Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
o 1981. július 12., vasárnap Ha megnövök, én is olyan nagy leszek, mint apuka?! Autó — motor Úirafutózott abroncsok A gumiabroncsnak csak a legkülső futófelülete áll tisztán gumiból, alatta — több rétegből álló — párnaöv található, amelyet a légnyomás belülről kifeszít; ez biztosítja a pneumatik alakját, és annak tulajdonságait. A normál, hagyományos diagonál'abroncsnál a párnaöv egyes szövetrétegeinek szálai rombuszokból álló hálózatot alkotnak, a kordszálak a futófelület középvonalának irányával 30—60 fokos szöget zárnak be a profilfelület egyes- pontjaiban, a „szálak lefutása átlós, diagonális. A radiálabroncsoknál a szövet- vázszálak az egyik abroncsoldaltól közvetlenül, radiálisán (sugárirányban) a másik oldalra tartanak. Efelett a radiális szálszerkezetű szövetréteg felett egy textilvagy acélanyagból készült hordozó párnaövréteg található; ez merevíti az abroncsot a futófelület alatt, és biztosítja annak az érintkezési felületen a merevségét, azt, hogy az abroncs csak kismértékben deformálódjék, így lehetővé válik, hogy a futófelület profiljának hornyai nagy igénybevétel hatására sem nyomódnak ösz- sze; az abroncs mind száraz, mind nedves útfelületen nagyobb erőt képes átvinni, kevésbé hajlamos a vizes felületen való megcsúszásra. Az autógumi eredetileg 8—9 mm-es profilmélységéből hosszabb-rövidebb használat után 1 mm marad. Ez jelenti azt a határt, amikor a gumi további használata már nem biztonságos (egyébként nem is engedélyezett). Pontosabban: csak a futófelület válik alkalmatlanná, mert a köpeny maga többnyire kifogástalan marad. Az eddigi hazai gyakorlat szerint a gumiabroncsnak éppen ez, az értékesebbik része vált eldobandó hulladékká, mivel eddig a járműabroncsoknak csak mintegy 10 százalékát úiították fel az országban (ez az arány Nyugat-Európában 40—45 százalék), többnyire a teherautók és a traktorok nagyobb átmérőjű kerekeit. Ugyanakkor minden autótulajdonos tapasztalhatta, hogy mennyire egyenetlen a hazai autógumi-ellátás, több típushoz csak elvétve lehet köpenyeket kapni. Szerencsére rájöttek arra, hogy gyorsan megtérülő beruházásnak számít az autóabroncsok futózására való berendezkedés, így íö- videsen több helyen is foglalkoznak a gumiabroncsok újrafutózásával. Lassanként kialakul a használt gumiköpenyek átvételének és az újrafutózottak eladásának a rendje is. A tervek szerint a MÉH Vállalat lesz a fő begyűjtő, s a kijelölt telepeken nem csupán a még újrafutózható abroncsokat vásárolják majd meg, hanem az ebből a szempontból már használhatatlan köpenyeket is (természetesen alacsonyabb áron). Budapesten pedig külön üzlet nyílik a felújított, újrafutózott autóköpenyek forgalmazására. A futózott köpeny biztonsági okokból a kormányzott kerekekre nem szerelhető fel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a futózott gumi okvetlenül gyengébb minőségű, mint az új. Annyi bizonyos, hogy 4—5 évnél idősebb, erősen lefutott köpeny futózása már nem megengedhető. Persze, egyébként is vannak feltételei a futóz- hatóságnak. így például az, hogy a gumi alapépítménye nem lehet sérült, javított, a perem nem deformálódhatott és így tovább. Tájékoztatásul eddig csak annyit közöltek az illetékesek, hogy ha valaki maga viszi majd el köpenyeit egy- egy üzemhez, az új árának 50—55 százalékába kerül a gumiabroncs újrafutózása. Üzletben ennél valamivel többet kell majd fizetni a felújított futófelületű gumikért. B. I. Röviden Áramtermelő „kacsa” A világtengerek szüntelen hullámzása hatalmas energiaforrást jelent. A tenger hullámzási energiájának kiaknázására Salter angol mérnök különleges berendezést szerkesztett, mely tekintettel a sajátságos működésmódjára, a „duck” (kacsa) nevet kapta. Ez a berendezés, a 'hullámok közé helyezve hintázó mozgást végez, a vízben úszó kacsa mozgására emlékeztet. Átmérője kb. 10 méter. A készülék dinamóként szolgál, villamos energiát termel. HIDEG MŰTÉT Nyugatnémet statisztikai adatok szerint a csecsemők kb. egy százaléka szívfejlődési rendellenességekkel jön a világra. Orvosi beavatkozás, műtét nélkül ezeknek az újszülötteknek a fele meghal. Ennek megelőzésére olyan operációs módszert dolgoztak ki a müncheni kutatók, amellyel nagy biztonsággal végrehajtható a sebészeti beavatkozás, nyugodtan végezheti munkáját az orvos. A csecsemő vagy kisgyermek testét először hűtőtakarókkal és jégtömlők segítségével 30 Celsius-fok körüli hőmérsékletre hűtik le, majd a kisgyermeket rákapcsolják a szív-tűdőgépre, miközben 20—22 fokig tovább hűtik a testet, hogy csökkentsék annak oxigénszükségletét. A szív-tüdőmotor leállítása után végrehajtják az elernyedt és vér- telen szíven az operációt, majd fordított sorrendben elvégzik az említett műveleteket, vagyis megindítják a vérkeringést, és visszaállítják a normális testhőmérsékletet. Lehűtött állapotban kb. egy óra tartamára szakítható meg a szívműködés, a vérkeringés, mégpedig az agy és a szervek legkisebb károsodása nélkül. A müncheni orvosok 20 hónap leforgása alatt 140 sikeres műtétet végeztek a csecsemőkön e módszer segítségével. Strandszezonban Az elmúlt hetek kánikulai időjárása vízközeibe csalogatta az embereket. A hétköznapokon is jelentős forgalom volt a strandokon. Képeink is ekkor készültek a gyulai fürdőzőkről. O A példás gyorsasággal és esztétikummal kivitelezett tető a melegvizes medencék egy részét • kellemesen árnyékolja A gyerekek körében változatlanul csúszda a legnagyobb vonzerő A strand vonzó sajátossága a parkszerű környezet Fotó: Martin Gábor Pesti Kereskedői Pitvar 150 évvel ezelőtt nyílt meg a pesti tőzsde A tőkés gazdasági rend egyik jellegzetes intézménye a tőzsde, a külön szabályokkal rendelkező, meghatározott helyen működő piac. Az első ilyen intézmény Royal Exchange néven Londonban nyílt meg 1566-ban. Van áru- és értéktőzsde. Az árutőzsdén különféle, egyenletes minőségű árut adnak-vesznek, nagy tételekben. Az áru maga nem kerül a tőzsdére, helyette megelégednek az árumintával, vagy annak megállapításával, hogy megfelel az előírt szabványoknak. Az értéktőzsdén részvényekkel, államadóssági kötvényekkel, devizákkal, nemesfémekkel üzletelnek. A feudális viszonyok közt élő Magyarország' hosszú ideig nem igényelt tőzsdét. De a XIX. század elején a felélénkülő gazdasági élet már megkövetelt egy központot, ahol a termelők és a kereskedők találkozhatnak. A Pesti Polgári Kereskedők Társasága sokat fáradozott egy ilyen központ létrehozásán, a szükséges anyagiak azonban sokáig hiányoztak. Hosszas huzavona után részvénytársaságot alapítottak, s ez az egykori Kirakodó (ma Roosevelt) téren Hild József terve szerint megépítette a későbbi Lloyd-palotának nevezett épületet, Hild legszebb alkotását. Főhomlokzata hatalmas pilléreken nyugvó ri- zalit; a földszintes, árkádos átjárón álltak az első emelet oszlopai. (A palota 1945- ben, a főváros ostroma idején súlyosan megsérült, s ezért lebontották.) Belépés egy ezüst forintért Ebben az épületben nyílt meg 150 évvel ezelőtt, 1831. március 1-én az első magyar árutőzsde, melyet Pesti Kereskedői Pitvarnak neveztek el. Célja — az alapszabályok szerint —, hogy „oly hely legyen megnyitva, melyben mind a hazai termesztők, mind a vevők, s kereskedők összejővén a kereskedelmi tárgyakról, a termékek, kézmívek s készítmények adásáról, vevéséről egy. mással értekezhessenek, s alkut köthessenek”. A pitvar hétköznapokon 11-től 13 óráig állt nyitva. Vezetésére a pesti kereskedők közül ötszemélyes bizottságot alakítottak, egy- egy tag felváltva mindennap jelen volt a nyitva tartás ideje alatt. Érdekes rendelkezés, hogy az öt tag közül kettőnek izraelitának kellett lennie. A pitvarba nemcsak kereskedők léphettek be, hanem minden „becsületes” ember, ha egy ezüst forintért egy évig érvényes bilétát váltott. Idegenek fel voltak mentve a tagsági jegy váltásának kötelezettsége alól, őket a bilétával rendelkező egyének vezethették be, s első alkalommal nevüket, „karakterüket” és lakásukat beírták egy könyvbe. Akik az év nagy részét Pesten töltötték, azokat nem tekintették idegeneknek. Evés, ivás tilos volt, e célra a palotában egy kávéházat nyitottak. A kereskedői pitvarban a sajátos magyar viszonyoknak megfelelően főleg gabona s gyapjúkereskedelem folyt. Szerepét jól betöltötte; 1852-ig működött, amíg a Bach-kormány Bécs érdekeit félve be nem tiltotta működését. A vevők és eladók ezután csak a nyílt utcán vagy kávéházakban találkozhattak. Ez megnehezítette az üzletkötéseket, és lehetetlenné tett minden ellenőrzést. De a helytartótanács engedélyével a kereskedelem fellendítése érdekében már a következő évben, 1853-ban egy új egyesület alakult meg, a Pesti Lloyd Társaság. Abból a célból, hogy „a mindennemű szemes élet, úgymint gabona, repce, magvak stb. üzleti forgalmában jobb és rend- szerintibb alakzat hozassék be” — a megszűnt Pitvar helyett a Lloyd-palotában egy gabonacsarnokot állított fel. A társulat tagjai, valamint egy évre szóló ötforintos jegy váltása ellenében a gabonakereskedők szabadon" látogathatták, hetivásárok alkalmából pedig egy rendes tag ajánlására minden termelő, kereskedő, molnár, pék és hajómester is felkereshette. Nagy üzletek - nagy bukások 1860-ban egy császári pátens elrendelte, hogy minden nagyobb forgalmú helyen állítsanak fel értéktőzsdét. A pesti kereskedelmi és iparkamara javasolta, hogy ennek üzletkörébe az értékpapírokat is vonják be, azaz áru- és értéktőzsdét létesítsenek. Kidolgoztak egy alapszabály-tervezetet, ennek jóváhagyása azonban három évig késett. Ezért csak 1864. január 18-án nyitották meg az új pesti tőzsdét. 1873-ig a Lloyd-palotában működött, akkor átköltözött a Mária Valéria (ma Apáczai Csere János) utcába. 1904-ben a mai Szabadság téren Alpár Ignác terve szerint új, monumentális tőzsdepalota épült, s ez lett sogáig a magyar üzleti élet központja. A tőzsdén csak nagy tételekkel kereskedtek. Gabonából, repcéből, gyapjúból a legkisebb tétel régebben 30 zsákból állt, a zsákok mindegyikében 3 bécsi lat volt. A méterrendszer bevezetése után 100 kg-os alaptételre tértek át, tűzifánál 4 köbméterre. Több hónapra szóló megállapodás esetén ennél sokkal nagyobb mennyiségekre kötöttek üzletet, például a malmoktól átvett lisztnél azt is megkövetelték, hogy naponta legalább 200 mázsát szállítsanak. Rz utolsó spekuláció A tőzsde hasznos volt any- nyiban, hogy módot adott a befektetésre váró tőke megmozgatására, de egyúttal lehetőség nyílt a spekulációra, a könnyű vagyonszerzésre is. Hazánkban az első világháborút követő inflációs időben rengetegen tőzsdéztek, az üzleti élethez nem értők is. Amikor a korona értéke napról napra romlott, a kisemberek részvényvásárlással próbálták menteni kis vagyonukat. Mindenki hosszra, azaz áremelkedésre számított. Elkövetkezett azonban a fekete nap, amikor a részvények ára szédületes iramban zuhant, s ez a bessz az emberek ezreit fosztotta meg vagyonától, elsősorban természetesen a szegényebbeket. Nagyméretű spekulációnak lehettünk tanúi a második világháború után is, amikor a tőkések megpróbálták vagyonukat aranyba és devizába fektetni. Például megtörtént, hogy a Napóleon-aranyért Budapesten háromszor annyit adtak, mint Svájcban. A szocialista társadalomban a tőzsde elvesztette szerepét, többé nincs szükség rá, működése súlyos károkat okozna a gazdasági életben. Ezért a budapesti áru- és értéktőzsdét 1948-ban végleg bezárták. Székházát a Magyar Televízió kapta meg. Vértesy Miklós
