Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-25 / 173. szám
1981. július 25., szombat Boldog vendégségben (5.) „Szép vagy Alföld..." Rádiós vetélkedő Battonyán Igen, beszéljünk a lovakról! Nem azért, mert a ló szerintem a legemberibb állat, pontosabban nem is igazán ló a ló ember nélkül, hanem mert oszétföldön a legtöbben osztják ezt a véleményt. Az oszétek lószerete- tének az oka történelmükben és mai életükben egyaránt megtalálható. A lovakkal először az ord- zsonikidzei úttörőházban találkoztam, ahol sok más szakkör mellett egy szoborkészítésre specializálódott kerámia-szakkör is működik. Az úttörőház aulájában rendezett kiállításon, továbbá a szakkör műhelyében, raktárában is feltűnően sok lovas figura volt, s bizony nem tudnám megmondani, hogy alán harcost, avagy forradalmár lovaskatonát mintázott-e meg a legtöbb gyerek. Később a Kaukázus kies szurdokaiban részint egész méneseket, részint pedig marhacsordákat terelő, a vadnyugat hőseire emlékeztető lovasokat láttam, nem beszélve arról, hogy — amint azt észrevettem — a ló a nehezen járható vidékeken ma is nékülözhetetlen a közlekedéshez. Nem lepett meg tehát, hogy az Ordzsonikidzéhez közeli Beszlán környékén (ahol leginkább a magyar viszonylatban szerénynek számító hektáronkénti 35 mázsás kukoricaterméssel dicsekedhetnek) elsősorban a lótenyésztésre lehetnének büszkék. No persze, Hacsirov Vlagyimir Ka- zievics, a 8-as számú besz- láni lótenyésztő „gyár” vezetője kellőképpen büszke volt a telepen nevelt versenylovakra, s nem győzte sorolni, hogy melyik ló melyik városban, milyen nagydíjat nyert. Büszke volt arra is, hogy bár sportcélokra a Szovjetunióban csak az 1952- es olimpia után kezdtek lovakat tenyészteni, a szovjet lótenyésztés ma elismerten az élvonalhoz tartozik. Elmondta, hogy a beszlámi telep az 50-es években 30 lóval kezdett, s hogy ma 250 lovuk van, mégpedig úgy, hogy évenként 40—50 lovat adnak el. A beszláni lovak iránti keresletet példázza, hogy közvetlenül előttem Ausztria moszkvai nagykövete járt a telepen, mégpedig nemcsak érdeklődőként, mint én: ő kimondottan vásárlási céllal tett látogatást. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen az oszétföldön tenyésztett versenylovak világhírűek, az viszont véletlen, hogy Hacsirov Vlagyimir Kazievics egy magyar derby- nyerőt is megmutathatott nekem. A derbynyerő — amint azt utóbb itthon megtudtam — nem kimondottan magyar mén, noha a Gázsi nevet viseli, és Magyarországon született. A dolog úgy kezdődött, hogy a Magyar Lóverseny Vállalat egy Athens Wood nevű angol cső- dörtől vemhes Gazetka nevű kancát vásárolt meg a Szovjetuniótól. És úgy folytatódott, hogy a Magyarországon világot látott Gázsi 1978-ban megnyerte a Kétévesek Nagydíját, majd egy év múlva a Nemzeti Díjat, az Alagi Díjat, a Magyar Der- byt, és a Kincsem díjat is. Sajnos, egy 1979 augusztusi nemzetközi találkozón Berlinben lesántult, többé nem versenyezhetett, s fedezőménként adtuk kölcsön (egy kiváló képességű ügetőménért cserébe) a szovjet lótenyésztésnek. Gázsi Oszétiába került, s a telepvezető erősen sajnálta, amiért fiz eddig 17 sikeres fedezést maga mögött tudó magyar kölcsön- csődörnek 1982. augusztus 2-án már Csopakon kell lennie, hiszen az eddig megszületett öt Gázsi-csikó kiváló képességűnek ígérkezik. Ami azt illeti, Gázsi jól érzi magát, mert a kancákról nem szólva, méntársai sem akármilyenek, a „jóbarátja” például az 1974-ben NSZK Nagydíjat nyert Genaldon, „akinek” egy Agregát nevű magyar ló volt a nagyapja. Apropo, Genaldon. A ló egy őszét folyócskáról kapta nevét, amelytől nem messze, a ködsörényes hegyek rej- tekén kőből faragott lószobor őrzi a szovjethatalomért elesett polgárháborús őszét hősök emlékét. Az emlékmű a Bánatos ló nevet viseli, s azért ló, mert a ló oszétföldön a hűség szimbóluma is. Aczél Gábor (Következik: 6. Puzsnag, fandarazat...) A könyvespolc tetején megreccsen a hangszóró: — Klárika, értesz mindent? Majd egy utasítás: Ne legyen hosszú a bemutatkozás! A második mondatnál már felismerjük a népszerű rádióriporter, Rapcsányi László hangját. Aztán Kertész Zuzsa szólal meg, és ki hinné, hogy Battonyától pár száz kilométerre. Nyíregyházán beszél bele a mikrofonba? Ugyanonnan üdvözli ellenfeleit Tóth László csapatkapitány. Mert nagy vetélkedésre készülődik ma a két csapat. Azt döntik el, ki jut tovább a Művelődési Minisztérium és a Magyar Rádió „Szép vagy Alföld” című műveltségi vetélkedőjének harmadik elődöntőjéből a döntőbe? — Ha nincs kérdés, akkor közlöm veletek, hogy három perc múlva negyed nyolc — hangzik a műsorvezető figyelmeztetése. Aztán már csak a hírek foszlányait figyeljük egyre izgatottabban. A zenei bevezető után megszólal egy kellemes női hang: — Kossuth Rádió, Budapest, 19 óra 15 perc. Következik ... — és bemondja a műsor címét. A műsorvezető nem vesztegeti az idejét. Rövid bevezető után már is fölteszi az első kérdést: kik a vetélkedők? Aztán Poór Klárinak adja a szót, akinek ez az első mondata: — Gyönyörű szép a könyvtár! Valóban: a Budapesti Műszaki Egyetem KlSZ-kollek- tívájának tervező munkáját dicséri a funkcióját jól betöltő, esztétikailag is szép látványt nyújtó, színeiben harmonikus épület. Nagyterem híján a kicsi, de lelkes közönség az olvasó asztalainál foglal helyet, szemben az egyre izgatottabb nyolctagú csapattal. Hangjukra azért nyugalmat erőltetnek, Berecz János, Nemes Pál és Vámos Imre írják a Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya és a TIT Békés megyei szervezete kiadásában, sokszorosított formában, kézirat gyanánt megjelent dolgozatról, hogy az „újult vitákat eredményezhet az egész hun problematikáról”. Mit választott tanulmánya témájául az 1973-ban elhunyt Radnai Mikes amatőr kutató? Attilát és egy régi hagyomány bizonyítását, miszerint a hun birodalom központja és Attila sírja Dombegyház—Battonya térségében keresendő. A régi írásbeli és szájhagyomány így szól: „Attila natus est in En- gaddi, educatus est in Zele- mér, sepultus est in Dombegyháza”, magyarul: Attila Engaddiban született, Zeleamikor bemutatkoznak az ország előtt. Mi, Békés megyeiek jól ismerjük őket: Szabó Ferencet, a megyei levéltár vezetőjét, dr. Tóth Józsefet, a Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi csoportjának vezetőjét, Elek László nyugdíjas főlevéltárost, dr. Takács Lászlót, a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium igazgatóját, dr. Bencsik Jánost, a gyulai múzeum igazgatóját, Her- bály Andrást, a gyulai zeneiskola igazgatóját, Koszorús Oszkárt, az orosházi könyvesbolt vezetőjét, és Ibos Gyulát, a gyulai Erkel Gimnázium nyugdíjas tanárát. Az ellenfél csapata ugyancsak sokféle foglalkozású tagokból tevődik össze: akad zenetanár, főorvos, művészettörténész, irodalomtanár, közgazdász, levéltáros. És egy Magdolna is, aki — július 22-én Magdolna nap lévén — kap egy csokor virágot. A bemutatkozás után a zsűri elnöke, Szatmári István professzor szól nagy szeretettel az Alföldről, arról a tájról, amely színe-ja- vát adta a magyar irodalomnak. Még a zsűri egyik tagja, Fábián Zoltán kíván — hiszen maga is Békés megyei — nagy sikert a csapatnak, s ezután már az igazi vetélkedés kezdődik. Akik rádión követik fiméren nevelkedett, és Dombegyházán temették el. „Radnai feltételezte, hogy e népi, sőt tudós hagyomány több mint egy évezreden át élt a népben, apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt, míg végül valamikor 1700 táján írásban is megfogalmazódott” — írják a fentebb említett szerzők a könyv bevezetőjében, és a Békési Élet c. közművelődési és tudományos folyóirat ez évi harmadik számában megjelent cikkünkben, melyet a szerkesztőség vitaindítónak szánt. A kétszázötven oldalas könyv izgalmas olvasmány. Azok számára is, akik eddig nem foglalkoztak az Attila- hagyománnyal, és azok számára is, akiknek számos megerősítő vagy éppen ellen- véleményük lesz Radnai Mikes dolgozatáról. Radnai gyelemmel az egy és negyedórás vetélkedőt, rengeteget tudhatnak meg szülőföldjükről. Különösen Battonya múltjáról, eredetéről, irodalmi-történelmi vonatkozásairól esik sok szó. Hallhatunk arról is a kiválóan felkészült csapattól, hogy milyen kapcsolata volt a békési vidéknek a sóval, hogy Brahms „Magyar tánc”-a hogyan kapcsolódik a Maroshoz. Megismerkedhetünk múlt századi bírósági ügyekkel, Erdei Ferenc alföldi vonatkozásaival, a battonyai zendüléssel... Alig negyedóra van hátra a műsorból, s fej-fej mellett halad a két csapat. Zenei és úgynevezett villámkérdések következnek. Ki tudná ma már megmondani, kik a „gá- nyók”, a „tirpánok”, mi az a „dikkelő”, ki volt „Álmos Ákos?” Csaknem valamennyire választ kapunk. Sajnos, a mieink maradnak le, s így 82 pontunk van, a maximális 90 helyett. Talán a véletlen játszik közre abban, hogy ezúttal a nyíregyháziak „hagyhatják el” a mikrofont győztesként, hisz elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy egyaránt jól felkészült két csapat versengett a továbbjutásért. Ha a döntőben nem is izgulhatunk megyénkért, tartalmas vetélkedőnek lehettünk fültanúi. Sok újat, érdekeset hallottunk szűkebb szülőföldünkről, az Alföldről, s ezért érdemes lesz figyelemmel kísérnünk a színvo- naas műsor folytatását is. Kép, szöveg: Gubucz Katalin mint „megyénk elfelejtett ősrégészeti különlegességét” tárgyalja a dombegyházi At- tila-hagyományt összegyűjtve és új megvilágításba helyezve minden vonatkozását. Végkövetkeztetése az, hogy: „Attilát Dombegyházán temették el, és ... első számú és állandó fővárosa, illetve haláláig állandóan első számú fővárosa a Tiszántúlon, bizonyítási anyagom szerint a mai Battonya területén állott.” Ámíg azonban az amatőr kutató idáig elérkezik, számos szerteágazó kutatási területet jár be, felsorol, összegez, következtet: dolgozatának posztumusz kiadása — kézirat gyanánt — mindenképpen indokolt volt, és bizonyára hamarosan a figyelem középpontjába kerül. (—s—n) MOZI Nevem: Senki Elnézést kérek a kedves olvasótól, a film címe, amiről írok, nem az, hogy „A többi csak körítés”, habár ez sem lenne rossz filmcím, ha jobban belegondolunk. „Nevem: Senki” az igazi cím, és két pompás színész alakítása az, amiért érdemes megnézni. No persze, kellemes időtöltés is, amolyan nyári szórakozás, de Terence Hill és Henry Fonda olyan kettős, mely ritkán talál egymásra, különösen ilyen pisztolyos filmekben, ahol általában az is elég, ha a főszereplő (vagy főszereplők) lőni és verekedni tudnak. Hogy még emberekké is váljanak, a filmkockákon? Erre általában nincs nagy igény. Hogy kivétel mégis akad (és azért tegyük hozzá: egyre több) azért van, mert a producerek is rájöttek már: nem elég a látványos, de üres sztori, valami több, valami mélyebb is szükségeltetik a sikerhez. De ha valaki meglepő mélységeket keresne a „Nevem: Senki"-ben, roppant nagy csalódás érné. Hiszen olyasféle „tanulságokat”, hogy az egyik generáció után jön a másik, és a kettő soha nem hasonlít egymásra; vagy aki tehénlepény alá kerül (bocsánat, kifejezetten erről van szó, de értsük szimbolikusan), az ne ugráljon; és végül, hogy akit egyszer hőssé emelnek az emberek, äz nem menekülhet sorsától, hőssé kell válnia: már sokszor kitaláltak ... Hogy aztán itt, ezen a ponton a forgatókönyv írója csavar egy nagyot a cselekmény alakulásán, az is jel-' lemző és hangulatos: a nagy hős (Henry Fonda) meghal ugyan, de csak a világ számára, közben áthajózik egy másik világba, tapasztalatokkal felvértezve, megöregedve, pihenni, nyugalomban élni és emlékezni a „régi szép időkre”. Ha most azt is kérné tőlem a kedves olvasó, hogy értékeljem a „Nevem: Senkit”, akkor azt mondhatnám, hogy közepes film. Láttam már jobb westernt is, rosszabbat is. Talán ez egyszerűbb, nyilvánvalóbb, nem agyonbonyolított, profi filmesek módjára használja ki a rendező, és nem utolsósorban a forgatókönyv írója a két kitűnő színész művészi-emberi adottságait. Nem is tagadják, hogy az egész film erre épül, ők ketten töltik ki légkörrel a sokszor lassan és bizony majdnem unalmasan fejlődő jeleneteket, hogv aztán hirtelen ló- dulással az izgalmak középpontjában találja magát a néző. A nagy segítő Terence Hill és Henry Fonda filmjében az operatőr, Giuseppe Ruzzoli- ni Nannuzzi volt. Tájai, nagy látószögű képei, lassításai erőteljesek, szépek és kifejezőek. És kiváló a zene is, Ennio Moricone tehetségét dicséri. — ser — Egy emlékmű a hegyek között. A ló oszétföldön a hűség szimbóluma is „A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban,, MA! MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lányok, asszonyok. 8.52: Feleki Kamill énekel. 9.01: Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 10.10: A Berlini filharmonikus zenekar játszik. 11.03: 30 éves a Rádiószínház. Miért tettem ? 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva ... 12.45: Robert Casadesus zongorázik. 13.00: Barátom az ördög ügyvédje? 14.05: Két otthon között. 14.15: Énekszóval, muzsikával. 14.30: Magazin a világ mezőgazdaságáról. 15.05: Üj Zenei Üjság. 15.40: Madrigálok. 16.00: 168 óra. 17.30: Chopin: e-moll zongoraverseny. 18.50: Albérlet és philodendron. 19.58: Töltsön egy órát kedvenceivel ! 20.58: A nótát kedvelőknek. 22.15: Alfred Cortot, Jacques Thi- baud és Pablo Casals triófelvételeiből. 22.58: Dimitri Mitropoulos vezényli a New York-i filharmonikus zenekart. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Lehoczky Éva operaáriákat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.38: örökzöld dallamok. 9.42: Házszám. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Térzene a Nemzeti Galéria előtt. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Ritmus! 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Operettfinálék. 15.30: Horváth István cigánydalokat énekel. 15.48: Banitschek üdvözletét küldi. 16.35: Pophullám. 17.30: Nyári szünet. 17.45: Béres Ferenc nótákat énekel. 18.00: Szivárvány. 20.00: Operettfelvételek. 20.43: Vidám hanglemezritkaságok. 22.00: Szombat esti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Zenekari muzsika. 9.05: 2000 felé . . . 9.40: Sztárok sztereóban. 10.30: A Beatles együttes összes felvételeié. 11.05: Artur Rubinstein zongorázik. 12.40: Nevelés — oktatáspolitika. 13.07: A századelő irodalmának hetei. 13.12: Szimfonikus zene. 15.25: Harminc perc beat. 15.55: Wagner: Tristán és Izolda. Közben: kb. 17.25: Rádiószínház. Jelige. Kb. 18.15: Az operaközvetítés folytatása. Kb. 19.50: A bázeli harangok. Kb. 20.35: Az operaközvetítés folytatása. Kb. 21.55: Suzanna Ruzickova Coupe- rin-műveket játszik. 22.06: Szellemi műhelyek. 22.32: Napjaink zenéje. SZOLNOKI st'ŰDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István. 7.30: Rádióvikend. Szerkesztő: Kardos Ernő. 8.00: Hírek. 8.05: Beatles-panoptikum. 9.00: Hírek, tudósítások. 9.15: Szerkesztik a hallgatók. Közben: Riportok a hét eseményeiből — Előadók abc-ben. 10,00: Újdonságok a műtőben. Riporter: Pálréti Ágoston. 10.10: Zenés kívánságok. 10.26—10.30: Hírösszefoglaló, hétvégi programajánlat, műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tv-torna. 9.05: No, megállj csak! 9.35: Pályán maradni, (f.-f.) lú.15: „Életet az éveknek.” (ism„ f.-f.) 10.45: A „Fekete Macska” bandája. (ism.) 11.50: Még egyszer! (ism.) 14.40: Breki és a többiek, (ism.) 15.05: Idesüss! (f.-f.) 15.30: Magyarország állatai. (ism.) 15.40: Gólzsák, (ism.) 16.00: Reklám, (f.-f.) 16.05: Képzőbűvészet, (ism., f.-f.) 16.20: Hajótöröttek. 17.05: Hírek, (f.-f.) 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: Aratás ’81. -If.-f.) 17.45: Az égenjárók. (f.-f.) 18.20: III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Petőfi Sándor: A Tisza. 20.05: Angyal visszatér. 20.55: A ’la Rossini. 21.35: A rajzfilmek kedvelőinek. 22.05: Tv-hiradó 2. 22.25:-Universiade 1981. Kb. 22.50: Twinky. II. MŰSOR 17.00: Reklám, (f.-f.) 17.05: J. B. Priestley: Snuki. (ism.) 18.00: Bródy Sándor: Napforduló, (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Sosem lehet tudni. 22.05: Tv-híradó 2. 22.25: Bartók: Egynemű kórusok. BUKAREST 9.40: A 12. éjszaka. Tv-játék. 12.00: Zenéről mindenkinek. 13.00: Kulturális mozaik. 17.15: A hét politikai eseményei. 17.30: Universiade (úszás, atlétika). 20.00: Tv-híradó. 20.20: Tv-enciklopédia. 20.55: Dallas. 17. rész. 21.40: Zene. humor. 22.45: Tv-híradó. 23.00: Universiade, összefoglaló. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: A tücsök és a hangya. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Slágerlista helyett. 18.45: Költői színház. » 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Idegenvezető férjes asszonyoknak. 22.00: Szombat este: dalmáciai együttesek fesztiválja — Omis ’81. II. MŰSOR 17.15: Népi muzsika. 17.45: Szórakoztató zene. 18.00: Opera. 20.00: A romantika a klasszicizmus ellen. 20.55: Tv-tárca. 21.25: Sportszombat. 21.45: Bukarest: Universiade, utána úszás és atlétika. MOZI Békési Bástya: A Pogány Madonna. Békéscsabai Épitők Kul- túrotthona: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Nevem: Senki. Békéscsabai Terv: A Csendes-óceán kalózai. Gyulai Erkel: Zsaru. Gyulai Petőfi: Zugügyvéd zavarban. Orosházi Partizán: A XX. század kalózai. Beszéljünk a lovakról
