Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

1981. július 7., kedd A mezőhegyesi vasútállomáson a 31. vasutasnap alkalmából állították ki azt a gőzmozdonyt, amely 1922-től továbbította a teher- és személyvonatokat ebben a térségben. A leselej­tezett gőzmozdony a Közlekedési Múzeum tulajdona, az or­szágban a sokadik, a megyében viszont az első, amelyet a MÁV mezőhegyesi csomópontjának dolgozói jelentős társa­dalmi munkával állítottak helyre. A mozdony karbantartá­sát is a csomópont szocialista brigádjai végzik majd Fotó: Nagy József Segítség az árvíz sújtotta gazdaságoknak A Magyar Biofizikai Társaság XI. vándorgyűlése Közlemény a KGST XXXV. ülésszakáról Az elmúlt évben eddig so­ha nem tapasztalt ár- és belvíz pusztított megyénk te­rületén. A gátszakadás következté­ben közel 18 ezer hektárt ön­tött el az árvíz, ezentúl 24 ezer hektáron belvízborítás keletkezett, mely a megye te­rületének 7,5'százalékát, a mezőgazdasági területnek 9j5 százalékát teszi ki. Az árvíz 12 termelőszövet­kezetet, két állami gazdasá­got, egy közös vállalatot, 378 háztáji és mintegy 500 egyé­ni gazdaságot károsított. A mezőgazdasági nagyüze­mek közül legnagyobb mér­tékben a békési Egyetértés Tsz, a dobozi Petőfi Tsz, a köröstarcsai Petőfi Tsz, a Hi­dasháti Állami Gazdaság, va­lamint közvetetten a bélme­gyeri Üjbarázda Tsz károso­dott. A három termelőszövetke­zet 64,7 millió forint dotáció előleget kapott — melyből 15,7 millió forint értékű gé­pet vásároltak — a helyre- állítási feladatok érdekében. Titkárt választottak Mint arról korábban hírt adtunk, a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Gaz­dálkodási Társulása a köz­gyűlésen Horváth Pált, a Dél-Békés megyei Tsz-szö- vetség titkárát bízta meg az igazgatói teendők ellátásá­val. Tegnapi, Orosházán megtartott küldöttközgyűlé­sén a tsz-szövetség ezért úgy A zöldségtermesztési rend­szerek várhatóan új erőre kapnak a VI. ötéves terv idő­szakában. Számuk az elmúlt években — főként jövedel­mezőségi problémák miatt — csökkent, de 1985-ig új fel­lendülésre számítanak a rendszereket szervező gazda­ságok — ez tűnik ki a MÉM- ben készült összesítésből, amely a zöldségtermesztési rendszerek középtávú terveit elemzi. Nyolc rendszerközpontban készült előzetes terv az el­következő évekre. A zöldség- termelők ebben a szervezeti formában együttesen 24 ezer hektárt művelnek. Ezt a te­rületet várhatóan 40—45 szá­zalékkal növelik majd a tervidőszakban, részint úgy, hogy újabb belépőkre számí­tanak. Másrészt a rendsze­rekbe tömörült gazdaságok saját termőterületüket is nö­velik. A területbővülés mel­lett nagy jelentősége van an­nak, hogy a partnerek átla­Sajnos, a gépvásárlásra for­dított összeg az év végi ren­dezés során dotációként nem került elismerésre. A károk helyreállítása ér­dekében megmozdult a me­gye, az ország társadalma. A leginkább károsodott gazda­ságok közül a békési Egyet­értés Tsz Győr-Sopron me­gyétől, a dobozi Petőfi Tsz a Dél-Békés megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségétől kapott társadalmi segítséget, a gyulai Lenin Tsz megsegítését Csongrád megye vállalta. A békési Egyetértés Tsz- ben az állami szervek, szö­vetkezetek, intézmények, vál­lalatok, mintegy 50 ezer tár­sadalmi munkaórában adtak segítséget. Jelentős a Győr megyeiek segítsége a villa­mos berendezések helyreáll' lításában, felújításában. A gépek helyreállítását a me­gye termelőszövetkezetei se­gítették. A társadalmi össze­fogásból eredően 10 termelő- szövetkezet 28,7 millió forint pénzügyi megsegítésben ré­szesült. döntött, hogy a korábbi tit­kárt felmenti megbízatása alól. A közgyűlés ezután tit­kos szavazással a Dél-Békés megyei TESZÖV új titkárává Plenter Lajost, a korábbi titkárhelyettest választotta meg. Az e döntés nyomán szükségessé váló többi sze­mélyi kérdésben a tsz-szö- vetség elnöksége dönt majd a későbbiekben. gosan 5 százalékkal fokozzák majd a hozamokat. A rendszerek gazdaságos működését részben az akado­zó gépellátás gátolja. (Ezzel magyarázzák egyebek között a viszonylag kedvezőtlen jö­vedelmezőséget.) Az elkövet­kező években a MEZÖGÉP- fejlesztő Intézet és több ME­ZŐGÉP-vállalat együttes fej­lesztéssel nagy teljesítményű önjáró betakarító gépeket rendszeresít. A kísérleti mun­ka tapasztalatai alapján szer­vezhetik meg a sorozatgyár­tást. Sok múlik azon, hogy mi­képpen sikerül a zárt kör­zetekben működő zöldségter­mesztési rendszereknek az eddiginél rugalmasabb kap­csolatot kiépíteniük a felvá­sárló vállalatokkal. Ezek a tárgyalások most vannak fo­lyamatban. Ugyanúgy a kül­kereskedelmi vállalatokkal is „egyezkednek” a rendszerek a kedvező külpiaci értékesítés érdekében. Az MTA szegedi biológiai központjában hétfőn meg­kezdődött a Magyar Biofizi­kai Társaság XI. vándorgyű­lése. Három nap alatt tizen­hat előadás hangzik el a bio­fizikusok tudományos kuta­tásainak legújabb eredmé­nyeiről. Szó lesz a napfény­sugárzásnak a biológiai rend­szerekre gyakorolt hatásáról, az izmok biofizikájának problémáiról, a sejtmembrá­nok működéséről, valamint sugárbiológiai kérdésekről. Tigyi József akadémikus, a biofizikai társaság elnöke az MTI munkatársának elmon­dotta, hogy a Magyar Biofi­zikai Társaság mostani ván­dorgyűlésén ünnepli megala­kításának huszadik évfordu­lóját. A társaság az elmúlt két évtizedben egyik szor­galmazója volt a biofizikus­képzés hazai fejlesztésének. Azóta a pécsi egyetem bio­Az Országos Filharmónia július 7-én, ma este fél 8-tól rendez hangversenyt Gyulán, a katolikus templomban. Ko­vács Endre orgonaestjén közreműködik Inhoff Ede trombitán. A komolyzene-kedvelő kö­zönség Bach: h-moll prelú­dium és fúga, Korál-előjáté­kok, Purcell: Trumpet Air, Trumpet Voluntary, Bach: Esz-dúr prelúdium és fúga, Az idén 139 olvasótábor­ban több mint 10 ezer hát­rányos helyzetű, tehetséges fiatal kap társadalmi segít­séget a közösségi együttgon­dolkodáshoz, a könyv, az ol­vasás, általában a művelő­dés értékeinek teljesebb fel­ismeréséhez, érzékeléshez. A központi kulturális alapból 1,6 millió forintos tá­mogatásban részesül a moz­galom, és a segítőkészség nem hiányzott a megyei KISZ-szervezetekből, szak- szervezeti tanácsokból, ME- SZÖV-ökből sem. A vállala­tok, az intézmények brigád­Vadászsiker Július 5-én, szombaton Buda­pesten tartották az Állami Gaz­daságok Országos Központja szervezésében az állami gazda­ságok skeet és toronykakas-lö- vészversenyét. A hatvan induló fizikai egyetemi tanszéke mellett 1968-ban a Budapes­ti Orvostudományi Egyete­men, 1969-ben a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyete­men, 1970-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen állítottak fel biofizikai tan­széket. 1977-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen alkal­mazott biofizikai laborató­riumot hoztak létre. A tár­saság az általa szervezett an­kétokon, munkaértekezlete­ken, tanfolyamokon szorgal­mazta a fiatal biofizikusok továbbképzését. 1970 óta rendszeresen pályázatot ír ki a fiatal kutatók számára, s a legjobb tanulmányok szer­zőinek lehetőséget adnak ar­ra, hogy a nyilvánosság előtt ismertessék kutatásaikat. A mostani szegedi vándorgyű­lésen négy ilyen fiatal pá­lyadíj nyertes kutató tart előadást. valamint Franck a-moll ko- rálfantázia című művét hall­hatja. ősbemutató is lesz, ezen az estén hangzik el először Arányi-Aschner György szvitje trombitára és orgoná­ra. Mindezek mellett műsor­ra tűzték még Widor: An­dante cantabile az V. szim­fóniából, Dubois: Fiat lux, Guilmant: Adagio és Gi- gout: Toccata című művét. jai, kollektívái kommunista szombatok adta forintokkal, könyvekkel, lemezjátszókkal, s más- szemléltetőeszközök ajándékozásával tettek azért, hogy minél eredményesebb lehessen a közösségben élés, a közös gondolkodás e két­hetes „gyakorlóterepe”. Hetvenkilenc tábor általá­nos iskolásokat, 24 szakmun­kástanulókat, ifjúmunkáso­kat, 12 cigány származású tanulókat, három középisko­lásokat fogad. Tizenöt közös­ségben nemzetiségi fiatalok vesznek részt a foglalkozá­sokban. közül az összetett verseny első helyét a Hidasháti Állami Gaz­daság háromtagú-csapata nyerte. Az egyéni küzdelem is Békés megyeiek sikerét hozta. Első he­lyezett lett Plavecz Pál, a Hidas­háti Állami Gazdaság üzemegy­ségvezető fővadásza, harmadik pedig Schlifka Zoltán, szintén a hidasháti gazdaság fővadásza. (Folytatás az 1. oldalról) KGST-tagállamok többségé­nek gépek és berendezések, kőolaj, vasérc, közszükségle­ti cikkek iránti importigé­nyeinek túlnyomó részét. 1980-ban a KGST-tagállamok között a szóban forgó áruk terén megvalósított kölcsönös szállítások egész importjuk­nak mintegy kétharmadát tették ki. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a Szovjetunió fon­tos szerepet tölt be a KGST- tagállamok együttműködésé­ben. Hatalmas gazdasági, műszaki és tudományos po­tenciállal rendelkezve, a Szovjetunió fűtőanyag-, nyersanyag-, gép- és beren­dezés-, valamint egyéb áru- szállításokat valósít meg, széles körű műszaki támoga­tást nyújt a KGST'tagálla- moknak ipari objektumok lé­tesítésében, átadja -az élen­járó termelési és műszaki­tudományos tapasztalatokat. Az ülésszakon pozitívan értékelték a termelő objek­tumok együttes építésének eredményeit. Az utóbbi évek­ben az országok erőfeszítései egyesítésének alapján a Szov­jetunió területén üzembe he­lyezték a méreteit tekintve egyedülálló „Szövetség” gáz­vezetéket, a kiembajevi az­besztkombinátot, az uszty- ilimszki cellulózgyár első részlegét, új vastartalmú nyersanyag- és ferroötvözet- gyártó kapacitásokat, a no- vovolinszki elektrotechnikai ipari berendezések gyárát. Sikeresen üzemel a 750 kV- os Vinnyica—Albertirsa vil­lamos távvezeték. A testvéri országok részvételével meg­kezdődött a kőolajat nyers­anyagként hasznosító mo- zirszki takarmányélesztő­gyár, a 4 millió kW teljesít­ményű, a lengyelországi Rze- szowig kiépülő távvezetékkel rendelkező hmelnyicki atom­erőmű építése. A Mongol NK-ban felépült az Erdenet réz- és molibdénkoncentrá- tum-termelő nagy kombinát, folynak a kubai nikkelválla­latok építési és rekonstrukci­ós munkái. Ismertetésre került a ter­melési szakosodás és kooperá ció sokoldalú alapon történő fejlesztésének pozitív tapasz­talata. A szakosított gépipari termékek kölcsönös exportja az 1971-es évi 1,3 milliárd ru­belről 1980-ban 9.1 milliárd rubelre nőtt, a KGST-tagál­lamok közötti gép- és beren­dezésszállításokban való rész­aránya pedig elérte a 34 szá­zalékot. Sikeresen valósul meg az „Interkozmosz”-program, melynek keretében vala­mennyi KGST-tagállam űr­hajósai közös űrrepüléseken vettek részt szovjet űrhajó­kon. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság, a ta­nács más szervei és a KGST- tagállamok által létrehozott nemzetközi szervezetek tevé­kenységét a komplex prog­ram megvalósítása terén. A komplex program meg­valósításában elért eredmé­nyeket nagyra értékelve az ülésszak megállapította, hogy a kitűzött feladatok végre­hajtásánál nem aknázták ki az összes 'rendelkezésre álló lehetőségeket, és aláhúzta, hogy az e dokumentumban előirányzott együttműködési célok a jövőre pézve is meg­őrzik aktualitásukat. Az SZKP XXVI. kong­resszusának és az 1979—81- ben megtartott más tesvéri kommunista és munkáspár­ti kongresszusoknak a hatá­rozatai megerősítették a KGST-tagállamok egyöntetű szándékát az együttműködés további elmélyítése és töké­letesítése, valamint a szocia­lista gazdasági integráció komplex programjában, a hosszú távú együttműködési célprogramokban és kétolda­lú programokban foglaltak valóraváltására a további­akban is a népgazdaság lét- fontosságú problémáinak megoldása, a társadalmi ter­melés intenzifikálása, a nem­zeti népgazdasági komplexu­mok struktúráinak tökélete­sítése, a KGST-tagállamok együttes gazdasági és műsza­ki-tudományos potenciálja racionális kiaknázásának cél­jából. Azokból a feladatokból ki­indulva, amelyeket a testvér­pártok kongresszusai tűztek ki a társadalmi termelés to­vábbi intenzifikálására a tu­dományos-műszaki haladás, az energia- és anyagigényes termelés csökkentése, vala­mint a gazdaságban végbe­menő strukturális változások meggyorsítása alapján, az ülésszak intézkedéseket tű­zött ki az együttműködés ha­tékonyságának elmélyítésére és fokozására. főként az anyagi termelés, a tudomány és a technika szférájában. A KGST-tagállamok azt az irányvonalat tűzik ki, hogy a következő két ötéves idő­szakot az intenzív termelési és'tudományos-műszaki koo­peráció időszakává tegyék. Az ülésszak során Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia, a Szovjetunió delegációvezetői kormányközi egyezményt ír­tak alá a rádióelektronikai berendezésekhez, hírközlő és számítástechnikai eszközök­höz szükséges egységesített elektronikai elembázis létre­hozásáról, amely a KGST- tagállamok magas fokú mű­szaki színvonalon álló elekt­ronikai termékek iránti igé­nyeinek maximális kielégíté­sére irányul ezen országok lehetőségeinek egyesítése és racionális kiaknázása útján. Rámutattak arra. hogy a tudományos-műszaki együtt­működés tökéletesítését és hatékonyságának fokozását a szakosítással és kooperáció­val szoros összhangban kell végezni. Ajánlották, hogy az érdekelt KGST-tagállamok egyeztessék a tudományos­műszaki politikát erőfeszíté­seiknek olyan problémák ki­dolgozásában való egyesítése céljából, amelyek elsődleges jelentőséggel bírnak a nép­gazdaság és a kapott ered­mények termelésben való meghonosítása meggyorsítása számára. A kölcsönös együttműkö­dés hatékonyságának fokozá­sa céljából a KGST-tagálla­mok küldöttségvezetői an­nak formái és módszerei to­vábbi tökéletesítése mellett foglaltak állást, beleértve a gazdaság tervezése és irányí­tása terén szerzett tapaszta­latok cseréjének fokozását. Az ülésszakon megelége­déssel állapították meg, hogy a KGST-tagállamok közös­sége a béke megőrzésének és megerősítésének legfonto­sabb tényezője volt és ma­rad. Az ülésszak egyöntetűen támogatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának fel­hívását a világ parlamentjei­hez és népeihez, valamint más testvérországok arra irányuló kezdeményezéseit, hogy ne fokozódjék a nem­zetközi feszültség, folytatód­jék az enyhülés, szűnjön meg a fegyverkezési hajsza, és térjenek át a leszerelésre, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre, küszöböljék ki a világháború veszélyét. A KGST-tagállamok külpoliti­kájuk békeszerető irányvo­nalának megfelelően követ­kezetesen támogatják a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok demokratikus és^ igazsá­gos alapokra történő helye­zéséért, az új nemzetközi gazdasági rend kialakításá­ért folytatott harcot. Különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének el­veiből kiindulva, a KGST- tagállamok delegációvezetői megerősítették azon készsé­güket. hogy stabil gazdasági és tudományos-műszaki kap­csolatokat fejlesszenek ki a tőkés országokkal a diszkri­mináció mellőzése, a vállalt kötelezettségek betartása, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A kölcsönös gazdasági se­gítség tanácsának XXXV. ülésszaka az egyöntetűség, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. (MTI) Megkezdődtek a gyulai Várszínházban Filadelfi Mihály: Tor­zó Messiás című darabjának próbái. Képünkön Sík Ferenc rendező „előjátszik” Fotó: Martin Gábor Kibontakozik a zöldségtermelők együttműködése Orgonaest ösbemutatéval Gyulán Tízezer gyerek az olvasétáborokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom