Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

1981, július 16., csütörtök o IZHilUKTiW Intézkedések a kistermelői zöldség-gyümölcs értékesítésére Napirenden a KISZ politikai képzése Az idei jó zöldség- és gyümölcstermés miatt szük­ségessé vált, hogy a mező- gazdasági kistermelők (ház­táji és kerttulajdonosok) mi­nél szélesebb körben kapja­nak lehetőséget a maguk ter­melte zöldségnek és gyü­mölcsnek a lakosság részére történő közvetlen értékesí­tésére. Ennek érdekében a Belke­reskedelmi Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalával egyetértésben fel­hívta valamennyi megyei (fővárosi) tanács vb keres­kedelmi szakigazgatási szer­vét, hogy a már kijelölt piaci árusítóhelyeken kívül is haladéktalanul gondos­kodjon nagyszámú értéke­sítési hely kijelöléséről (kü­lönösen idegenforgalmi terü­leteken. a forgalmi csomó­pontokon, a strandok, vas­út- és hajóállomások köze­lében stb). ahol a kisterme­lők — a saját termelésű zöldséget és gyümölcsöt kis­kereskedői jogosítvány nél­A Mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezet fém öltözőszekrényeket, különfé­le irattároló szekrényeket, fémjátékokat és tálcákat gyárt, főként a hazai igé­nyek kielégítésére. A meg­rendelések teljesítése az I. félévben lezárult, aminek ke­retében öltözőszekrényekből 3600-at, biztonsági iratszek­rényekből 2100-at, irodagép­technikai tárolószekrények­ből 800-at, kartontároló kis­kocsikból 100-at szállítottak el a vevőknek. Egész évben készítik és folyamatosan szállítják a megrendelőknek a 17 ezer tábori széket. Száz év után először —' tu­taj úszik a Feiső-Tiszán. Ti- szabecstől Tokajig halad majd az „expedíció", melyet néhány vállalkozó kedvű fia­tal kezdeményezett. A Nép­művelési Intézet tokaji alko­tóházának fafaragói régi, má- ramarosi tutajok mintájára tervezték és készítették el fe­nyőfából a 7 X 3,6 méteres, elől-hátul kormányevezővel, valamint stabilizáló oldal­evezővel felszerelt vízi jár­művet, melyen kilenc nap alatt, július 24-től augusztus 1-ig kívánják megtenni a mintegy 210 kilométeres tá­vot. Az út során fényképen, fil­men, írásban örökítik meg ennek a jórészt háborítatlan szépségű tájnak természeti állapotát. Néprajzi gyűjtő­munkát is végeznek a Ti­Házhullajtó Szerencsére nem talál­koztunk vele. Ütirányát csak elhullajtott és szétta­posott téglák jelezték. Bé­késcsaba felé haladt, és feltehetően teherautó volt. Elgondolni is rossz, mi történik, ha rakományá­nak egy része célt talál — egy másik autóban. Sze­rencsére ennek nem lát­tuk nyomát. Rájöttünk azonban, hogyan lehet egy egész házat elhullajtani. A képlet egyszerű: végy egy felelőtlen rakodót, egy átlagosnál tempera- mentumosabb gépkocsive­zetőt, hozzá egy nagy tá­volságra szóló menetleve­let. A többi már egysze­rű: elpereg a tégla, meg­születik a házhullajtó. — m. szabó — kül — a lakosságnak, és egyéb felhasználóknak köz­vetlenül eladhatják. Ez az intézkedés nem érin­ti a MÉM-nek a mezőgazda- sági termékforgalmazás, va­lamint a SZÖVOSZ-nak a zöldség- és gyümplcskeres- kedelmi szervezet felügyele­ti ellátásában kifejtett tevé­kenységét. A Belkereskedelmi Minisz­térium megismételte azt a korábbi felhívást, mely sze­rint a zöldséget és gyümöl­csöt forgalmazó kiskereske­delmi hálózatnak, valamint a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek üzleteinek is változatlanul feladatuk a kistermelők által felkínált zöldség- és gyümölcs egy­szerűsített módon történő bolti felvásárlása. A Belkereskedelmi Minisz­térium rendelkezett arról, hogy az állami kereskedelmi felügyelőségek ezt a gyakor­latot folyamatosan figyelem­mel kísérjék. A Triállal kötött szerződés alapján ebben az évben 5— G millió forint értékű fém­játékot állítanak elő. Ebből félmillió forint értékű játék- nerselyt szállítanak, főként Albániának, az NSZK-nak, Izraelnek, Írországnak és Hollandiának. Fémtálcákból is mintegy 11 millió forint értékű kerül Franciaország­ba, az NSZK-ba és a har­madik világ országaiba. Je­lentősebb azonban az a tétel, amely a hazai választékot bővíti. Az év első felében mintegy 25 millió forint ér­tékű terméket 7 méretben, megközelítően 150 féle vál­tozatban készítettek el. sza menti településeken, egyebek között felkeresik ha­zánk egyetlen működő, úszó vízimalmát Túristvándiban. A tutajon nyolcán utaznak. Az útról készült tanul­mányt a Népművelési Inté­zetnek adják át, mely mesz- szemenő támogatást nyújtott a vállalkozáshoz. Nem messze Végegyházá­tól, az orosházi úttól három és fél kilométernyire érdekes strand található. Medencéje mindössze 18 méter hosszú és széles, mélysége 90 centi­méter. Nagy értéke a bele folyó víz. A kezdetben 86 fo­kos termálkút adományát keveréssel 37—41 fokosra hűtik. Nem is a kellemes hő­A politikai képzési év ta­pasztalatairól tárgyalt július 15-én a KISZ békéscsabai városi bizottsága. Az elmúlt évben ifjúsági vitakörökre, Kilián- és aktivisták körére több mint ötezer fiatal járt. Mint a bizottság tagjai meg­állapították, a körök foglal­kozásain előszeretettel dol­gozták fel az aktuális politi­kai, gazdasági, társadalmi kérdéseket. A képzés ered­ményesen járult hozzá a fia­talok világnézetének formá­lásához. Ennek ellenére ma még a KISZ-vezetők a szükségesnél kevesebb figyelmet és gon­dot fordítanak a politikai képzéssel kapcsolatos tenni­valókra. Az elmúlt időszak­ban ott folytattak eredmé­nyesebb munkát, ahol a KISZ-vezetőket segítették és támogatták a pártszerveze­tek és gazdasági vezetők. Ta­Még le sem aratták az üzemek az idei kenyérgabo­nát, máris érdemes a jövő évi termésre gondolni. En­nek megalapozását szolgálja az ősszel elvetésre kerülő magvak egészségének vizs­gálata. A megyei növényvé­delmi és agrokémiai állomás dolgozói laboratóriumban mutatják ki az egyes téte­lekről, hogy fertőzöttek-e a veszélyes fuzáriumgombá- val. A vizsgálatok általában két hetet vesznek igénybe, az eredmények birtokában lehetnek biztosak a szak­emberek, hogy egészséges ve­időszak alatti fejlődéséről számol be — a Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai tük­rében — a most megjelent új ipari zsebkönyv. A Sta­tisztikai Kiadó Vállalat gon­dozásában megjelentetett összesítő nemcsak az ipari, közgazdasági szakemberek, hanem minden, a népgazda­ságunk eredményei iránt ér­deklődő számára hasznos in­formációkat tartalmazó, is­mereteket bővítő tájékoztató. Megtalálhatók benne az ipari szervezetek számát érintő változások, a termelés, fok, a víz összetétele az, ami igazán értékessé teszi. Jód és egyéb ásványi anyagok egész sora található benne, s reumásoknak, ízületi beteg­ségben szenvedőknek valósá­gos csodaforrás. A lakott területtől viszony­lag távol eső, és nem is na­gyon népszerűsített fürdő az ország minden részéből vonz­pasztalatok és példák sora azt bizonyítja, hogy az utób­bi években nőtt a fiatalok érdeklődése a politika iránt. A KISZ-szervezetek politi­kai képzésében fontos szere­pet betöltő propagandisták magas szintű felkészültsége segített abban, hogy fiatalok helyes választ kapjanak kér­déseikre. A foglalkozások ve­zetési módszere azonban még sok egyhangúságot, előadás­jelleget tartalmaz. Csak ke­vesen alkalmaznak valóban színes, újszerű módszereket. A forma tehát nem segíti kellően a tartalmat. A politikai képzésben évek óta kiemelkedően dolgoznak többek között a konzervgyár­ban, a Híradótechnikai Vál­lalatnál, a Magyar Nemzeti Banknál, a Sebes György Közgazdasági Szakközépisko­lában. tőmaggal alapozzák meg a termést. Évek tapasztalata, hogy sokan egyszerre szállít­ják be az állomásra a mag­mintát, ezért előfordul, hogy csak késve kapják meg a vizsgálat eredményét. Hogy ez elmaradjon, célszerű már most aratáskor, vagy közvet­lenül befejezés után mintát venni a vetésre szánt meny- nyiségből, és elemzésre kül­deni. Vonatkozik ez a fém­zárolt tételekre is, hiszen a hagyományos értékmérőkön kívül a fuzáriumfertőzött- séget nem vizsgálja a cso­magoló vállalat. az értékesítés, a foglalkozta­tottság adatai* a termelői és értékesítési árak változásai, az anyag- és az energiafel­használás, a műszaki fejlődés terén elért eredmények, va­lamint mindezek hatásaként a jövedelmezőség és a haté­konyság alakulása. A nemzetközi adatokat tar­talmazó fejezet, bár nem az 1980-as, hanem az egy évvel korábbi adatok szerint, lehe­tőséget nyújt a magyar ipar fontosabb eredményeinek nemzetközi összehasonlításá­ra is, elsősorban a KGST-or- szágokhoz viszonyítva. za a gyógyulnivágyókat. Székesfehérvártól. Győrig so­kan megfordultak már ben­ne, de a vendégkönyv be­jegyzései szerint rendszere­sen ellátogatnak ide NSZK- beli, svájci és más országok állampolgárai is. A kis fürdő népszerűségét kiváló hatásá­nak köszönheti. Fotó: Veress Erzsi Iratszekrények, tálcák és fémjátékok Mezőberényböl II jövő évi búzáért Megjelent az ipari zsebkönyv Iparunk ötödik ötéves terv­Nyerünk-e a gebin halálán? K ocsmából sokat találni Vecsésen és környékén, de ze­nés hely, ahol szót váltani, táncolni, netán összebújni is lehet a meghitt félhomályban, csak egy van. Nem­régiben abba is új „tulaj" költözött, a fiával együtt viszi a boltot. Reggel nyolctól este tízig mosolyognak a vendégekre, és kínosan ügyelnek arra, hogy a sör dermesztőén hideg, a kávé forró legyen. Az elgyötört, karikás szemű asszony nem kis kockázatot vállalt. A forgalomból harminchárom hónap alatt csaknem hárommillió forintot fizet a vendéglátó vál­lalat kasszájába. Mindezt egy olyan presszóból, ahol ha pusz­tán a tavalyi forgalmat hozza, az idő lejártakor 200 ezer fo­rintot fizet rá a vállalkozásra. Nagy a tét, nem csoda, hogy se éjjele, se nappala. Pénze nem volt, amikor belevágott az üzletbe, az ismeretlenbe, félig kész háza áll jelzálog alatt. Vendégcsalogató újdonságokon töri a fejét, és abban bízik, hogy ha megnyeri a környékbeliek bizalmát, a borravalóból megél. A vecsésihez hasonlóan egyre több vendéglátóhelyen és kisboltban tűnnek fel új emberek, hogy elődjüknél többet, jobbat adjaríák a vendégeknek, vásárlóknak. Szerződéses mű­ködési forma — így nevezik a gebineket fokozatosan fölvál­tó vállalkozást. Nyomában új, avagy nagyon is régi fogal­mak forognak közszájon. Olyanok, mint versenyszellem, li­cit, óvadék, csőd, harc a vevőért. Vajon mit rejt a név? Új­fajta gebint; netán a maszekvilág beköszöntét? Annyi már néhány hónap elteltévél is bizonyos, hogy egyiket sem. Még­is sokaknak bögyében van, a könnyű gazdagodás lehetőségét látják benne, és szapulják, anélkül, hogy tudnák, mi ellen ágálnak voltaképpen. Egy jó gebinről manapság úgy beszélnek, mint hajdanán a nyugdíjas állásról. A gebin hazai változata valójában fur­csa helyzetet teremtett, mert a gebines lényegében magán- gazdálkodást folytat, vállalata kockázatára. Elvileg a teljes bevételt be kell fizetnie a kasszába, ám nála nem kattog a pénztárgép, szabadkasszás elszámolásban dolgozik. A kísér­tésnek, ki ne tudná, sokan nem tudtak ellenállni. Az idén évkezdet óta a gebineket sorra felváltják a szer­ződéses formában működő boltok. Itt — ellentétben a kétes hírű előddel — a vállalkozók saját kockázatukra dolgoznak a 3—5 évre birtokba vett boltban. Nyilvános versenytárgya­láson dől el, hogy ki lesz az üzletvezető. Azé a bolt, aki a legmagasabb átalánydíjat —, vagyis a legnagyobb hasznot — ígéri érte. A kisvendéglő vagy éppen a fűszerbolt marad az állam tulajdonában, ám a vállalat nem hatóságként lép fel az új főnökkel szemben, hanem partnerként, a szó jó ér­telmében. Megszűnik a jelentésáradat, az ellenőrzések töm­kelegé. Ráadásul az átállás nem a tetszéstől függ, mert az „ukáz" szerint a gebineket legkésőbb 1982. december 31-ig át kell alakítani szerződésessé. Ami nekünk, fogyasztóknak az egészben, legalábbis re­ményt keltő, a kockázatot végre azok vállalják, akik kiszol­gálnak bennünket. Számukra a vissza nem térő alkalmat jelentheti, hogy minimális indulótőkével, szaktudásukban, öt­leteikben bízva belevághatnak a vállalkozásba, hiszen a pénzt a forgalomból kell előteremteniük. Azt pedig, hogy ne kell­jen kapitalizálódástól tartanunk, szigorú szabályok garantál­ják. Mindenekelőtt az, hogy a tulajdonforma nem változik, és a szerződéses főnök csak korlátozott számú alkalmazottat vehet fel. Fontos feltétel, hogy az eredeti működési kört ti­los megváltoztatni. Magyarán: pékségből senki sem csinálhat vegyeskereskédést csak azért, mert az számára jövedelme­zőbb. Biztató jelek már vannak. Üde kisvendéglő a belváros­ban, ahol májat, pacalt mindig kapni. Az első keleti étte­rem Budán. Aztán az a kisbolt Óbudán, amely hamar híres lett a Pest környéki tsz-ből szállított kenyeréről. Arról azon­ban még korai lenne beszélni, hogy a szerződéses forma na­gyot lendített ellátásunk színvonalán. Már csak azért is, mert csodákat ettől sem várhatunk. Vannak viszont intő je­lenségek, melyek megkérdőjelezhetik a „szerződéses” sike­rét. Az új forma a vállalkozási kedv, az ésszerű kockázat- vállalás föllendülését ígéri. Ennek azonban két nagy ellen­sége van: az ellentétes érdek és a megcsontosodott szoká­sok. Előbbi esetében nem csak a biztonságukat féltő gebi- nesekről beszélhetünk, akik közül sokan azon fáradoznak, hogy üzletüket minél később hirdessék meg. Sajnos ide so­rolható néhány vendéglátó vállalat is. Akadt olyan presszó, ahová a szerződéskötés másnapján a vállalat már nem szál­lított bort, a saját maga gyártott édesség-alapanyagok árát pedig úgy megemelte, hogy az új „tulajnak” kész ráfizetés, ha cukrászkodik. A meglehetősen szemellenzős vállalatveze­tés még csak nem is valóságos érdekei szerint cselekedett, hiszen a szerződéses havonta befizetett pénze 'is a vállalat nyereségét növeli. Az már inkább a megcsontosodott szo­kásnak tudható be, hogy néhány KÖZÉRT-vállalat igyeke­zett a lehető legrosszabb kisboltjaitól szabadulni, és az űj formában csupán ennek lehetőségét látta meg. A szokások hatalmából némely tanács sem képes szabadulni, mert sok­helyütt az ésszerűbb nyitva tartásra vonatkozó kérelmet elutasítják. Az igazi kérdés, hogy a szerződéses forma élesztője le- hefe a versenyszellemnek? Látszólag igen, hiszen ebben a rendszerben — elvileg — csak az él meg, aki valami újat, jobbat hoz az eddiginél. Van azonban a versengésnek egy olyan akadálya, ami független a működés módjától^ amin a legtökéletesebb szabályozás sem segíthet. Vajon ott, ahol a boltok, üzletek jókora távolságra vannak egymástól, ahol égen-földön sehol a konkurrencia, ki kényszeríti rá a ven­déglőst vagy a kereskedőt a színvonal állandó javítására? Márpedig tény, hogy — bizonyos körzetektől eltekintve — hazánkban meglehetősen ritka az üzlethálózat. A másik kritikus pont a szerződéses boltok' áruellátása. A nagykereskedelmi vállalatok számára jelentéktelenek a kis­kocsmák, kisboltok. Nyűg a nyakukon. Arról nem is szólva, hogy ha valaki eladható árut akar, netán olyan, amit más nem tart rajta kívül a környéken — nyílt titok —, minden­kit kennie kell. Vajon javul-e a vállalatok szoros gazdálkodásában mara­dó egységek munkája? A vendéglátósoknál például a sok mammutvállalat várhatóan ésszerű méretűvé apad. Ha két év múlva elkezdődik a kisvállalatok összevonása, aligha ért célt a mostani intézkedés. A zt is a jövő dönti el, hogy a szakmai kiválasztás for­málissá válásával — hiszen a közjegyző előtt papí­rokkal kell igazolni a hozzáértést, gyakorlatot —, nem romlik-e majd a színvonal? Homályos az is, hogy a vállalatok csökkentik-e majd alkalmazottaik számát? Most még nehéz lenne válaszolni mindezekre a kérdésekre. A ve- csési presszó vezetője mindenesetre néhány száz társával egyetemben belevágott. Szabadnap nélkül, napi tizenkét órá­kat dolgozik. Már zenegépet is szerzett. Bízom a sikerében. A magunk érdekében is. Gazsó L Ferenc Fürdő a végegyházi végeken Tuiajexpedíció a Tiszán

Next

/
Oldalképek
Tartalom