Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
1981. július ÍZ., vasárnap o Polgári védelmi szakaszok regionális vöröskeresztes versenye Az elsősegélyt nyújtó polgári védelmi szakaszok Fotó: Martin Gábor A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága felhívta a polgári védelmi egészségügyi szakaszokat, hogy a centenárium jegyében elsősegélynyújtóversenyeket rendezzenek. A helyi, megyei versenyeket követően, öt helyszínen szerveznek regionális területi vetélkedőket. Tegnap, július 11-én Mezőkovácsházán három megye; Bács-Kiskun, Szolnok és Békés polgárvédelmi, egészségügyi szakaszai találkoztak. „Ezeket az ismereteket, amelyekből most versenyeznek, mindenkor hasznosítani lehet — mondotta megnyitójában dr. Horváth Éva, megyei főor- vas —, hiszen sérülés, baleset sajnos gyakran előfordul a munkahelyeken, az utcán vagy éppen otthon is.” Beszédét követően köszöntötte a Magyar Vörös- kereszt főtitkárát, Hantos Jánost, a versenyzőket s a megyei polgári védelmi törzsparancsnokság, a megyei egészségügyi szakszolgálat képviselőit. Eljött az eseményre a polgári védelem országos parancsnokságától dr. Csathó Lajos, és dr. Szalay Tibor, a megyei polgári védelem törzsparancsnoka, valamint a kovácsházi járás párt- és tanácsi vezetői. A verseny elméleti szakaszában a résztvevők tesztlapok kérdéseire válaszoltak. Gyakorlati feladatuk a sérültek felkutatása és az elsősegélynyújtás volt. Szolnokról a Tiszamenti Vegyi Művek, Bács-Kiskun megyéből a soltvadkerti ÁFÉSZ és a Kiskunhalasi Papíripari Vállalat, Békésből pedig a medgyesbodzási területi polgári védelmi egészségügyi szakasz versenyzett. Az első helyezett augusztus 30-án, Budapesten vetélkedik, s az országos első utazik Bur- gaszba, a szocialista országok polgári védelmi szakaszainak versenyére. A mezőkovácsházi verseny legjobbja: a Kiskunhalasi Papíripari Vállalat polgári védelmi szakasza. B. Zs. Békéscsaba Piaci hírek A háziasszonyok és a piaci árusok is elégedettek voltak a tegnapi hetipiaci forgalommal Békéscsabán, legalábbis, ami a felhozatalt és a keresletet illeti. Mert volt bőven miből válogatni, és fogyott is az áru. Az új burgonyának 6—8 forint kilója. A sárgarépát, petrezselymet csomóra mérik, a szebbjét 6—7 forintért. A vöröshagyma viszont már kilóra fogy, 10—11 forint egy kiló. Az édes káposzta és a kelkáposzta a legtöbb helyen kilónként 8 forint volt, a karalábé darabja 2—3 forint, a saláta csomója 3—4 forint. Változó a karfiol ára, a legszebbje kilónként 20—25 forint, de lehetett már 15-ért is kapni. Nem olcsó a paradicsom, pedig már bőséges a felhozatal, a tegnapi piacon például 3200 kilót árultak, és 20—26 forintért adták kilóját. Bőven van paprika, ennek szolidabb az ára, a hegyes kilója 15—18, a tölteni való 20—25, az apraja 10—15 forint. Elég sok a főzőtök is, 4—5 forint. A salátának való uborka kilójáért szintén 4—5 forintot, a kovászosnak valóért 6—7 forintot kérnek, a csemegeuborka pedig 8—12, sőt, 15 forint. Olcsóbb lett a zöldbab, 8—10 forint kilója. Üjdonság a zöld tengeri, 3—4 forint kilója. Gazdag a gyümölcspiac is. Egy hete jelent meg a sárgadinnye, most 30 forint kilója. Tegnap árultak már görögdinnyét is, ugyancsak 30 forintért kilóját. Van bőven nyári alma, 6—14 forint, a nyári körte 10—15 forint. A szép pándi meggy 15—20, sőt, 25 forint volt. Sok az őszi- és sárgabarack, az előbbinek 30, a sárgabaracknak 20—25 forint kilója. S végül, sok volt a tojás is, de nem nagyon olcsó, 1,60— 1,80 darabja. Takarékos gyerekek A gyerekek takarékosságra nevelésében jelentős szerepe van 27 éve a bélyeggyűjtésnek. A megye szinte minden általános iskolájában ragasztják a bélyegeket a kisdiákok, hogy év végén nyaralásra, biciklire vagy különböző játékokra teljen ebből az összegből. A mozgalomban 48 ezer 100 tanuló vesz részt, s ebben a tanévben 10 millió 655 ;zer forintot gyűjtöttek össze. Az OTP egyszázalékos kamatot ad a bent levő tőkére, ami más betétformákra vetítve megközelíti a 8 százalékot. A versengés megszűnt, nincs év végi értékelés sem, de az kitűnt, hogy szorgosak voltak a gerendási, a hunyai, a kertészszigeti, az újszalon- tai, a mezőhegyesi 28-as és 47-es major iskolásai, illetve a békéscsabai általános iskolai diákotthon kis tanulói. Egy gyerekre átlagosan 220 forint megtakarított forint jutott ebben a tanévben. Halpusztulás a Kettős-Körösben A napokban a Kettős-Körös középső és alsó szakaszán vízszennyeződés történt. Nagy Sándornak, Békés megye vadászati és halászati felügyelőjének tájékoztatása szerint a békéscsabai városi szennyvíztisztító telepről július 3-án rendkívül bűzös, fekete lé folyt ki az Élővíz- csatornába, ugyanakkor a torkolati részen gazt takarítottak. Ettől a szennyeződéstől a Kettős-Körös mintegy 300—400 méteres szakaszán úgynevezett dugó képződött, amely az alacsony vízállás miatt csak lassan vonult le. Július 6-án Mezőberényből, majd Köröstarcsáról jelentették, hogy jelentős mennyiségű elpusztult keszeget, süllőt, harcsát, csukát és sügért sodor a víz. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság azonnal intézkedett, hogy a szeregyházi vízkivételi műnél betáplálással, a gerlai holtágból pedig zsilipnyitással hígítsák a vizet. Erre más lehetőség az aszályos időjárás miatt nem volt. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya felkérte a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetet, hogy állapítsa meg a halpusztulás mértékét. Az eddigiek szerint mintegy 25— 30 mázsa vegyes hal ment tönkre. A Körösök halállománya 1980-ban, az árvíz idején, jelentős veszteséget szenvedett. Az idén a harcsa ívása igen jó, a süllőé közepes, az egyéb halaké pedig az átlagosnál jobb volt. Félő, hogy ezekből az apró halakból is igen sok elpusztult. Szerencsére, a Kettős-Körös mellett Fehérháti és Gácsháti tavakba a vízkivételt leállították, így a kár elkerülhető volt. A Hármas-Körösön egyelőre még figyelőszolgálatot tartanak, de a hígulási folyamat következtében várhatóan már nem lesz halpusztulás. A vizsgálat tart. A víz- szennyezés okozói a fennálló jogszabályok szerint kártérítés fizetésére kötelezhetők, illetve a horgászvizekbe any- nyi halat kell visszahelyezniük, amennyi a hivatalos becslés szerint elpusztult. P. B. Intenzív orosz nyelvtanfolyam Békéscsabán Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar, Pest és Szolnok megye általános iskolai orosz tagozatos pedagógusainak intenzív nyári nyelvtanfolyamot tartottak Békéscsabán, az iskolacentrumban. Békés megye öt éve ad helyet ezeknek a továbbképzéseknek. Az idén 120 tanítónő, közöttük speciális kollégiumot végzettek és orosz szakos tanár vett részt a tanfolyamon, amelynek célja, hogy az 1982-ben 4. osztályban bevezetésre kerülő új orosz nyelvi tantervet előkészítse. Árhipova Tatjána Szemjonova volt a 19 fős orosz pedagógus gárdának a vezetője, akik június 29- től irányították az oktatást, és vezették a kiscsoportos foglalkozásokat. A hallgatók az órák mellett megismerkedhettek Békés megye nevezetességeivel, kulturális emlékeivel Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason. Az esték is változatosak voltak, hiszen vetítés, dal- és táncest, vetélkedő és előadás szerepelt a programokban. Hatékonynak bizonyult a tanfolyam a szovjet pedagógusok segítsége által, mert a szép és helyes orosz anyanyelvi beszédre nevelték a magyar oktatókat. A záró- ünnepségen tegnap délelőtt az orosz delegáció vezetője köszönetét mondott a szervezőknek, főként Sípos Bélának, az orosz nyelv Békés megyei vezető szakfelügyelőjének, a tanács és a szakszervezet képviselőinek valamint a hallgatóknak, szorgalmas munkájukért. (Sz. J.) Nőtt a csabai strand látogatottsága Az év első felében jelentősen emelkedett — 1980 azonos időszakához viszonyítva — a fürdő látogatottsága. Negyvenezerrel többen — 104 ezren — váltottak belépőt. A növekedést nem lehet csak a lényegesen jobb időjárással magyarázni. A sátortető hatására télen is sokan keresték fel az uszodát. Az áremelésekkel egy időben bővültek a szolgáltatások, többek között lehetővé vált félnapos jegyek vétele, amellyel sokan éltek. Csak ifjúsági jegyet 7 ezernél többen váltottak. A másik újdonság a hatnapos bérlet bevezetése volt. A rendszeres strandlátogatók közül ezren használták ki ezt a szolgáltatást, hiszen minden hatodik napon „ingyen” fü- rödhettek. Az igények kielégítése érdekében víztisztító berendezés építését kezdték meg tavaly, ami várhatóan a következő szezonra készül el. A 13 millió forintos beruházást a vállalat saját erőből, valamint tanácsi támogatásból fedezi. A békéscsabai városi úttörőelnökség és a nagyközségi közös tanács szervezésében 85 érsekújvári tanár és diák tölthet el két hetet a mezőberényi úttörőtáborban. Az érsekújvári járási szakszervezeti elnökség pedig ez év júniusában látta vendégül a herényieket a Trencsén mellett fekvő Latkovcén. Képünkön: a Csehszlovákiából érkezett pionírok az úttörőház ebédlőjében Fotó: Bukovinszky István Ne csak óriásokat! bnd nélkül megélt a tanácsi kisvállalat a zempléni lankák karéjában, több mint két évtizeden keresztül. Igaz, meg kellett becsülniük minden betévedő megrendelőt, mert sokszínű ténykedésük legjavát a járműjavítás-karbantartás tette ki. Telt az idő, és a vállalati önállóságba belekóstolva nekibátorodtak ők is. Eleinte csak egy műhelyt nyitottak, ahol diódákat, áramköri lapokat, és más efféle, ügyes kezet igénylő „mütyüröket” szereltek a környékbeli asszonyok. Hamar kiderült azonban, hogy ez nem is akármilyen üzlet. A műhelyből üzem lett, gépeket vettek, és híradás- technikai vállalatok megbízható szállítói lettek. Mígnem egy szép napon — úgy a hetvenes évek derekán — utolérte őket a tanácsi vállalatok akkortájt sanyarú sorsa: túladtak rajtuk. Egyik napról a másikra egyik híradás- technikai nagyvállaltunk kebelében találták magukat. A „gazdának” persze csak nyűgöt jelentett a sokszínű szolgáltató-javító tevékenység, első dolga volt, hogy kisöpörje a gyárból. A környékbeliek eztán megjárhatták Tolnát—Baranyát, ha elromlott egy gép a ház körül. A fővárosi törzsgyárból hamarosan megérkeztek az újdonsült üzembe az öreg masinák. Mert a nagyvállalatnak arra nem volt pénze, hogy újakat vegyen, többségében nullára leirt gépmatuzsálemek lepték el az eredeti profiljától tökéletesen megtisztított üzemet, s ezzel elkezdődött a kínlódás. Az egykori rangos alkatrész- szállítóról kiderült, hogy „kebelbeliként” több terhet jelent, mint amennyi hasznot hoz. Szervezete sehogyan sem illeszkedett az évszázados nagyvállalat hierarchiájába. A műtéti beavatkozás viszont azzal járt, hogy sokan otthagyták a gyárat, és inkább vállalva az ingázás keserveit, új munkahely után néztek. A terv, hogy a patinás cég önerőből megoldja majd az alkatrészhiányból adódó gondjait, dugába dőlt. A történet korántsem egyedi. Ki ne tudna az iparból akár cifrábbakkal is szolgálni. Intő jeleként annak, hogy a népgazdaság szervezeti változásai, hol megkésve, hol kapkodva követték a gazdasági mechanizmus minőségi átalakulását. Méghozzá azzal az évtizedeken át makacsul ható kényszerképzettel párosulva, hogy annál szocialistább egy vállalat, minél nagyobb. A hatvanas években majd egy évtizeden át tartott a kicsik nagyvállalattá duzzasztása, beolvasztása. A — sok esetben — mesterséges centralizáció azonban gyakran nem jelentett többet a meglevő szervezetek egymáshoz illesztésénél, és — mivel azok amúgy sem illeszkedtek össze pontosan — sokszor a termelékenység visszaeséséhez vezetett. Azt, hogy a korszerű vállalatiságot jobbára az óriás méretekkel azonosítjuk, nemcsak az iparban figyelhetjük meg, hanem ott is, ahol a hagyományok ellentmondanak a gigantomániának. Tanulságos példa erre a vendéglátás és bolti kiskereskedelem fejlődése. Az államosítás után sok kisboltot és kiskocsmát területi hovatartozásuk szerint nagyvállalatokká olvasztottak egybe. Később a cégeket egyesítették, az egyesítetteket összevonták, és milliárdos értéket „termelő” mammutok jöttek létre. Csakhogy hazánkban a boltok és a vendéglátó- helyek háromnegyed része továbbra is kisüzlet maradt. A vállalat őrizve méreteihez tapadó presztízsét, a szétszórt kis egységek áttekinthetetlen hálózatát továbbra is ellenőrizte, „leiratokat” gyártott számukra, és a központi áruelosztás kétes előnyeiben részesítette őket. A vendéglősöknél enyhített a helyzeten a gebin bevezetése —, pontosabban. annak valamiféle sajátos, hazai változata, a szabadkasszás rendszer. Igazi megoldást azonban ez sem hozott, mert a gebines lényegében nem más, mint a vállalat teljes felelősségére és kockázatára működő magángazdálkodó. Most végre friss szellők fújdogálnak. A gebineket 1982. végéig fölváltja a szerződéses forma, amivel a kockázat a vállalkozóké lesz, a vállalat nem hatóságként lép fel velük szemben — mégsem kerül ki az üzlet az állam tulajdonából. Nem csoda, hogy egyik-másik vendéglátós igazgató alig várja, hogy ötszázmilliós vállalattá „zsugorodjanak”. De vajon az új forma így, önmagában megáll-e a saját lábán? Vajon azok, akiknek kilencven gebinre tíz szoros elszámolású egység jutott eddig, nem érzik-e úgy, hogy veszélybe kerül vállalati mivoltuk? A szerződéseknek sem lesz könnyű az életük. Hiszen a nagykereskedelmi vállalatok — tisztelet a kivételnek — már most sem állnak szívesen szóba velük. Nekik — úgymond — nem tétel egy-egy kisvállalkozó. Több vele az adminisztráció, mint a tényleges munka. A kérdésekre, úgy tűnik, csakis a kisvállalatok egységes, bürokratikus kötöttségektől • mentes rendszere adhatja meg a méltó választ. Nemrégiben jónevű bankszakemberrel beszélgettem. Az államosítás kezdete óta vezető szerepet vállal a gazdasági életben. Elárulta: azt, hogy a sok kicsiből miként lehet nagy egységet létrehozni, már tökéletesen tudja. Azt viszont, hogy mi módon lehet adott esetben mindezt visszacsinálni, egyelőre csak tanulja. ■■■annak kedvező jelek: így az egyre-másra alakuló, ■ ■ nemegyszer hiányt pótló, vagy a teljes vertiku- mot átfogó, laza, rugalmas egyesülések, társulások. Ez azonban még kevés az üdvösséghez. Elégedettek csak akkor lehetünk, ha a szervezetek sokszínű, a valóságos igényekhez rugalmasan alkalmazkodó rendszere alakul ki a magyar gazdaságban. Van miit tanulni. No és az sem mindegy, hogy mennyi lesz a tanulópénz. Gazsó L. Ferenc Megyén kívüli kooperáció A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet a budapesti TEMAFORG-gal közös, kooperációs termék gyártását és forgalmazását kezdte meg az idén. Az Arax fantázianevű nem szövött terméket Békésszent- andráson két gép segítségével választékos színösszeállításokban készítik el. Havonta tízezer négyzetméter textília készül, amelynek a női táskától a cipőkelléken, falvédőn át sokféle hasznosítási módja van. Ebben az évben bővítik a gépparkot, 30 százalékkal tovább növelik kapacitásukat a kelmegyártás területén.
