Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-14 / 163. szám
o 1981. július 14., kedd OTT-TOfíTd Július 16-án, este 8 órától a televízió 2. műsorában sugározzák a Szegedi Körzeti Stúdió „Régészet a Dél-Alföldön” című műsorát. Az érdeklődők a tájegység sok ezer éves régészeti emlékeinek feltárására irányuló tudományos munkáról kapnak képet. Képünkön (balról jobbra) a műsor vezetője, Olajos Csongor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum osztály- vezetője, Goldman György, a bajai Türr István Múzeum, valamint a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai, dr. Kőhegyi Mihály, illetve dr. Trogmayer Ottó Fotó: Joó Imre TIT-munka a számadatok tükrében Júliusi folyóiratszemle A TIT Békés megyei Szervezete elmúlt évi célkitűzéseit munkatervben fogalmazz ta meg. Az egyéves eredményeket a közelmúltban ártér kelték, s a számadatok alapján megállapították*, hogy az országos eredményekhez képest a teljes óraszámban harmadik, az ezer lakosra jutó rendezvények számát illetően pedig második helyen áll a megye. A rendezvényeken 1980-ban 350 és fél ezren, csaknem tízezerrel többen vettek részt, mint az előző évben. Az előadások a 72 százalékát, az át- és továbbképző tanfolyamok 14 százalékát, az idegen nyelvi tanfolyamok ugyancsak 14 százalékát tették ki az összes rendezvényeknek. A nem tanfolyam jellegű rendezvények felét az előadások alkották. Ebben az évben is dinamikusan fejlődött a tanfolyami ismeret- terjesztés; több mint 11 ezer órát fordítottak* erre. A •'tanfolyamok hallgatóinak száma egy év alatt csaknem megkétszereződött. Valamennyi szakosztály körültekintően gondozta saját területét, s ez befolyásolta az egyes tudományágak iránti érdeklődést. A társadalomtudományok és a politikai ismeretek témakörei az országosénál jelentősebb arányban szerepeltek* megyénk ismeretterjesztésében. Az irodalmi és művészeti, valamint a nevelési és pszichológiai témák csökkentek az előző évhez viszonyítva. Nőtt viszont az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a természettudományi, a műszaki és mezőgazdasági ismeretterjesztő rendezvények száma. Az egészségügy iránti érdeklődés változatlan volt, a matematika és az országjárás viszont veszített népszerűségéből. Átfogó megyei eredményt a tanulók idegen nyelvi oktatásában sikerült elérni. A mezőgazdasági és a műszaki ismeretterjesztés iránt azért tud megyei szervezetünk az országosnál kisebb eredményeket felmutatni, mert még csupán néhány üzemben (elsősorban az Orosházi Üveggyárban) tudták megoldani a TIT részvét telét a továbbképzésekben. E téren továbbfejlődést nem lehet elérni az üzemek támogatása nélkül! Az egyik legrégibb ismeretterjesztési forma az előadás. Tudományági előadás- sorozatok. akadémiák alkotják megyénkben ma is az ismeretterjesztő rendezvények* gerincét. Üdvözölhető, hogy csökkent a vegyes sorozatok és az egyedi előadások száma az utóbbi években. A szabadegyetemek évről évre új tagozatokkal gyarapodnak. Békéscsabán a Haán Lajos szabadegyetem építészeti, népművészeti, földrajzi. közművelődési, munkaerőgazdálkodási, közlekedési, Gyulán a Bródy Imre szabadegyetem mező- gazdasági, közművelődési, földrajzi, egészségügyi, Szarvason a Vajda Péter szabadegyetem egészségügyi és munkalélektani tagozata, Békésen önálló közművelődési tagozat zárult 1980-ban. A 13 szabadegyetemi tagozaton 132 előadást hallgatott meg mintegy hatezer résztvevő. A munkások át- és továbbképző tanfolyamai egyre fontosabb szerepet játszanak a tanfolyami ismeret- terjesztésben. Tűzvédelmi, kémiai, daruvezetői, darukötözői, munkavédelmi, felvonókarbantartó, autószerelő, műszaki rajzoló, titkárnői, növényvédelmi, gép- és gyorsírási, ■ munkajogi "ismereteket szerezhetnek ezeken a dolgozók. Az úgynevezett „közhasznú” tanfolyamok terén viszont le vagyunk maradva: mindössze öt szabásvarrás. barkácsolás tanfolyamot szerveztek az elmúlt évben. Az iparban és a mezőgazdaságban lebonyolított ren- dezvényórák* száma az össz- mennyiség több mint a felét teszik ki. Valamivel emelkedett a kereskedelem igénye, ugyanakkor a harmadára csökkent a közlekedésben és a hírközlésben "végzett ismeretterjesztő tevékenység. A rendezvények jó részét közvetlenül a munkahelyeken bonyolítják le. Míg a munkahelyekre több mint hétezer, a műVfelődési házakra ennél kevesebb, hat és félezer óraszám jut. Az ismeretterjesztés legjobb fórumai változatlanul az oktatási intézmények, melyekben az elmúlt évben csaknem 13 ezer órát fordítottak ismeretterjesztésre. A könyvtárakat és munkásszállásokat kevésbé használják fel e célra. Az ismeretterjesztő rendezvények 55 százalékát a városokban bonyolították le. Megyénk minden helységében tartottak előadásokat, csupán hat olyan község van, ahol igen kevés volt a rendezvények száma. Elsősorban a fizikai dolgozók vettek részt ezeken, a szükségesnél kisebb arányban érdeklődtek az értelmiségiek és az alkalmazottak. * * * Békés megyében tehát nem feladata a TIT-szervezetnek a mennyiség növelése, hiszen e téren jelentősen meghaladjuk az országos átlagot. Feladatul tűzték azonban a munka arányosabb területi elosztását. Az alacsonyabb eredményt hozó területen csekélyebb ugyanis az ismeretterjesztésbe bevont dolgozók száma, kevesebb a műveltséget, az ismereteket gyarapító alkalom. A megyei társulat feladata pedig az, hogy megyénkben minden embernek egyformán, színvonalasan biztosítsa az önművelés lehetőségét. G. K. Kortárs Kabdebó Lóránt „A háborúnak vége” című rádiós sorozatának egy-egy darabját már régen közli a folyóirat, most ä Keresztúri Dezsővel történt beszélgetést. Irodalmi pályafutása még egészen fiatalon, a háború alatt kezdődött a híres, német nyelvű budapesti lapnál, a Pester Lloydnál, ahol hamarosan' a kulturális rovat vezetője lett. A közéleti pedig a felszabadulás után, a koalíciós időkben a Parasztpártban, amely mindjárt a vallás és közoktatási tárcát bízta rá. Miniszterként Szabó Lőrinc, Németh László és mások útját egyengeti az - új történelmi körülmények között. Olyan munkatársak segítik a kulturális feladatok megoldásában, mint Kassák Lajos és Pátzay Pál többek közt. Hosszabb tanulmányozás után kidolgozta az általános iskola megteremtésének tervét, s Németh László modern oktatási elképzeléseinek hódmezővásárhelyi kísérlete is az ő nevéhez fűződik. Molnár Géza a barát és jó ismerős jogán tűnődik el írók, költők haláláról. Sorban, először Sarkadi Imréről, aki az ötvenes évek elején sikeres, majd az ellen- forradalom után alig talál magára. Az ivás hatalmasodik el rajta, s szinte alkotásra képtelennek látszik. Halálát — állítólag a véletlen is közrejátszott a hatodikról a semmibe lépéshez — hitelesen ma sem tudni. Darvas József esetében „a halál kétszer csengetett”, de mégsem hagyta abba, vagy csökkentette lázas közéleti és irodalompolitikai tevékenységét. Ürbán Ernő kétszer A művészet ünnepére készülnek Szarvas város lakói. Elkészült ugyanis az Erzsébet ligetben levő Ruzicskay- alkotóház újabb műterme, amelyben állandó jellegű gyűjteményes kiállítás nyílik 1981. augusztus 6-án. Ekkor kerül sor az új műterem avatására. A város szülötte, Ruzics- kay György Munkácsy-díjas érdemes művész munkássága iránt eddig is nagy volt az érdeklődés. Kora tavasztól késő őszig hazánk minden tájáról és külföldről kisebb- nagyobb csoportok érkeznek az alkotóházba, hogy megismerkedjenek a mester művészeti alkotásaival. Az új műterem avatása lehetővé teszi, hogy több száz olyan festményt, rajzot, tanulmányt láthassanak az érdeklődők, amelyek' eddig helyszűke. miatt raktáron „hevertek”. A kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be a világot bejárt festőművész alkotásait, amelyek hűen tükrözik a küzdelmeket, a sikeküzdötte fel magát a pályán, s még csak nem is gondolta, hogy beteg, amikor egy átdolgozott magányos nap után lefekvés közben hirtelen meghalt. Simon István még ötvenéves sem volt, amint a májrák végzett vele. Talán azt is, mint a többit, meg lehetett volna előzni, Ha... Mindőjükről szólva ezt, vagyis a körülményeket olvashatjuk. Üj írás Több vers, elbeszélés, két rövid színpadi játék, kritikák és tanulmányok. Ez utóbbi műfajból való a folyóirat legérdekesebb olvasmánya, a Keszi Imre hagyatékából származó — Eötvös Károlyról szóló — „Richard Wagner egy magyar ellenfele” című írás. Nemcsak azért, mert az olvasók előtt még kevéssé is alig ismert területről, a zeneszerzésről szól, s arról a magyar zenéről, mely alatt még Liszt is a cigányok zenéjét értette. Erkel ugyan megpróbálta a műzenében a magyar hangot, s alkotása máig elismert mindenütt, de az igazit csak Bartók lelte meg, a népzenét kutatva. Az ő útjának egyenge- tőjét, vagy inkább elváróját látja Keszi Eötvösben, aki, mint sokan mások, a kultúrában is — s ezen belül a zenében — erőteljesen visz- szautasított mindent, ami német. így a legdivatosabb és legnagyobb hatású művészt: Wagnert. A tiszaeszlári per világhírű védője a nemzeti önállóság nevében vette föl a harcot. Sokak közül ő volt az, aki hirdette, hogy kell igazi, csak a magyar népre jellemző zenének lenni. reket, a nemzetközi hírnévnek örvendő eredményeket. Ruzicskay György ugyanis három városban él: Párizsban, Budapesten és Szarvason. Bárhol jár a nagyvilágban, szíve mindig visszahúzza Szarvasra, ahonnan elindult művészi pályájára. Munkássága kifejezi Békés megye, Szarvas, az ország és a világ sok helységének életét, küzdelmét, az egyetemes emberi szándékok hű tükrét képviseli. A szarvasi Városi Tanács jóvoltából múzeummá fejlődik az alkotóház. Hozzáértő teremőrök vigyázzák az értékes művészeti alkotásokat, és akkor is megtekinthetik az érdeklődők, amikor a művész és felesége éppen Párizsban vagy Budapesten él. Az alkotóház gyűjteményes kiállításáról katalógus készül, így a művészetpártolók megismerhetik Békés megye szülöttének életútját, művészeti alkotásainak egész sorát. a. KÉPERNYŐ Bérekről, jövedelmekről — sokszemközt A pénz szemérmesen eltitkolva, vagy bevallottan életünk legfőbb anyagi meghatározója. Manapság nemcsak egymásközt, de különböző fórumokon is egyre több szó esik a pénzről, mint a társadalmi megbecsülés egyik eszközéről. Ilyen őszinte, átfogó képet azonban mégnem adott a televízió jövedelemrendszerünk bonyolult szövevényéről, mint az elmúlt pénteken a „Bérekről, jövedelmekről — sokszemközt” című műsorban. Beszélgetés Falusné Szikra Katalinnal:' ezt az alcímet viselte Kardos István összeállítása, amely nem az interjú, hanem inkább a riport műfajához állt közelebb. Különböző beosztású és véleményű emberek nyilatkoztak, s a gyakran ellentmondó gondolatokból a közgazdász-akadémikus szűrte le az egész társadalomra érvényes tanulságokat. Igaz, az alig egyórás műsorban nem lehetett még vázlatosan sem ismertetni mindazt, ami ezzel kapcsolatosan foglalkoztatja a közvéleményt, de néhány nagyon fontos kérdésről szó esett. Például arról, hogy az utóbbi években mintegy ötször annyit nőtt a vezetők, mint X dolgozók létszáma. Ebből nagyon egyszerűen következik a közgazdasági következtetés: fenyeget az elbürokratizálódás! Aztán egy dolgozó azt is megemlítette, hogy ő bizony nem értékelné egyformán a vezetők teljesítményét. Mert nagyon gyakran még a beosztás, és nem a munka minősége határozza meg a boríték tartalmát. Volt. aki túl nagy különbséget talált a fizikai dolgozók és a vezetők fizetése között, s szó esett arról is, miért nem alakult ki sok helyen a munka szerinti elosztás ösztönző hatása. Manapság egyre gyakrabban olvashatunk arról, hogy a tényleges termelőmunkában kulcsszerepet játszó műszaki értelmiség nincs kellőképpen megbecsülve anyagilag. Pedig megfelelő ösztönzésüktől — kis túlzással — egy egész ország jóléte függ! Ezzel szemben az egyetemről kikerülő mérnökök megközelítően 15 év múlva kapnak annyi fizetést, mint egy szakmunkás. Csoda hát, ha — főként a gépészmérnöki karra — nincs elegendő jelentkező? Következésképp bekerülnek a gyengébb képességűek, és .. . gondoljuk tovább. Az író-szerkesztő. Kardos István merészen nyúlt egy nagyon bonyolult, de rendkívül aktuális témához. Már ez önmagában elegendő volna a dicséretre, de ráadásul még ötletesen, érdekesen, közérthetően tudta kitölteni az egy órát. Amely talán folytatást is érdemelne ... — gubucz —* V. M. Újabb műteremmel gyarapodott a Ruzicskay-alkotóház Szarvason MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Az iraki Állami Népi Együttes műsorából. 8.35: Mexikó — a csodák országa. 9.05: Nóták. 9.44: Kicsi vagyok én. 10.05: MR 10—14. 10.35: A mindenség várományosai. 10.59: Apámról. . . 11.41: Abel a rengetegben. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. 14.21: Népdalfelvételek. 14.39: Élő világirodalom. 15.10: Leveleskönyv: Csokonai Vitéz Mihály. 16.05: Zengjen a muzsika. 17.07: Énekek éneke. 17.27: Operettdalok. 17.45: A Szabó család. 19.15: Svéd Sándor .emlékezetes szerepei. 19.46: A környező világ. 20.16: Nóták. 20.50: A világ „másik” fele. 21.20: Mozart-művek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Toronyzene. 22.50: Helyettesek. 23.00: Peter Grimes. 23.30: Szelényi István: Concerto da camera. 0.10: Hajdú Sándor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet operettekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Carmagnole. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Verbunkosok, népdalok. 19.23: Véleményem szerint. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Rengeteg pénz. 20.59: Fenntartott hely — az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 23.15: Nótacsokor. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 11.05: A Beatles együttes összes felvételei. 11.34: Mignon. 12.18: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. 13.07: Vonószenekari muzsika. 14.00: A századelő irodalmának hetei. 14.19: Wilhelm Kempff és Artur Rubinstein zongorázik. 15.25: Verdi: A trubadúr.__ 17.36: Francia muzsika. 19.05: A Bartók vonósnégyes hangversenye. 20.29: Montezuma. 21.20: Dzsesszfelvételekből. 22.00: A bécsi Concentus Musi- cus kamarazenekar Bach- felvételeiből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Edwin Hawkiijs kórusa énekel. 17.15: Üttörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: Üttörödalok a nyárról. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Híres szórakoztató zeneka- * rok. Helmuth Zacharias együttese játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Ottawán együttes slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló,* lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Testünk, (ism.) 16.30: Ketten. 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: A Szovjet Televízió külpolitikai műsora. 18.00: Pannon, krónika, (f.-f.) 18.30: Ikarusszal Ikarosz földjén. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Aranyásók Alaszkában. 21.05: Stúdió ’81. 22.05: Kockázat. 22.35: Tv-híradó. II. MŰSOR 20.01: Orosz nyelvű hírek, (f.-f.) 20.05: Gálaest Moszkvából, (ism.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Angol nyelvű hírek, (f.-f.) 21.30: Portugál királylány, (ism.. f.-f.). 22.20: Német nyelvű hírek, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Szünidei matiné. 17.10: Fiatalok klubja. 17.55: Fórum. 18.20: Francia zene. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Az egészséges életmód. 20.05: Riportfilm. 20.25: Phaedre. Racine drámájá- - nak francia tv-változata. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Napszárnyúak. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Együtt — belpolitikai műsor. 21.05: Városiak. II. MŰSOR 19.00: Nagy kiállítások. 19.27: Ma este. 20.00: Cleo szórakoztatja önöket. 20.55: Dokumentumműsor. 21.35: Válogatás az iskolatelevízió műsorából. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Mentolos ital, 6 és 8 órakor: Óvakodj a törpétől! Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: A hél különleges megbízott. Gyulai Erkel: Civil a pályán. Gyulai Petőfi : A négy testőr. Orosházi Partizán: Ilyenek voltunk Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor A zsoldoskatona, 22 órakor: Banditasirató.
