Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesültetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1981. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 179. SZÁM Ceausescu a Szovjetunióban Leonyid Brezsnyevnelc, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének meghívására tegnap délelőtt a Szovjetunióba utazott Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Ceausescut szovjetunióbe“ li útjára elkísérte Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, külügyminiszter és Constantin Mitea, az RKP Központi Bizottságának tagja, az államfő tanácsadója. II Ludove Noviny szlovák nemzetiségi lap napja Vasárnap a Nógrád megyei Bánkon, a hagyományos nemzetiségi fesztivál záróünnepségén tartják a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége kiadványának, a Ludove Novinynek a napját. A Lapkiadó Vállalat nemzetiségi lapok olvasószolgálatának rendezvényén bemutatják a szlovák nyelvű hetilapot, amely — akárcsak a többi szlovák nyelvű kiadvány — elősegíti a magyarországi szlovák nemzetiség anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolását. Nagyobb választék színes televíziókból BESHnBBHÜ Fejlődő ipari háttér, 80 bedolgozó vállalat együttműködése Külföldön, különösen a fejlett ipari államokban egyre inkább szűkül a feke- te-fehértelevízió-kínálat, a választékot a legkülönfélébb márkájú és méretű színes készülékek uralják. Mi a helyzet nálunk? A televízió-előfizetők kétmilliós táborának viszonylag szűk rétege, talán százezren rendelkeznek színes televízióval. Ennek egyik oka, hogy mostanáig legföljebb egykét típusból lehetett vásárolni, azokat is csak néhány tízezres szériában gyártották, így -a színes televízió gyakran hiánycikként szerepelt. Az utóbbi egy évben mintha változás kezdődött volna a hazai piacon. Az Orion és a Videoton szinte egy időben jelent meg az új típusokkal, az integrált áramkörös, korszerű technikájú, jó minőségű készülékkel. A vásárlók érdeklődését / fokozza. hogy ezek a készülékek márkás külföldi képcsövekkel készülnek. Exportra szép számban gyártottak, különösen az Orion, amelynek első színes tévéje csak néhány hónapja látható rendszeresen a kirakatokban. Az MTI munkatársai az Orionban, és a vele kooperáló iparvállalatoknál érdeklődtek fejlesztési terveikről. A nagy múltú gyár az első félévben 12 ezer készüléket szállított a belkereskedelemnek, az év végéig még további 16 ezret készít. Emellett több tízezret exportálnak is. Jelenleg éppen a 22 collos képcsőméretű típus készül sorozatban, de idei programjukban a kisebb 20, illetve a nagyobb, 26 collos televízió is szerepel. A készülékeknek egy része még az idén, automata távirányító egységgel kerül forgalomba. Az Orion képcsőbeszerzési gondjai — úgy tűnik — fokozatosan feloldódnak. A gyár megkapta a szükséges devizakeretet a képcsövek importjára. Japán és nyugat-európai képcsövek mellett amerikai licenc alapján, és részben eredeti alkatrészekből készülő szocialista típusokat is vesznek. Az Orionban a tavalyi fejlesztések nyomán ez évre kétszeresére bővült a gyártó- kapacitás. A már meglevő színestévé-technológiai sort átalakították. Az üzemben a legmodernebb integrált elemeket használják a gyártáshoz, ami lehetővé tette, hogy Utak a háztájiban A háztáji gazdálkodás létjogosultságáról ma már mind kevesebben vitatkoznak. A kistermelésnek ezen sajátos és mondhatni szocialista formája eredményeivel mindennél meggyőzőbb érvet adott. Hozzá kell tennünk azonban rögtön, hogy a háztáji figyelemre méltó sikereit a nagyüzem támogatásával, szervezésével s a szocialista tervgazdálkodás alapjaira építve érte és érhette el. Szükséges az előbbieket hangsúlyozni, mert nem ritka az a megállapítás — éppen a kistermelés produktumaiból kiindulva —■, hogy a saját portáikon csirkét, disznót hizlalók, zöldséget termelők a mezőgazdasági tevékenységet hatékonyabban, kisebb ráfordításokkal, gazdaságosabban űzik, mint a nagyüzemek. Az az adat, amely szerint a Magyarországon egy év alatt meghizlalt tízmillió sertésből több milliót a házaknál gondoztak, látványosan igazolná mindezt, ha nem tudnánk, hogy a hizlaláshoz a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok legtöbbször, nemcsak a takarmányt termesztik meg és biztosítják, hanem ők adják az alapanyagot, szállítják el és értékesítik a végterméket is. A kisüzem, a háztáji gazdaság tehát — még egyszer hangsúlyozzuk — a nagyüzemi gazdálkodás „talaján” áll. Épít, számít, támaszkodik arra. Ugyanakkor az is igaz, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink is évről évre körültekintőbben megtervezett szerepet szánnak a kisgazdaságnak. Ezt legjobban ott érhetjük tetten, ahol a háztáji gazdálkodás már jól bevált, kipróbált és hagyományosnak nevezhető formái mellett, a nagyüzem úttörő kísérletre vállalkozik a háztáji termelés szervezésében, koordinálásában. A Medgyesbodzáson kitalált, s azóta már országos hódító útra indult csirkehizlalás, a Hunyán meghonosított háztáji sertéstartás ismert példái eme kísérleteknek, ennek ellenére még sem árt ehelyütt még egyszer lényegüket felidézni. A főleg abrakot termelő bodzási tsz-ben, ahol a baromfi és a sertés vált az állat- tenyésztés meghatározó állatfajává a hatvanas évek végén, gondoltak először arra, hogy a baromfihús-termelést úgy lehetne fokozni, minden különösebb beruházás nélkül, ha a közös baromfiállomány egy részét a házakhoz helyeznék ki. Az első vállalkozók sikerei nyomán hamar népszerűvé vált ez az ötlet, s 1978- ban már Medgyesbodzásról és Pusztaott- lakáról összesen 3 ezer 457 tonna baromfihúst vehetett át a feldolgozó, ebből 1081 tonnányit a háztájiban állítottak elő a tsz tagjai. A csirkehizlalóknak rendes munkanapként számolták el az otthon ledolgozott időt, ami után megfelelő munkabért kaptak, a hizlalnivalót meg a takarmányt a termelőszövetkezet szállította és szállítja azóta is rendszeresen a portákra. Az eredményeket látvá a MÉM és a TOT. a legutóbb mintaként ajánlotta a termelőszövetkezeteknek a bodzási módszert. Magyarbánhegyesen, már ennek alapjú.. oí-crvezik a háztájit, de megfordultak Bodzáson tapasztalatcserén a bat- tonyai Petőfi, az orosházi Dózsa és a csorvási tsz szakemberei is. Egyedülálló kezdeményezésre vállalkozott a háztáji sertéstartás megújításában a hunyai Hunyadi Tsz. Nem a hízóalapanyagot adják ki a házakhoz, hanem a kocákat. Kiindulva abból, hogy a gazdák nem-hagynak elhullani egyetlenegy világra jövő malacot sem. Míg ugyanezt nagyüzemi körülmények között nehéz lenne megoldani. A tagoktól a malacokat vásárolják azután föl, s hizlalják meg a tsz sertéstelepén. Egy-egy évben így 13—14 ezer hízót szállíthatnak el a faluból és környékéről, mert a hunyai tsz-tagok mellett jelenleg már kamutiak és kondorosiak is vállalkoznak arra, hogy a kihelyezett 1000 —1200 koca mellett a malacleadással egy időben maguk is hizlaljanak. E két példával korántsem akartuk azt sugallni, hogy a háztáji gazdálkodás hagyományos formái nem hozhatnak eredményt. Azt kívántuk csupán érzékeltetni, hogy a lehetőségek egyáltalán nem szűkre szabottak. A kísérletezések viszont nem irányulhatnak másra, mint amit a már kitaposott ösvényeken is el kell érni: nagyüzem és háztáji egymást jól kiegészítő szerves egység legyen. Kőváry E. Péter a termelékenység kétharmadával emelkedjék. A gyár fontos feladatának tartja, hogy világszínvonalon álló típusokkal jelenjen meg belföldön is, és ugyanaz a készülék exportképes is legyen. Vagyis ne legyen különbség az itthon kapható és az exportra kerülő készülékek között. Egyébként a szerelősoron alkalmazott szigdrú ellenőrző lánc a hanyag munkát eleve kizárja. A jó minőségnek azonban egyik alapfeltétele, hogy a hazai alkatrészgyártó ipar lépést tartson az Orion igényeivel. A gyár vagy 80 nagyobb-kisebb iparvállalattal és szövetkezetei áll kapcsolatban, s mint az orionosok mondják, legtöbbjük jó partner. Az Egyesült Izzóval például már sok évtizedes kapcsolatuk van. Az Izzó kielégíti az Orion valamennyi igényét aktív áramkörökből. Az Orion és az Izzó jó kapcsolatát mutatja az is, hogy a Tungsram vállalkozott egyes importképcsövek beszerzésére, amelyeket saját termékeivel ellentételez. Az idén és jövőre 50 ezer képcsövet hoznak be külföldről. Az Orion egy-egy szállítója, mint például a Mechanikai Művek, kapacitásproblémákkal küzd, és nem képes kielégíteni a gyár igényeit. Ilyenkor úgynevezett hiányimportra szorulnak, ami bizony növeli a költségeket. A Mechanikai Művek tíz éve üzembe helyezett olasz gyártósoron készíti az elektrolitkondenzátorokat. Nemcsak az Orionnak, hanem az egész magyar híradástechnikai iparnak szállítják azokat! Mintegy ötszázféle típust gyártanak. Ugyanakkor évente csak 24 milliót tudnak készíteni ezekből, ami messze nem , elegendő a hazai felhasználóknak. Egész elektronikai iparunk, beleértve az Oriont is, egyre növeli igényét, ezért már elhatározták a kapacitás jelentős kibővítését. Terveik szerint egy-két év múlva 10 millióval többet gyártanak majd, mint jelenleg, s ezzel kielégítik a belföldi igényeket. Ritkán virágzik a jól ismert filodendron, de ha kinyitja szirmait, csodálatos a virága. Győrött harminc centiméter nagyságúra nőtt a virág (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Szövetkezeti exporttársulás A kihasználatlan kapacitások felmérése, „összegyűjtése” és célirányos hasznosítása a megyei ipari koncepció egyik fontos pontjaként szerepel, mint lehetőség, amely hozzájárulhat a népgazdasági egyensúly alakításához. Az ipari szövetkezetek megyei központja keretében működő faipari szakbizottság többek között azt a feladatot kapta, hogy a maga területén lépéseket tegyen a fentiek megvalósítására. A bizottság elnöke . Povázsai Géza, társai segítségével a faiparban lekötetlen kapacitások felmérése után az érintett szövetkezetek részvételével exportáló együttműködési társulást kezdeményeztek, amelynek tagjai a battonyai, a gyomai és a csabai ipari szövetkezetek- Az együttműködés a kihasználatlan kapacitások hasznosítására azonban túlnő az ipari szövetkezetek határain: a társulás első lépcsőjeként ebbe bekapcsolták a vésztői Aranykalász Tsz asztalosrészlegének kárpitosait is. A békéscsabai építők üzletkötői megszerezték a társulás első exportmunkáját: egy nyugatnémet céggel kötöttek keretmegállapodást, még az idén leszállítandó, mintegy ötmillió forint értékű, fenyőből készült, kárpitozott ülőgarnitúra elkészítésére. A bútorok famunkáit a battonyaiak, a kárpitozást a vésztőiek, az összeszerelést és csomagolást a csabaiak látják el. (A gyomaiak ebben a munkában nem vesznek részt.) A társulás által teljesített munkáért a csabai építők vállalnak garanciát. Az előzetes tárgyalások alapján jövőre mintegy húszmillió forint értékű exportbútor készítésére van lehetőség, s a termelés növelése egyben a társulás bővülését is jelentheti. a. ő. Befejeződött a mikrobiológusok nemzetközi tanácskozása Négynapos tanácskozás után tegnap Budapesten véget ért az élesztőgombák kutatásával foglalkozó magyar, csehszlovák és NDK- beli mikrobiológusok nemzetközi kongresszusa, amelyet a Kertészeti Egyetemen rendeztek meg. A három ország mintegy 80 orvosa, elméleti szakembere, élelmiszervegyésze az élesztők genetikai, biokémiai, biotechnikai és ökológiai tulajdonságaival kapcsolatos kutatásokról, gyakorlati tapasztalatokról tanácskozott. Nagy figyelmet keltettek a magyar szakemberek kidolgozta új sejtfúziós eljárásról szóló előadások. Az élesztőgombák — miként hazai szakemberek az MTI tudósítójának a kongresszus zárásakor elmondták — ma is nélkülözhetetlenek'. Sokféle emberi táplálék és gyógyszer, valamint az alkoholok előállítása, továbbá az állatok takarmányozása is egyre kiterjedtebben igényli az élesztő alkalmazását, illetve a gyakorlati eredmények megismerését. Elhangzott a kongresszuson, hogy a világ kőolajkészleteinek csökkenésével az élesztők szerepe tovább nő, felhasználásukkal ugyanis olcsóbb energiaforrás állítható elő. Elismerő véleménnyel fogadták a kongresszus résztvevői a szegedi József Attila Tudományegyetem mikrobiológiai tanszékének azt a bejelentett eredményét, hogy enzimek segítségével eltávolították mikroszkópos gombák. köztük fonalas és penészgombák sejtfalát úgy, hogy a sejtmembrán sértetlen maradt. A külső védőrétegüktől megfosztott sejteket fizikai-kémiai úton fú- zionáltatták, s így egyesült a fúzióban részt vevő sejtek genetikai állománya. A tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet kertészetében a fólia alatt és a szabad földön termesztett zöldségféleségek elsősorban a lakossági ellátást javítják. A termelőszövetkezet zöldségboltjaiban mindig kapható friss áru. Most éppen az uborkát szedik a szövetkezet asszonyai, a gépek pedig a zöldbabot takarítják be a 70 hektáros területről Fotó: Veress Erzsi