Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
1981. június 7., vasárnap o Pályázat Békés megye műszaki haladásáért A MTESZ Békés megyei szervezete, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa és a KISZ Békés megyei bizottsága — a műszaki haladás, a gazdaságos termékszerkezet kialakítása, a termelés eredményességének, a munka hatékonyságának gyakorlati segítésére, ösztönzésére — pályázatot ír ki. Pályázati feltételek: A pályázaton a megyében működő vállalatok, szövetkezetek, költségvetésből gazdálkodó szervek, intézmények, társadalmi szervezetek dolgozói vehetnek részt, akik' a pályázatok benyújtásáig, a termelés műszaki színvonalát, hatékonyságát javító, a munkahelyi ártalmak és balesetek műszaki megelőzését szolgáló műszaki fejlesztési és szervezési javaslatokat dolgoztak ki. A benyújtott pályamunka elbírálásának' feltétele, hogy annak műszaki-gazdasági eredménye kimutatható legyen, emellett már alkalmazásba vegyék, vagy alkalmazásba vétele folyamatban legyen. A korábbi hasonló pályázatokon már díjazott pályaművek a versengésben nem vehetnek részt. Az elbírálásnál előnyben részesülnek azok a pályaművek, amelyek a kiíró szervek által javasolt két témához kapcsolódtak, úgy mint energiamegtakarítást (fajlagos értelemben) és hulladékhasznosítást elősegítő kezdeményezések. A pályázaton több pályaművel is részt lehet venni, de minden egyes pályázatot önállóan, külön jeligével kell benyújtani. A pályázat titkos. A pályamunka tartalmazza: a megoldás leírását a megértéshez szükséges mértékig és a hasznosító szervezet véleményezését. (Ennek hiánya kizáró ok.) ... . , A pályázatot postán ajánlva, jeligével, a feladó címének feltüntetése nélkül kell benyújtani a MTESZ Békés megyei szervezete (Békéscsaba, István király tér 8.) címére csomagban. (A feladó helyén fel kell tüntetni a „jeligét” és nagybetűvel a „PÁLYÁZAT” szót.) Egy csomagban csak egy pályamű nyújtható be. Beküldési határidő: 1981. szeptember 30. « A csomagban lezárt jeligés borítékban közölni kell a pályázó(k) nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, pályadíj megosztását (ennek hiányában azt egyenlő részben osztja majd el a bizottság). A borítékon közölni kell, hogy egyéni vagy csoportos a pályamunka. Azokat a pályaműveket, amelyek' üzemi titkokhoz kapcsolódnak, a kiíró szervek és a bíráló bizottság titkosan kezelik. Ezt az igényt a pályaművön fel kell tüntetni. A benyújtott pályaművek eredményhirdetés után hatvan napon belül átvehetők a MTESZ Békés megyei szervezeténél. A pályaművek díjazására és propagálására 100 ezer forint áll rendelkezésre. Csoportos pályaműveket 6 ezertől 15 ezer forintig, egyéni pályaműveket 3 ezer forinttól 8 ezer forintig díjaz a kiíró szervek által megbízott bíráló bizottság. A pályázat eredményét 1981. november 7. tiszteletére hirdetik ki a kiíró szervek. Békéscsaba, 1981. május. MTESZ Békés megyei szervezete, Szakszervezetek Megyei Tanácsa, KISZ Békés megyei bizottsága Fogorvosok tudományos taoácskozása Békéscsabán Tudományos üléssel egy- oekötött megyei fogorvosi nunkaértekezlet volt tegnap, június 6-án délelőtt Békés- isabán az SZMT nagytermesen. Az elmúlt év munkáját írtékelte dr. Rück András, negyei stomatológus szak- "őorvos. Megtudtuk, hogy a fogorvosi rendelőkben némileg :sökkent a napi betegforga- om, s visszaesett az iskola- bgászati munka. A szeghalni és mezőkovácsházi járás skolafogászati ellátása a leggyengébb a megyében. Nehe- :íti a munkafeltételeket, íogy a fogorvosok között 'yakori a helyettesítés. A éladatok között jelölte meg i tervszerűbb betegirányí- ást, a serdülők, a 14—18 ívesek szervezettebb gondolását, az ésszerű, összehan- ;olt anyagbeszerzést és ta- :arékosságot. Elmondotta, íogy bevált a csoportvezető ogorvosi irányítási rend- zer. Nagyobb figyennet kell ordítani a községekben dolgozó fogorvosokra, szakmailag nem szabad őket magukra hagyni. A vita sok értékes hozzászólása közül néhány: az iskolacentrumban rendelő dr. Barta Kálmán ismertette, hogy 1981 februártól főállású iskolaorvosként 819 középiskolás