Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
1981. július 1.. szerda-Ig'UdlMW Anyu a biztonság Kismamák gyesen A folyosón díszgalambok várják a magot. Üresen leng a színes gömbös hinta. Pihen a kisgazdi. Majd a hűvösön totyog a szobában, míg kívül melegen tűz a nap. Andó Csilla ősszel lesz kétéves. Édesanyjával itthon, Telekgerendáson tölti a napjait világrajöttének első percétől. A kicsi lány barátságosan kotnyeles, kedvesen kíváncsi mindenre és mindenkire. Anyja és lánya egyformán mandulaszemű, nyugodt és jókedélyű: cut lány ilyenkor 8rig alszik, de bezzeg vasárnap már 5- kor csivitel. Nap. mint nap rendet teszek a lakásban, majd kibaridukolunk Csillával a kertbe, ö is segít, ka« pál, szedegeti a növényeket. Fél tizenegytől idehaza főzzük az ebédet, s csak 2 óra után. indulunk újra a növények közé. Nagyon jól érzem magam itthon a lányommal, pedig a munkahelyemet is szeretem.' Egyetlen percig sem unatkozunk, ha marad szabad időm, olvasok, kézimunkázom. Persze, inkább csak télen. A modern berendezésű, hangulatos szobában nincs televízió. Zavarná a kicsit. Amikor anyukája napközben a jószágot eteti, ő tisztes távolságból követi. Csak az a tarn a helyem, a gyerek, a tanulás mellett igazán nem sok a szabad időm. András Békéscsabán dolgozik, későn ér haza este. Ha együtt vagyunk, minden percet Tomival töltünk. Az évvégi vizsgák mostanában fejeződtek be. Ez idő alatt Vali és kisfia Budapesten éltek. Micsoda különbség; ha levegőzni akartak, csak egy-két órára szaladtak le a térre, itt pedig Tamás egész nap az udvaron han- cúrozik. Homokozik anyával, játszik a kismacskával, „gyomlál” a nagyiék kertjében. Tejsiék nyulakat tartanak, az ÁFÉSZ-szakcsoport" nak is tagjai. Vali a kereskedelem tudománya mellett a nyúlbetegségeket. a gondozást is megtanulta. Ez a foglalatosság egy kis anyagi pótlást jelent a gyeshez, hiszen gyűjteni kell a saját lakásra valót. — Sohasem éltem még távol a szüleimtől — komolyodik el kicsit a fiatalasszony. — Szeretem az anyósomékat, Csilla ősszel lesz kétéves — Az egészségügyi szakközépben érettségiztem, dolgoztam a telekgerendási tanácsnál, majd a békéscsabai rendelőintézet sebészetén — mutatkozik be a fiatalasz- szony. A kétszintes, új ház emeletén van a fiatal Andó házaspár szobája. Lent a nagyszülők laknak. Az együttélés nem gond, ahol találkozik az emberi megértés és a tágas lakótér. Csilla biztonsággal sétál a bútorok között, büszkén mutatja a kis edénykét, amelynek köszönheti a pelenkától szabadulását. — Eltettük a pelust a testvérkének — mosolyog Andó- né. — Ügy tervezzük, hogy lehetőleg ne őszi gyerek legyen. Csillára sokan mondják, hogy most a legédesebb, de én az egészen piciket • is nagyon szeretem nevelni, gondozni. A férjem gépszerelő a Vörös Csillag Tsz-ben, s ha kell, sofőr is. Egész nap sokat dolgozik, amikor hazajön, a kertben folytatja a munkát. Vet, kapál, gyomiái, amíg világos van. Az egyik kertünkben háztáji vete- ményt; karalábét, kelkáposztát termelünk. A másikban, a hobbikertben majoránnát ültettünk, a Herbáriával szerződtünk. A hétköznapok rendjét Csilla diktálja: — Reggel 6 órakor ébredünk, útnak indítom a férjemet. Ez a hunfontos, hogy ne veszítse szem elől. Anyu jelenti a biztonságot, a finom ételt, a kérdésekre a választ. Az pedig már ünnep, ha itthon az apu, s együtt a család. * * * — Tamás, ne félj a nyuszitól — kacag a fiatal mama. A máskor felszabadult, bátor lurkó most óvatosan nyújtja ujját a tapsifüles felé. — A jó levegő, a csend, az állatok közelsége a legnagyszerűbb a falusi életben — magyaráz az izig-vérig „pesti lány”, Tejsi Andrásné. — A férjem dolgozott a fővárosban, én pedig nappalis voltam a közgazdasági egyebemen, amikor megismerkedtünk. Mielőtt Tomi megszületett, Telekgerendásra költöztünk. Munkát, szerződést kaptam a békéscsabai ÁFÉSZ-nél, az egyetemet levelezőn folytatom. Budapesttől, a nyüzsgő, mozgalmas élettől nehéz az elszakadás. Bár ott gyakran még a szomszédunkat is alig ismertük, itt pedig az emberek lépten- nyomon köszönnek, beszélgetnek egymással. Kezdetben nyakamba szakadt ez a nyugalom. Most már megtalálde anyukámék nagyon hiányoznak. Más kismamákat is ismerek a környéken, de nem érünk rá beszélgetni, mindenki elfoglalt. Én tanulok, olvasok, dolgozom a ház körül. Itt, falun mindig van halaszthatatlan tennivaló. Ez a három esztendő pótolhatatlan korszak a kicsink életében. Ugye igazam van? Bede Zsóka 0 lakásépítés lehetőségei és feltételei II. A bérlakások bővítése Emeletráépítés - tetötérbeépítés - korszerűsítés A lakásépítésről és lakás- gazdálkodásról szóló párt- és állami határozatok feladatul tűzik azt is, hogy a jogos lakásigények kielégítése céljából valamennyi lakásellátási és építési formát felhasználva az állami lakóházak felújítása mellett az . ilyen lakások korszerűsítésével, továbbá az épületekre történő ráépítéssel is segíteni kell a lakáshiány csökkentését. RÁÉPÍTÉS A korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével újra szabályozták az állami tulajdonú épületek emeletráépítésének, tetőtérbeépítésének feltételeit. A rendelet hatálya kizárólag, vagy legalább 50 százalékban állami tulajdonban álló lakóépületeken végzendő olyan emeletráépítésre, tetőtér-beépítésre, tehát ráépítésre terjed ki, amelynek során állami bérlakás, műteremlakás létesül. Ez a lakásépítési forma kedvező lehetőséget nyújt az állami bérlakások számának növelésére, továbbá arra is, hogy a munkáltatók is támogathassák .dolgozóik ilyen formában történő lakáshoz jutását. Sőt, arra is van lehetőség, hogy — ha a ráépítés során két lakásnál több nem alakítható ki — a ráépítést magánszemély is végezhesse. Figyelmünket az utóbbi építkezési formára irányítva ez esetben eltekintünk a házkezelő szerv és a munkáltató által történő ráépítéstől, mert célunk a lakossági lakásépítés lehetőségeinek áttekintése. Kizárólag állami tulajdonban álló épületben történő ráépítést magánszemély az épületet kezelő szervvel, vegyes tulajdonú épületek esetében pedig valamennyi tulajdontárssal kötött megállapodás alapján végezhet, vagy végeztethet. Ez esetben az illetékes lakásügyi hatóság, tanács szak- igazgatási szerve az építtető magánszemélyt előzetesen kijelöli bérlőül. Lakásépítési hozzájárulást nem kell fizetni. A ráépítés keretében épülő lakás költségének 50 százalékáig, legfeljebb azonban 150 ezer forint kölcsön nyújtható, évi 2 százalékos kamattal. A törlesztési idő legfeljebb 25 év. Az építtető saját részének az építési költség legalább 15 százalékát el kell érnie. kölcsön bérlakáshoz Az állami bérlakások bérlői kedvezményes feltételekkel juthatnak az OTP útján állami kölcsönhöz, ha bérelt lakások bővítésével, felújításával kívánják jogos lakásigényüket kielégíteni. Ez tehát azt jelenti, hogy a meg- leyő lakás megfelelő kialakítását is segítik. Tehát lehetőség van arra, hogy a meglevő lakás kialakítása útján oldódjék meg a jogos lakásigény kielégítése. Az Országos Takarékpénztár az állami tulajdonban álló lakások bérlői részére az általános feltételek szerint kölcsönt nyújt felújításra, tatarozásra, korszerűsítésre és közművesítésre, továbbá bővítésre, beleértve a toldaléképítést is. Ezenkívül igénybe vehető még kölcsön a nagylakások műszaki megosztására, lakásleválasztásra, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására. Felújítási, tatarozási kölcsön a lakások szokásos karbantartási munkáira nem adható, de. a lakások felújítása, korszerűsítése és közművesítése következtében, azzal egyidejűleg felmerülő ilyen munkákat figyelembe lehet venni. A felújítási hitel feltételei szerint kérhető kölcsön a lakások korszerűsítésére és közművesítésére. E kölcsönnyújtás célja a régebbi építésű lakások komfortosításának, közművesítésének támogatása. Éppen ezért víz, gáz, csatorna, távfűtés bekapcsolására, központi fűtés létesítésére is kérhető.- Bérlakások bővítésére, toldaléképítkezésre abban az esetben nyújtanak kölcsönt, ha a meglevő lakás alapterülete növekszik, és a tervezett bővítéssel újabb lakószoba is keletkezik. Műszaki megoldásokra akkor engedélyeznek kölcsönt, ha a meglevő lakásból legalább 2 lakást alakítanak ki. Bérlői kölcsön az említett célokra kizárólag a bérlőt terhelő építési költség 75 százalékáig, legfeljebb azonban 100 ezer forint összeghatárig engedélyezhető. A kamat ebben az esetben kedvezményes, évi 2 százalék, míg a visszafizetési idő 15 év. ÉLNI A LEHETŐSÉGGEL Az állami bérlakások felújítása, karbantartása, sőt, korszerűsítése szerepel a lakásgazdálkodási terveinkben, és tervszerűbbé tétele lakáspolitikánkban megkülönböztetett figyelmet kap. Ám ez nem zárja ki azt, hogy — a korlátozott állami erőforrások mellett — mindazok, akik jogos lakásigényük megoldásának előbbre- hozatalához szükséges feltételekkel rendelkeznek, ezt a lehetőséget ne használják fel igényeik mielőbbi kielégítésére. A bérlők részére biztosított kedvező pénzügyi feltételek és támogatások igénybevétele akár emelet- ráépítés, akár toldaléképítés, vagy egyéb korszerűsítés útján bizonyára sok család jogos lakásigényének korábbi megoldását segítheti. Csak élni kell a- lehetőséggel. A városkában először a kutat, majd a tanácselnököt fúrták meg. Hé, víz! — kiáltozták boldogan a szakemberek, és az elnököt, aki váltig azt hajtogatta, hogy egyetlen soványkán csörgedező forrás még nem elég a fürdővendégek idecsalogatá- sáért indított reklámhadjárathoz, elsodorta a hévíz hordozta fejlődés. Az okleveles külső szakemberekből csábító szerződésekkel egybeverbuvált idegenforgalmi bizottság haladéktalanul országos propagandába kezdett. Eközben nem is tudtak róla, hogy a város környéki erdőben levő elmegyógyintézetből megszökött egy ápolt. Pedig tényleg megszökött. A jóember fülbevaló gyanánt egy pár kis méretű sárgarépát, csuklóin egy-egy vekkert, ing helyett pedig moziplakátot viselt. Ilyen öltözékben lépett be a trafikba, ahol mutogatással húsz doboz holland szivart vásárolt, majd egy szakadt tízforintossal fizetett, és nem kérte a visszajárót. A vendéglőben is feltűnt, ahol L. Görbült Lajos és népi zenekara tüzes csárdására egyszemélyes tangót lejtett. És senki sem bántotta. Azt hitték, külföldi. Pedig bolond volt. Mígnem végre rátaláltak azok, akik az erdőben megbúvó úgynevezett viccházban annak idején őt hosszú távú felelős megőrzésre átvették. Minden kiderült. A helyi lap ezek után jogos felháborodással ostorozta egyesek sznobságát, kritikát- lan külföldimádatát, ami miatt most aztán, lám-lám, az egész tágabb térség apraja- nagyja a városkán kacag. Ez idő tájt történt, hogy a reklámkampány hatására valóban megérkezett a pályaudvarra a Külföldi Társaság egy turistája. Viselete a közismert külföldi nemzeti viselet, azaz sárgarépa fülbevaló, egy pár karvekker és egy moziplakát volt. öt percen belül megjöttek érte, szorosan szabott svájci ballon kényszerzubbonyt segítettek rá, majd elrobogtak vele a már említett viccházba. Azt hitték, hogy bolond. Pedig külföldi volt. R. T. J. Az értelmiség társadalmi szerepe Az értelmiségről, társadalmi szerepéről, funkciórendszeréről meglehetősen sok szó esett az utóbbi évek társadalomtudományi és politikai irodalmában. Mégis, a társadalmi viszonyok változásai szükségessé teszik, hogy időről időre újragondoljuk a kérdéskört. Először is fel kell villantani — sokak számára inr kább csak emlékezetbe idézni — az értelmiség összetételében végbement legfontosabb változásokat. Nagyobb, korszerűbb, szervesebb Ezek egyike az értelmiség létszámának erőteljes növekedése. A legszűkebb értelemben vett értelmiségiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a felszabadulás előtthöz képest nagyjából négyszeresére nőtt; napjainkban meghaladja a négyszázezerét. Az aktív keresők között csaknem minden tizediknek van diplomája! S ezek csak a diplomások, mellettük természetesen a teljesebb értelemben vett értelmiséghez tartoznak az egyetemi-főiskolai oklevéllel nem rendelkező vezető állásúak is. A felszabadulás előtt, társadalmi viszonyaink és társadalomszerkezetünk általános elmaradottsága következtében. a diplomás értelmiség szakmai összetétele is meglehetős egyoldalú volt. (Közel egyharmaduk jogi végzettségű, egyötödük pedagógus, és csak alig több mint egytized a műszakiak aránya.) Napjainkra, noha tényleges számuk egyetlen kategóriában sem csökkent, az arányok alapvetően megváltoztak. A műszakiak az öszs-zes diplomásnak nagyjából egynegyedét teszik ki, a pedagógusok aránya közelíti az egyharmadot, ezzel, szemben a jogvégzettek még a 10 százalékot sem érik már el. Az értelmiségnek korszerűbb, a fejlettebb gazdasági-társadalmi viszonyoknak megfelelő belső összetétele formálódott tehát ki. A most már tágabban értelmezett értelmiség belső összetétele alakulásának, továbbá van, egy olyan összetevője, amely messzemenő társadalmi-politikai következményekkel jár. A réteg származás szerinti összetételének változására gondolunk itt. A felszabadulás előtt, tudjuk jól. értelmiségivé elsősorban az értelmiségiek gyermekei válhattak, és amennyiben a számszerű növekedés szükségessé tette a más társadalmi rétegekből történő „feltöltést” is, ez főként a kispolgárságból történt. A társadalmi mobilitásnak az értelmiségbe vezető útja a munkások-parasztok gyerme- ke* számára gyakorlatilag zárva volt. Ma ott tartunk, hogy az értelmiségiek, vezető állásúak háromnegyede munkás-paraszt származású, illetve jelentős hányaduk életpályáját még maga is munkásként vagy parasztként kezdte el. Azt mondhatjuk tehát, hogy kialakultkitermelődött a munkásosztály és a parasztság saját — Antonio Gramsci kifejezésével : szerves-értelmisége. Az az értelmiség, amely már nem kívülről közelít a munkásosztályhoz (és a parasztsághoz), amely nem egyszerűen elfogadja és magáévá teszi a munkásosztály érdekeit, nem, mint korábban szükségszerűen, a „munkás- osztály álláspontjára helyezkedik”, hanem, legalábbis elméleti-történetfilozófiai értelemben, azonos azzal. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy a mai magyar társadalomban — általános értelmezésben — az értelmiség már nem elkülönült, hanem a társadalom lényegi jellegzetességeit meghatározó munkásosztály (és parasztság) alkotó részének tekinthető. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy összemossuk a határokat. A jelen idejű társadalmi mozgásokat differenciált módon elemző, szociológiai típusú vizsgálódásnak számba kell vennie az értelmiség, mint sajátos társadalmi réteg jellemzőit, viszonyát más rétegekhez, a társadalmi tevékenységek rendszerében betöltött szerepét és feladatait. „ur es „régi” értelmiség Ugyancsak jelentős társadalmi-politikai kihatású az értelmiség különböző típusai, ezen belül mindenekelőtt a vezető állásúak és a diplomások egymáshoz való viszonyának az alakulása. A mai magyar statisztikai szóhasználatban, de a hatvanas években kialakított társadalmi rétegződési modellekben is, használatos a „vezető állásúak és értelmiségiek” megjelölése; finomabb elemzésekben a két típust külön-külön társadalmi csoportként is szokták kezelni. A megkülönböztetésnek megvan a jól meghatározható történeti-társadalmi oka. A felszabadulás, különösképpen pedig a fordulat éve után az új társadalmi rend kialakítása megkövetelte, hogy a gazdasági és a politikai élet vezető helyeire új, a társadalomváltoztatás célkitűzéseivel azonosuló emberek kerüljenek. A dolog természetéből következően a kiválasztásban a politikai megbízhatóság volt a fő szempont, a magas szintű szaktudás — az értelmiségi mivolt eme belső jellemzője — szükségszerűen csak másodlagos lehetett. A kiválasztás mechanizmusa a „kiemelés” volt; így kerültek komoly gazdasági és politikai vezető helyekre a munkáskáderek. Mármost egészen természetesnek kell tartanunk, hogy az így kialakult „új” értelmiségi és a szaktudásuk miatt természetesen továbbra is nélkülözhetetlen, de többségük politikai „nemazonosulása” következtében többnyire nem vezető beosztásban dolgozó „régi” diplomások között elkülönülés és gyakran nem csekély társadalmi feszültség keletkezett. Ezt a különbséget — feszültséget, szembenállást — képezte le a statisztika és a szociológia a vezető állásúak és az értelmiségiek kategóriáiban. Napjainkra ez a különbség eltűnőben van. A vezető állásúak között határozottan és gyorsan növekszik a diplomások (felsőfokú végzettségűek) aránya. Magasabb vezető beosztásban ma már inkább csak kivételként találunk olyant, akinek nincs meg az oklevéllel is igazolt felsőfokú szaktudása. De a középvezetői ' beosztásokban is tipikusnak tekinthető az üzemmérnöki .vagy főiskolai szintű politikai jellegű képzettség. Ugyanakkor erősödik a két típus egymás közötti mozgása. Diplomás értelmiségi, esetenként kimondottan is csak meghatározott időre, vezető funkciót vállal, és megforTamás, nem bánt a nyuszi... Fotó: Martin Gabor