Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
1981, július 29t„gzerda Szomszédolás mUAŰYARORSZÁB A lakosság energiafelhasználása Csongrád megyében. „ ... a 70-es évek végén megkezdett céltudatos takarékosságot tovább kell folytatni. A lakossági fogyasztás mérséklésének fő tartaléka az általa felhasznált energiának mintegy 86 százalékát kitevő fűtés- és melegvíz-szolgáltatás energiafogyasztásának csökkentése lehet.” Majd megkeresi a rendőrség? Ha a gyermek eltűnik, mindent félreteszünk, úgy intézkedünk, mintha a legsúlyosabb bűncselekmény történt volna. Fogalmazta meg a rendőrség vonatkozó alapállását dr. Kántor Gféza, a szegedi városi és járási rendőrkapitányság bűnügyi osztá. lyának vezetője. Szeretjük, féltjük, óvjuk gyermekeinket. Ám az idén Szegeden megtörtént példák azt mutatják, hogy nem mindig eléggé. Megfontoltabban, okosabban kellene vigyázni rájuk. Tapasztalatcsere. — Szerettem volna a lányomban felébreszteni a zene szeretetét, és vettem neki egy hegedűt. De nem használt, nem játszik rajta.’ — Én valami hasonlót próbáltam — válaszolja Ottokár, vettem az anyósomnak egy bőröndöt, hogy legyen mivel elutaznia. Száz liter bénzinnel egy autó kereken ezer kilométert tesz meg. Ha ezt a benzinmennyiséget kémiai nyersanyaggá alakítjuk, 21 poliészter férfiinget, 6 műanyag szeméttartályt, 4 sörösládát vagy 200 harisnyanadrágot készíthetünk belőle. *iUC «MiiÚjai icrisui/iru • Megnyugtató, hogy a felvételizők felkészültsége egyre javul. Mutatja ezt a magas pontszámot elértek jó teljesítménye. Viszont elszomorí- ftó az a tény, hogy sokan meggondolatlanul, képességeiket túlértékelve vállalkoznak a próbára. Gyakran maguk a középiskolai pedagógusok „segítik őket” pozitív véleményezéssel, holott előbb á reális pályairányultságról kellene meggyőződniük — összegezte a felvételi tapasztalatait dr. Földesi Béla, a Debreceni Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese. „Olyan tésztát gyúrtál, mint az anyám hajdanán” — mondotta a berettyóújfalui ÁFÉSZ bárándi tésztaüzemében dolgozó munkásnő férje. „S mitől olyan finom a bárándi üzemben készült tészta?” — kérdezte az újságíró. A régi' gyúrást még a déd- nagyanyáktól, nagyanyáktól tanuló asszonyok azt mondták: „A házi tészta zamatát a kéz melege adja. Hát ettől finom a mi tésztánk is.” Az adatok szerint 1980-ban nőtt a társadalmi tulajdont megkárosítók száma: megközelítette a 30 ezret. Ennyit derítettek föl, de mennyi lehet a valóságban? Még csak felbecsülni sem tudjuk. Made in Hajdúnánás. A Micsurin Termelőszövetkezet 14 ezer darabos törzslibatele- pén egy tojó 40—50 darab te- nyésztojást ad. A szövetkezet évente 100—120 ezer pecsenye- és húslibát nevel fel, amelynek nagy része exportra kerül. Elkoptak a ladányi olvasókörök. Ferenczfalvi Éva írásában azt boncolgatja, hogyan ment végbe ez a sajnálatos folyamat. A mai helyzetet a következőképpen jellemzi: „Az idő múlásával elkoptak a hajdan oly népszerű ladányi olvasókörök. De megmaradt a könyv, az olvasás szeretete, igénye.” h.,—— SZOLNOK MEGYEI mmmummammatm A Szolnok megyei NEBhez tavaly júniusban bejelentés érkezett: a textilipari szövetkezet elnöke, főköpy- velője és más választott tisztségviselők évek óta sorozatban pénzügyi szabálytalanságokat követnek el. A vállalati közgyűlés résztvevői nem akartak élni a felelősségre vonás jogával, mely ezúttal kötelességük lett volna. A szövetkezet tagjai bizalmat szavaztak az elnöknek és a főkönyvelőnek, más szóval felelősséget vállaltak j azért, hogy a két vezető záros határidőn belül kijavítja a hibákat. Száz éve született: nem tudom megmondani, hogy mi a hosszú élet titka. Az biztos, hogy állni kell az élet bajait, s szeretni kell az embereket, az életet, a gyerekeket. Kíváncsi Júliák, felelőtlen Rómeók. Dr. Krivácsy Gábor szülész-nőgyógyász főorvossal beszélgetett a lap munkatársa a tizenéves, lányok- fiúk kapcsolatainak, a diákszerelmeknek egyre gyakoribb kísérőjéről, a szexről, j Nem érdemtelen idézni a főorvos véleményét: „Még mindig ott tartunk, hogy nincs teljesen megoldva a fiatalok szexuális felvilágosítása. De nem feledkezhetünk meg a tinédzserek felelősségéről sem. Én nagyon sajnálom azokat a kislányokat, akik j abortuszra jönnek hozzám.” j Családi kassza. — Mi úgy í szoktuk meg, hogy mindent megbeszélünk, ami csak van az életünkben. Ezért nem kell azon csodálkozni, hogy én, a férfi is jól ismerem a család költségvetését. Meg talán azért is van ez így, mert igen korán meg kellett tanulnom élni. A fában még sohasem csalódtam, az a kezemhez simul, engedelmeskedik az akaratomnak, és amit a fába álmodok, az mindig valóságra válik — vallja Kocsis Antal fafaragó. |T»I kh.éé. CSONGRÁD ff W 1 N /| W) * MEGYEI JHl J| Aj A» XT A mai piaci helyzetben nagy elismerése a HÓDIKÖT gyártmányfejlesztői tevékenységének az a tény, hogy a divatszakértők a jövő esztendőre is azt jósolják: akár 5—6 százalékos forgalomnövekedést is elérhet a gyár belföldi piacokon. Hadd mondjam el az egyik ismerősöm ötletét. Egy olyan kávéházról álmodozik, ahol nem üvölti a magnetofon: „Van, ami meztelen jó...”, hanem komoly zene szólna halkan. Esetleg irodalmárok olvashatnák fel írásaikat, amelyekről ott helyben vitatkozhatna a közönség. Horváth Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője a következőket mondta: a tiszta romantikát nagyon szeretem, bár ez az emberekből gyakran kivész. Ugyanakkor az abszurdot is szeretem, mert mindkét irányzat reális emberi magatartásból születik. összeállította: Lovász Sándor Utazási irodák I. Mii ígérnek az utószezonra? IBUSZ: Aki figyelemmel kíséri üzletpolitikánkat, tapasztalhatja, hogy célunk: az idegenforgalmi holtidény megszüntetése. Az utószezonban is igyekezünk olyan utazási ajánlatokkal jelentkezni, melyek közérdeklődést keltenek. A napokban jelent meg az IBUSZ ősztől —tavaszig 81—82. programfüzete. Ebben a programokat úgy állítottuk össze, hogy aki még nem vette ki a szabadságát, válogathasson az őszi túrák között. Az 5 napos munkahét bevezetésével megnövekedő szabad időre számítva, kibővítettük a kirándulások, hétvégi utak választékát. Egyre népszerűbbek a ha- jóutak. Szeptemberben izgalmasnak ígérkezik a 14 napos északi-tengeri hajóút: Murmanszk, Alesund, Oslo, Koppenhága, Stockholm, Helsinki, Leningrad hajóval; Budapest, Murmanszk, Leningrad. Budapest repülőgéppel. A Balti-tengeri és az al-dunai—fekete-tengeri ha- jóutakra szintén várjuk a jelentkezőket. A hegyvidéket kedvelőknek az Alacsony- és Magas-Tátrát, Karlovy Va- ryt, a Júliái Alpokat ajánljuk. Gazdagok a kirándulási lehetőségek is: Zakopane és környéke, Arany-Prága, Leningrad—Helsinki, Riga— Tallinn, és még hosszan sorolhatnánk. A hétvégi túrák közül hangulatos a sörtúra Bmóban, városnézéssel egybekötve. Ezt az utat a vállalatoknak, kollektíváknak ajánljuk, mivel az összeszokott társaság jobban érzi magát a rövid, 3 napos úton. Gondoltunk az autósokra is: Pozsony—Bécs, Prága— Bécs. Isztambul szerepel többek között személygépkocsis ajánlatunkban. Az ősz szimbolikusan is az öregek évadja. Számos kedvező áru utat szerveztünk, így a nyugdíjasok is eljuthatnak olcsó áron a Feketetenger partjára. A nagy érdeklődésre való tekintettel az idősebb korosztály részére meghirdetett 2 hetes bolgár Napos parti üdüléseinkre, a korábbi 72 személyes charter gép helyett az őszre 142 személyt befogadó repülőgépeket bérelünk. Tallózva a nyugati utak között sok, csupán egyéves valutakorlátozás alá eső városi túrát is találhatnak az érdeklődők. Szeretnénk a jövőben jobban bevonni programjainkba a vidéki települések lakosságát, mivel a jelenlegi útértékesítési arány (Budapest 52 százalék, vidék 48 százalék), azt mutatja, hogy a fővárosiak vannak túlsúlyban útjainkon. Pedig a bélés külföldi ajánlataink az egész országnak szólnak. —ha— Karlovy Vary Pálinka, amely se nem szatmári, se nem szilva A közelmúltban» olyan közérdekű bejelentés érkezett a gyulai járási-városi NEB- hez, amelyben többen kérték, hogy indítsanak vizsgálatot a Várfürdőben és környékén levő vendéglátóipari, élelmiszer-kiskereskedelmi, valamint szerződéses üzletekben, mert tevékenységük némely esetben, enyhén szólva, kifogásolható. A NEB ennek alapján kezdett egy nagyobb szabású átfogó vizsgálathoz, amelyben 12 népi ellenőr, 22 egységben végzett próbavásárlást. A közérdekű bejelentés sajnos igaznak bizonyult. Hozzá kell tenni, hogy bár az esetek túlnyomó többségében a népi ellenőrök vizsgálata pozitív eredménnyel zárult, azonban akadt néhány étterem, vendéglő, üzlet, ahol nemcsak a ceruza fogott vastagabban, de baj volt az űrmértékek hitelével is. És ami elgondolkoztató, nemcsak úgy tessék-lássék módon csapták be a vásárlókat, hanem alaposan, hiszen néhány vendéglátó egységben 20—25 százalékos súlycsonkítás is előfordult. Az egyik helyen például szatmári szilvának „keresztelték el” a kommersz pálinkát, ami nemcsak a minőséget rontotta, hanem árban is többet hozott a konyhára. Nem volt minden rendben az ilyen üzletekben előírt alapvető egészségügyi, higiéniai követelményekkel sem. Találtak olyan tárolókat, ahol a tisztítószerek békésen megfértek az élelmiszerekkel. Rajokban jártak a legyek, szúnyogok, és kétes tisztasá- gúak voltak a konyhák hűtőszekrények, fagylalttégelyek. A vizsgálat megállapításai és lezárása után a NEB felhívta a vendéglátóipari vállalat, az ÁFÉSZ, a városi tanács egészségügyi osztálya figyelmét, hogy a tapasztalt hiányosságok felszámolására sürgősen intézkedjen. A vizsgálat során feltárt minőségrontás és súlycsonkítás miatt a városi tanács szabálysértési hatósága gyorsított eljárással 2000—6000 forint pénzbírságot szabott ki az elkövetőkre. (B. O.) Ne a könnyebb megoldást! Foglalkozási rehabilitáció 1981 — a rokkantak éve. Természetes tehát, hogy a sajtó, a rádió, s a televízió szinte naponta foglalkozik a megváltozott munkaképességűek, a mozgássérültek, a testi fogyatékosok problémáival. A közlemények egy része az emberi együttérzésre hivatkozik, segítségnyújtásra mozgósít, a másik része pedig a kisebb-nagyobb közösségek ilyen irányú aktivitásáról tudósít. Csakhogy társadalmi méretű problémát orvosolni — csupán tüneti kezeléssel, nem lehet. Sokkal többre, átfogó intézkedésekre van szükség. Társadalmi méretű probléma Magyarországon körülbelül 1:50—200 ezer azoknak a száma, akik eredeti munkakörükben — valamilyen okból, foglalkozási ártalom, súlyos betegség, vagy baleset következtében — képtelenek tovább régi teljesítményüket nyújtani, de más beosztásban értékes munkát végezhetnének. Ha az így megváltozott munkaképességűek számához hozzáadjuk a születésüktől rokkantakét, olyan számot kapunk, amely önmagában is bizonyítja a probléma társadalmi méretét. E százezrek emberi körülményeinek biztosítása, helyzetük javítása pedig nem függhet csupán a munkatársak, a kisebb-nagyobb kollektívák jó szándékától, karitatív hajlamaitól; meg kell teremteni társadalmi beilleszkedésük, a keresőképes korúak hasznos munkájának feltételeit. A megoldás tehát: a foglalkozási rehabilitáció. Célja a megváltozott munkaképességű dolgozók egészségi állapotához igazodó foglalkoztatás biztosítása. A foglalkozási rehabilitáció mai rendszerét a Munkaügyi, az Egészségügyi és a Pénzügyminisztérium 1967. XI. 22-i együttes rendelete szabályozta, s azon az elven alapult, hogy a gazdasági szabályozók és a munkaerő- helyzet megteremtik a vállalatok érdekeltségét a rehabilitációban. Továbbá, hogy a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs foglalkoztatása elsősorban az eredeti „munkáltató feladata. Sajnos, az elvet a gyakorlat csak részben igazolta. Bár a vállalatok többségénél valóban akadnak olyan munkahelyek, amelyeken foglalkoztatni tudnák a megváltozott munkaképességű dolgozót, gyakran a köny- nyebb megoldást, a rokkantnyugdíjazást választják. Ez a magyarázata, hogy hazánkban ma indokolatlanul magas — mintegy 370 ezerre tehető — a rokkantsági nyugdíjasok száma. Ebből körülbelül negyedmillió munkaképes korú. A vállalatok nem érdekeltek Hogy miért könnyebb megoldás a nyugdíjaztatás? Mert az említett rendelet szerint a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása érdekében köteles gondoskodni a munkahely, a munkakörülmények' megfelelő átalakításáról, a dolgozó átképzéséről, betanításáról, illetve szakképzéséről. Nagyobb számú csökkent munkaképességű részére esetleg külön üzemrészt kell létrehozni. Nos, a tapasztalat szerint a munkahelyeken — tisztelet a kivételnek — ezekre kevés gondot fordítottak. Újabban a takarékosabb létszámgazdálkodás is szűkítette a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeit; helyenként^ a létszámcsökkentés elsősorban a rehabilitációs üzemrészeket érintette. Mindez arra mutat — mondjuk ki kereken —, hogy a vállalatok nem érdekeltek a foglalkozási rehabilitációban. Igaz: a rendelet azt is kimondja, hogy az eredeti munkáltatónál nem foglalkoztatható. rehabilitációra szorulók elhelyezéséről a tanácsok munkaügyi és egészségügyi szakigazgatási szervei kötelesek gondoskodni. Sajnos, a vállalatok és a tanácsi szakigazgatási szervek között — megint csak tisztelet -a kivételnek' —általában nem alakult ki az e téren szükséges együttműködés. A tanácsok ehhez nem rendelkeznek megfelelő létszámmal, a rászorultak elhelyezéséhez pedig elegendő szociális foglalkoztatóval. Budapesten például mindössze 14. vidéken pedig 7 szociális foglalkoztató működik', összesen mintegy 6000 —7000 dolgozóval. Ám még ezeknek is csupán 40 százaléka megváltozott munkaképességű, a többség olyan, nyugdíjra nem jogosult idős személy vagy több gyermekes anya, akit nem egészségi okok akadályoztak' a munkavállalásban. És a tanácsi célvállalatok? — kérdezhetnék a tájékozottabbak. Nos. az ilyen vállalatoknál foglalkoztatottak száma az utóbbi években csökkent, sőt, még a célvállalat megszüntetésére is akad példa. Erkölcsi kötelesség Az okok összetettek. Az egyik, hogy a dolgozó maga sem érdekelt a rehabilitációban, a fárasztó tanulás, átképzés helyett inkább rokkantsági nyugdíjra törekszik. A másik, hogy a foglalkozási rehabilitáció mostani gyakorlata nincs összhangban a hatékony munkaerő-gazdálkodás követelményeivel. A harmadik, hogy mindmáig hiányos a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres és folyamatos munkahelyi nyilvántartása. A negyedik, hogy hazánkban még nem alakult ki a foglalkozási rehabilitáció intézményi rendszere. Mindez arra mutat, hogy új jogszabályra van szükség, a rehabilitáció rendszerének olyan átfogó módosítására, amely a születéstől rokkantak és a megváltozott munkaképességűek emberi méltóságának megóvását, a társadalomba való beilleszkedését, az egészségesekkel egyenlő esélyek, s a hasznos tevékenység lehetőségének biztosítását mindannyiunk erkölcsi kötelességévé teszi. Anélkül persze, hogy egy fokkal is csökkentené a munkáltatók felelősségét. Nyiri Éva Virágzik a liliompálma A szegedi József Attila Tudományegyetem füvész- kertjében ritka botanikai lát* ; ványosság fogadja a vendégeket : virágzik a lilompál- ma. A legyezőpálmához haji sonló levélzetű délszaki nö- I vény elnevezését onnan kapta, hogy virágai liliomszerű- ek. A szegedi példányon méteres nagyságú óriás csokor fejlődött, benne több mint száz ezüstfehéren fénylő virággal. A liliompálma szirombontásában több mint egy hónapig gyönyörködhetnek a látogatók.
