Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-09 / 159. szám
X Vadászcikkek bemutatója Füzesgyarmaton 1981. július 9., csütörtök Látvány, ízlés, nevelés A vadászfelszerelések beszerzése nem kis gondot jelent a vadászoknak. Nagyon sok ezek között a hiánycikk, vagy csak az importból beszerezhető és csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló holmi. Számos termék ezek között olygn, amely nemcsak a vadászokat, hanem szélesebb rétegeket is érdekel. Ezen a gondon igyekszik segíteni a KIOSZ keretében működő Kisipari Termelő Vállalat. Ahogyan Bögre Gyula igazgató elmondta: a Magyar Vadászok Országos Szövetségének kezdeményezésére e szegényes ellátáson a kisiparosok vállalkozó közreműködésével igyekszenek segíteni. A kétségtelen üzleti meggondolások mellett népgazdasági érdekeket is szolgáló (importkiváltó) termelőtevékenység bő áruválasztékot kínál az arra igényt tartó vadásztársaságoknak és vadászoknak, de a Szerda reggel az Egészségügyi Minisztérium illetékesei — a megyékből telexen bekért legfrissebb kórházi jelentések alapján — közölték az MTI tudósítójával, hogy az országban július eddigi napjaiban nyolc súlyos gombamérgezést okozott a gyilkos galóca. Súlyos volt a gondatlansága is azoknak — miként a budapesti Gér- nyi László és többgyermekes családja tragédiája tanúsítja —, akik fogyasztottak a vadon szedett, szakértő nem látta gffmbából. összesen 25-en kerültek kórházba galócamérgezés miatt, s közülük szerdáig négyen meghaltak. (Egyébként sok más mérgező gombafajta is okozott már ebben az idényben kevésbé súlyos kimenetelű megbetegedéseket.) Dr. László Nándor, a minisztérium élelmezés- és táplálkozásegészségügyi osztályának vezetője a megdöbbentő helyzetképet azzal kommentálta, hogy minden ember egyéni felelősségére, mások iránti lelkiismeretére hivatkozott. Csak a szakértő lehet biztos minősítője a gombáknak — mondta —, hozzátéve: Budapesten például a Moszkva térihez hasonlóan újabb gombavizsgáló helyek felállítását tervezik a fővárosi KÖJÁL felügyeletével. A gombavizsgálat természetesen ingyenes! A megyei KÖJÁL-ok- nál gombavizsgáló laboratóriumokat állítanak fel. Mindenkinek szóló szigorú tanács: ha bármiféle panasszal orvoshoz fordulnak, rögtön közöljék, hogy gomlakosság szélesebb körének is. A kereskedelem ez esetben is lassan lép. így egyelőre csak a vadásztársaságoktól beérkező igényeket elégíthetik ki, mert a szélesebb körű forgalmazáshoz az engedélyük hiányzik. Ezekről esett szó a Kisipari Termeltető Vállalatnak azon a gazdag és igen ízlésesen rendezett kiállításán, amelyet Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag Vadásztársaság székházában nyitottak meg tegnap délben. A vadászok megyei intéző bizottságának nevében Kovács György, valamint a házigazda, dr. Bar- kóczi István vadásztársasági elnök köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Koller Mihályt, a MAVOSZ főtitkárát, Makai Istvánt, községi párttitkárt. Budapest után ez a kiállítás az első vidéki. Célja, hogy a nyitva tartás négy napja alatt a megyei vadász- társaságoktól minél többen bát is fogyasztottak. A más gombafajták kiváltotta mérgezés korán jelentkező tünetei miatt a kezelő orvos olykor nem is gondolhat a későbbi tünetekkel járó gyil- kosgalóca-mérgezésre. Biztosat ilyenkor csak a gombavizsgálat laboratóriumi diagnózisa állapíthat meg. A gyilkos galóca lemezei fehérek, gallérja és bocskora van, kalapja fehér vagy zöld színű. Méreganyaga nagyhatású sejtméreg. Egyetlen szem gomba elegendő ahhoz, hogy kioltsa egy ember életét. Elfogyasztása után hat óránál hamarabb nem jelentkeznek a mérgezés tünetei, sőt, gyakran 20—30 óra elteltével lépnek fel. Ilyenkor az emberek sokszor már nem is gondolnak arra, hogy rosszullétük az előző nap elfogyasztott gombától eredhet. Más gombáknál viszont a tünetek már egy-két óra múlva bekövetkeznek. A mérgezett személyt a legsürgősebben kórházba kell A Magyar Honvédelmi Szövetség és a Magyar Üttörök Szövetsége a közelmúltban Pécsett rendezte meg az úttörő modellezők országos bajnokságát. A Békés megyei csapat tagjai négy kategóriában mérték össze tudásukat. A legjobb eredményt Keller Pál, a kondorosi MHSZ versenyzője érte el, aki rakétamodellezésben megszerezte az első helyet. Ugyanebben a versenyszámban a nagybánhegyesi Seres Ildikó harmadik lett. A vitorláshajók kategóriájában Koloch Zsolt és Csapó Zoltán endrődi tanulók indultak. A gumegismerkedhessenek a lehetőségekkel. Az őszi BNV'n a szélesebb érdeklődő közönség is találkozhat ezekkel a praktikus felszerelési cikkekkel, amelyek árban is versenyképesek a külföldről behozottakkal. A személyes felszerelési tárgyakon kívül bemutatásra került automatikus vezérlésű fácáncsirke- nevelő, továbbá vadetető, amely az ember folyamatos közreműködése nélkül, a beállított program alapján elvégzi mindazt, amire szükség van. Olyan kezdeményezés ez — a kiállítás egyik következménye ennek —, amely más területen is megállná a helyét, azt a bizonyos alkotó kezdeményezést példázza — ez esetben a kisiparosok bevonásával —, amelyre népgazdaságunknak is mind nagyobb szüksége van. szállítani; mindazokkal együtt, akik ettek a gombából, még akkor is, ha ők panaszmentesek. Felesleges, kifejezetten káros más módszerekkel próbálkozni — csak a szakszerű segítségnyújtás lehet eredményes. Tévhit az, hogy a mérges gomba húsa megkékül, főzete az ezüsttárgyat, vagy a petrezselymet megfeketíti — ezért erről ismerhető fel —, és a méreganyag leforrázás- sal a forró víz felöntésével eltávolítható. E téves feltevés miatt már jónéhányan meghaltak. További fontos szabály: házalótól, zugárustól senki ne vegyen, szomszédtól. még jóbarát se fogadjon ei gombát, mert az „olcsóbb”, vagy ingyen eledelért könnyen az életével fizethet. Az is a védekezés tudnivalói közé tartozik, hogy a gombák a magas fehérjetartalmuk miatt gyorsan romlanak', ezért gombaételeket nem szabad tárolni, egyetlen napig sem. mimotoros repülőle küzdelmében Simon Sándor 15 másodperces eredményével nem jutott a legjobbak közé. Ennek az volt az oka, hogy a nagy melegben a Pirelll-gumimotor nem birta a terhelést, s ezért elszakadt. A szabadon repülők kategóriájába Bolya Ferenc gyulai, valamint Herczeg Attila és Pásztor János békésszentandrási versenyzők neveztek be. Szerény teljesítményük azzal indokolható, hogy a több startos versenyben repülőgépük elszállt, s így nem tudták befejezni a gyakorlatot. Emlékezés Bálint Györgyre Bálint György író, publicista, kritikus, a két világháború közötti magyar marxista kritika és publicisztika egyik legkiemelkedőbb alakjának emlékére születésének 75. évfordulója alkalmából szerdán koszorúzás i ünnepséget rendeztek Budapesten, az író egykori lakóhelyén, a XIII. kerületi Szent István park 5. számú háznál. Az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztálya nevében Kornidesz Mihály osztályvezető és Rátki András alosztályvezető, a művelődési minisztérium nevében Tóth Dezső, miniszterhelyettes és Menyhért Jenő irodalmi osztályvezető helyezett el koszorút az emléktábla alá. A Magyar írók Szövetsége nevében Fábián Zoltán titkár és Koczkás Sándor irodalomtörténész, a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége nevében Komját Irén, a MUOSZ alelnöke és Király András főtitkár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében pedig Po- linszky Károly alelnök és Horváth Győző osztályvezető koszorúzott. Végső búcsú Pelhes Sándortól Mély részvéttel búcsúztak Pethes Sándortól, a Magyar Népköztársaság kiváló művészétől, a Vígszínház tagjától, a színházművészet, a művelődési élet képviselői, a pályatársak, a barátok, a tisztelők szerdán a Farkasréti temetőben. A gyászszertartáson Hegedűs D. Géza a Vígszínház társulata nevében méltatta a sokoldalú művész hatévtizedes munkásságát. Búcsúbeszédében hangsúlyozta :Pethes Sándor az életét tette a színházra, játékával, komédiázásával erőt, hitet, reményt adott az embereknek, Elbert János, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Fővárosi Tanács nevében búcsúzott a népszerű „Kispethestől”, a megbecsült, szeretve tisztelt, fáradhatatlan művésztől, aki idős kora ellenére a nemrég zárult évadban is szerepelt. Utoljára Csehov Platonovjá- nak előadásain bizonyította: számára nincs kis szerep. Apjától, Pethes Imrétől öröklött, s hosszú pólyáján tökéletesített művészetét továbbadta a fiataloknak — mondotta többek közötr Nemcsak színházi alkotó — figurát teremtő, karakterszínész volt —, hanem sok-sok film, televízió, rádiójáték szerepeinek alakítója, Shakespeare. Moliére alakjait keltette életre, kabarészerepek sorát játszotta. Ha valaki e pályán elmondhatta: kiteljesedésig vitte a derűt, Pethes Sándor valóban elmondhatta magáról. Magyar dráma ősbemutatója Szarvason A Jókai Színház társulata szerdán Szarvason ősbemutatón játszotta Halasi Mária „A párhuzamosok a végtelenben találkoznak” című művét. A néhány éve elhunyt szerzőnek az értelmiség életével foglalkozó színművét Ungár Tamás rendezte, díszleteit és jelmezeit Kiss Anikó, a képző- művészeti főiskola növendéke tervezte. A főbb szerepekben Gálfy Lászlót, Fel- kay Esztert, Forgács Tibort, Szentirmay Évát és Dénes Piroskát láthatta a szarvasi Művelődési Központban megtartott ősbemutató közönsége. A békéscsabaiak Halasi Mária darabját az ősszel kezdődő új évadban játsz- szák majd sorozatban a megyeszékhelyen és Békés nagyobb településein. E lnézem olykor az aluljárókban hímzést, szőttest áruló erdélyiek portékáit. A régi szép minták közé mind több ízléstelen motívum nyomul be, csókolózó galambpárokra pazarolják finom öltéseiket az asszonyok, ez kell, úgymond, a városi népeknek. Ha családi otthonokban megfordulunk, nem mindegyik marasztal meghittségével, pedig a háziasszony de sokszor megmondja, mennyibe került az új bútor. Mintha számokkal lehetne pótolni az ízlést. Mintha a szoba- szökőkút. s a bárvilágításba helyezett nippek helyettesíthetnék a színek,formák, arányok harmóniáját, s a lakásban élők fantáziáját. A magyar nőket világszerte csinosnak mondják, de ezt a hírünket alighanem olyan turisták röpítették szét, akik csak a strandon vették szemügyre a fehérnépet. Mert az igazán jól’ öltözött nő ritka, noha drága kelméket, értékes holmikat sokan viselnek, össze nem illő színek, össze nem hangolt kellékek rontják a hatást. Mi tagadás: baj van az ízlés körül. Van, aki csodálkozik rajta. Hiszen több a művelt, iskolázott ember, mint valaha. Hiszen mindenki tanul rajzolni már az óvodától kezdve; valamelyes művészettörténeti oktatásba is belekóstol, aki gimnáziumba járt; a múzeumok látogatottak, külföldi túrákra is tömegével járnak újfajta nomádjaink, ha pedig utaznak, szorgalmasan végigzarándokolják a képtárakat is. Mindez hiábavalónak bizonyulna? Lehetséges, hogy esztétikai érzék, ízlés és műveltség nem ösz- szetartozó fogalmak? A kérdés izgalmas, érdemes elgondolkozni rajta. A népművészetet írni-olvasni nem tudó parasztemberek hozták létre. Mégpedig ízlésficam, megbicsaklás, fél- lecsúszás nélkül. Sem dalban, balladában, sem tárgyi alkotásban nem találunk cukrozott érzelmeket, harmóniazavart. torz formákat, álságos hazugságokat. A fa nem mondja magát márványnak, a cserép sem akarja elhitetni, hogy porcelán; a díszítőelem pedig, legyen bármennyi is belőle, sosem hat zsúfoltnak. De a népművészet alkotóját meg a felhasználóját is a természet nevelte. A látvány. A fa, a virág, a kert indította, nem másolásra, hanem továbbgondolásra, a növénymotívumok stilizálására. A virághímekkel borított párna vagy menyasszonyláda nem as,t mondja el, hogy milyen a növény, hanem azt, hogy milyen visszhangot vert az alkotó érzéseiben, és azt is. hogy milyen az az alkotó. A természet jó nevelő volt, látványa kicsiszolta az esztétikai érzéket. És nem tűrte a hazugságot, őszinteségre késztette neveltjét, és ebbe az igazmondásba beleillett az álom is. Szólhat a mesemondó tündérről, sárkányról, akkor is a teljes igazságot mondja a maga lényéről, vágyairól, álmairól. A városi ember kikerült a természetnek, s a látványnak ebből az iskolájából. Eszmé* lésétől fogva kőtengert lát maga körül, égbenyúló falsíkokat. Égnek, felhőnek jó esetben darabkáját, csene* vész fa ága csücskét. Virágot a sarki standon. Madárdal, vizek zúgása helyett lárma dörömböl a dobhártyáján. Fantáziája fogva marad valahol a falak tövében. Otthonát építené ki mentsvárnak, telerakja minden csillogóval, s ha úgy sem véli elég fényesnek, fennen hirdeti bútorai árát. Rohanásában nem szakít időt igaz érzelmekre, pótlásuk végett apró álérzésekre váljta fel az igaziak lehetőségét, és csókolózó galambokkal népesíti be konyháját. Csakhogy falun is található épp elég giccses portéka. A kacsalábon forgó új családi otthonokból gyakran szökik el a fantázia, hogy helyét átadja az uniformizált ízléstelenségnek. Valóban: mert a mai falusi ember korántsem él olyan szimbiózisban a természettel, mint egykor ősei, s a zárt közösség megszűnésével a falu elvesztette önbecsülését: értékesnek vél mindent, ami a városból jön. Magasfokú általános műveltség kellene ahhoz, hogy ez a helyzetkép megváltozzék. Sajnos, az iskolákból „félművelt” sokaság kerül ki, jó szakemberként talán, de az ízlés alacsony fokán. És ez nem csupán és nem is elsősorban az időhiányon, a tananyagnak a szakember- képzés felé orientáló összeállításán múlik. Hányszor láttam táborozó úttörőket unott nevelők kíséretében bondukolni Balaton-parti jegenyék alatt, pedig ott külön „időráfordítás” nélkül lehetett volna a természet szépségeire irányítani a gyermekek pillantását! És kontaktust lehetett volna teremteni gyermek és természet között, hogy az utóbbi újra átvehesse látvánnyal nevelő szerepét! Az ízlésnevelés része a nevelés egészének. Esztétikai torzulásokat könnyebb lefaragni az ép, teljes, érzelmekben gazdag személyiségről; ám a rideg, zord. vagy éppen szorongó embert bajos a szépség befogadására fogékonnyá tenni. Aki szorong, annak kevés az önbizalma, nem mer egyéniség lenni: tele fogja tömni az otthonát lim-lomokkal, csak azért, hogy le ne maradjon ismerősei mögött. Aki rideg, beleviszi a maga sivárságát a legfényűzőbb bútorok közé is. Sem élet, sem virág, sem fészekmeleg, sem meghittség nem lesz az otthonában, anélkül pedig a drága bútor sem vonz. A napfényt sugárzó személyiség légkörében megszépül az önmagában kevésbé tetszetős tárgy is. A tárgyak összhangját, egymás közötti kapcsolatát a köztük élő ember teremti meg. Esztétikum nincs ember nélkül; természet és tárgy az ember által találkozik, az ő keze nyomát viseli. A szépség: jó ízlésű, vonzó, barátságos emberek visszfénye a környezeten. Bozóky Éva Korszerűsítik az 1-es számú főutat Az 1-es számú főútvonal újabb szakaszainak korszerűsítése fejeződött be Győr és az országhatár között. Az öttevényi átkelőszakaszon több mint két kilométer hosz- •szúságban mindkét oldalon sávot építettek a lassú járműveknek, a teljes autópályát megerősítették, és autóbusz-megállóhelyeket alakítottak ki. Végeztek az eredeti útpálya átépítésével a hegyeshalmi átkelőszakaszon is. A következő évben a Mosonmagyaróvárra bevezető és a Győrből kivezető szakaszon végeznek korszerűsítéseket, és mindkét helyen forgalmi csomópontot alakítanak ki. Ezzel befejeződik az 1-es számú főútvonal Győr és az országhatár közötti szakaszának korszerűsítése. Nagy erőkkel dolgoznak a Hegyeshalmot elkerülő félautópálya építésén is. A 6 kilométeres új szakasz Levélnél csatlakozik majd a jelenlegi 1-es úthoz. Ez az út a későbbiek során kiépülő autópálya része lesz, de addig is jelentősen meggyorsítja az országhatár megközelítését, a Bécs felől gépkocsival hazánkba érkezők közlekedését. —g— Fotó: Gál Edit Gombaveszély! Huszonöt beteg közül négyen meghaltak Kondorosi úttörő modellező az első helyen
