Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. JÚLIUS 28.. KEDD Ára: 1,40 forint XXXVL ÉVFOLYAM, 175. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Korom Mihály Fejér megyében MSZMP-küldöttség utazott Madridba Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára hétfőn Fejér megyébe látogatott. Székesfehérvárott, a megyei pártbizottság szék­házában Boót Ferenc, az MSZMP Fejér megyei bi­zottságának titkára és Zá­ródj Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke fogadta a vendéget, kinek útja — rövid tájékoztató meghallga­tása után — a Sárszentmihá- lyi Állami Gazdaság bodak- ajtori -üzemegységébe veze­tett. Itt Boda Antal igazgató ismertette a 9,5 ezer hektá­ron gazdálkodó gazdaság szerteágazó tevékenységét. Korom Mihály a tájékoz­tató után megtekintette a három éve 25 millió forint költséggel létesített ifjúsági építőtábort. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn délelőtt MSZMP-küldöttség utazott Madridba, hogy részt vegyen a spanyol testvérpárt július 28-án kezdődő X. kongresz- szusán. A delegációt Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a KB agitációs és pro­pagandaosztályának helyet­tes vezetője vezeti. Ötnapos munkahét — újabb bárom munkahelyen Energiatakarékos technológia Az állattartás gazdaságos­ságának fokozására energia- takarékos technológiát és ol­csó istállótípust fejlesztett ki partnereinek az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövet­kezetek Közös Vállalkozása. Jelenleg 25 üzemben már az új típusú istállóban tartják a sertést. Az eredmények kedvezőek; az egy kilogramm hús előállítására fordított közvetlen energiaköltségek átlagban három forinttal csökkentek, vagyis három­negyed részük megtakarít­ható. Áz új technológia kialakí­tói a korábbinál körültekin­tőbben vették figyelembe az állat biológiai adottságait. Bebizonyosodott, hogy a ser­tés csupán növendék korban, a 30 kilogrammos súly eléré­séig igényli a fűtött istállót, márpedig eddig a hizlaldát, ahol a korosabb állatokat tartják, is fűtötték, lényegé­ben feleslegesen. Az ISV — ahová a nagyüzemi sertés­tartók kétharmada tartozik —. új típusú hizlaló istálló­jában már nincs fűtés. Az új technológia beveze­tésével a már meglevő, a kí­vántnál nagyobb komfortot adó költséges hizlalóistállók sem vesznek kárba. Ezeket ellető- és nevelőistállóvá alakítják át. Az idén az ISV szakmai irányításával mintegy 80 üzem tér át az olcsóbb tar­tásra, s alakítja ki az ener­giatakarékos istállókat. Az új energiatakarékos technológia iránt külföldről is érdeklődnek. Üjabb munkáltatók veze­tik be megyénkben augusz­tus 1-től illetve augusztus 3- tól az ötnapos munkahetet. A Szegedi Kenderfonógyár sarkadi telepének, a Nagy­laki Kendergyár mezőhegye- si telepének, valamint a Ko­hászati Alapanyag-előkészí­tő Közös Vállalat békéscsa­bai begyűjtő telepének átté­rési programját tegnap, hét­főn délelőtt vitatta meg az ötnapos munkahétre való áttérést egyeztető bizottság. Az ülésen megállapították, hogy az áttérésnek nincs akadálya, az a jogszabályok­nak és a követelményeknek megfelelően történik. Némi nehézséget jelent azonban a mezőhegyesi telep esetében az, hogy az igen nagy szá­mú bejáró dolgozó közleke­dési gondjait még nem sike­rült megoldani. A telep ve­zetői kérték a Volánt a me­netrend módosítására, így remélhetően, hamarosan megnyugtatóan rendeződik az ügy. Sarkadon viszont az jelent problémát, hogy a gyermek- intézmények nem igazodnak a termelő üzemek munka- kezdési és befejezési idő­pontjához. Ebben a kérdés­ben végleges döntést a köz­ségi tanács vezetői hoznak. A bizottság beszámolt ar­ról is, hogy sikerült megol­dani azoknak a nem PA- TEX-es gyermekeknek az elhelyezését, akik az ötna­pos munkahetet július 1-től bevezető PATEX óvodájába járnak. Dicséretet érdemel a két érdekelt vállalat, a PA­TEX és a konzervgyár, ami­ért gyorsan és rugalmasan' intézkedett e fontos kérdés­ben. Könyvtári nyár Olvastam újságcikkeket, hallgattam rá­dióműsorokat, a televízió is foglalkozott már a nagy kérdéssel: közszükséglet-e hazánkban a könyv? Meggyőződésem, hogy könnyű rávágni az igent, mint aho­gyan általában rá is vágják, és rögtön hozzáteszik, hogy ha közszükségleti cikk, akkor úgy is kell felfogni, és azt adni ki zömmel, amit a közigény megkíván. Ez eddig rendben is van, mégis hozzá kell tennem, hogy tele van csapdákkal az ilyen gyors vélemény. Ha egyes társadal­mi rétegekben olyan nagy az érdeklődés a leírt szó iránt, mint amilyen valóban, akkor ezekben a rétegekben lehet „álta­lános igény”, „közigény” és — a lelkünk rajta — „közszükségleti cikk” is, ha már annyira szép és divatos ez a két szó, de a felfokozódott rétegigényeket széles kör­re jellemzőnek mondani, enyhén szólva tévedés, és rossz útra vezet. Miféle rossz útra gondolok? Elsősorban arra, hogy ha annyira közigény lenne a könyv, mint ahogyan igen sokan állítják (nemegyszer még az „olvasó nemzet” görögtüzét is begyújtva), akkor régen nem volna alap­vető gondunk — például — a szabad idő hasznos eltöltésével. Talán ott van az igazság, hogy né­pünk egyre inkább felfedezi az olvasás örömeit, szépségeit és emberformáló ha­tását; hogy a sok-sok időben, és később tanuló sem lehet meg könyvek nélkül; hogy ifjúságunk egy része előszeretettel és sokat olvas; de még az itt felsoroltakat sem lehet általánosítani, mért ha sok is könyvtárainkban az iskolás korú, beirat­kozott olvasó, az iskola után miért marad belőlük annyi, amennyi? ... Azt is meg kellene nézni többször, hogy a harminca­sok, negyvenesek hány százaléka olvasó? Hogy miért olyan kevés? Hogy a község, a város legkülönbözőbb rangú és szintű vezetői közül évről évre hányán iratkoz­nak be a könyvtárba, hányán járnak dél­utáni, esti rendezvényekre, írói-olvasó ta­lálkozókra és egyebekre? Az adatok, amelyekkel a könyvtáros kérdéseinkre válaszolhat, nemigen adnak alapot még a legszerényebb optimizmusra sem. Magyarárat persze akad bőven: aki nem jár könyvtárba, annak bizonyára otthon van könyvgyűjteménye; de akit nem érdekel a könyvtárba látogató író, az, amiről egy-egy ilyen találkozón szó es­het, az talán otthon rendez külön író-ol­vasó találkozót?! És azok az „otthoni könyvgyűjtemények” sem mindig akkorák és olyanok, amilyennek a jóhiszemű el­képzelés felrajzolja azokat. Ha pedig a korosztályokat nézzük, tényleg: hol van­nak a harmincasok, negyvenesek? Akik­nek talán a legnagyobb igényük volna a szellemi megújulásra, az erőgyűjtő pihe­nésre? Ez a mostani könyvtári nyár a könyv­tárosok nagy konferenciája után ilyen kérdésekre is pontosabb válaszokat keres. Mert nem igazán jó könyvtáros az, aki megelégszik a kölcsönzés kapcsolatterem­tés nélküli lebonyolításával, az igazán jó könyvtáros a nyári csendben, az alig-for- galomban már az őszre gondol, és arra, miként tehetné intézményét még inkább jobbá, készebbé a társadalmi szolgáltatá­sokra, olvasótáborának növelésére, ke­resve és megtalálva az igények rhegisme- résének, felkeltésének legmegfelelőbb módjait. Az is igaz, amit a konferencia, és jó néhány könyvtáros ismerősöm így fogalmazott meg: könyvtári hálózatunk elaprózott, a hálózatok közötti együttmű­ködés nem az igazi, sok a korszerűtlen intézmény, sok a szakképzetlen könyvtá­ros, lakóépületek épülnek könyvtárak nélkül, és a többi. Közben az is igaz, hogy nem egy helyen hiába a több ezres, vagy tízezres állomány, a zenei részleg és ' egyéb csodák, ha a kihasználtság (bár­mennyire csúnya szó, a lényeget jól kife­jezi) elképesztően gyenge, ha a befekte­tett forintok „visszatérülése” csiga lassú­ságé. Végül is azt szeretném ezen a helyen is elmondani, hogy jó dolog a könyvtárak műszaki felszerelésének korszerűsítésé­ért harcba szállni, legalább olyan jó len­ne azonban a meglevő lehetőségeinkkel hatásosabban élni. Mert nem élünk velük úgy, ahogyan élhetnénk, ezt minden könyvtáros tudja. Az idei könyvtári nyár, úgy érzem, az erőgyűjtésé. A konferencia fórumán figye­lemre méltó vélemények kaptak hangot, ha megmozgatja, felfrissíti a könytáriak világát, szembetűnő lesz a változás. Sass Ervin Küldött­közgyűlések előtt A mezőgazdasági szövetke­zetek idén decemberben meg­rendezésre kerülő IV. kong­resszusára országszerte ké­szülődnek a termelőszövetke­zetek. Az országos tanács felhí­vása alapján június végéig megválasztották a termelő- szövetkezetek, a halászati szövetkezetek és a szakszö­vetkezetek közgyűlésem. va- lamint a kizárólag szövetke­zetek részvételével működő gazdasági társulások igazga­tósági ülésein azt a két-két küldöttet, akik a területi szövetség küldöttgyűlésén képviselik majd a gazdasá­gokat, illetőleg a társuláso­kat. A közös gazdaságokban a szövetkezeti demokrácia kü­lönböző fórumain, a munka­helyi közösségek tanácsko­zásain vagy a küldöttköz­gyűléseken vitatják meg azo­kat az irányelveket, amelye­ket a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa adott ki a kongresszusi állásfoglalással kapcsolatban. A vitában a tsz-tagoknak és alkalmazot­taknak lehetőségük van ar­ra, hogy véleményüket és javaslataikat hallassák. Ész­revételeiket a területi szö­vetségek összegyűjtik, s részletes vitára terjesztik majd elő a következő idő­szakban sorra kerülő kül­döttközgyűléseken. Ezekre szeptember 10. és október 25. között kerül sor; ekkor vá­lasztják majd meg a kong­resszusi küldötteket, továbbá a mandátumvizsgáló, a jelö­lő- és a szavazatszedő bi­zottságokat. Egyúttal megvi­tatják a területi szövetség beszámolóját is az ötéves te­vékenységről. Ma egy esztendeje, hogy a Kettős-Körös Hosszútok térségé­ben átszakította a gátat, s napok alatt több ezer hektárt öntött el, s ezzel évek, évtizedek munkáját tette tönkre. Az­óta eltelt egy esztendő, a károk egy részét felszámolták. Mi­re volt elég egy év? Erről szól írásunk az ötödik oldalon Mezőgazdasági nyári egyetem Szarvason Dr. Tóth József megnyitó beszédét tartja Fotó: Veress Erzsi Tegnap, július 27-én nyílt meg — immár harmadik al­kalommal — a DATE szarvasi, mezőgazdasági fő- - iskolai karán a Tessedik Sá­muel mezőgadzasági nyári egyetem. A rendezvényt, melyen mintegy 170-en vesznek részt az ország legkülönbö­zőbb területéiről, dr. Tóth Lajos kandidátus, a TIT vá­rosi szervezetének elnöke nyitotta meg. Az ünnepi kö­szöntő elhangzása után, me­lyet dr. Molitórisz Pál, a vá­rosi tanács vb-titkára tar­tott, elkezdődtek az előadá­sok s a konzultációk. Elsőként dr. Varga József, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztálya fő­munkatársa beszélt a melio­ráció hosszú távú koncep­ciójából eredő VI. ötéves tervi feladatokról. Megyénk mezőgazdaságának feladatai­ról Antal József, a Békés megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának helyettes vezetője szólt. Az első nap programja délután Tessedik Sámuel szobrának megkoszorúzásá­val, a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karának bemuta­tásával, majd filmesttel ért véget. Ma, kedden délelőtt a komplex melioráció meg­szervezésének, kivitelezésé- . nek, karbantartásának ta­pasztalatairól számol be Kiss Sándor, a MÉM Növényvé­delmi és Agrokémiai Köz­pont osztályvezetője, 11 órá­tól pedig dr. Horváth Jenő, az AGROBER-központ fő­mérnöke tart előadást a me­lioráció tervezési feladatai­ról. Délután a gyomai Győ­zelem Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben lesz a meliorációs munkák helyszí­ni szemléje. Holnap, dr. Mike Zsuzsa, a Számítástechnikai Koordi­nációs Intézet főmunkatársa és dr. Tóth Lajos kandidá­tus, tanszékvezető főiskolai tanár beszél a légi felvéte­lek interpretálásáról, illetve Tessedikről és a melioráció­ról. Csökkenő nyereséghányad A Békéscsabai Kémény­seprő- és Tüzeléstechnikai Vállalat elkészítette első fél­éves mérlegét. Az év első hat hónapjában 52 százalé­kos időarányos árbevételt ért el. 1980 azonos idősza­kához viszonyítva 109 száza­lékos a teljesítés. A fogyasz­tói szolgáltatások részesedé­se — lakosság, szociális., és egészségügyi intézmények — a bázisidőszakhoz képest 8 százalékos emelkedést mu­tat. Az elmúlt év január 1-től központilag megállapított, maximált árakkal végzik tevékenységüket. A féléves nyereségük három százalék­kal csökkent. Ez abból adó­dik, hogy a növekvő költség­tételeket nem hárítják át a fogyasztókra. Év végére a nyereséghányad lö százalé­kos lesz, 1980-ban 17,5 volt. A vállalat tevékenységi kö­rét nem bővítette, de a meg­lévőket igyekezett minél szélesebb körre kiterjeszteni. Jelen körülmények között a lakossági igényeket maxi­mális mértékben ki tudják elégíteni. Felmérést végeztek a közületek tüzeléstechnikai szolgáltatások iránt mutat­kozó elvárásairól is. Ennek megfelelően szerződéses for­mában igyekeznek eleget tenni a követelményeknek, szükség szerint eseti meg­rendelés alapján is vállal­ják a feladatok elvégzését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom