

SZOLNOKI STŰDIÖ

7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István.

7.30: Kellemes hétvégét. Szerkesztő: Dalocsa István.

9.00: Alföldi kaleidoszkóp.

9.30: PEPITA-primőrök.

10.00: Hírek — Visszatekintés az elmúlt hétre.

10.27—10.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes.

BUDAPEST, I. MŰSOR

8.30: Tévétorna, (ism.)

8.35: Rexi kalandjai.

9.00: Tollassuli. (ism.)

9.15: Kuckó/

9.45: Autó-motor sport, (ism.) 10.05: A ..Fekete Macska” bandája. (ism.)

11.20: A tenger titkai, (ism.) 12.10: A fele sem igaz. (ism., f.-f.)

14.55: Magyarország állatai, (ism.) 15.05: Pufi kalandjai, (ism., f.-f.) 15.35: Hírek, (f.-f.)

15.40: Reklám, (f.-f.)

15.45: Stop! (ism.)

15.55: Képzőbűvészet, (ism., f.-f.) 16.10: Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? (f.-f.)

17.30: Reklám, (f.-f.)

17.35: MAFILM-magazin. (f.-f.) 17.50: HÁZ-tartás.

19.00: Reklám.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Vers — mindenkinek.

20.05: A Magyar Televízió tánc- és popdalfesztiválja.

21.20: A rajzfilmek kedvelőinek. 21.30: Az ex-feleség.

22.50: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

16.20: Heltai Jenő: A nagy nő. (ism.. f.-f.)

16.55: Atlétikai Európa Kupa. 20.00: Vers — mindenkinek.

20.05: Búcsú a békétől.

21.30: Bartók Béla: Egynemű kórusok.

21.35: Tv-híradó 2.

21.55: Bayreuth 1980. (ism.)

BUKAREST

9.00: Szünidei matiné.

9.20: Nagy siker volt.

10.00: A vád. Filmismétlés.

12.00: Zene Piatra Neamtból. 13.00: Kulturális híradó.

18.35: A hét politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.30: Román tájakon.

20.00: Tv-enciklopédia.

20.45: Dallas. Filmsorozat. 20. rész.

21.35: Maszkban és maszk nélkül. 22.40 : Tv-híradó, sport.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.40: Jugoszláv labdarúgó-bajnokság.

20.00: Tévúton.

21.45: Tv-híradó.

22.00: Hétvége.

II. MŰSOR

15.55: Zágráb: Atlétikai Európa Kupa. döntő.

18.35: Szórakoztató zene.

20.00: Az apartheid tébolya.

20.50: Huszonnégy óua.

21.00: Dokumentumműsor.

21.50: Sportszombat.

MOZI

Békési Bástya: Nevem: Senki. Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: Egy kis indián. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Majmok bolygója. Békéscsabai Terv: A feketes kalóz. Gyulai Erkel: A túlélés ára. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Repülés az űrhajóssal, 6 és 8 órakor: Szerelmeim. Orosházi Béke: Edénkért a sikátorban. Orosházi Partizán: Az Olsen banda boldogul.