Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

1981. július 31., péntek Új típusú szakközépiskolák Bohóc a kerítésen Alkotótábor Békésen Az általános iskola befe­jezése után a tanulók ér­deklődésüknek, képessége­iknek megfelelő intézmé­nyekben folytathatják ta­nulmányaikat. Élnek is a lehetőségekkel, mert a 8. osztály befejezése után több­ségük továbbtanul gimná­ziumokban, szakközépisko­lákban, szakmunkásképzők­ben. Minden középfokú intéz­ménytípusnak sajátos fel­adata van. A szakközépis­kolai képzés kettős felada­tot teljesít: korszerű álta­lános műveltséget és szak­mai képzést nyújt. „Növen­dékeit szocialista szellem­ben, sokoldalúan fejlett em­berré neveli, s olyan szak­mai képzettséghez juttatja, amelynek birtokában alkal­masak a képesítésüknek megfelelő munkakörök be­töltésére, továbbá felkészíti őket —■ elsősorban a szak- középiskola jellegének meg­felelő — felsőfokú tovább­tanulásra, és a technikusi minősítés megszerzésére.” A szakközépiskolák több­sége az 1950-es években technikum volt, melynek befejezése után a tanulók technikusi oklevelet kaptak. A tudomány, a technika gyors fejlődése ezt az isko­latípust szakközépiskolává módosította. Elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek, s akik nem tanul­nak tovább, kétéves gyakor­lat elteltével jelentkezhet­nek technikusi minősítő vizsgára. A gyakorlatban el­töltött két év alatt olyan ta­pasztalatokat szerezhetnek, amelyek birtokában ellát­hatják a technikusi felada­tokat. (A kétéves gyakorlat­ra azért van szükség, mert egy 18 éves fiatal nem ren­delkezik olyan gyakorlati és vezetési ismeretekkel, hogy egy közösséget vezetni tud­na.) Az utóbbi években a szak- középiskoláknak két típusa alakult ki: a szakmunkás- képzési célú szakközépiskola érettségi bizonyítványt és szakmunkás-bizonyítványt ad. Ez az iskolatípus a szakmunkásképzés egy ma­gasabb színvonalát testesíti meg. Olyan korszerű isme­retekkel rendelkező szak­embereket képez, akik a különböző szakterületeken mint érettségizett szakmun­kások dolgozhatnak. A má­sik iskolatípus a középfokú képzési célú szakközépis­kola, ahol csak érettségi bi­zonyítványt kapnak a tanu­lók, szakmunkás-bizonyít­ványt nem. Az utóbbiban végzettekből lehetnek mű­vezetők, művezető-helyette­sek, technikusok, közép­szintű vezetők, ha kellő gyakorlati, munkahelyi ta­pasztalatot szereznek. Mindkét iskolatípus fel­adata a művelt szakember- képzés. E feladat megvalósí­tását egyfelől társadalmi igények indokolják, másfe­lől a tanulók jövőjének meg­alapozása kívánja meg. A társadalmi igényeknek meg­felelően az általános isko­lát végzett tanulók 43,6 szá­zaléka szakmunkásképzők­ben, 26,2 százaléka szak- középiskolákban, és 20,3 szá­zaléka gimnáziumokban ta­nul tovább. A szakközépiskolák egy- egy szakmára képeznek, de munkájuk nem tekinthető csak speciális képzésnek. Olyan általános műveltség megszerzésére nevelnek, amely alapján képes lesz a fiatal a szakmai alapokat to­vábbfejleszteni, képes lesz az önművelésre. A tanulók olyan alapműveltséget sze­reznek, amely megkönnyíti az új technikai és technoló­giai feladatok megoldását. Békés megyében a szak- középiskolák sokoldalú to­vábbtanulási lehetőséget kí­nálnak. A pályaválasztási kiadványok (amelyek az ál­talános iskolákban megtalál­hatók) megfelelő tájékozta­tást nyújtanak a szülőknek, és az általános iskola 8. osztályát végzett tanulóknak. E színes palettáról minden­ki azt a szakmát választhat­ja, amely számára a leg­megfelelőbb. A szakközépiskolák a szak­mai feladatokra és a szak­irányú továbbtanulásra is felkészítenek. A középfokú képzési célú szakközépisko­lákban az utóbbi elősegítése érdekében olyan érettségi vizsga tfhető, ami egyben felvételi vizsga is. (Ez eset­ben az érettségi bizottság elnökét a főiskola nevezi ki.) így például a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában azok a végzős diákok, akik főis­kolán kívánnak továbbta­nulni (kellő számú jelentke­zés esetén), az érettségi alatt egyben a felvételi bi­zottság előtt is vizsgáznak. További előny a szakirányú továbbtanulásban, hogy a felvételi tárgyak közül a fiaka helyett szakmai tár­gyat választhatnak. A 8. osztályt végzett fiata­loknak a szülők, pedagógu­sok gyakran adnak jó taná­csokat. Legfontosabb azon­ban, hogy maguk az érde­keltek — a továbbtanuló fiatalok — olyan középisko­lát válasszanak, ahol teljesí­teni tudják az egyre növek­vő követelményeket, mert tanulni minden iskolatípus­ban becsületesen kell. Dr. Mizó Mihály igazgató Hat év körüli kislány ka­paszkodik mellém az asztal­ra. Szemüvege mögül rám néz, és méltatlankodik: — Szörnyűek ezek a felnőttek! Tessék nézi, ők. vannak elöl, a gyerekek meg hátul. Per­sze, ezt a műsort gyerekek­nek csinálták — mondja he­lyeslést várva. Május elején is alig látni ekkora tömeget Békéscsabán. Legalábbis nem ilyen kis he­lyen. Egy egész lakótelep to­long, kiabál a Lencsési úti „Dúdoló Pocok” néven közis­mert presszó előtt. Csöpörög- ni kezd az eső, s amint szárnyra kap a hír, hogy bent lesz a műsor, vad harc indul az éttermi állóhelyekért. A zsúfolt teremben áll a leve­gő. Időnként felsír egy-egy karon ülő kisgyerek. A zenekari pulpituson ta­nácstalanul áll a még festet­ten arcú Szergej és a Trófea együttes két tagja. Aztán az üzletvezető bemondja: — El­nézést kérünk, de nem szá­mítottunk ekkora érdeklő­désre. Kérjük kedves vendé­geinket, hogy fáradjanak ki, a műsort a szabadban tart­juk meg. Ismét elszabadul a pokol. A zűrzavar leírhatatlan. A gyerekek — akiknek nem ju­tott hely anyuka karján vagy apuka nyakában — a felnőt­tek között botladoznak kife­lé. Odakinn sem különb a helyzet, de legalább friss a levegő. Igaz, „lóg az eső lá­ba”. A kerítés mellé menekülő technikusok előtt pillanatok alatt szoros félkör formáló­dik. Az első sorokban még látni valamit, de távolabb már alig. Néhány szülő nya­kába emeli a gyerekét, s ez­zel végképp eltakarja a lát­ványt a mögötte állók elől. Az élelmesebb fiúk-lányok a szemközti fára kapaszkod­nak. A vékonyabb ágak haj­ladozni kezdenek a súlyos „gyümölcsöktől”. Akad, aki a presszó, vagy az egészségház lapos tetejére tornássza fel magát. A tűzoltólétrán felkú­szó gyerekeket alig tudja le- cibálni néhány ijedt felnőtt. Nagyjából mindenki elhe­lyezkedik, de itt-ott felcsat­tan még a méltatlankodás. Lassan elkészül a „technika” is, és öt óra helyett fél hat­kor kezdődhet a műsor. Aki­nek van türelme kivárni, él­vezheti a Trófea együttes énekét, zenéjét, és a kiváló bohóc, Szergej is sok gyer­mekszívet meghódít ismét. Kár, hogy a gyenge erősítés miatt a szöveget csak az első sorokban hallani tökélete­sen. Szergej jelenléte, a ját­szás-éneklés lehetősége azon­ban a legtöbb gyereknek ez­úttal is élményt szerez. S így mi, felnőttek nyugtázhatjuk, hogy az ifjúsági és úttörőház jó kezdeményezésének lehe­tünk tanúi. Egy kérdés azon­ban jogosan merülhet fel ki­csikben és nagyokban egy­aránt: áttekintőbb szervezés­sel nem lehetne emberibb körülményeket teremteni az annyira áhított, „házhoz vitt” szórakozáshoz? Augusztus 6. és 20-a kö­zött rendezik meg — im­már hatodik alkalommal — a békési alkotótábort. A rendezvényre több. mint 50 alkotót várnak, köztük csehszlovák, jugoszláv, len­gyel és NSZK-beli vendége­ket. A résztvevők két szek­ció között választhatnak, így lesz képzőművészeti és film szekció. A megnyitó ünnepséget augusztus 6-án, délelőtt 11 órai kezdettel tartják. A dél­utáni szállásfoglalás és cso­portmegbeszélések után, 6 órától szalonnasütéssel egy­bekötött ismerkedési' est lesz, a művelődési központ udvarán. Másnap, 7-én megkezdő­dik a munka, mindkét szek­cióban. Érdekesnek ígérke­zik a program augusztus 9- én, hiszen a Békés megyei Művelődési Központ szerve­zésében fél 10-től a megye A mai magyar művészet sorozat 65. köteteként jelent meg Ury Ibolya művészet- történész kiskönyve Gráber Margit festőművészről, aki a mai magyar festőtársadalom legidősebb nemzedékének a tagja. Az 1895-ben született festőművésznő végigélte, s így szinte végig is festette századunk háromnegyedét. Művészi pályaképe sok szempontból tanulságos. Nem kísérték életútját sem na­gyobb zökkenők, sem kiug­ró sikerek. Jó festő, aki min. dig hittel és hivatástudattal végezte munkáját. A magyar művészek derékhadának megbecsült tagja. A kis könyvecske életútjának be­mutatására vállalkozik, és sok színes és fekete-fehér képmelléklettel illusztrálja a művész munkásságát. A harmincas évek máso­dik felében született Nádler István és Molnár Sándor. Ök már a fiatalabb festő­művész-generációt képvise­lik. Molnár Sándor életútjá- ról, művészetéről Fábián László fest portrét. Molnár a párizsi absztrakt, expresz. szionista hatások alatt kezd­te pályafutását. A hetvenes évek fordulóján eltávolodott példaképeitől, s majdnem motiválatlan, monochrom ké­peket festett, aztán képei di­menziót váltottak, relief­szerű, fa, vászon, nylon anyagú féldomborművekké változtak. Molnár Sándor több irányú munkáját, szer­teágazó tevékenységét plasz­tikusan, szépírói erényeit Sztárcsinálók Rockoperát mutatnak be augusztus 8-án Debrecenben, a szabadtéri színpadon. A Sztárcsinálók zeneszerzője Várkonyi Mátyás, szövegíró­ja Miklós Tibor, rendezője pedig Kovácsi János. A sze­replők között megtalálhatók képzőművészei számára tar­tanak továbbképzést. A dél­előtt témája: Forma és funkció. Délután 1 órától megyei képzőművészeti fó­rum lesz. A következő héten ismét közös alkotómunka a dél­előtti és a délutáni prog­ram. Augusztus 17-e dél­után a pihenéssel telik. A fáspusztai kastélyhoz kirán­dulnak a tábor résztvevői, ahol az amatőrfilmesek és a képzőművészek labdarúgás­ban mérik össze tudásukat. Augusztus 18-án az alko­tások zsűrizésével telik a délelőtt, a délután pedig képkeretezéssel, hogy más­nap rendezhessék azt a ki­állítást, melynek a békési Jantyik Mátyás Múzeum ad otthont. így, a város lakos­sága is megismerkedhet az alkotótáborban készített, legsikeresebb alkotásokkal. megvillantva mutatja be a szerző, Fábián László, ké­pekben gazdag könyvében. Nádler István munkáira kezdetben a párizsi abszt­rakció hatott, később ezt a hatást a magyar népművé­szet hagyományai váltották fel. A hetvenes évek elején festett képeire a szikrázó színhatás a jellemző, amely az évtized közepére egysze­rűsödik, komor^bb lesz, s a bonyolult téri problémák fe­lé fordul. Hegyi Lóránt kö­tete a teljes életpálya be­mutatására vállalkozik. A legfiatalabb e kötetek szereplői közül Banga Ferenc grafikus, aki viszonylag gyorsan szerzett komoly ne­vet magának, elsősorban a gyermekrajzok naivitására emlékeztető formálásmódjá­val. Stílusa az idők folya­mán groteszk, irónikus fel­hangot kapott. Egy-két éve szobrászattal is foglalkozik, s ugyanakkor illusztrációkat is készít. Tevékenységét Né­meth Lajos művészettörté­nész, tanszékvezető tanár mutatja be e kötetben. Az említett könyveket igé­nyes kivitelben, de olcsó áron a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg. Mindazok számára, akik a mai magyar képző- művészettel lépést akarnak tartani, nélkülözhetetlen és hasznos tanulmányok birto­kába juthatnak általuk. az Evita előadássorozatának fiatal színészei. Az előadá­son fellép a Generál együt­tes is. A rockoperát 8-án és 9-én este fél 9-től láthatja a közönség, rossz idő esetén pedig augusztus 10-én játsz- szák' a darabot. Kép. szöveg: Gubucz Katalin Képzőművészeti könyvek MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Áttörés1' a „patkányfron­ton”. 8.35: Sosztakovics: Szonáta. 9.00: Nóták. 9.33: Cinege madár hol jár­tál. . . 10.05: A kincses sziget. 10.36: A századelő irodalmának hetei. 10.41: Fúvószene táncritmusban. 11.00: A Moro-ügy. 12.35: A Magyar Rádió és Te­levízió szimfonikus zene­karának Liszt-felvételeiből. 13.10: Lehoczky Éva és Szabó Miklós operettfelvételeiből. 13.30: Tudósítás a kajak-kenu VB-ről. 13.40: Leveleskönyv. 14.44: Magyarán szólva . .. 15.10: Vladimir Horowitz zongo­rázik. 15.40: Bemutatjuk új felvétele­inket. 16.05: Védeni kell-e a gyermek- védelmet? J6.35: Operaáriák. 17.13: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában. 17.38: Filmzene. 17.50: Fűtől — fáig. 19.15: Tudósítás a kajak-kenu VB-ről. 19.25: A századelő irodalmának hetei. 20.20: Nagy siker volt! 21.42: Népdalok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: 30 éves a Rádiószínház. 23.23: Troilusz és Kresszida. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.18: Harminc perc alatt a föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. 10.45: Láttuk, hallottuk. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 14.00: Kettőtől ötig .. . 17.00: Zenemalom. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Operettdalok. 18.55: Halló Berlin, Halló Buda­pest! 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Korok és emberek. 21.20: Popműhely. 22.05: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Kamarazene. 10.12: Az alvajáró. 11.05: Szimfonikus zene. 12.32: A Beatles együttes összes felvételei. 13.12: Messiaen: Harawi — A szerelem és a halál éneke. 14.14: Schütz: Symphoniae Sac- rae. 15.10: Esterházy Péter: Függő. 15.20: A szicíliai vecsernye. 16.10: VHágújság. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 19.05: Szolcsányi György zongo­rázik. 20.10: Modern Írók portréi. 20.30: Slágerlista. 21.05: Janácek: Jenufa. 23.08: Madarász Iván kamaraze­néjéből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Kulturális figyelő. Szer­kesztő: Pálréti Ágoston. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 18.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Az élet ára. 17.15: öt perc meteorológia. 17.20: Két autonóm köztársaság a húszból. 17.55: Reklám, (f.-í.) 18.00: Belváros holtponton, (f.-f.) 18.30: Természetbarát. 18.50: Csali. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Előttem az utódom. 21.20: A fele sem igaz. (f.-f.)- 21.50: Tv-hiradó 3. 22.00: Jó éjszakát felnőttek! Mennyel leányzók. II. MŰSOR 18.50: Még egyszer — gyerekek­nek! (ism., f.-f.) 19.20: öt perc meteorológia, (ism.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Az Ítélet, (f.-f.) 20.45: Tv-hiradó 2. 21.05: Egészségünkért! (f.-í.) 21.20: Tudósklub ’81. (f.-f.) Kb. 22.45: Reklám, (ism., f.-f.) BUKAREST 16.30: Német nyelvű adás. 18.30: Iraki képek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-hiradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Történelem. 20.25: A későn jött örökös. Angol játékfilm. 21.40: Irodalmi összeállítás. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.50: Tv-naptár. 17.00: Split: Jugoszláv úszóbaj­nokság. 17.40: Tv-napló. 18.15: Napszárnyúak. 18.45: A dal, amely tart. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Tito Jugoszláviájának megteremtése. 21.00: Szórakoztató zene. 22.00: A maffia története. II. MŰSOR 15.30: Nyári délután. 17.40: Iskolai műsoé. 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 20.00: Népi muzsika. 20.40: A mi időnk. 21.25: A világ, amelyben élünk. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Sivatagi show. 8 órakor: Zug­ügyvéd zavarban. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Sugarlan- di hajtóvadászat. Békéscsabai Kert: Premier. Békéscsabai Sza­badság: minden előadáson: Bá­torság, fussunk! Békéscsabai Terv: Kínai negyed. Gyulai Er­kel: Mackenma aranya. Gyulai Kert: Majmok bolygója. Gyulai Petőfi: Languszta reggelire. Orosházi Béke: A férfi, aki sze­rette a nőket. Orosházi Partizán: Mindhalálig zene. Szarvasi Tán­csics : A Pogány Madonna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom