Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-15 / 191. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Oktatási, ifjúságpolitikai tervek a művelődési hátrányok csökkentésére Növekszik a közös gazdasági érdekeltség Befejeződött a nemzetközi hungarológiai kongresszus Ipari és mezőgazdasági Szemek együttműködése II vasipari vállalatok túlteljesítették szociálpolitikai terveiket A kohó. és gépipari vállalatok különösen nagy gondot fordítottak az utóbbi években a vállalati gyermekintézmények, az üzem- egészségügy és a vállalati lakásépítés fejlesztésére — állapította meg pénteki ülésén a Vasasszakszervezet elnöksége, amely az utóbbi öt évre előirányzott szociális tervek teljesítését értékelte. A célok elérését széles körű társadalmi összefogás is segítette. A kommunista műszakokon részt vett dolgozók is hozzájárultak keresetük egy részével a munkakörül, mények és a szociális ellátás fejlesztéséhez. A vállalati óvodákban elhelyezhető gyermekek számát majdnem 3900-zal, a bölcsődés gyermekekét több mint 1500-zal növelték öt év alatt, s további 10 348 helyet vásároltak a tanácsi gyermekintézményektől, így a vállalatok nagy részénél már megoldódtak az óvodai elhelyezési gondok, sőt több gyár már más üzem dolgozóinak is segítséget nyújtott gyermekeik elhelyezésében. Átmeneti megtorpanás után dinamikusan fejlesztették az üzemegészségügyi el. látást. Az utóbbi öt évben több mint 140 orvosi és szakorvosi rendelőt építettek föl a vállalatok, s új fölszerelésekkel, berendezésekkel, műszerekkel korszerűsítették a szakorvosi ellátást. A munkakörülmények javításával segítették a balesetek és ipari megbetegedések megelőzését, a veszélyek csökkentését, s a tervezettnél jóval többet költöttek ezekre a feladatokra. rövid idő alatt képzettséget, s így önálló keresetét nyújtó szakmunkásképző intézetbe kerül, szakközépiskolába egynegyedük, gimnáziumba csupán 13 százalékuk jár. Mivel az egyetemek, a főiskolák hallgatóinak legnagyobb része a gimnáziumokból verbuválódik, sokan már eleve messze kerülnek a diploma megszerzésének lehetőségétől. Az Állami Ifjúsági Bizottság hangsúlyozta, hogy az új pedagógiai dokumentumok, a korszerűbb tantervek bevezetése, s az általános műveltségre jobban építő érettségi és felvételi rendszer jövőre tervezett életbelépése különösen időszerűvé teszi a segítségnyújtás formáinak továbbfejlesztését. Elsősorban az iskolai oktatás színvonalának javításával szükséges hozzájárulni a műveltségi hátrányok csökkentéséhez, emellett — kiegészítő eszközökként — továbbra is jelentős a szerepe az arra rászorulók intézményes támogatásának. Így az eddigieknél jobban össze kell hangolni a tanácsok, a középiskolák és a továbbtanulást segítő egyéb szervek munkáját. hogy tevékenységük egymásra épüljön, illetve egymást kiegészítse. Különösen fontos a pályaválasztás rendszerének fejlesztése, hiszen a továbbtanulás irányának eldöntése a diákok egész életútját meghatározhatja, s a népgazdaság igényeinek megfelelő szakemberképzésnek is lényeges állomása ez. A fizikai dolgozók gyermekeinek szociális támogatása is hozzájárulhat a művelődési egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Az általános és a középiskolai kollégiumok és diákotthonok eddig is sok ezer fiatalnak teremtettek lehetőséget a nyugodt tanulásra, ám sokan helyhiány miatt nem juthatnak be ezekbe az intézményekbe, s jórészt megoldatlan még a bejáró diákok helyzete is. Ezért a következő években sem nélkülözhető a napközi otthonos ellátás javítása, a tanulószobai hálózat bővítése, s új diákotthonok megteremtése, figyelemmel a településfejlesztési lehetőségekre. Az ÁIB felkérte a Művelődési Minisztériumot, hogy dolgozza ki, s 1982 őszétől vezesse be a középiskolai tanulmányi ösztöndíjak új szabályozását. A jó képességű fiatalok támogatásának e formája ugyanis az utóbbi években nem hozta meg a kellő eredményeket, éppen a továbbtanulásra ösztönző hatása csökkent. Ezért az egyéni tanulmányi eredményeket jobban tükröző, s szélesebb, elmélyültebb tudás megszerzésére serkentő feltételeket szükséges meghatározni az ösztöndíjat kérelmezők számára — állapította meg a testület. Az ipari üzemeket és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket mind közelebb hozzák egymáshoz bővülő gazdasági kapcsolataik. A kollektívák, amelyek korábban a helyi társadalmi, kulturális és sportéletben már gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki, mindinkább a közös gazdasági tevékenységben, az együttes fejlesztésben és gondolkodásban is érdekeltté válnak. A közös gazdaságok alaptevékenységen — a földművelésen, állattenyésztésen stb. — kívüli termelése jórészt az iparral kialakított kooperációban testesül meg. A tsz kiegészítő üzemek, amelyek öt év alatt megkétszerezték árbevételüket. gyakran hiánycikkeket készítenek, jól kiegészítve az ipar termékkínálatát. A kapcsolatban feltűntek az első „fordított irányú” együttműködések is, amikor is a tsz- ek bíznak meg ipari üzemeket egyes egységek, alkatrészek előállítására, és maguk vállalkoznak az összeszerelésre, sőt a termék értékesítésére is. (Természetesen főként a mezőgazdaságban használatos eszközökről, felszerelésekről van szó.) Pest megyében több fővárosi nagyüzem válláról nagy terhet vesz le a gödi Dunamenti Tsz, amely öt évre szóló szerződés alapján elvégzi számukra az építőipari jellegű karbantartási munkákat. Üjszerű az az együttműködés is, amelynek keretében a Csepel Autógyár a dunavarsányi Petőfi Tsz.szel közös fejlesztésben speciális mezőgazdasági szállítójárműveket állít elő. Az Örkényi Béke Tsz a Csepel Autógyár által készített autóbuszok padlóvázaihoz készít alkatrészeket. A galgamácsai tsz a magyar selyemipar exportszállítmányait csomagolja. A hernádi Március 15. Termelő- szövetkezet a Jászberényi Hűtőgépgyárat bízta meg a keltetőgépekhez szükséges szekrények szállításával, az Iklandi Ipari Műszőrmegyárban rendelték meg a villanymotorokat és még több üzemmel alakítottak ki kapcsolatot. A hernádi telephelyen szerelik össze a korszerű keltetőgépet, amelyből kétszázat már a Szovjetunióba is szállítottak. A vasi tsz-ek is jól kihasználják a kiegészítő tevékenységben levő lehetőségeket. A Sabaria Cipőgyárral több közös gazdaság fűzte szorosra az együttműködését. A hosz- szúperesztegi tsz bérmunkában cipőfelsőrészeket készít. A nemeskoltai és a szelestei termelőszövetkezetek szintén bekapcsolódnak a cipőipari munkába. Hasznos melléküzemágat hozott létre régi istállóépület átalakításával a kemenesmagasi tsz: az Őri. ónnal és a GELKA-val kooperálva tv-készülékekhez gyártanak különféle tekercseket. Győr-Sopron megyében a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár Rábatamásiban és Agyagosszergényben létesített kihelyezett üzemet. Ki. használatlan épületeket alakítottak át műhelyekké, és azokban varrodákat, előkészítőket rendeztek be. Csongrád megyében a közös gazdaságok fontos felszereléseket, gyakran hiánycikknek számító alkatrészeket készítenek ipari kooperációban. A szegedi Tiszamaros- szög Tsz a Taurusszal dolgo. zik együtt, a közös gazdaság lakatosüzemében a tömlőkhöz szükséges bilincseket és acélcsöveket gyártanak pontosan és határidőre. Az öt- tömösi Magyar László Termelőszövetkezet á tűzoltókészülékek töltését és szervizét vállalta el. A bokrosi Kossuth Termelőszövetkezet faipari üzemében újabban deszkákat és kerítésléceket ■gyártanak a lakásépítésekhez. Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia székházában szekcióülésekkel, illetve a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság közgyűlésével befejeződött az I. nemzetközi hungarológiai kongresszus. Az utolsó napi szekcióüléseken a magyar vers sajátosságairól tartottak előadásokat. A kongresszus záró eseményeként tartotta meg közgyűlését a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. A tanácskozáson Klaniczay Tibor akadémikus, főtitkár számolt be a négy évvel ezelőtti megalakulás óta végzett munkáról, s megválasztották a társaság új tiszteletbeli tagjait, akik a következők: Gabriel Astrik, az egyesült államokbeli Notre Dame-i egyetem nyugalmazott professzora, Cs. Szabó László, Londonban élő író, kritikus, Vladimir Skalicka, a prágai Károly Egyetem. Bán Imre, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, Ligeti Lajos akadémikus, az ELTE és Tamás Lajos akadémikus, az ELTE nyugalmazott professzorai. A közgyűlés megerősítette elnöki tisztségében Bo Wick- mant, az uppsalai egyetem professzorát, és főtitkári posztján Klaniczay Tibor akadémikust. Határoztak arról, hogy a tervek szerint a következő hungarológiai kongresszust 1986-ban — valószínűleg Jugoszláviában — rendezik meg. A cukorgyárakban finiséhez érkezett a karbantartás. A termés biztató, a sarkadi és a Mezőhegyesi Cukorgyár jó alapanyagot vár feldolgozásra. A szezonra való felkészülésről szól írásunk az 5. oldalon Fotó: Szekeres András A felvételi előkészítők munkájának tökéletesítését a továbbtanulásra jobban ösztönző kedvezmények kialakítását javasolta egyebek között legutóbbi ülésén az Állami Ifjúsági Bizottság, annak érdekében, hogy a fizikai dolgozók gyermekei közül mind többen szerezhessenek magasabb képzettséget. Miként megállapították, az elmúlt években iskolarendszerünk a korábbinál több lámogatást nyújtott az arra rászoruló fiataloknak ahhoz, hogy felzárkózzanak az értelmiségi környezetből kikerülő társaik tudásszintjéhez. Az általános iskolában jelentős erőfeszítésekkel sikerült elérni, hogy a diákok legtöbbje megszerezze azt az alapműveltséget, amelynek birtokában folytathatja tanulmányait. A tanórai munka hasznos kiegészítőivé váltak azok a szaktáborok, nyári olvasótáborok, amelyeket elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeinek szerveznek; különösen a magyar irodalommal, az orosz nyelvvel és a matematikával foglalkozó felkészítő tanfolyamok működnek sikeresen. Mindennek eredményeként a diákok legtöbbje középfokú tanintézetbe jelentkezik, ám az adatok azt mutatják, hogy jórészt már ekkor eldől; kiből lehet majd felsőfokú végzettségű szakember. A munkás-, illetve a parasztcsaládok gyermekeinek több mint 60 százaléka ugyanis a A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat gépújdonságát, az önjáró cukorrépa-betakarító gépet a napokban működés közben ismerhették meg a szakemberek. Az új gép óránként négy—hat kilométeres sebességgel haladva csaknem egy hektáron végez a munkával, és különféle adapterekkel fölszerelve más mezőgazdasági munkákra is alkalmas (MTI-fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Csúcsüzem a konzervgyárakban Nagyüzem van a konzervgyárakban; a meleg idő megváltoztatta a zöldség' és gyümölcsfélék érési menetrendjét, s szinté egy időben kell szedni, szüretelni a termést. A gépsorok három műszakban éjjel-nappal mennek. Jól kihasználhatják most az új gépeket a nagykőrösi, a mosonmagyaróvári, a Paksi Konzervgyárakban, ahol műszaki fejlesztéssel megkétszerezték a kapacitást. Túljutott a félidőn az uborkaszezon. Az ipar 50 ezer tonnára szerződött le mező- gazdasági partnereivel, s ebből 32 ezer tonna már üvegekben, tartályokban van. A konzervgyárak naponta 900 —1000 tonnát dolgoznak fel. A savanyúságnak csaknem fele a háztájiból származik, kistermelők sietnek a szedéssel, mert a nagy meleg miatt félő, hogy korábban „elöregszik az uborka. Az üzemek a tervek szerint szeptember 15—20-a helyett már előbb, augusztus végére befejezik az uborka feldolgozását. (Elkezdődött a paradicsomszezon. A hatvani, a kecskeméti, a békéscsabai és a nagykőrösi üzemekben összesen 330 ezer tonna termést alakítanak át paradicsomsűrítménnyé. Az első szilva-, körte- és őszibarack-szállítmányok is megérkeztek az üzemekbe. A Kecskeméti Konzervgyárban megkezdődött a csemege- kukorica feldolgozása: a lemorzsolt szemek félkilós dobozokba kerülnek. 1981. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM
