Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

1981, július 16., csütörtök Pölöskeit átigazolták a Ferencvárosba E3 labdarúgás Az MLSZ elnöksége júli­us 15-én, szerdán megtartott ülésén az átigazolási szabály­zat negyedik paragrafusa II. bekezdése alapján Pölöskei Gábort, a Rába ETOból a Ferencvárosba átigazolta, s tudomásul vette, hogy a két egyesület között cserejátéko­sok ügyében további tárgya­lások folynak. Orosházi Lászlót, a Debre­ceni MVSC-ből a SZEOL AK-hoz, Kiss Pétert az Aj­kai Alumíniumból a Video­ton SC-hez és Szeibert Györ­gyöt a Rákóczi SE-ből a Vo­lán SC-hez igazolta át. E döntéseknél az MLSZ elnök­sége korábbi elvi állásfogla­lásának megfelelően a ma­gasabb osztályba sorolást vet­te figyelembe. Új utánpótláskeret Szimcsák István, az után­pótlás-válogatott edzője ki­jelölte az új válogatott ke­retet. A békéscsabaiak kö­zül továbbra is élvezi -a szak­vezető bizalmát Kurucz és Melis. A labdarúgók július 20. és augusztus 2. között Keszthelyen készülnek, s au­gusztus l*én és 2-án részt vesznek azon a nemzetközi tornán, amelyen az Inter Bra- tiszlava, a Zalaegerszeg és a Keszthely indul. A keret: kapus: Szieben (ZTE). Védők: Disztl L., Va­dás. Horváth (Videoton), Ke- repeczki (Bp. Honvéd), Ud- vardi (Tatabánya), Róth (Pécs), Preszeller (Haladás), Kincses (Csepel). Középpá­lyások: Steidl (Ú. Dózsa). Kardos (Ü. Dózsa), Kelemen (Csepel), Rixer (Vasas), Ju- rácsik (Ű. Dózsa). Csatárok: Melis, Kurucz (Békéscsaba), Vigh (Pécs), Mörtel (Ferenc­város). Fecsku (Nyíregyhá­za). Magyarok az Universiaden A XI. bukaresti nyári Uni­versiaden a magyarok kö­zül már bemutatott atlétá­kon, női kosárlabdázókon, birkózókon kívül részt vesz­nek még úszók, vízilabdá­zók. tornászok és vívók is. Előkészületeikről a szakveze­tők számolnak be. — Ezúttal nem lehetnek vérmes reményeink — je­lentette ki határozottan Tóth Ákos, az úszók szövetségi kapitánya. — A legjobb egyetemisták — Wladár Sán­dor, Hargitay, Verrasztó, Ver­mes, Dzvonyár és Soós — ugyanis a szeptemberi, spliti úszó EB-re készülnek, ráadá­sul többen rajtkőre állnak az augusztus közepén ha­zánkban sorra kerülő baráti hadseregek spartakiádjának versenyein is. A mezőnyök ismeretének hiányában mind­össze annyit mondhatok, hogy elsősorban Wierdl Má­tétól és Szlavitsek Gi­zellától várok jó ered­ményt. A másik három kép­viselőnktől — Gulyás János, Koczka István és Rudolf Ró­bert — is eddigi legjobb időeredményeik elérését re­méljük. A vízilabdázók a Komjádi uszodában készülnek. Ke­mény Ferenc edző mondot­ta: — A csapatkapitány Ke­néz György a montreali olimpiai bajnokcsapatban is szerepelt, míg a többiek kö­zül még heten játszottak már néhányszor a nagyválogatott­ban. Ennek ellenére igen ne­héz dolga lesz az együttes­nek, amelytől a 6- hely meg­szerzése már komoly siker­nek számítana. A házigazda Románia, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Jugoszlá­via és Kuba is kitűnő csa­patot küld majd vízbe; kö­zülük bármelyik megszerez­heti a végső győzelmet. Féloldalas csapattal képvi­selteti magát a magyar tor­nasport az Universiade ver­senyein. hiszen a négy férfi induló mellett egyetlen nő sem jelentkezik majd a sport és kultúra palotájában, hogy bemutassa gyakorlatait. A férfiak edzője, Bordán De­zső maga is részt vett két egyetemi olimpián, a mos­taniról ez a véleménye: — A Guczoghy, Vágány, Paprika, Farkas összetételű gárda legjobb esetben is csak az 5—6. hely valamelyikét szerezheti meg. Rábe Gusztáv vívó szak- felügyelő versenybíróként is jelen lesz a világ egyetemis­táinak nagy sporttalálkozó­ján. — A legutóbb Clermont- Ferrandban várakozáson fe­lül szerepelt vívóküldöttsé­günkből kilencen lesznek Bukarestben — mondta a szakfelügyelő. — A kiutazó húsz versenyző kivétel nél­kül részt vett az igen erős követelményeket támasztó világbajnoki felkészülésen. „Utánoztak” a juniorok Ügy látszik, a ma­gyar junior kötött­fogású birkózóválo­gatott tökéletes „utánzásra” szánta el magát a korosztály Vancouver-i 7. világbajnokságán, mert pon­tosan ugyanazzal a mérleg­gel zárt. mint 1979-ben a fel­nőttek San Diegoban: három arany- és egy ezüstéremmel. ( A nagy bravúr „első fel­vonása” Sipos és Dudás vi­lágbajnoki győzelme volt a kanadai városban. Magyar idő szerint szerda reggel újabb öt kategória helyosz­tóira került sor. Ezek során Herczeg Lajos, az O. Dózsa 90 kg-os sportolója a nyu­gatnémet Weber elleni győ­zelmével megszerezte a har­madik magyar elsőséget. A 74 kilós Kocsis László, a Va­sas kitűnősége az idei fel­nőtt EB-n is indult bolgár Velicskovtól kapott ki a fi­náléban, így a dobogó má­sodik fokára léphetett. Az újabb két medál óriá­si meglepetés. Herczeg La­jos ugyan már a tavalyi bur- sai junior EB'n is hallatta szavát — bronzérmes volt —. de aligha számíthatott valaki is arra, hogy Kana­dában a legértékesebb pozí­ciót foglalhatja el Paulicska Béla és Bolla József tanít­ványa. Sikeréhez annyit fel­tétlenül hozzá kell fűzni, hogy a lila-fehéreknél — egészen az olimpiai bajnok átigazolásáig — olyan edző­partnerre akadt, mint Nö­vényi Norbert. . Kocsis László, a piros-ké­kek 18 éves sportolója ta­valy került a fővárosba. Ad­dig Kiskunfélegyházán, Be- sze László irányította mun­káját. Jelenleg Hajdú Imre az edzője a Vasasban. SPORT Pillantás a kulisszák mögé Beszélgetés Etelka Santamarinával az olasz sportéletről Nyári sportnap Gyulán Mozgalmas szombat dél­utáni sportprogram lesz — július 18-án Gyulán, a vá­rosi sporttelepen. 14.30 óra­kor kezdődik a városi sport­nap, melynek jól bevált ha­gyományos programjai kö­zött rendezik meg az „Ed­zett vagyok” soron követke­ző próbáját gyaloglásban. Ugyanakkor bonyolítják le a város és a járás atlétáinak összetett versenyét is, 16.00 órától pedig a tsz-spartakiád Körös-menti csoportjának döntő mérkőzései kerülnek sorra kézilabda, röplabda és kispályás labdarúgás sport­ágakban. Hayyuinanyosnak s/.amn«* ver­senynek minősül már Berettyó­újfalun az utánpótlás nevelése érdekében kiirt Berettyó Kupa, ahová a Bcs. Előre Spartacus versenyzői is minden esztendő­ben ellátogatnak. A lila-fehérek fiataljai ezúttal sem tértek ha­za üres kézzel: Kővári Éva if­júsági leány egyesben. Antal Katalin serdülő egyesben, míg Verasztó János az újoncok kö­zött végzett egyéniben a 3. he­lyen. Sikere volt a nyílt kategóriá­jú leány és fiúpárosban a Gvő- ri—Antal, valamint a Lipták— Verasztó párosnak, akik ver­senyszámukban ugyancsak bronzérmet nyertek. Tömegsport A/, elmúlt hét végén ;i falusi j spartakiád körzeti ödntöjére ke­rült sor a gyulai járás három községében — Sarkadon, Két- egvházán és Mezőgyánban — melyen 500-an vettek részt. A < továbbjutó versenyzők és csa- j patok a hét végén, július 19- én, vasárnap mérik össze tudá­sukat a járási döntőn. Sarkadon, , a cukorgyári sporttelepen. Kez­dés 9.00 órakor. * * * A népszerű gyulai városi alap­fokú asztalitenisz-csapatbajnok­ság tavaszi idényének küzdel­meiben a nőknél a - Vízgépészet, a férfiaknál pedig a Pedagógus együttese végzett az első he­lyen. * * * Gyulán hosszú idő után igen jól sikerült a városi teke csa­patbajnokság. melyen nyolc csa­pat vetélkedett hétről hétre. A teke csb végeredménye: 1. Pártbizottság, 2. GYSE vegyes, 3. Kórház, 4. Vízügyi SE, 5. Élelmiszer Kisker, 6. Pedagógus, 7. GYSE ifi, 8. 613. sz. Ipari Szakmunkásképző. A városi Ti- zek-bajnokság legjobbjai: 1. Hídvégi László (Pártbizottság) 430, 2. Gál Imre (Vízügy SE) 430, 3. Lindeisz Béla (GYSE ifi) 414 fával. Hat csapat vetélkedett teké­ben Gyulán, a Várjáték Kupá­ért a sportfelügyelőség által ala­pított új serlegért. A sorrend: 1. Gyulai SE A 2533, 2. Élelmi­szer Kisker V. 2423, 3. GYSE B 2311, 4. Békéscsabai MÁV női csapata 2267, 5. Vízügyi SE 2154, 6. Pedagógus 1875 fával. A leg­jobb egyéni versenyzők tiszte­letdíjait a következők nyerték el. Férfiak: Strifler 459, Oláh 456, Szák 449 fával. Nők: Galu Katalin 436 fával. * * * Több sportágban is jelesked­niük kell azoknak a fiatalok­nak, akik — 10 fős csapatot ala­kítva — beneveznek a KISZ KB által meghirdetett és a jövő év tavaszán zajló Magyar Ifjúság Kupa kispályás labdarúgóakció többfordulós versenyeibe. A tét . igen csábító: a legjobb három csapat nézőként részt vehet majd a spanyolországi labdarúgó vi­lágbajnokságon. A helyi sporthivatalok és KlSZ-bizottságok „tartják kéz­ben” az Edzett vagyok próbá- . zások címén, vagy az aranyjel­vényes ötpróba keretében indu­lók sportprogramját. A jövő év tavaszán már a megyei és a budapesti KISZ-bizottságok szer­vezésében zajlanak a kispályás labdarúgás szabályai szerinti elő­döntők. Május közepén az or­szágos döntők két fordulójában j körmérkőzéseken döntik el egy­más közt a csapatok: a három korcsoport-kategóriában — az 1963. augusztus l-e előtt, az azt követően született férfiak cso­portjában, valamint a nők „kor­határ nélküli” kategóriájában — ki lesz a győztes. A labdarúgó világbajnokságon való részvétel fő díja mellett a döntő részt­vevői valamennyien értékes ju­talmat nyernek. Hosszú időre nyúlnak visz- sza a magyar—olasz sport­kapcsolatok. Az idősebb ge­neráció tagjai, főként a nagy vívó- és labdarúgócsatákra emlékeznek. A ma sportba­rátai elsősorban a moszkvai olimpián győztes magasugró nő, Sara Simeoni, a vágtázó Mennea eredményeit, a ko­sarasok, a pólósok, a vívók, teniszezők, lovasok teljesít­ményeit kísérik figyelemmel. A futballsport szerelmesei — mindenekelőtt a totómér­kőzések jóvoltából — leg­alább annyit tudnak Dino Zoffról, Paulo Rossiról, mint e sportág magyar reprezen­tánsairól. Arról azonban, hogy az olasz élsport mögött mi­lyen „hátország” húzódik meg — valljuk meg őszin­tén — nem sokat tudunk. Megkértük tehát a Békés­csabáról elszármazott Sótyi Etelkát, hogy segítségével az olasz sportélet kulisszái mö­gé bepillanthassunk. Signora Santamarina alapos ismere­tekkel rendelkezik, aki nem­csak mint egykori élsportoló, testnevelő tanár, hanem mint gyakorló édesanya is össze tudja hasonlítani ha­zánk és Itália testnevelését és sportját. Természetesen azt már elöljáróban leszö­geztük, hogy a két ország sportéletében felfedezhető, szembeszökő különbségek el­sősorban a két állam belpo­litikai, gazdasági felépített- ségének különbözőségeiből adódnak. Először az iskolai testnevelés kérdéseit boncol­gattuk. — Furcsa kettőség, hogy az állam tulajdonában levő általános és középiskolák nem ugyanahhoz a felügye­leti szervhez tartoznak. A palermói általános iskolákat a város, míg a középfokú tanintézeteket a megye irá­nyítja. A városi tanácsnak jóval nagyobb anyagi erő­források állnak rendelkezé­sére, ezért az általános is­kolák zöme rendelkezik jól felszerelt tornatermekkel, sajnos, ugyanez nem mond­ható el a középiskolákról. Noha tanítottam főiskolán, most középiskolás testnevelő vagyok, mégis arra a 12 esz­tendőre emlékszem legszíve­sebben vissza, amelyet ál­talános iskolában tölthettem — mesélte Etelka, majd így folytatta: — A magyar is­kolai testnevelés szervezett­sége, tárgyi feltételei az olasz előtt járnak, viszont a baráti beszélgetésekből azt állapíthattam meg, hogy odalent Délen a testnevelő tanárok nagyobb erkölcsi, anyagi elismerésben része­sülnek magyar kollégáiknál. Lehet, hogy ez a rosszabb körülmények miatt van így, de nem mernék mérget ven­ni erre. Óra a templomkertben Annyi bizonyos: abban a közgazdasági technikumban, ahol jelenleg tanítok, 5 nő és 4 férfi testnevelő tanár foglalkozik az 1600 diákkal. Ez így szépen hangzik, de ha elmondom azt: iskolánk­nak se tornaterme, se udva­ra nincs, a testnevelési órá­kat jobb híján egy nem messze levő templom udva­rában tartjuk, akkor úgy hi­szem, senki sem irigyel ben­nünket. Az olasz iskolákban hetente csak két testnevelé­si órát tartanak. Mi a lehe­tetlen körülmények miatt ezt a két órát. összevonjuk. Az osztályok vegyesek, viszont a rendelkezések értelmében a leányokkal csak nő, míg a fiúkkal csak férfi testne­velő tanár foglalkozhat. Ez magával hozza az osztályok összevonását. Én például a testnevelési órákon egyszer­re foglalkozom 15 és 19 éves leányokkal. Így bizony szin­te lehetetlen komoly munkát végezni. Ehhez hozzá kell tennem azt is, hogy szertár Krisztina Santamarina ked­venc lovával, Csitrivel a gyulai lovaspályán Fotó: Gál Edit nem lévén, gépkocsim cso­magtartójában tartom a me­dicinlabdákat, a súlygolyó­kat, a gumiköteleket. Öltöző, zuhanyzó természetesen nincs a templomkertben, de nincs az iskolában sem. Öra után a leányok izzadtan ül­nek vissza az iskolapadok­ba. Ingyen csak a „DSK”-ban — Milyen a diákok ver­senyrendszere? — Az általános iskolások­nak külön versenyeket ren­deznek. A középiskolások életkoruknak megfelelően két kategóriában versenge­nek. A küzdelmekben egy­aránt részt vehetnek a klubokhoz igazolt gyerekek és az „amatőrök”. Az iskolák sportegyesületei jónéhány szakosztályt működtetnek. Olaszországban csak itt sportolhatnak ingyen a diá­kok. A klubokban ugyanis havi 4—500 forintnak meg­felelő tagdíjat kell fizetni. Egyébként a Földközi-tenger partján is ugyanazok a sportágak a legnépszerűb­bek, mint Közép-Európában. A diáksporttal kapcsolatban szeretném megjegyezni azt, hogy az általános iskolások­nál beszámít az év végi át­lagba a testnevelésből ka­pott érdemjegy. A gyerekek azonban nem fizikai telje­sítményükért, hanem az el­méleti kérdésekre adott vá­laszokért kapnak osztályza­tot. Beszélgetésünk második részében a sportegyesületek tevékenységéről esett szó. Azt minden magyar sport­újság-olvasó tudja, hogy a nagy labdarúgóklubok rész­vénytársasági alapon mű­ködnek és a mecénások pén­zére támaszkodnak. A többi sportág legkiválóbb képvise­lőit vállalatok, üzletházak egyesületei tömörítik, jórészt felhasználva őket a reklám céljaira. Az állam jelentő­sen támogatja az élverseny­zőket. Mint a többi kapita­lista országban, Itáliában is divatos, és a főiskolás sport mozgató rugója az ösztöndíj- rendszer. — Az olasz szülők jó­részt az iskolai testnevelés szervezetlensége, gyengesége miatt íratják be gyermekei­ket a különböző sportegye­sületekbe. Ez érthető is, hi­szen melyik szülő ne sze­retné azt, hogy gyermeke edzett, izmos, egészséges ember legyen. Palermóban is nagyon sok klub működik, de ezekbe csak az iratkoz­hat be, akinek van pénze, vagy pedig szülei nem szű­kölködnek anyagiakban — magyarázta már-már ola­szos hévvel Etelka. — A vá­rosi uszoda versenymeden­céje örökké túlzsúfolt. A négy magánuszodában a ví­zipólósok és az úszók trení­roznak. Ezek ajtaján min­dig kinn van a „megtelt” tábla. Tulajdonképpen csak a labdajátékokkal foglalkozó klubokban minimális a tag­díj. Másutt — itt az egyéni sportokra gondolok — a serdülőktől a szenior ver­senyzőkig — mindenki ma-, ga vásárolja meg felszerelé­sét. Nagyon örülök annak, hogy 16 éves Krisztina leá­nyom a lovassport szerelme­se és egyre eredményesebb díjugrató, viszont ha a dol­gok anyagi oldalát nézem, azt kell mondanom, választ­hatott volna magának ol­csóbb sportágat is. Signora Santamarina így indokolt: — A palermói lo­vasklubban Krisztina havi 400 forintnak megfelelő tag­díjat fizet. Ez azonban csak a lovak használatáért járó tarifa. Az edzéseken órán­ként magyar pénzre átszá­mítva 150 forint a tréner tiszteletdíja. Versenyidőszak­ban heti 4—5 edzést alapul véve elég szép summa. A szokásnak megfelelően mi vásároljuk leányom teljes felszerelését, sőt mi fizetjük a versenyek tetemes nevezé­si díjait is. Persze nemcsak a lovaglás ilyen drága. Ma­rika leányom már leérettsé­gizett, egyetemre készül, pusztán kondícionális célok által vezetve egy kollégám művészitorna-óráira jár, he­tente egy alkalommal. Az edzések egy papnevelde tor­natermében kerülnek sorra az esti órákban. A tornasze­rek rendelkezésre állnak. A higiéniai feltételeket viszont csak egy kézmosócsap jelen­ti. A havi tandíj: 600 forint­nak megfelelő összeg. Szó, ami szó, nem olcsó mulat­ság a testedzés Olaszország­ban. Beszélgetésünk még a hús­véti szünet alatt zajlott le. Etelka ekkor közel egy hó­napot töltött idehaza. Már búcsúztam, amikor csak úgy mellékesen megkérdeztem: — Mivel tudta megtoldani tavaszi szabadságát? Etelka válasza meghökkentett. Pedellus-sztrájk — Az ok a pedellus-sztrájk felelte a Signora, majd lát­va megdöbbenésemet, ezzel a magyarázattal szolgált: — Olaszországban nemrégiben rendeletet hoztak, mely sze­rint mindenképpen álláshoz kell juttatni a munkanélküli fiatal diplomásokat. így a mi iskolánk pedellus létszá­ma is kibővült egy tucatnyi fiatal mérnökkel, jogásszal, matematikussal, s több egye­temi hallgatóval. Az év ele­jén csökkenteni akarták a fiúk bérét. Erre ők tiltakozá­sul sztrájkba léptek. Hete­ken át csak reggel fél 9-től fél 11-ig tanítottunk, mert a régebben ott dolgozó hiva­talsegédek képtelenek voltak kitakarítani az ötemeletes épületet. A pedellus-sztrájk idején több kollégám kivette szabadságát, én helyettesítet­tem őket. A fiatalok bér­harca eredménnyel végző­dött. Most már teljes óra­számban tanítunk. Tanártár­saim most viszonzásképpen megtartiák az én óráimat is. így toldhattam meg jóné­hány nappal a tavaszi szüne­tet. Látod, az interjú végé­re maradt a csattanó! Teli magnókazettával tá­voztam a Sótyi család ottho­nából, Etelka Santamarina békéscsabai otthonából. Úgy érzem, az Olaszországban élő magyar asszony segítségével sikerült bepillantanom az olasz sportmozgalom kulisz- szái mögé. — Ch •— BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 1. sz., 5601. Tel.: 12-136, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta- Előfizethető a hírlapkézbesftő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 « Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom