Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesültetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1981. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 179. SZÁM Ceausescu a Szovjetunióban Leonyid Brezsnyevnelc, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge elnökének meghívására tegnap délelőtt a Szovjet­unióba utazott Nicolae Ceausescu, az RKP főtit­kára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Ceausescut szovjetunióbe“ li útjára elkísérte Stefan Andrei, az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, külügyminisz­ter és Constantin Mitea, az RKP Központi Bizottságának tagja, az államfő tanácsadó­ja. II Ludove Noviny szlovák nemzetiségi lap napja Vasárnap a Nógrád me­gyei Bánkon, a hagyomá­nyos nemzetiségi fesztivál záróünnepségén tartják a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége kiadványának, a Ludove Novinynek a napját. A Lap­kiadó Vállalat nemzetiségi lapok olvasószolgálatának rendezvényén bemutatják a szlovák nyelvű hetilapot, amely — akárcsak a többi szlovák nyelvű kiadvány — elősegíti a magyarországi szlovák nemzetiség anya­nyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolását. Nagyobb választék színes televíziókból BESHnBBHÜ Fejlődő ipari háttér, 80 bedolgozó vállalat együttműködése Külföldön, különösen a fejlett ipari államokban egyre inkább szűkül a feke- te-fehértelevízió-kínálat, a választékot a legkülönfé­lébb márkájú és méretű színes készülékek uralják. Mi a helyzet nálunk? A te­levízió-előfizetők kétmilliós táborának viszonylag szűk rétege, talán százezren ren­delkeznek színes televízió­val. Ennek egyik oka, hogy mostanáig legföljebb egy­két típusból lehetett vásárol­ni, azokat is csak néhány tízezres szériában gyártották, így -a színes televízió gyak­ran hiánycikként szerepelt. Az utóbbi egy évben mint­ha változás kezdődött vol­na a hazai piacon. Az Orion és a Videoton szinte egy időben jelent meg az új tí­pusokkal, az integrált áram­körös, korszerű technikájú, jó minőségű készülékkel. A vásárlók érdeklődését / fo­kozza. hogy ezek a készülé­kek márkás külföldi képcsö­vekkel készülnek. Exportra szép számban gyártottak, különösen az Orion, amelynek első színes tévéje csak néhány hónap­ja látható rendszeresen a kirakatokban. Az MTI mun­katársai az Orionban, és a vele kooperáló iparvállala­toknál érdeklődtek fejlesz­tési terveikről. A nagy múltú gyár az első félévben 12 ezer készü­léket szállított a belkereske­delemnek, az év végéig még további 16 ezret készít. Emellett több tízezret ex­portálnak is. Jelenleg éppen a 22 collos képcsőméretű tí­pus készül sorozatban, de idei programjukban a ki­sebb 20, illetve a nagyobb, 26 collos televízió is szere­pel. A készülékeknek egy része még az idén, automa­ta távirányító egységgel ke­rül forgalomba. Az Orion képcsőbeszerzési gondjai — úgy tűnik — fo­kozatosan feloldódnak. A gyár megkapta a szükséges devizakeretet a képcsövek importjára. Japán és nyu­gat-európai képcsövek mel­lett amerikai licenc alapján, és részben eredeti alkatré­szekből készülő szocialista típusokat is vesznek. Az Orionban a tavalyi fejlesztések nyomán ez évre kétszeresére bővült a gyártó- kapacitás. A már meglevő színestévé-technológiai sort átalakították. Az üzemben a legmodernebb integrált ele­meket használják a gyártás­hoz, ami lehetővé tette, hogy Utak a háztájiban A háztáji gazdálkodás létjogosultságáról ma már mind kevesebben vitatkoznak. A kistermelésnek ezen sajátos és mondhat­ni szocialista formája eredményeivel min­dennél meggyőzőbb érvet adott. Hozzá kell tennünk azonban rögtön, hogy a háztáji figyelemre méltó sikereit a nagyüzem tá­mogatásával, szervezésével s a szocialista tervgazdálkodás alapjaira építve érte és érhette el. Szükséges az előbbieket hangsúlyozni, mert nem ritka az a megállapítás — ép­pen a kistermelés produktumaiból kiin­dulva —■, hogy a saját portáikon csirkét, disznót hizlalók, zöldséget termelők a me­zőgazdasági tevékenységet hatékonyabban, kisebb ráfordításokkal, gazdaságosabban űzik, mint a nagyüzemek. Az az adat, amely szerint a Magyaror­szágon egy év alatt meghizlalt tízmillió sertésből több milliót a házaknál gon­doztak, látványosan igazolná mindezt, ha nem tudnánk, hogy a hizlaláshoz a terme­lőszövetkezetek, állami gazdaságok leg­többször, nemcsak a takarmányt termesz­tik meg és biztosítják, hanem ők adják az alapanyagot, szállítják el és értékesítik a végterméket is. A kisüzem, a háztáji gazdaság tehát — még egyszer hangsúlyozzuk — a nagyüze­mi gazdálkodás „talaján” áll. Épít, számít, támaszkodik arra. Ugyanakkor az is igaz, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink is évről évre körültekintőb­ben megtervezett szerepet szánnak a kis­gazdaságnak. Ezt legjobban ott érhetjük tetten, ahol a háztáji gazdálkodás már jól bevált, kipróbált és hagyományosnak nevezhető formái mellett, a nagyüzem úttörő kísérletre vállalkozik a háztáji ter­melés szervezésében, koordinálásában. A Medgyesbodzáson kitalált, s azóta már országos hódító útra indult csirkehizlalás, a Hunyán meghonosított háztáji sertéstar­tás ismert példái eme kísérleteknek, en­nek ellenére még sem árt ehelyütt még egyszer lényegüket felidézni. A főleg abrakot termelő bodzási tsz-ben, ahol a baromfi és a sertés vált az állat- tenyésztés meghatározó állatfajává a hat­vanas évek végén, gondoltak először arra, hogy a baromfihús-termelést úgy lehetne fokozni, minden különösebb beruházás nélkül, ha a közös baromfiállomány egy részét a házakhoz helyeznék ki. Az első vállalkozók sikerei nyomán ha­mar népszerűvé vált ez az ötlet, s 1978- ban már Medgyesbodzásról és Pusztaott- lakáról összesen 3 ezer 457 tonna barom­fihúst vehetett át a feldolgozó, ebből 1081 tonnányit a háztájiban állítottak elő a tsz tagjai. A csirkehizlalóknak rendes munka­napként számolták el az otthon ledolgo­zott időt, ami után megfelelő munkabért kaptak, a hizlalnivalót meg a takarmányt a termelőszövetkezet szállította és szállítja azóta is rendszeresen a portákra. Az eredményeket látvá a MÉM és a TOT. a legutóbb mintaként ajánlotta a termelőszövetkezeteknek a bodzási mód­szert. Magyarbánhegyesen, már ennek alapjú.. oí-crvezik a háztájit, de megfor­dultak Bodzáson tapasztalatcserén a bat- tonyai Petőfi, az orosházi Dózsa és a csorvási tsz szakemberei is. Egyedülálló kezdeményezésre vállalko­zott a háztáji sertéstartás megújításában a hunyai Hunyadi Tsz. Nem a hízóalap­anyagot adják ki a házakhoz, hanem a kocákat. Kiindulva abból, hogy a gazdák nem-hagynak elhullani egyetlenegy világra jövő malacot sem. Míg ugyanezt nagyüze­mi körülmények között nehéz lenne meg­oldani. A tagoktól a malacokat vásárol­ják azután föl, s hizlalják meg a tsz ser­téstelepén. Egy-egy évben így 13—14 ezer hízót szállíthatnak el a faluból és kör­nyékéről, mert a hunyai tsz-tagok mellett jelenleg már kamutiak és kondorosiak is vállalkoznak arra, hogy a kihelyezett 1000 —1200 koca mellett a malacleadással egy időben maguk is hizlaljanak. E két példával korántsem akartuk azt sugallni, hogy a háztáji gazdálkodás ha­gyományos formái nem hozhatnak ered­ményt. Azt kívántuk csupán érzékeltetni, hogy a lehetőségek egyáltalán nem szűkre szabottak. A kísérletezések viszont nem irányulhatnak másra, mint amit a már ki­taposott ösvényeken is el kell érni: nagy­üzem és háztáji egymást jól kiegészítő szerves egység legyen. Kőváry E. Péter a termelékenység kéthar­madával emelkedjék. A gyár fontos feladatának tartja, hogy világszínvona­lon álló típusokkal jelenjen meg belföldön is, és ugyan­az a készülék exportképes is legyen. Vagyis ne legyen különbség az itthon kapható és az exportra kerülő ké­szülékek között. Egyébként a szerelősoron alkalmazott szigdrú ellenőrző lánc a hanyag munkát eleve ki­zárja. A jó minőségnek azonban egyik alapfeltétele, hogy a hazai alkatrészgyár­tó ipar lépést tartson az Orion igényeivel. A gyár vagy 80 nagyobb-kisebb iparvállalattal és szövetke­zetei áll kapcsolatban, s mint az orionosok mondják, legtöbbjük jó partner. Az Egyesült Izzóval például már sok évtizedes kapcsola­tuk van. Az Izzó kielégíti az Orion valamennyi igényét aktív áramkörökből. Az Orion és az Izzó jó kapcso­latát mutatja az is, hogy a Tungsram vállalkozott egyes importképcsövek beszerzé­sére, amelyeket saját ter­mékeivel ellentételez. Az idén és jövőre 50 ezer kép­csövet hoznak be külföldről. Az Orion egy-egy szállító­ja, mint például a Mecha­nikai Művek, kapacitás­problémákkal küzd, és nem képes kielégíteni a gyár igé­nyeit. Ilyenkor úgynevezett hiányimportra szorulnak, ami bizony növeli a költsé­geket. A Mechanikai Művek tíz éve üzembe helyezett olasz gyártósoron készíti az elektrolitkondenzátorokat. Nemcsak az Orionnak, ha­nem az egész magyar hír­adástechnikai iparnak szál­lítják azokat! Mintegy öt­százféle típust gyártanak. Ugyanakkor évente csak 24 milliót tudnak készíteni ezekből, ami messze nem , elegendő a hazai felhaszná­lóknak. Egész elektronikai iparunk, beleértve az Oriont is, egyre növeli igényét, ezért már elhatározták a kapacitás jelentős kibővíté­sét. Terveik szerint egy-két év múlva 10 millióval töb­bet gyártanak majd, mint jelenleg, s ezzel kielégítik a belföldi igényeket. Ritkán virágzik a jól ismert filodendron, de ha kinyitja szir­mait, csodálatos a virága. Győrött harminc centiméter nagy­ságúra nőtt a virág (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Szövetkezeti exporttársulás A kihasználatlan kapaci­tások felmérése, „összegyűj­tése” és célirányos hasznosí­tása a megyei ipari kon­cepció egyik fontos pontja­ként szerepel, mint lehető­ség, amely hozzájárulhat a népgazdasági egyensúly alakításához. Az ipari szö­vetkezetek megyei központ­ja keretében működő fa­ipari szakbizottság többek között azt a feladatot kap­ta, hogy a maga területén lépéseket tegyen a fentiek megvalósítására. A bizott­ság elnöke . Povázsai Géza, társai segítségével a faipar­ban lekötetlen kapacitások felmérése után az érintett szövetkezetek részvételével exportáló együttműködési társulást kezdeményeztek, amelynek tagjai a battonyai, a gyomai és a csabai ipari szövetkezetek- Az együttműködés a ki­használatlan kapacitások hasznosítására azonban túl­nő az ipari szövetkezetek határain: a társulás első lépcsőjeként ebbe bekap­csolták a vésztői Aranyka­lász Tsz asztalosrészlegének kárpitosait is. A békéscsabai építők üz­letkötői megszerezték a tár­sulás első exportmunkáját: egy nyugatnémet céggel kö­töttek keretmegállapodást, még az idén leszállítandó, mintegy ötmillió forint érté­kű, fenyőből készült, kárpi­tozott ülőgarnitúra elkészí­tésére. A bútorok famunkáit a battonyaiak, a kárpitozást a vésztőiek, az összeszerelést és csomagolást a csabaiak látják el. (A gyomaiak eb­ben a munkában nem vesz­nek részt.) A társulás által teljesített munkáért a csa­bai építők vállalnak garan­ciát. Az előzetes tárgyalások alapján jövőre mintegy húsz­millió forint értékű export­bútor készítésére van lehe­tőség, s a termelés növelése egyben a társulás bővülését is jelentheti. a. ő. Befejeződött a mikrobiológusok nemzetközi tanácskozása Négynapos tanácskozás után tegnap Budapesten vé­get ért az élesztőgombák kutatásával foglalkozó ma­gyar, csehszlovák és NDK- beli mikrobiológusok nem­zetközi kongresszusa, ame­lyet a Kertészeti Egyetemen rendeztek meg. A három or­szág mintegy 80 orvosa, el­méleti szakembere, élelmi­szervegyésze az élesztők ge­netikai, biokémiai, biotech­nikai és ökológiai tulajdon­ságaival kapcsolatos kutatá­sokról, gyakorlati tapaszta­latokról tanácskozott. Nagy figyelmet keltettek a ma­gyar szakemberek kidolgozta új sejtfúziós eljárásról szó­ló előadások. Az élesztőgombák — mi­ként hazai szakemberek az MTI tudósítójának a kong­resszus zárásakor elmondták — ma is nélkülözhetetlenek'. Sokféle emberi táplálék és gyógyszer, valamint az al­koholok előállítása, továbbá az állatok takarmányozása is egyre kiterjedtebben igényli az élesztő alkalmazását, il­letve a gyakorlati eredmé­nyek megismerését. Elhang­zott a kongresszuson, hogy a világ kőolajkészleteinek csökkenésével az élesztők szerepe tovább nő, felhasz­nálásukkal ugyanis olcsóbb energiaforrás állítható elő. Elismerő véleménnyel fo­gadták a kongresszus részt­vevői a szegedi József Attila Tudományegyetem mikro­biológiai tanszékének azt a bejelentett eredményét, hogy enzimek segítségével eltávo­lították mikroszkópos gom­bák. köztük fonalas és pe­nészgombák sejtfalát úgy, hogy a sejtmembrán sértet­len maradt. A külső védő­rétegüktől megfosztott sejte­ket fizikai-kémiai úton fú- zionáltatták, s így egyesült a fúzióban részt vevő sejtek genetikai állománya. A tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet kertészetében a fólia alatt és a szabad földön termesztett zöldségféleségek elsősorban a lakossági ellátást javítják. A termelőszövetkezet zöldségboltjaiban mindig kapható friss áru. Most éppen az uborkát szedik a szövetkezet asszonyai, a gépek pedig a zöldbabot takarítják be a 70 hektáros területről Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom