Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-26 / 174. szám
KITÜNTETETTJEINK Sebők Mihály Vass Béláné /■> Bálint János Börner István Az emlékplakettes KBT Az OKBT számos társadalmi aktivistájának munkáját magas kitüntetéssel ismeri el. Békés megyéből négyen részesültek elismerésben. AZ ÓVÓNŐ Gyulán, a Béke sugárúti óvodának a vezetőhelyettese, s egyben a város óvodai felügyelője Vas Béláné óvónő. Nevéhez fűződik megyénk óvodáiban a közlekedésre való nevelés bevezetése, széles körű elterjesztése. — Nagyon sok esetben a közép- és nagy- csoportosaink otthonról egyedül járnak az óvodába. Ügy érzem, valamennyien, szülők és nevelők egyaránt nyugodtabb szívvel indíthatjuk útnak az apróságokat, ha a közlekedés legelemibb szabályait ismerik és alkalmazzák. — Nevelőtestületünk feldolgozta a közlekedés szabályainak minden foglalkozási ágba, minden tevékenységbe történő beépítését. így játékos formában, nem önálló ágként tudják oktatni a közlekedési szabályokat. Korcsoportonként ezek a szabályok igen jól beépíthetők a játéktervbe is. — Ahhoz, hogy az elméletben megtanulják a gyerekek, játszópark kellett. KRESZ-parkunk ösz- szefogással, társadalmi munkával készült el két ütemben, aminek a felújítása a napokban fejeződött be — magyarázza az óvónő' A pedagógusnap alkalmából Vas Béláné a Haza Szolgálatáért bronz fokozata kitüntetésben részesült. A GONDNOK Bálint István, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának gondnoka. a megyei KBT- verseny szakbizottságának helyettes vezetője. Társadalmi munkában évek óta nagy lelkesedéssel segíti a társadalmi testületet. — Korábban a közlekedésrendészetnél dolgoztam, kezdetben járőrként, majd több mint hét esztendőn keresztül baleseti helyszínelő voltam. A baleseteket mélyebben vizsgálva elmondhatom : többségüknél az agresszivitás volt az előidéző. — A közlekedést ma is, civilben is hivatásomnak tekintem. Napi teendőim mellett az MHSZ-nél KRESZ-t oktatok. A fiatalokat nemcsak a jogszabályokra, hanem azok helyes alkalmazására, az alkalmazkodásra is nevelem, ami a biztonságos közlekedés egyik alapfeltétele. A rendelkezésre álló eszközökkel igyekszem elsajátíttatni a közlekedési szabályokat, az oktatás során megtörtént baleseteket közösen elemezzük a hallgatókkal. az azokból leszűrt tanulságokkal szeretném helyes irányba formálni a fiatalok, a sorkötelesek jellemét. Az MKBT által rendezett és szervezett versenyek elméleti részét évek óta ő állítja össze, s készíti fel megyénk válogatottját a Nemzetközi Iskola Kupa kerékpáros- és segédmotor-kerékpáros versenyekre. Az országban kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy az utóbbi négy esztendőben minden évben egy-egy fiatalt adott megyénk az országos válogatottnak, s ezek a fiúk és lányok nemzetközi szinten is igen szép eredményt értek' el. Bálint István az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács díszplakettje kitüntetésben részesült. A VIZSGABIZTOS Börner Istvánt, az Autóközlekedési Tanintézet megyei gépjármű-vezetői vizsgabizottság vezetőjét sokan ismerik. — Hogyan is kezdődött kapcsolata a közúti közlekedéssel? — Érettségi után, 1963-ban ipari tanulónak szegődtem, majd vezetői engedélyt szereztem. Voltam gépkocsivezető, gépkocsivezető-oktató, majd vizsgabiztos, s hat éve a megyei vizsgabizottság vezetője vagyok. — Hivatali munkája mellett miért foglalkozik társadalmi munkában is a közúti közlekedéssel ? — Az utakon, amikor nem vizsgáztatok, én is közlekedő ember vagyok. Látom azokat az aggasztó jelenségeket, amelyek mind gyakrabban gondot jelentenek, tragédiákhoz vezetnek. Oktatókoromban rájöttem: egy- egy tanfolyam rövid időszak arra, hogy a közlekedés minden apróbb részletére, rutinjára megtanítsuk a hallgatókat, s rövid arra is, hogy neveljük, formáljuk jellemüket. De bizonyos szempontból megközelítve, rá- döbbenthetők arra a felelősségre, ami • őket érinti akkor, amikor volán mögé ülnek. — Az MKBT-nek évek óta aktivistája, ez évtől a versenyszakbizottság vezetője... — A gépjárművezetők többsége, miután megszerezte a jogosítványát, nem képezi magát. Aztán vannak a vezetéstechnikai ismeretek, amin ugyancsak lehet csiszolni... Börner István a közlekedési és postaügyi minisztér dicséretében részesült. A PEDAGÓGUS A motorizáció rohamos terjedése fokozatosan felébresztette a gyerekek kíváncsiságát a gépjárművek iránt. Ezt használta ki a közlekedésre való nevelés segítésére Sebők Mihály, a Békéscsabai 10. számú Általános Iskola pedagógusa. — Az iskola keretében megalakítottuk a kis go-kart-szakosztá- lyunkat, az ifjúsági és úttörőház finanszírozásával a gépjárműbarát szakkört. A szakkör eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy az utóbbi év.ek lelkes és színvonalas munkájával a go-kartosok és a kis- motorosok egyaránt háromszor lettek aranyérmesek, s ezzel elnyerték a „Kiváló Szakkör” megtisztelő címet. — Miért foglalkozik a közúti közlekedéssel? — Hivatásos vezetői engedélyem van, szakoktatói vizsgával rendelkezem. Szeretem a járműveket, ha úgy tetszik, ez a hobbim. EJzzel együtt szeretem a gyerekeket is. Szakkörünknek még van egy óriási előnye: a fiúkat jól segíti a pályaválasztásban. Sebők Mihálynak, az MKBT gyermek- és ifjúsági közlekedésnevelési szakbizottság tagjának munkája elismeréseként a „Szák- szervezeti Munkáért” kitüntetés arany fokozatát adományozták. A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács emlékplakettjét általában a közlekedésbiztonság javításáért, a legtöbbet tevő aktíváknak ítélik oda. Ezért is kell egyedülállónak tekinteni, hogy az elismerést legutóbb egy kollektíva, a szarvasi városi és járási KBT kapta meg. Ez önmagában is jelzi: ebben a városban, ebben a járásban az átlagosnál többet tesznek a biztonságos közlekedés, a közlekedési kultúra fejlesztéséért. A szarvasi városijárási KBT elnöke, Gulyás Pál rendőr őrnagy a lényeget abban látja, hogy a tanács munkájában valóban aktív emberek vesznek részt, olyanok, akik együttesen, szinte teljes kereszt- metszetét adják a környék foglalkoztatási szerkezetének, ugyanakkor mélyen átérzik, mit jelent a rohamos tempóban fokozódó motorizáció világában a balesetek megelőzését segítő tevékenység. Ezek után nem véletlen. hogv innen, a szarvasi járásból és városból indult útjára jó néhány olyan kezdeményezés, amely országosan is egyedülállónak számított indulásakor, s lett a közlekedésbiztonsági tanácsok működésének egyre jelentősebb mozzanata napjainkra. Azt lehet mondani, hogy immár hagydmá- nyosan évről évre sor 'kerül Szarvason helyi szervezésben a nemzetközi iskolakupa kerékpáros versenyre, a Körös Kupa nemzetközi autós-motoros találkozóra, túl ezen, az ’idén rendezték meg negyedszer a közlekedésbiztonsági műszaki napokat, amelynek keretében első ízben a Békés megyei autósok, a következő években pedig már a környező megyék, majd a rádióhírt hallva, az országból bárki ingyenesen, vizsgáltathatta át a vas-, fémipari szövetkezet Március 15. szerelőbrigádjával gépkocsija világító berendezéseit, fékeit, kormányszerkezetét, a jármű porlasztóját. A műszaki napokra utóbb a motorkerékpárosokat, segédmotor- kerékpárosokat is meghívták. galább ilyen jelentőségű a most nyáron kilencedik alkalommal megnyitott közlekedési úttörők szaktábora, amelynek tíz napja alatt az idén 28 gyereket készített fel a helyi KBT a városi úttörőelnökséggel, meg a városi és járási KlSZ-bizottság- gal karöltve az úttörőgárda közlekedési csoportjában való tevékenységre. A KBT jelenléte, hatása a közlekedési balesetek kedvező alakulásában is jól mérhető, s a közlekedési kultúra fejlesztésében a lényeg — miként azt Gulyás Pál is megfogalmazta — az, hogy a KBT az óvodától az öregek napközi otthonáig mindenütt ott van. terjeszti az életet óvó „tudnivalót”. A közlekedési úttörők szarvasi táborában Közös felelősséggel a közlekedési balesetek megelőzéséért A mai kor embere nem lehet meg a kétség kívül sok veszély- lyel fenyegető, ám lét- fontosságú, a távolságokat olyan gyorsan legyőző közúti közlekedés nélkül. Ennek egyre szélesebb körben való felismerése teszi napjainkban a közlekedés biztonságát, a közlekedés kulturáltságát — hiszen a kettő* nem választható el egymástól —, a szó szoros értelmében, közüggyé, minden egyes közlekedő ember igényévé, személyes érdekévé. Közös érdek, hogy a megnövekedett közúti mozgásigény a motorizáció eszközeivel, a forgalomtól való félelem nélkül, a biztonságos közlekedés megnyugtató tudatával teljesülhessen. A közös felelősség fokozódó felismerése mellett még mindig sokan vannak azok, akik kívülállónak tekintik magukat, más közlekedők érdekére fittyet hánynak, kirívó, agresszív magatartásukkal, fegyelmezetlenségükkel, a valamennyiünk biztonságát szolgáló szabályok semmibe vevé- sével, gondatlanul veszélyeztetik mások életét, testi épségét. A biztonság — bár összefüggésben van a motorizáció fejlettségi szintjével, az úthálózat burkolatának állapotával — döntően és alap'vetően az emberek magatartásától, közlekedési kultúrájától, fegyelmétől, szabálytiszteletétől függ. Bebizonyosodott az is: a közúti fegyelmet kis mértékben javítani lehet — és kell szigorú — rendőri ellenőrzés- sel^ differenciált, a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek megfelelő felelősségre vonással, bírságolással, büntetéssel, ennél azonban jóval tekintélyesebb a társadalmi összefogás visszatartó, rendteremtő ereje. Amikor tehát a már sokszor és sok helyen megfogalmazott óhajjal fordulunk ismét a közlekedőkhöz, amikor minden évben a nyári hónapokban szaporodó közúti balesetek megelőzésére azt kérjük: jobban vigyázzanak egymás testi épségére. Mindenekelőtt azoknak a példamutató magatartására számítunk, akik rendszeresen járművet vezetnek, így ismerniük kell nemcsak a közlekedés írott szabályait, hanem az íratlan erkölcsi normákat és a veszély mértékét egyaránt. Megyénk csaknem minden második lakójának járművezetői engedélye van, a gyerekek közül több ezren tanulják az iskolában a közlekedési ismereteket, s a munkahelyen is egyre nagyobb rangot kap a közlekedés biztonsága. Alig tulajdoníthatjuk tehát tájékozatlanságnak, vagy tudatlanságnak a bekövetkező baleseteket. A közlekedés biztonsága közös ügyünk. Ezért azt kér-, jük, aki a közlekedésben részt vesz, éhezze: nemcsak önmaga tetteiért felel, hanem a társai biztonságáért is. Legyen az gyalogos, vagy utas, kerékpáros, vagy gépjárművezető, mint a közlekedés résztvevője, ki-ki önmaga is javítja vagy rontja megyénk közlekedésbiztonságát. Ezekkel a gondolatokkal kérjük kedves olvasónk hatékony segítségét, támogatását, kívánva jó utat és balesetmentes közlekedést. Balta János rendőr százados, a megyei KBT ügyv. elnöke ^ttZLEKEDÉS- % BIZTONSÁG A BÉKÉS MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS KIADVÁNYA Közlekedés az ügyész szemével Az utóbbi években elszaporodtak a közúti bűncselekmények, jóllehet a gépjármű- park is nőtt. Feltétlenül arányban kell lenniük a bűncselekményeknek a járművek számának emelkedésével? Erről beszélgettünk dr. Fleiscmann József közlekedési ügyésszel. — Milyennek látja a közlekedési ügyész Békés megyében a közúti közlekedés biztonságát ? — Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ tudjak adni, szükségesnek tartom, hogy egy pár statisztikai adattal támasszam alá a kérdésre adott válaszom. 1975-ben a megyében 577 közúti baleset történt, és ebből 38 volt a halálos, súlyos sérülést eredményezett 278 közúti baleset. Az 1980-ban bekövetkezett 768 közúti balesetből 51 volt halálos kimenetelű, míg súlyos sérülést okozó volt 301. Az ismertetett adatokból megállapítható: a közúti balesetek száma 1980- ban az 1975. évihez viszonyítva 6,9 százalékkal emelkedett, azonban a teljesség kedvéért el kell mondanom, hogy 1978. évtől kezdődően emelkedésről szinte nem beszélhetünk, mivel ez utóbbi három évben a balesetek száma majdnem azonos szinten volt. Ez a tény pedig arra utal hogy a közlekedési fegyelem az utóbbi években nem romlott. — Miben látja a közlekedési ügyész a közúti fegyelem megszilárdításának legfőbb akadályát? — A statisztikai adatok, a közúti balesetek elemzése alapján, a közúti közlekedésben a legnagyobb veszélyt az ittas járművezetésben látom. Ügy érzem, a fenti megállapításom alátámasztására elég, ha csak annyit említek meg, hogy az 1980-ban 768 közúti balesetünkből 158-at, azaz a balesetek 20,6 százalékát ittas járművezetők okozták. Az alkoholnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával nem kívánok foglalkozni, mivel ezt napról napra a sajtóban, a televízióban, rádióban olvashatjuk, hallhatjuk. Azt kívánom csak kiemelni, hogy a KRESZ egyik alapvető rendelkezése tiltja az alkoholfo-t gyasztást vezetés előtt, vezetés közben, és tilalmazza az alkoholos befolyásoltság! állapotban történő vezetést is. Ezen KRESZ- szabály megszegése tudatos szembenállást jelent a közúti közlekedés alapelveivel, és a következményei szinte beláthatatlanok, emberi, családi, társadalmi tragédiák okozói. Az ittas járművezetésen kívül a gyorshajtás szabálytalan irányváltoztatás és a kanyarodás okoz még legtöbb balesetet. — Az ittas jármű- vezetést, mint emberi tragédiák egyéb okozóját említette. Ennek megszegése, visszaszorítása érdekében milyen lehetőségek vannak? KEZÉBEN A VOLÁN, KEZÉBEN A DÖNTÉS!!! Az ittas járművezetések megszüntetése esetén a köúti balesetek számát is jelentősen vissza lehetne szorítani, de ugyanakkor a halálos és súlyos eredményt okozó balesetek száma is jelentősen csökkenne, mert köztudottan ittasan okozzák ' az igen súlyos kimenetelű — sok esetben halálos és súlyos sérülést eredményező — balesetek nagy számát. Évek óta kialakult egy olyan helyes — a közúti közlekedés biztonságát szolgáló — bírpi gyakorlat, hogy aki szeszes italtól befolyásolt állapotban gépi meghajtású járművet vezet közúton, vagy ilyen állapotban balesetet okoz. a főbüntetés — szabadság- vesztés, javító-nevelő munka, pénzbüntetés — mellett mellékbüntetésként a járművezetéstől is eltiltják. A bíróság által alkalmazott eltiltás rövidebb ideje egy év, ez maga után vonja az eltiltott személynek új vizsgára való kötelezését, ahhoz, hogy a gépjármű- vezetői engedélyét visszakapja. A kérdésre adott válaszomat összefoglalva: az ittas járművezetések felszámolása érdekében elsősorban a felvilágosító, megelőző munkát helyezzük előtérbe, majd a rendőr- hatóság felderítő mun- Kájának fokozásával és a bíróság következetes, szigorú ítélkezésével próbáljuk az ittas járművezetések számát visszaszorítani — mondotta befejezésül dr. Fleiscmann József.
