Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

1981. július 2., csütörtök Egészségügyi dolgozókat tüntettek ki Semmelweis Ignác születé­sének évfordulóján, a ma­gyar egészségügyi dolgozók napján, a gyermekágyi láz okának felfedezőjére emlé­kezve rendeztek ünnepséget szerdán, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagy­várad téri épületének dísz­termében. Ez alkalommal — hagyományosan — kitünteté­sekkel ismerték el az egész­ségügyi dolgozók kiemelkedő teljesítményét, a gyógyító­megelőző munka legjobbjai­nak fáradozását. Az ünnep­ségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Övári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Dr. Pesta László, az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára mon­dott beszédet. Az orvostudo­mány kimagasló egyéniségé­nek emléke előtt tisztelegve hangsúlyozta: Semmelweis örökét, munkásságának szel­lemét maradéktalanul meg­valósítani csak a mai szocia­lista egészségügy tudja, s ez az egész társadalom ügyévé vált. Ezt tükrözte az új egészségügyi törvény meg­alkotása is, amely egészség- politikánk legfőbb céljait rögzíti. Ezt követően dr. Schult- heisz Emil egészségügyi mi­niszter köszöntő szavak kí­séretében kitüntetéseket nyújtott át. A Kiváló Orvos kitüntetést 37-en, a Kiváló Gvógyszerész kitüntetést nyolcán kapták meg, köztük dr. Szilágyi Erzsébet, a Bé­kés megyei Tanács gyógy­szertári központjának szak- felügyelő gyógyszerésze, s ötven egészségügyi szakdol­gozó vehette át a kiváló munkáért miniszteri elisme­rést. Szegedi siker Orosházán Feldmann József igazgató nyitotta meg Orosházán, a Petőfi Művelődési Központ­ban a XIII. nyári nemzetkö­zi táncversenyt, június 27-én délután. A kétnapos rendezvényen standard- és latin-amerikai táncokból mérték össze tu­dásukat a budapesti, a karl- marx-stadti, a lipcsei, a prá­gai, a szegedi és az orosházi táncosok. Az A és S osztá­lyos párosok közül legjob­ban a szegedi csapat szere­pelt. Második helyen a prá­gaiak, harmadikon pedig a lipcseiek végeztek. A díjakat Topái Zoltán, a városi ta­nács művelődésügyi osztá­lyának közművelődési fel­ügyelője nyújtotta át a tán­cosoknak. A versenyt szombaton Me- zőkovácsházán, vasárnap pe­dig Orosházán gálával zár­ták. Országos orosz—szovjet zenei tábor Orosházán Szerdán este 7 órakor ün­nepélyes keretek között nyi­tották meg a II. országos orosz—szovjet zenei tábort Orosházán. A városi tanács dísztermében tartott esemény annak a kulturális' rendez­vénysorozatnak a kezdetét jelentette, amelyet a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, az Ifjú Zenebarátok Ma­gyarországi Szervezete, vala­mint az orosházi Városi Ta­nács közösen szervezett. Az ország különböző részeiből érkezett diákok és pedagógu­sok több alkalommal is fel­lépnek a helyi közönség előtt. Ezek közül kiemelkedik a zenei tábor művésztanárai­nak hangversenye, amely jú­lius 2-án, ma este 7 órakor kezdődik az orosházi Petőfi Művelődési Központ kon­certtermében. Július 6-án ugyancsak itt és ugyanebben az időpontban adnak majd hangversenyt a szovjetunió­beli művészek is. Ezen a ze­nei esten közreműködnek: Vlagyimir Tonha, gordonka- művész, a moszkvai Gnye- szin Intézet tanszékvezetője, Tatjána Dudonova, hegedű- művész, valamint Natália Vinogradova zongoraművész, a Csajkovszkij Konzervató­rium tanárai. Gyorslista az 1981. június 30-án megtartott június havi lottó jutalomsorso­lásról, melyen a 26. heti szelvé­nyek vettek részt. A gyorslistá­ban az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk: A vásárlási utalv. (1000 Ft), B Wartburg Lim. tip. sze­mélygépkocsira utalvány, C Sko­da 105 S tip. személygépkocsira utalvány, D színes (30 000 Ft), E automata masógép I. (13 900 Ft), F automata mosó­gép II. (12 900 Ft), G szerencse- utalv. (30 00 Ft), H iparcikk- utalv. (25 000 Ft), I Otthon lak- berendezési utalv. (25 000 Ft), J Zenesarok-utalv. (20 00 Ft), K televízió (10 000 Ft), L vásárlási utalv. (10 000 Ft), M vásárlási utalv. (9000 Ft), N vásárlási utalv. (7000 Ft), O vásárlási utalv. (5000 Ft), P vásárlási utalv. (4000 Ft), R vásárlási utalv. (3000 Ft), HÁROMMILLIÓ 366 729 I 382 818 N 398 907 S 409 633 L 420 359 S 441 811 S 441 811 S 463 263 H 484 715 S 500 804 N 506 167 K 516 893 L 527 619 M 538 345 M 549 071 L 565 160 P 575 886 I 586 612 R 597 338 L 613 427 I 624 153 S 650 968 O 667 057 L 677 783 O 688 509 S 699 235 I 742 139 J 758 228 S 768 954 I 779 680 K 790 406 O 801 132 M 817 221 N 827 947 S 377 455 H 388 181 H 404 270 P 414 996 P 425 722 M 452 537 S 452 537 S 473 989 P 495 441 N 511 530 K 522 256 M 532 982 F 543 708 L 554 434 M 570 523 P 581 249 P 591 975 R 602 701 P 618 790 S 629 516 N 661 694 G 672 420 G 683 146 P 693 872 S 731 413 G 747 502 N 763 591 M 774 317 G 785 043 J 795 769 G 811 858 S 822 584 K 833 310 O televízió S vásárlási utalv. (2000 Ft). 838 673 S 844 036 G 362 211 G 367 574 I 849 399 K 854 762 L 372 937 S 378 300 S 860 125 L 865 488 L 383 663 S 389 026 L 870 851 O 876 214 P 399 752 N 405 115 I 881 577 R 892 303 O 410 478 R 421 204 R 913 755 H 919 118 G 426 567 P 442 656 K 924 481 F 929 844 K 453 382 L 458 745 S 935 207 R 940 570 R 464 108 K 469 471 L 945 933 I 951 296 J 474 834 S 480 197 J 956 659 K 967 385 L 485 560 R 507 012 S 972 748 P 994 200 R 517 738 S 539 190 K 999 563 M 544 553 R 549 916 K NEGYVENNEGY­MILLIO 576 731 L 592 820 S 587 457 J 667 192 G 844 171 N Ötvenötmillió hatvanharom­MILLIÓ 512 774 O 518 137 S 666 705 I 672 068 O 523 500 N 528 863 S 677 431 R 693 520 J 534 226 L 539 589 S 902 677 L 913 403 S 544 952 S 550 315 J HATVANEGY­555 678 E 561 041 S MILLIÓ 566 404 M 571 767 K 185 232 L 195 958 L 577 130 N 582 493 S 201 321 J 206 684 M 598 582 I 212 047 S 217 410 L HATVANNÉGY­228 136 K 233 499 R MILLIÓ 244 225 S 249 588 S 515 655 M 526 381 R 271 040 O 276 403 O 547 833 S 563 922 K 281 766 S 287 129 N 580 011 R 585 374 I 292 492 N 303 218 M 297 855 L 308 581 P 590 737 O 596 100 S 313 944 F 319 307 M HATVANÖT 324 670 K 330 033 R MILLIÓ 335 396 R 340 759 S 572 166 K 577 529 L 346 122 K 356 848 I 588 255 J A nyertes szelvényeket 1981. július 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Vetélkedőt hirdet a MED0SZ A MEDOSZ titkársága a Magyarországi Földmunká­sok Országos Szövetsége meg­alakulásának 75. évfordulója alkalmából vetélkedőt hirdet a mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi üzemek és intézmé­nyek, valamint a termelőszö­vetkezetek szocialista címért küzdő brigádjai részére. A vetélkedő célja, hogy a MEDOSZ tagsága megismer­je a földmunkásmozgalom és a mezőgazdasági szakszerve­zet történetét. Az ágazathoz tartozó alap­szervezetek szocialista bri­gádjai 3 tagú csapattal in­dulhatnak. A MEDOSZ me­gyei bizottsága az üzemi elő­döntőhöz kérdésköröket dol­goz ki, s azokat augusztus 19-ig küldi meg a beneve­zett brigádoknak. Az elődöntőket — legalább 5 csapat benevezése esetén — október 15-ig kell megtar­tani. Ha ötnél kevesebb csa­pat nevez be, összevont elő­döntőt kell szervezni. A me­gyei döntőt november 10-ig bonyolítják le. Ide az üzemi döntő győztes csapatai ke­rülnek. Az országos döntőt — amelyen á megyét egy brigád 3 fős csapata képvi­seli — december 20-án tart­ják meg. Az I—III. helyezést elérő csapatok pénzjutalomban ré­szesülnek. NEB-ülés Mezőkovácsházán A Békés megyei Tanács 4. számú orosházi Sütőipari Vállalatának munkáját vizs­gálta legutóbb a mezőko­vácsházi járási Népi Ellen­őrző bizottság. Ennek tapasz­talatait vitatták meg szerdán délelőtt Mezőkovácsházán, a járási hivatal székházában. A népi ellenőrök megál­lapították, hogy a vállalat kenyérből mennyiségben ki­elégíti a lakosság igényeit. Ugyanakkor kevés az 1 és a 2 kilós kenyér, olykor főleg a tanyai, majori Vegyesbol­tok szikkadtan kapják meg az árut. Az intézményeket jól ellátják péksüteménnyel, de szállítási szerződést nem kötnek a megrendelőkkel. A sütőüzemnek a járás 16 köz­ségében húsz saját üzlete van, amelyekben a vevők je­lentős része a kora reggeli órákban megvásárolhatja a sütőipari termékeket. Ahol viszont nincsenek ilyen egy­ségek, jobb szervezéssel és együttműködéssel a szállítás idejét rövidíteni lehetne. Szükségesnek tartotta a testület az üzemek korszerű­sítését. olyan gépek beszerzé­sét, amelyekkel kisebb súlyú kenyeret is lehet gyártani. A minőség javítása megkö­veteli a lisztraktárak bővíté­sét is. Mindent mérlegre té­ve: a vállalat tevékenységét a jelenlegi körülmények és lehetőségek között eredmé­nyesnek értékelte a bizottság. Kondorosiak sikere Egerben A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Kórusok Országos Tanácsa, a Heves megyei Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége, és a Heves megyei Fogyasz­tási Szövetkezetek Szövetsé­ge június 27-én Besenyőtel­ken, Bélapátfalván, Hevesen, Verpeléten, június 28-án pe­dig Egerben rendezte meg a szövetkezeti pávakörök 2. országos találkozóját. A kétnapos rendezvényen 22 együttes mutatkozott be. Megyénket a kondorosi Egyesült Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet és művelő­dési ház Dózsa pávaköre képviselte (képünkön). Az ünnepélyes eredmény- hirdetésre vasárnap délelőtt került sor. A nívódíjat kiér­demelt 8 pávakör között ott voltak a kondorosiak is. A gálaműsor, melyen a legjobb együttesek léptek fel, dél­előtt a Gárdonyi Színházban volt. Délután utcai felvonu­lással és a részt vevő cso­portok közös hangversenyé­vel zárult a gazdag program. Felkészülés a TIT-küldöttgyülésre Tegnap, kedden délelőtt ülésezett a TIT Békéscsabai Városi Elnöksége. Elsőként Bakó Ignác elnök számolt be arról, hogyan készülnek a TIT VIII. küldöttgyűlésére. Elmondotta, hogy az előző küldöttgyűlés határozatai alapján az ismeretterjesztés eszközeivel segítették a párt politikájának megvalósulá­sát a megyeszékhelyen és a városkörnyéki községekben. Nőtt az előadások és a ren­dezvények száma, színvona­la. Ezután beszélt az elkövet­kezendő időszak feladatairól, arról, hogy még inkább be kell kapcsolódniuk a TIT- szervezeteknek a gazdasági munkába, tovább kell fej­leszteni az idegennyelv-okta­tást, s több át- és tovább­képző tanfolyammal kell segíteni a munkások szak­mai képzését. A második napirendi pont a • mezőberényi szervezet munkájának értékelése volt. Nagy Ferencné titkár szám­adatokkal támasztotta alá, hogy mind nagyobb rétege­ket sikerült bevonniuk az el­múlt évben az ismeretter­jesztésbe. A lakosságot el­sősorban az irodalmi, mű­vészeti, pedagógiai témájú előadások érdekelték, de so­kan részt vettek a szakmai tanfolyamokon is. Az elnökség tagjai hozzá­szólásaikban hasznos javas­latokat tettek a jövő tenni­valóival kapcsolatban. Irtsuk az arankát! A szép női név veszedelmes gyomnövényt takar, amely mind több helyen jelent meg az utób­bi időben megyénkben. Vékony, fonálszerű, aranysárga színű hajtásaival az aranka behálózza a termesztett növényt. Szívó- szerveit annak tápanyagot szál­lító szöveteibe mélyeszti, s így megfosztja a növényt a már fel­vett tápanyagtól. Kiskertekben legjobb, ha kézzel kihuzigáljuk az arankát a földből, lefeljtjük a gazdanövényről. Fontos, hogy a gyomot égessük el, mert ha csak eldobjuk, bárhol gyökeret ereszt, és ismét beáll a károko­zók sorába. A vegyszerek közül a perzselő hatású Gramoxon, Régióné lehet hatásos, vigyáz­zunk azonban, hogy a hasznos növényekre ne jusson belőlük. Termelő és fogyasztó közös érdeke a rra már mindenki rá­jött, hogy a világ- i piaci árváltozások nem állnak meg határaink­nál. Ha nem is hatnak azon­nal, előbb-utóbb olyan fe­szültségeket teremtenek, amit itthon csak a termelői, majd fogyasztói áremelésekkel le­het feloldani. Sem a fo­gyasztónak, sem a felhasz­nálónak nem tetszik az ár­emelés, de kényszerhelyzet­ben vagyunk, hiszen ha a növekvő termelési költsége­ket állami támogatással akarnánk ellensúlyozni, ak­kor a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát kellene erre a célra fordíta­ni. És ez előbb lassítaná, ké­sőbb megállítaná az ország gazdasági fejlődését. Igaz, a legegyszerűbbnek látszik a dráguló termelési költségeket azonnal érvénye­síteni az árban, tehát auto­matikusan áthárítani a fo­gyasztókra. (Az áthárítás sza­badáras cikkek esetében sem lehet automatikus, hisz az árképzési előírások az ár­emelések ellen irányulnak.) Az ár egy része azonban a maximált, illetve kötött ár­formába tartozik. Ügy is fo­galmazhatnánk, hogy ezeknél az árucikkeknél — köztük az alapvető élelmiszereknél — csak a népgazdasági szin­ten indokolt, és az életszín- vonal-pollitikai tervekkel összhangban levő áremelése­ket engedélyezik. Ez azt je­lenti, hogy a gazdálkodóegy­ségeknek, a vállalatoknak a költségek növelését elsősor­ban belső tartalékaik felde­rítésével és kihasználásával kell ellensúlyozni. Csak ezek után kerülhet sor — fino­man fogalmazva — az ár­módosításra. Nem mindegy persze, hogy minek emelik az árát. Pél­dául a dohány, az alkohol drágulása, bár sok embert érint, a fogyasztóknak ko­rántsem jelent akkora gon­dot, mintha az alapvető élel­miszerek árát emelnék. Félreértések elkerülése vé­gett tisztázni kell azt is, hogy mit értünk alapvető élelmiszeren. Ezek köre 1981- ben más, mint ami például 1951-ben volt. Az alapvető élelmiszerek egyre bővülő körét az ország gazdasági te­herbíró képessége szabja meg, és ennek a körnek nap­jainkban már nagy átmérője van. Ügy is lehet fogalmaz­ni, hogy egyre kevesebb azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyek áremelésé­re ne szisszenne fel a köz­vélemény. A húsáremelésnek komoly gazdasági okai vannak. Nem arról van szó, hogy az állam a húsiparnak vagy a keres­kedelemnek akar kedvezni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a termelői, a felvásár­lói árakat általában mint­egy 20 százalékkal kisebb mértékben emelték az utób­bi években, mint amennyit a termeléshez felhasznált ipari anyagok, eszközök drá­gulása indokolt volna. Vagy­is: a mezőgazdasági terme­lők viselték az áremelkedé­sek egy részének terheit. A dráguló takarmány- és energiaárak miatt azért, hogy a termelőknek érdemes legyen hústermeléssel fog­lalkozni, korábban is több alkalommal emelni kellett a termelői árakat. Ekkor tár­sadalmi érdekből még a vas­úti pályaőrt, a vidéken lakó, de gyárban dolgozó embere­ket is érdekeltté kellett ten­ni a hústermelésben, hiszen a sertésállomány fele a ház­táji és ház körüli gazdasá­gokban van, s ezek rendkí­vül érzékenyek a piaci vi­szonyokra. Ha tehát nem gazdaságos a sertéstartás, ab­bahagyják. Olyannyira, hogy még saját húsellátásukról — ne feledjük: családok száz­ezreiről van szó! — is köz­pontilag kell gondoskodni. De ha csak a felvásárlási árat növelik, s a fogyasztói ár változatlan marad, akkor a háztáji termelőknek ráfi­zetéses lenne a disznóvágás is, hiszen jobban járnának, ha nem a saját drága ser­tésből, hanem az olcsóbb bolti húsból fogyasztanának. Talán ellentmondásnak tű­nik, de ahhoz, hogy tartani tudjuk az évi fejenkénti 73 kilogrammos húsfogyasztást, emelni kell a fogyasztói ára­kat. A termelői érdekeltség és a fogyasztás közötti össz­hangot ugyanis nem lehet csak az ártámogatások növe­lésével megteremteni. Ez csak az egyik ok. Ha furcsának is tűnik: a vasár­napi rántott szelet és a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete között is van összefüggés. Fizetési mérlegünk javítása érdekében ugyanis növelni kell — és a piaci lehetősé­gek biztatóak — a dollár el­számolású vágóállatok és a húsipari termékek kivitelét. És most jön a „vasárnapi rántott szelet1’. Ha a hús árát emelik, óhatatlanul las­sul a húsfogyasztás növeke­dése, több marad exportra. És talán nem sértő annak a megkockáztatása — még ha átlagról is van szó —, hogy nem alapvető gond, ha a 73 kilogrammos évi húsfogyasz­tásunk nem nő gyors iram­ban, hanem csak lassabb ütemben éri el a 80 kilo­grammot. H angsúlyozni kell, a húsáremeléssel nem szűnik meg, csak csökken a húsfogyasztás ál­lami támogatása, és nem csökken, hanem csak lassul a húsfogyasztás növekedési üteme. Ettől persze a té­nyek nem változnak, de ta­lán könnyebb elfogadni őket. Bonyhádi Péter Meghitt ünnepség színhelye volt a békéscsabai, Csaba utcai szociális otthon június 30-án délután fél 3-kor. Szép hagyo­mánya a szociális otthonnak, hogy évente egyszer a család­tagokat, valamint a patronáló kollektívákat családi ünnepség­re hívják. Ezúttal okleveleket és virágokat is osztottak azok­nak az idős embereknek, akik 10 évnél régebben lakói az ott- honnak Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom