Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-02 / 153. szám
1981. július 2., csütörtök Ki ma a jó pedagógus? A legfiatalabb munkásnő 16 éves Fotó: Gál Edit Nem hiszem, hogy csak egyedül olvastam kétkedve a Népszabadságban — 1981. május 6-án — megjelent „Ki ma a jó pedagógus ?”-magya- rázatot. Az ott leírtak — bár valóban a jó pedagógus elvárt jellemzői — többnyire csak hagyományos értelmű szakmai részteendőket emelnek ki; így nem vonhatók kétségbe a cikkíró riportalanyának olyan állításai, amelyek a — „nem azért fizetnek ám”, hogy tudjam, „ ... hogy kétszer kilenc mennyi” ... „hanem azért, hogy ezt a gyerek is megtudja” — kijelentésből a ma tanítói, tanárai megítéléséhez is mércét kell jelentsenek. Nem vitatható az sem (?), hogy az iskola „bizonyos értelemben termelőüzem is”, amely „a társadalom számára a legfontosabb értéket, a művelt munkaerőt termeli”. Azt azonban, amit — összegző célkitűzésként — a cikkíró a jó pedagógus számára megfogalmaz, illetve amit a jó pedagógusról szólva megítélési alapnak is tekint, nem tartom teljesnek, mert nem járul hozzá a régi dilemmában az új követelményeknek megfelelő pedagógusbeállítódás megváltoztatásához. Ha „csak” a tanító, vagy a tanár szemszögéből próbálnék válaszolni, akkor körülbelül én is így fogalmaznék, mint a székesfehérvári kolléganő. Mi tanítók, tanárok azonban többségünkben úttörővezetők is vagyunk, olyan pedagógusok, akik nem csak a tanórai „kétszer kilencet”, a permanens tanulást és a munka szerétetét, fontosságát igyekszünk a gyermekbe plántálni, hanem „a mai társadalmi egyszeregyet” is elsajátíttatjuk. Ebből.adódóan a „Ki ma a jó pedagógus ?”-kérdés megjelent magyarázatát nem tartom elfogadhatónak sem. Sokadmagammal hiszem, hogy a különböző dokumentumokban deklarált elvárások mindegyikét — így a tanítási órán kívüli pedagógusA vakáció csúcsidőnek számít a Móra Kiadónál: számos, a fiatalok hasznos időtöltését segítő könyvet jelentet meg a nyári hónapokban. Az első kiadásban gyorsan elfogyott, de most újra hozzáférhetővé vált Ily- lyés Gyula, Hét meg hét magyar népmeséje, amely válogatás az író feldolgozta gazdag mesegyűjteményből. A már olvasni tudó kisdiákoknak kedveskedett a kiadó Kormos István népszerű, Vackor az első bében című meséjének másodszori közreadásával is. A napokban hagyja el a nyomdát egy, már klasszikusnak számító meseregény: Rudyard Kipling Dzsungel könyvének immár 12. kiadása. A korábbi nagy sikerű könyvek mellett új művekkel is jelentkezik az Ifjúsági és tevékenységet is — egyenlő súlyú viszonyítási alapként (!) kell mindenhol és mindenkor hangsúlyozni, illetve a megítélésbe is beszámítani! így nem lehet figyelmen kívül hagyni: az ifjúsági szervezetben való munkálkodást, a közéletben betöltött szerepet, a világnézeti megnyilvánulásokat, a gyermekek között alkalmazott vezetési stílust, az életmódot, a közösségért végzett tetteket... és még sorolhatnám. Mindenkinek tudomásul kell vennie végre azt, hogy a pedagógusstátuszhoz kapcsolódó szerepvállalások megváltoztak. Ezért ma a jó pedagógusnak nem elég csak a „nemzet napszámosadként tanitania-nevelnie. „Az új ember kovácsa” szerepet is vállalnia kell! Ügy kell „élnie, dolgoznia, tanulnia”, tanítania, nevelnie, hogy minden lehetséges helyen és módon elősegítse növendékei szocalizálódását. Ez a munka azonban az alapos szakmai ismeretek mellett elhivatottságot is követel, olyat, amely az órán kívül sem szűnhet meg. A tanítási óra „csak” egy lehetőség a személyiség fejlesztéséhez, de a befolyásolásnak folytatódnia kell a folyosón, az udvaron, a szakkörben, a rajfoglalkozásokon, a kirándulásokon, az utcán, a családlátogatásokkal, a nyári táborozások során is ... (és ezek nemcsak mellékes, „satöbbi” tényezők és eszközök). Ennek a munkának mindig „csak” kezdete van. Állandó megújulást, problémaérzékenységet és olyan tudatos hatásokat követel meg, melynek eredménye a felnövekvő ifjúság tudása, viselkedése és tettrekészsége, illetve a szocialista ember jellemének kialakulása. Aki magát manapság jó pedagógusnak tartja, talán „csak” ennek kell megfelelnie. Janovszki Attila, a Magyar Űttörők Országos Tanácsának tagja, Békés megyei képzési felelős Gyermekkönyvkiadó. A Pöty. työs-sorozatban adták ki Márton Klára Csiki-csuki című regényét. T. Nagy Sándor hangulatos meseregényének címe: A világjáró útjelzőtábla. Egy kedves, kotnyeles, minden iránt érdeklődő kislány történetét eleveníti meg Kiss Dénes az Ancsa-pancsa varázslatai című könyvében. A legkisebbeknek szól Sulyok Magda műve: Még a cica is mosakszik címmel. Az apróságoknak ajánlott a Játsszunk utazást című felelgetős könyv is: szerzője Marék Veronika. Gennadij Ciferov kedves, vidám meséje egy magát hasznosítani vágyó kiselefántról szól, a lapozó formátumú könyv címe: Mi legyen a kiselefánt? Nem könnyű megtalálni Békéssámsonban a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár telepét, pedig nagyjából a falu közepén van. Csak nem a főutcán, hanem a vele párhuzamos, földes mellékutcából nyílik az üzem bejárata. Az épület jellege nem éppen gyárias, nevét sem méteres betűk, hanem aprócska tábla jelzi az ajtó fölött. Azért valami mégis elárulja, hol járunk : a teremből szűrődő jellegzetes zaj, a kötőgépek gyors, monoton zakatolása. A hosszú, sok ablakos helyiségben ötven asszony, lány szorgoskodik. Igaz Istvánná, a telephelyettes vezetője kalauzol bennünket. Aprócska irodába invitál, ez az egyetlen hely, ahol zavartalanul beszélgethetünk. Hamarosan csatlakozik hozzánk Demkó Péterné szakszervezeti titkár is. A KISZ-titkár csak azért nem, mert délutáni műszakban dolgozik. Pedig ő képviselte volna a fiatalokat, a 120 dolgozó nem kis hányadát. Nem csak a lányok-asszonyok átlagélet- kora lehet 30 év körül, de maga a telep is fiatal: most jár 13. évében. Hogy az 1968-as, miért jelentős évszám a község életében, azt a két asszony szinte egymás szavába vágva mondja el: Igaz Istvánné — Azelőtt egyetlen munkalehetőség a termelőszövetkezet volt. A férfiak többsége ma is ott dolgozik, már aki nem jár be Vásárhelyre, vagy Tótkomlósra. Az asz- szonyok helyzete nehezebb volt, s ezért elsősorban mi örültünk, amikor ez a telep létesült. Most 120 asszonynak biztosítunk munkát, de volna több jelentkező is. Csak hát szűkös a hely, korlátozott a létszám ... Megtudjuk, hogy kizárólag kötöttárut készítenek, jórészt exportra, csaknem a világ minden részébe. A nők zöme betanított munkás, de akadnak kötő- és ruhaipari szakmunkások is. Sokan most tanulnak, mert erre is lehetőséget nyújt az üzem. Évente 15—20-an szereznek szakmunkás-bizonyítványt, néhá- nyan marxista középiskolába, sőt, esti egyetemre járnak. Igényesek lettek azasz- szonyok. Ezt azok látják legjobban, akik maguk is átélték a változást. — Dolgozóink nagy része a mezőgazdaságból jött hozzánk, sohasem dolgozott még az iparban — mondja a szakszervezeti titkár. — Nagyon érdekes fejlődésen ment keresztül néhány év alatt a kollektíva. A szemléletváltozáson kívül még az asszonyok külseje is más lett, igényesebben öltözködnek, fodrászhoz járnak, talán még az otthonuk is városiasabb. Olyan ez az üzem, mintha néhány száz négyzetméternyi város költözött volna ide ... Az igényesség jó példája, hogy a munkahely, a község kínálta kulturális, szórakozási lehetőségekkel is mindinkább élnek. A szociáliskulturális munkát közösen végzi a párt-, a KISZ-, a szakszervezet. Évente munkatervet készítenek, s elosztják azt a 10—12 ezer forintot, amit erre fordíthat az üzem. Mindig számíthatnak a 86 szocialista brigádtagra, hisz ők nem csak a munkában, a művelődésben is élen járnak. Ünnepségeket szerveznek, vetélkedőkön vesznek részt, kirándulnak, színházba járnak, s gyakran vendégei az új művelődési ház rendezvényeinek. A művelődésre, szórakozásra irányuló igényt „örökölhették” az épület előéletéből, hiszen azelőtt itt volt a kultúrház. Beszélgetés után sétára indulunk. Megcsodáljuk a „dicsőségfalat”, ahol több oklevél díszeleg. A hűtőszekrény tetején csillog a legújabb szerzemény, egy serleg. Acs Jánosné, vöröskeresztes titkár émeli le onnan, és olvassa el a belevésett, szöveget: „A gyár legtisztább üzeme.” Valóban rendet, tisztaságot látunk mindenütt. A padlót még a textilüzemekre jellemző cérnák, anyagdarabok sem éktelenítik. A sarokban zárt szekrény áll. Itt őrzik a szakszervezeti letéti könyvtár félezres állományát. Csendben, zavartalanul folyik a munka. Az asszonyók- lányok figyelik a szálat, vagy szorgosan öltögetnek. Itt, Bé- késsámson közepén csak földrajzilag vannak távol a várostól: életmódjukban egyre közelednek hozzá. Gubucz Katalin Demkó Péterné HANGSZÓRÓ A magyar tudomány „szürke eminenciásai” A Csengery talán budapesti utcanévként sokaknak ismerős, de még az ott lakók közül is kevesen tudják, ki volt a névadó, Csengery Antal. Pedig kora — az 1800- as évek közepe — jeles tudóst tisztelhetett benne. Kiket tartunk szürke eminenciásoknak? Általában azokat, akik a háttérben maradnak, de ha nevük nem is, tevékenységük „bevonul” a politikai, művészeti, tudományos életbe. Ez utóbbinak különösen sok a szürke eminenciása, hisz jól tudjuk, hogy egy-egy felfedezés nagyon sokszor olyan részeredményekből áll össze, amelyeket különböző tudósok, esetleg kutató kollektívák fedeztek fel. Csodáljuk a nagy tudósokat, de ezért nem szabad megfeledkeznünk a kisebbekről sem, akik ugyanúgy egy nagy egész fontos, bár jelentőségükben kisebb építőkövei. Ezért üdvözölhető a rádió új sorozata, amelynek első fél óráját — hétfőn délután, a Petőfi adón — Csengery Antal emlékének szentelték. Ki is volt ő? Szántó György Tibor tudománytörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levéltárának anyagában igen sok rá vonatkozó iratot talált. Leginkább a kortársak tudnak hű képet rajzolni az emberről, az életmű pedig a tudós leg- igazabb tükre. Bár Csengery Antal, aki eredetileg jogász, később akadémikus és számtalan tudományos szervezet tagja, sőt létrehozója volt, inkább tudományszervezőként, mint tudósként tűnt ki. Neki köszönhetjük négy akadémiai bizottság létrejöttét, az alapszabály kidolgozását. az akadémia főhatósággá válását, s beszédei, levelezései alapján arra következtethetünk, hogy számos haladó eszme hozzá vezethető vissza. Politikai-társadalmi szerepe sem jelentéktelen. 23 évesen lett a Pesti Hírlap főszerkesztője, s a lapot a haladó gondolatok népszerű fórumává tette. A 48-as forradalom idején a parlamentarizmus és a népképviselet józan politikáját tűzte zászlajára, s ezt képviselte később a Deák-párt egyik vezetőjeként is. Ami fél órába belefért, azt megtudhattuk az Erdei— Grünwald Mihály szerkesz- tette-vezette műsorból Csengery Antal tudósi és emberi értékeiről. Kár, hogy a korabeli levéltári anyagokból inkább róla, mint tőle hallhattunk. Volt még egy kis szépséghibája a műsornak: nem emelte ki kellőképpen tudósi munkáját, hanem szervezői képességeire, tekintélyére helyezte a hangsúlyt. Ettől függetlenül ígéretes sorozat részét hallhattuk, és érdeklődve várjuk a folytatást! — gubucz — Új könyvek a Móránál MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Pablo Casals gordonkázik. 9.00: Kalmár Magda és Berkes János énekel. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: Thyl Ulenspiegel kalandjai. 10.34: Menotti: A telefon. 10.58: A Lipcsei Rádió fúvószenekara játszik. 11.25: Nagy Izabella ausztriai riportja. 11.40: Abel a rengetegben. 12.35: Operett, operett, te csodás ... 12.50: Zenemúzeum. 13.18: Kukutyini tanfolyam. 13.54: Egy volt kabátra. 14.01: Utolsó kísérlet. 15.10: Operettfelvételek. 15.31: Lajos Attila magyar szer zők versenyműveiböl játszik. 16.05: Moldova György: A Szent Imre induló — Elhúzódó szüzesség. 16.15: Verbunkosok, nóták. 17.07: Olvastam valahol... 17.27: Magyar énekkarok madrigálfelvételeiből. 17.45: 30 éves a Rádiószínház. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: Magyar operaénekesek — operettszerepekben. 19.50: Századok mestermúveiből. 20.50: A zene nem ismer határokat. 21.40: A gyorsuló idő nyomában ... a 2000. évig. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Liszt: Karácsonyfa. 23.23: Operafelvételek. 0.10: A Modern rézfúvósegyüttes játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika. B.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: Csak fiataloknak! 12.33: Simon Ferenc Józsefné és Sivák Barnabás énekel. 12.55: Textilipar a homokban. 13.25: Látószög. 13.30: Lendvay Kamilló gyermek- kórusaiból. 14.00: Népdalok. 14.35: Szórakoztató antikvárium. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33: Barangolás régi hanglemezek között. 18.55: Daloló, muzsikáló tájak; 19.35: örökzöld melódiák. 19.55: Slágerlista. 20.33: Földön, vízen, levegőben. 21.33: Köszönöm a beszélgetést. 22.00: „Csak a szépre emlékezem.” 23.15: Dzsesszfelvételekből. III. MŰSOR 9.00: Szimfonikus zene. 10.32: A Beatles együttes összes felvétele. 11.05: Operaáriák. 11.36: A Bartók vonósnégyes játszik. 13.07: Dzsesszfelvételeinkből. 15.30: Romantikus kórusok. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Felejthetetlen arcok az Operaházból. 16.55: Popzene sztereóban. 17.59: A kamarazene kedvelőinek. 19.05: XIX. századi operákból. 20.08: Kilátó. 20.53: Herbert von Karajan vezényli a Berlini filharmonikus zenekart. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Jimmy Hendrix felvételeiből. 17.15: Gépi újdonságok a mező- gazdaságban. Riporter: Cseh Éva, Dalocsa István, Gulyás Ferenc. Szerkesztő: Balogh György. 17.45: Béres Ferenc juhásznótákat, mulatódalokat énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.50: Telesport. Nemzetközi teniszverseny. 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: A viz és a szárazföld találkozásánál. (f.-f.) 18.10: Bartók: Gyermekeknek. 18.20: Kincsesbánya, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Erdélyi Sándor: Abban az egyetlen pillanatban. 21.00: A Tv Zenei Klubja. 21.50: A szívek szanaszét dobognak. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: öngyilkos civilizáció? (f.-f.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Testünk. 21.45: Nemzetközi teniszverseny. BUKAREST 9.00: Iskolatévé. 10.00: Orosz nyelvtanfolyam. 11.00: Marx Károly ifjúsága. Sorozat, befejező rész. 12.00: Az ember és az egészség. 12.20: Tv-tribün. 12.45: Hírek. 16.00: Tenisz. 17.20: Művelődési élet. 18.35: Rajzfilmek. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.20: A Föld fejlődéstörténete. 21.25: Rendkívüli szimfonikus hangverseny. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A vörös hajú Zora csapata. 18.45: Emberrablás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Külpolitikai műsor. 20.50: Az erősebb nem. 22.05: Komoly zene. II. MŰSOR 17.45: Iskolai műsor. 19.00: Vízilabda: Mladost—Partizán. 19.27: Ma este. 20.00: Kivándoroltak összejövetele. i 23.00: Jelenetek a házaséletböl. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Banditasirató, 6 és 8 órakor: Fogadó az „örök világossághoz”. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak. Békéscsabai Kert: Piedone Afrikában. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Languszta reggelire. Békéscsabai Terv: Meghitt családi kör. Gyulai Erkel: Kamaszok. Gyulai Petőfi: Kóma. Orosházi Béke: Csúfak és gonoszak. Orosházi Partizán: Nyári rét. Szarvasi Táncsics: A naplopó. „Város” a falu közepén