diákot kezelt. Közülük csupán kettőnek volt hibátlan a fogsora, s csaknem 2200 lyukas és 2338 betömött fogat talált. Az aggasztó számok is indokolják e korosztály jobb ellátását. A gyulai dr. Ivány Katalin szólt a városukban meghirdetett „óvodásprogramról”, amelynek során a fogorvosok és a dentálhigié- nikus nővér irányításával tanulják meg a gyerekek a helyes fogmosást és az El- mex zselé használatát. A progresszív betegellátásról tartott tudományos előadást dr. Orsós Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, majd az ülés vitával zárult. Galambtenyósztők kitüntetése Békés megye négyezer kis.-, állattenyésztője közül hétszázan foglalkoznak galambtenyésztéssel. Az elmúlt években a galambtartók jelentős sikereket értek el. Ma ők adják az ország galambexportjának negyedét. Az elmúlt évben mintegy 20 millió forint értékű galambot adtak át a kereskedelmi vállalatoknak. Munkájukról, ténykedésükről Időszakonként a közvélemény is tájékozódhat. Nem egyszer kiállításon mutatják be állományuk legszebb, legértékesebb galambjait. Legutóbb 1980. december 19. és 21. között rendeztek megyénkben ilyen jellegű kiállítást, amelyen hazai tenyésztőkön túl, román és jugoszláv kiállítók is részt vettek. A nemzetközi kiállítás igen nagy sikert aratott. A szakemberek gondos mérlegelés után sok kitüntetést és díjat szavaztak meg a bemutatón részt vevő kistenyésztőknek, szövetkezeteknek, vállalatoknak, és a szervezésben résztvevőknek. Az ezzel kapcsolatos ünnepséget, amelyet a Békés megyei Tanács, a Hazafias Népfront, Békés megyei Bizottsága, a Magyar Galambtenyésztők Szövetsége, va-. lamint a Békés megyei Kisállattenyésztők Egyesületi Szövetsége szervezett tegnap, június 6-án Békéscsabán tartották. Nyolc nagyüzem, húsz kistenyésztő kapott serleget a kiállításon elért első helyezésért. A díjakat Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára adta át. Orgonahangverseny Janiméban Igazi zenei élményben lehetett részük azoknak, akik pénteken este nem sajnálták a fáradságot és kibuszoztak, autóztak vagy sétáltak Békéscsaba V.' kerületébe, az Orosházi úti evangélikus kistemplomig. A százéves épület első alkalommal volt zenei rendezvény színhelye. Az ugyancsak százéves, ma már ritkaságnak számító, magyar mester által készített mechanikus, csúszkaládás orgonát Gergely Ferenc szólaltatta meg. Az orgonaművész gazdag műsorral örvendeztette meg a békéscsabai zenekedvelőket. Először Georg Muffat F-dúr toccátá- jának dallamai szárnyaltak fel a hangszeren. A művész improvizatív előadásmódjával részben a barokk zene hagyományait elevenítette fel, de ez a zenemű az or- * gona kipróbálását is lehetővé tette. Ezután Bach egyik legnépszerűbb korálelőjáté- kát, majd a g-moll prelúdium és fúgát, ezt a szertelen romantikus alkotást tolmácsolta. Az est vendége volt a Budapesti Madrigálkórus, amelyet Szekeres Ferenc vezényelt. A kórus — nevéhez híven — főként középkori egyházi énekeket szólaltatott meg. Kristálytisztán szárnyaltak a gregorián dallamok, a motetták, a reneszánsz alkotások. Az ének után ismét az orgona szólalt meg. Gergely Ferenc műsora második részében Cesar Franck és Liszt Ferenc egy- egy alkotását játszotta nagy átéléssel. Ezt követően ismét a kórust hallhattuk, ezúttal Mozart. Schubert vallásos témájú dalait, és a népszerű Esti dalt adták elő a legmagasabb átélés szintjén. Egy modem orgonamű következett, majd Gergely Ferenc érdekes hangulatú improvizációja zárta a sort. Az Országos Filharmónia első nyári, békéscsabai hangversenyéről csak az elismerés hangján szólhatunk. Az érdem elsősorban a művészeké, de nem szabad megfeledkeznünk a szervezőkről sem, akik szép, illő környezetet találtak helyszínül. Kár, hogy ez a lehetőség eddig kihasználatlan volt, és kár, hogy az Orosházi úti evangélikus templomban az idei nyáron nem lesz több hangverseny ... Kép, szöveg: Gubucz Katalin Közérzetünk Romániába utazott a gyulai táncegyüttes Vasárnap másfél hetes romániai vendégszereplésre utazott a gyulai Körös tánc- együttes. A negyven tagú együttes öt temesi és két aradi magyarlakta településen mutatja be magyar és román néptáncokból összeállított műsorát. A táncosokból, népdalénekesekből és a Békés banda muzsikusaiból álló együttest kulturális küldöttség kíséri, amelynek Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára a vezetője. A Temes megyei fellépéssorozatra (a nemzetiségi szövetség szervezésében) a Temes román táncegyüttes decemberi magyarországi vendégszereplésének viszonzásaként, az Arad megyei bemutatkozásra pedig a testvérmegyei kapcsolat keretében kerül sor. VMja valaki hasznos és I eredményes munHÉH kával javíthatja pénzügyi helyzetét, növelheti jövedelmét, mindennapi szóhasználattal: ha valaki pénzhez jut, vagy tudja, hogy miképpen juthat pénzhez. akkor annak a közérzetét általában jónak ítéljük meg. Legalábbis feltételezzük az illetőről, hogy oka van a jó közérzetre, sőt lassanként hajlamosak is vagyunk okozati összefüggést feltételezni az anyagi javak birtoklása és a jó közérzet között. Természetesen, eszünk ágában sincs azt a „logikát” követni, amely régen — többnyire a giccs különféle változataiban — azzal „etette” a szegényeket, hogy a gazdagok tulajdonképpen „szegények!” — és milyen boldogtalanok tudnak lenni, hiszen a pénz nem boldogít. Valóban nem. De azért csak legyen. És minél több, mindenkinek. Egyetlen — de a szocialista társadalomban meghatározó — feltétellel: hogy a pénzhez és a több pénzhez ne kizsákmányolással, ne csalással, ne a társadalom vagy mások kárára, hanem a munka valódi értékének és társadalmi hasznosságának arányában lehessen hozzájutni. És mostanában, amikor ugyan a mi népünk még számtalan gonddal küszködik, amikor éppen fejlődése révén jutott el újabb és újabb problémák megoldásának feladataihoz, most, amikor a dolgozók általános életszínvonala a történelmünkben korábban ismeretlen szintre jutott el, most kezd mind többet eszünkbe jutni, most kap mind több nyilvános fórumon is hangot az az igény, hogy azért az életünket mégse mérhetjük csupán a pénzen. Hogy mégsem azért dolgozunk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy dolgozni tudjunk. Hogy az ember elsősorban nem fogyasztó, hanem alkotó lény, társadalmi lény. Élete minőségét nem az határozza meg elsősorban, hogy mit fogyaszt, hanem, hogy mit alkot. Mindez aligha hangozhatnék jól nyugati üzleti körökben; a tőke a fogyasztót igyekszik az emberi személyiségéből „kiemelni”. és „fejleszteni”, hogy a piacot, a divatot, az áligényeket és a presztízsfogyagztást is újratermelhesse. * A mi világunkban ugyanekkor mind nagyobb hangsúly esik az életkörülményekre is, amelyek éppúgy hozzátartoznak az életszínvonalhoz, mint a jövedelmek. Ne tagadjuk persze, hogy meghatározó szerepe van azoknak a körülményeknek, amelyek között ma, és előreláthatólag még a közeljövőben a szocialista építést folytatnunk kell. Bonyolultabbak a külgazdasági viszonyok, magasabb mércéket kell állítanunk saját, belső gazdasági munkánk, belpolitikai tevékenységünk elé, s mindezekhez járul —' illetve velük szorosan ösz- szefügg — az a világpolitikai szél járás, amely, mint tudjuk, s aggódva látjuk, manapság nem az enyhülésnek kedvez. Mindemellett, ahol a takarékos, beosztó, ésszerű, józan, emberileg is kiegyensúlyozott élethez megvannak az anyagi biztosítékok — s hazánk állampolgárainak túlnyomó többsége ezt elmondhatja —, ott az élet további fejlesztése, gazdagabbá tétele nem okvetlenül anyagi kérdés. Hogy környezetünkben például mekkora a tisztaság, a rend, hogy az emberi kapcsolatok mennyire épülnek az egymás iránti tiszteletre, hogy a viselkedésnek, utazásnak, szórakozásnak milyen kultúráját tudjuk megteremteni és elterjeszteni — ez nagyrészt nem pénzkérdés. Hogy a megnőtt, s a közeljövőben még hosszabb ’ tartalmú szabad időt mivel s miként tölti öreg és fiatal, munkás vagy pedagógus, az egyáltalán nem mindegy, és egyáltalán nem csak és nem elsősorban pénzkérdés. ■VHogy meglevő értéke- I inket miként védHÉB jük, óvjuk, gondozzuk, hogy a közösség terei, utcái, épületei, parkjai, erdői és hegyei milyen állapotban maradnak, hogy az emberek közti napi érintkezés nyelve, stílusa milyen, mindez életünk minőségéhez tartozik. S az is, hogy miként bánnak velünk, amikor vásárlók vagyunk, vagy ügyfelek a hivatalban, vagy betegek a kórházban, orvosi várószobákban, utasok zsúfolt járműveken; vagyis, . hogy miként sikerült tudatosan, sokféle eszközzel, és nagyon sok türelemmel, ügyszeretettel olyan társadalmi légkört kialakítani, amelynek az eddiginél kulturáltabb, emberibb közegében a dolgozó ember viszonya is javul az őt körülvevő világhoz, amelyet egyébként maga is épít. Mindez van, lehet és lesz is olyan fontos, mint a pénz. S legalább annyira meg kell küzdenünk érte. Cs. I. flmokfutó az országúton Június 5-én, az éjszakai órákban Békéscsabán, a Bartók Béla és Dózsa György út kereszteződésénél a rendőr" járőr arra figyelt fel, hogy a Bartók Béla útról a Dózsa György útra nagy sebességgel kanyarodott egy személygépkocsi, és felcsúszott a zöld sávra az út közepén. A járőr utána indult, az autós pedig menekülni kezdett. Mészáros Sándor önkéntes rendőr is a menekülő gépkocsi után hajtott. Az ámokfutó több mint 100 km-es sebességgel haladt a városban, majd a városszélén az őt előzni szándékozó Mészáros Sándor gépkocsiját leszorította az úttest baloldalára és ezzel pillanatnyi egérutat nyert. Az üldözés Csanádapácán, Kaszaperen, Tótkomlóson keresztül Kar- doskútig tartott. Csanádapácán az egyik üldöző gépkocsival összeütközött, majd Kaszaperen egy újabb- előzési kísérlet közben egyik utasa kiesett, de a vezető tovább hajtott Orosháza felé. Az üldöző rendőrségi autó vezetője hangosbeszélőn figyelmeztette az úton levőket a veszélyre. Kardoskútnál Mészáros Sándor megelőzte az ámok- futót, ekkor az hátratolatva a rendőrségi kocsinak ütközött. Még ekkor sem hagyott fel menekülési szándékával, annak ellenére, hogy a nyitva levő ablakon benyúlva az egyik rendőr meg akarta akadályozni elindulását. Ismét sebességre kapcsolt és több méteren át magával húzta a rendőrt. Az elfogáskor kiderült, hogy a gépkocsi vezetője Tóth Ferenc nagybánhegyesi lakos a kocsiját ittasan vezette. A gépkocsiból kiesett utas és egy másik személy, valamint az intézkedő rendőrök könnyű sérülést szenvedtek. A gépkocsikban kb. 15—20 ezer forint kár keletkezett, Tóth Ferenc ellen előzetes letartóztatás mellett folyik az eljárás. Csaló „újítók” a bíróság előtt A D.él-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat ügyintézői, az egyik közületi építkezéssel kapcsolatos szerződés megkötésekor nem közölték a megrendelővel a munkálatokra vonatkozó legkedvezőbb lehetőséget. Ez pedig kötelességük lett volna. Az elhallgatott tényeket később újítási javaslatként kidolgozták, és azok elfogadása után az építkezéseknél alkalmazták. így az építővállalat mintegy 2 millió forint jogalap nélküli .nyereséghez jutott. Az „újítók” ugyanakkor jogtalanul sze- mélyenkint csaknem 20 000 forint újítási díjat kaptak. Lényegében az történt, hogy az építkezéshez szükséges tereprendezéshez nem a szerződésben megjelölt 18 kilométerről. hanem a későbbi „újítás” alapján négy kilométerről szállították a földet. Az ügyintézők a munkálatok tervezésénél is ismerték már a közelebbi földlelőhelyet. A megrendelőitek azonban a szerződésben megjelölt tizennyolc kilométeres út szerint számláztak. A jogalap nélküli nyereséget az építő vállalat a Szegedi Megyei Bíróság korábbi ítélete alapján már visszafizette a megrendelőnek. Az „újítókat” különösen nagy kárt okozó csalás miatt szintén felelősségre vonta a Szegedi Megyei Bíróság. Cselekményükért főbüntetésként Hegedűs Béla 46 éves szegedi lakost, üzemvezetőt egy év és négyhónapi, Kasza Pál 43 éves szegedi lakost. osztályvezetőt egy év és négyhónapi, Bodola Ró" bertné 47 éves szegedi lakost, előkalkulátort egy évi szabadságvesztésre ítélték. és megfelelő mértékű , pénzmellékbüntetéseket is kiróttak. A szabadságvesztés végrehajtását mindhárom vádlott esetében próbaidőre felfüggesztették. Az ügyész a büntetések súlyosbításáért, a vádlottak és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek.
