Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-18 / 167. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljelek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JÜLIUS 18., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Szárítmányexport — gondokkal Fejlődött a határ menti árucsere-forgalom A békéscsabai vasútállomáson mind több vállalat veszi igénybe a konténeres áruszállítást Szállítás közúton A Füzesgyarmati Lucerna- és Szálas Tömegtakarmány- termesztési és Juhtenyésztési Rendszer taggazdaságai közül sokan gazdálkodnak rossz földeken, olyanokon, melyeken a kukorica vagy más gabonafélék nem termelhetők eredményesen. E földek, adottságaiknak megfelelően, lucernatermesztésre jól hasznosíthatók, szárítás után is mintegy 10 tonnát ad egy- egy hektár. Az FLR taggazdaságai közül sok rendelkezik forrólevegős szárítóval, hogy a lucernát, illetve a gyepszénát jól feldolgozhassák. A szárított lucerna egyébként jó exportcikk is. Tavaly az FLR 32 ezer 500 tonnányit exportált, tonnánként 4 ezer 500 forintos áron — tőkés országokba. Mindezeket az adatokat az FLR forrólevegős szárítási szakbizottságának ülésén tudhattuk meg, melyen részt vett az exportőr AGRIM- PEX, a belföldi forgalmazó, TSZKER, valamint a megyei tanács képviselője és természetesen az FLR érintett taggazdaságai. A múlt évi munka értékelése után a legtöbb szó az idei feladatokról esett. Ebben az évben 35 ezer tonnányi szárítmány exportja várható. Az év elején még úgy tűnt, hogy ezt a meny- nyiséget nem tudják produkálni a gazdaságok, mert az energiaárak tetemes emelkedése gazdaságtalanná teszi a Tegnap hazaérkezett Mongóliából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának, vezetésével részt vett a mongol népi forradalom győzelme 60. évfordulója alkalmából Ulánbátorban rendezett ünnepségeken. A küldöttség tagja volt Horváth forrólevegős szárítók működését. Azóta a rendszer szakemberei kidolgozták az energiatakarékos szárítás többféle technológiáját, a szárítók zöme átállt az olcsóbb pakura, illetve gáztüzelésre. Ezáltal jelentős költségcsökkenést sikerült elérni, és gazdaságossá vált az üzemeltetés, tehát az FLR partnerei nem foglalkoznak a szárítók leállításának gondolatával. Ezt már csak azért sem tehetik, mert legtöbbjüknek egyszerűen nincs módjuk, hogy más hasznot hajtó növényt termeljenek a lucerna helyett. Sőt a szárítók jó kihasználásával, dollárért eladhatják az egyébként veszendőbe menő kukoricaszárat, szalmát, répaszeletet, vagy éppen a hibrid kukoricák kivágott apasorát. Bár a számok szépek és a mennyiségek emelkednek, azért van gond is bőven. Az AGRIMPEX jelzései szerint egyre nehezebbé válik az értékesítés, ezzel azonban az FLR nem ért teljesen egyet. Őket ugyanis több külföldi cég közvetlenül megkereste, hogy szeretnének lucernalisztet vásárolni. Van tehát kereslet. és jó áron el is lehet adni a termékeket, csak éppen az eddiginél sokkal nagyobb utánajárás, jobb piaci és ármunka szükséges, de az eredmény megéri a többlet- ráfordítást. L. L. József, az MSZMP KB tagja, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa, és Szerencsés János, hazánk mongóliai nagykövete. A magyar párt- és kormányküldöttséget mongóliai tartózkodása során fogadta Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke. Tegnap, pénteken Békéscsabán tartotta ülését a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-magyarországi összekötő bizottságának elnöksége és megvitatta azokat az eredményeket, gondokat, amelyek a magyar—jugoszláv és a magyar—román határ, menti árucsere-forgalomban és a gazdasági kapcsolatok szélesítésében tapasztalhatók, valamint a kölcsönös kereskedelmi tevékenység 1981. első félévének eredményeit. Amint elhangzott a magyar—jugoszláv kereskedelmi kapcsolatok évek óta egyenletesen fejlődnek. Ennek eredményeként az elmúlt félévben a dél-magyarországi területen négymillió dollárt meghaladó árut (Jugoszláviából származó árut értékesítettek, és ugyanilyen nagyságú magyar kereskedelmi cikkeket a vajdasági területen. Az eredményes kapcsolatok alakulásában nagy szerepe volt annak, hogy a két ország határvidékén élő lakosság igényeit széles körben felmérték, és törekedtek annak kielégítésére olyan áruféleségekből, amelyet a hazai iparok nem tudtak biztosítani. Az is jól segítette a lakossági ellátás javítását, hogy az üzletkötések gyorsultak. Így Békés, Bács- és Csongrád megyébe jelentős mennyiségben került az üzletekbe, majd a fogyasztókhoz jugoszláv húskonzerv, hiányt pótolt az onnan behozott kekszek skálája, és a választékot bővítő textilféleségek, elsősorban kötöttáruk, harisnyák, harisnyanadrágok. A tanácskozáson elhangzott, hogy eddig is nagy jelentőséget tulajdonítottak az árucsere mellett a gazdasági együttműködésnek. A jövőben ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztését szorgalmazzák mindkét oldalon. Igen lényegesnek ítélik a magyar szakemberek, hogy a gazdasági kapcsolatokat hosszabb, általában ötéves időszakokra tervezzék. A Vajdasági Kereskedelmi Kamara törekvése hasonló. A gazdasági kapcsolatok ki- terjesztésére van lehetőség egyebek között bérmunka, közös gyártás, és esetenként közös beruházás megvalósításával. Jugoszláv ajánlat például, hogy a hódmezővásárhelyi és a vajdasági mérleggyárak közös beruházással különböző típusú mérlegeket készítsenek. Ugyanilyen lehetőség van a bútor- és a cipőgyártásban is. Űj vonása a kölcsönös gazdasági kapcsolatok bővítésének a mezőgazdasági termékek területe. Míg korábban a magyar fél hozott be Jugoszláviából búza- és kukoricaszaporító anyagokat, jelenleg a jugoszláv partnerek érdeklődnek a magyar szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül a borjúnevelés hazai eredményei iránt, valamint az iparszerű sertéstenyésztésben elért sikerek iránt. A magyar—román árucsereforgalom ugyan fiatalabb, mint a jugoszláv kapcsolat, de néhány év alatt a százezres rubel értékről 1980-ra meghaladta a három milliót. A magyar szakemberek megítélése szerint a lehetőségek ennél jóval nagyobbak. Az NSZK szolidaritási bizottsága küldöttségének látogatása A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására július 13—17-e között hazánkban tartózkodott az NSZK Anti- imperialista Szolidaritási Bizottság küldöttsége, élén Klaus Fischerrel, a szövetségi vezetőség tagjával. A delegáció megbeszéléseket folytatott Harmati Sándorral, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökével, a két mozgalom tevékenységéről, az együttműködés aktuális kérdéseiről. Nyári egyetem Szarvason Az idén rendezik meg harmadik alkalommal a Tesse- dik Sámuel Mezőgazdasági Nyári Egyetemet. A meliorációs szakemberek fórumának számító rendezvény népszerűsége évről évre növekszik. Első alkalommal hetvenhá- rom látogatója volt, az idén már száznyolcvanán küldték el jelentkezésüket a DATE Öntözéses Meliorációs Főiskolai Karára. A hatnapos előadássorozaton neves szakemberek számolnak be a VI. ötéves terv meliorációs feladatairól, köztük megyénk célkitűzéseiről is. A változatos programban szerepelnek kirándulások, Szarvas nevezetességeinek megtekintése, valamint kulturális rendezvények is. A nyári egyetem megnyitója július 27-én, hétfőn lesz. Az év derekán a Volán 8. számú Vállalatnál is elkészült a gyorsmérleg az év első felének szállításairól. Az összesítés a tavalyi hasonló időszakhoz képest kedvezőbb. Fábián József áruforgalmi osztályveztő elmondta, hogy az esztendő első két- három hónapjában többre készültek az előszállításban, az eredmények .így is jobbak a tavalyinál, ugyanakkor a reális lehetőségektől elmaradtak. A Volán 8. számú Vállalatának tehergépjárművei az elmúlt év első feléhez képest az idén 19,7 százalékkal, a tervezettnél 15 százalékkal mozgattak meg több árut, ami összességében pontosan 2,7 millió tonna volt. Az év első hat hónapjában kedvezőbb a fizető kilométer, jobb a kocsik rakott kihasználása, ezzel egy időben csökkent a teherautók állásideje. Az idén minden száz kilométerből 72,4 kilométert rakottan közlekedtek a vállalat teherkocsijai. Ehhez hozzájárultak a vállalatok előszállításaikkal, ugyanakkor éreztették hatásukat az országos menetirányításban rejlő fokozottabb lehetőségek. Az elmúlt hónapokban a tömegáruk közúton való fuvarozásában kiemelkedett a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, melynek 70 ezer tonna útépítő anyagot szállítottak. Ezenkívül a KPM Békés megyei Igazgatóságának 30 ezer tonna szóródó anyagot, valamint a DÉLÉP-nek és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak különféle, nagy töMa, szombaton kezdődnek Szegeden a szabadtéri játékok idei előadásai. A megnyitón Glinka Ivan Szusza- nyin című operáját mutatják be orosz nyelven. A főbb szerepeket a moszkvai Nagyszínház művészei éneklik, a címszereplő a világhírű Jev- genyij Nyesztyerenko lesz. Az operában közreműködik a Szlovák Filharmónia ki- lencventagú énekkara. Glinka műve a megnyitó előadáson kívül még kétszer szerepel a játékok idei programján. Vasárnap a Dóm téri színpadon a VIII. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál gálaestjét tartják meg hétszáz néptáncos közreműmegű építőanyagot fuvaroztak. Az utóbbi hetek kedvező időjárása nyomán lendületesen folytak a tavalyi és a tavaszi árvíz utáni helyreállítások, az utak aszfaltozásának második üteme. Üj feladatként bevezették az egységrakományos cserépszállítást öt megyében és a fővárosban. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnak, más fuvarozóval kooperációban 150 ezer köbméter anyagot készítettek elő. Az év második fele erősebbnek ígérkezik, ezért erre fokozottabban készült a vállalat. Teherautóik egy része most a betakarítás időszakában fuvarozza a szemes terményt, s dolgoznak a Szeged—Békéscsaba vasútvonal felépítménycseréjénél is. Az elkövetkezendő hónapokban 9—10 millió egységrakományt továbbítanak a TCSV-től, a megrendelőknek megkezdik a Fert-gerendák és a zsugorfóliás tégla szállítását. A konzervgyári feldolgozásra kerülő nyersanyag egy részének elfuva- rozása is a Volánra hárul. A cukorgyárak kampánya várhatóan szeptember második hetében kezdődik, s részükre 320—330 ezer tonna répát szállítanak majd közúton. E feladatok együttesen azt jelentik, hogy a 8-as Volán tehergépjárművei december végéig még 3,2—3,4 millió tonna árut fuvaroznak, várhatóan 13,5—14 millió kilométeres menetteljesítményködésével. A műsort- hétfőn is megtekinthetik majd az érdeklődők. A további program szerint az idei nyáron Strauss művét, a Cigánybárót öt alkalommal játsszák, Schiller Teli Vilmos című drámáját és Hacsaturján Spartacus című balettjét három-három este tekinthetik meg a nézők a szegedi Dóm téren. A mostani, a huszonhar- madik évad; a játékok 1959. évi felújítása óta minden nyáron 70—80 ezer nézője volt a szegedi nyári előadásoknak. Az idei évad iránti érdeklődést mutatja, hogy a tervezett tizenhat előadásra eddig már hetvenezer jegyet elővételben megvásároltak. Július 4-től 17-ig Gyula-Városerdőn 85 úttörő táborozott. A megye különböző részeiből jöttek ide két hétre az olvasást, az irodalmat kedvelő gyerekek. A vidám és tartalmas táboréletről szól riportunk a 6. oldalon Fotó: Béla Ottó Hazaérkezett a magyar küldöttség nyel. Kép, szöveg: Szekeres András Ma kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok