Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JÚNIUS 27., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVL ÉVFOLYAM,- 149. SZÁM Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk ülésén megjelent: Loson- czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Magyar Népköz- társaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott a tanácskozás. Elsőként Juhász Mihály budapesti képviselő, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója emelkedett szólásra, majd A pénzügyi tárca vezetője válaszának bevezetőjében egy régi megállapítást idézett: a történelem az élet tanítómestere; bár a történészek aligha egyeznének bele, hogy a tavalyi esztendőt históriának tekintsük. Mégis történelem annyiban, hogy a tavalyi tapasztalatokból nagyon sokat okulunk, s az 1980-as intézkedések, folyamatok rendkívül sok pozitív tendencia továbbvitelére ösztönöznek. A törvényjavaslat bizottsági előadója, a felszólalt képviselők megerősítették, hogy a gazdaságban hosszan tartó és nagy aktivitással megindított folyamatról van szó. ame'vben minden kérdés megoldása, minden eredménv egyúttal úi feladatokat is állít. Az ipari feladatok közül a miniszter külön is kiemelte: az elnöklő Cservehka Fe- rencné Hetényi István pénzügyminiszternek adta meg a szót. a struktúraváltás, a háttéripar és az alkatrészellátás területén egyaránt javulást hozhat a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztése. A külkereskedelmet a kormányzat nem tekinti egyszerűen mennyiségi mérlegkérdésnek, tudja: ez az ipari struktúra fejlesztésének egyik legalapvetőbb eszköze. A KGST-országokkal kialakított, a most már öt évre szóló, tervkoordinációban egyeztetett együttműködési lehetőségek e folyamatban fontos szerepet töltenek be. A jelentősebb kérdések közül kiemelkedett néhány, a szénbányászathoz kapcsolódó észrevétel — mondotta a továbbiakban a pénzügyminiszter. Ezzel összefüggésben tájékoztatta az országgyűlést, hogy a mecseki szénbányászat fejlesztésének célját az Állami Tervbizottság már korábban jóváhagyta, s októberben napirendre kerül a beruházási javaslat. A fejlesztési alappal kapcsolatos gondok között utaJ- tak a szinten tartás fontosságára. Hetényi István megerősítette: ez a vállalati stratégia egyik alapvető kérdése, vagyis a vállalatoknak meglevő forrásaik egy részét valóban, tartósan a fenntartásra kell fordítaniuk. Áttérve a mezőgazdaság kérdéseire a válaszadó miniszter úgy értékelte a hozzászólásokat, hogy azok megerősítették: az ágazat jó eredményei mellett a termelésben, a költséggazdálkodásban itt is találhatók tartalékok. A vitában szó esett a vízdíjak nagyarányú változásáról. Tény azonban, hogy a víz mai árában semmiféle külön adó vagy nyereség nem szerepel, olyany- nyira, hogy az ár ma sem fejezi ki a tényleges költségeket. A hirtelen áremelés mégis figyelmeztető jel. Többen felvetették a tanácsi fejlesztés, gazdálkodás kérdéseit. Örömre ad okot — mondotta a miniszter —, hogy sok hozzászóló megerősítette: a tanácsi gazdálkodásban is szükség van szelekcióra, rangsorolásra, takarékosságra. Több bírálat érte a településfejlesztési koncepciót, illetve az utóbbi esztendőben kialakult — különösen a kistelepülésekre jellemző — gyakorlatot. A tíz évvel ezelőtt elfogadott településhálózati koncepció jó szolgálatot tett, s az már másik kérdés, hogy egy évtized után — a gyakorlat alapján — igazításra szorul. Befejezésül köszönetét mondott az országgyűlésnek a kormány múnkáját segítő hozzászólásokért, Hetényi István válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. (Folytatás a 3. oldalon) Hetényi István vitazárója Ülésezett az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Alhadzsi Shehu Shagarinak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások lehetőséget adtak a két fél álláspontjának kicserélésére, a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, és jól szolgál, ták a magyar—nigériai kapcsolatok továbbfejlesztését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást tudomásul vette. Az Elnöki Tanács kiegészítette a középfokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében a honvédelmi miniszter is létesíthet szakközépiskolát. Ezzel lehetőség nyílik a szakmunkásképzéssel egybekötött szaktiszthelyettes-képzés ki- szélesítésére. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt, végül egyéb, folyamatban levő ügyekben döntött. Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Békés megyei bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen részt vett és a vitában felszólalt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság napirendjén szerepelt: 1. Javaslat a megyei párt- bizottság munkarendje, munkamódszere továbbfejlesztésének feladataira, amely Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára; 2. Jelentés az 1977. október 20-i — a hosszú távú külgazdasági politikával és a termelési szerkezet fejlesztésével kapcsolatos — Központi Bizottság határozata végrehajtásának tapasztalatairól, amely Csatári Béla megyei titkár; 3. Tájékoztató a Központi Bizottság 1981. június 18-i üléséről, amely Frank Ferenc első titkár előterjesztésében került a pártbizottság elé. 4. Végül személyi kérdésekben foglalt állást, a testület. A megégi pártbizottság munkarendjének, munka- módszerének vizsgálatát és továbbfejlesztését megyénk társadalmi, politikai, gazdasági életében az utóbbi évtizedben bekövetkezett változások tették időszerűvé és indokolttá. A testület tagjaiból korábban létrehozott bizottság a pártbizottság tagjainak, aktíváinak véleménye alapján, figyelemmel a megváltozott körülményekre, a megnövekedett igényekre, készítette el jelentését, és fogalmazta meg a teendőket. A napirend vitájában részt vett Barna Pál, Zalai György, Lóczi Istvánná, Gyulavári Pál, Szikszói Ferenc, Domokos János, Szirony Gábor, Kasuba László pártbizottsági tagok, továbbá Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is kifejtette véleményét, hangsúlyozva a legfontosabb teendőket. A testület a helyzetértékeléssel és a megfogalmazott teendőkkel egyetértett, s határozattá emelte. A második napirend kapcsán a pártbizottság áttekintést nyert a megye iparának termelésiszerkezet-változá- sáról, exporttevékenységéről. Az írásos jelentés megállapította, hogy az ötödik ötéves tervben — a megye vezető testületéinek döntése szerint — változott a megye gazdasági szerkezete. Az országos jelentőségű és dinamikusan fejlődő mezőgazdaság mellett a megye természeti kincseire, termelési hagyományaira, a tervidőszak elején még meglevő munkaerő-tar- • talékokra alapozva növekedett az ipar részaránya; szerkezete tovább igazodott a megye adottságaihoz. Az ipari, építőipari és mezőgazda- sági termelés az 1975. évi harminckét milliárd forintról ötvenegy és fél milliárd forintra növekedett. A foglalkoztatási szerkezet változása is megfelel a célkitűzéseknek. A termelőerők területi elhelyezkedése is kedvező irányba módosult. Az elmúlt tervidőszakban több mint nyolc és fél milliárd forintot fordítottak a megye iparának fejlesztésére. A beruházásokból a nehézipar és az élelmiszeripar közel azonos arányú részesedése volt a legnagyobb. Az ipar eszközértéké másfélszeresére nőtt. Termelésnövekedése teljes egészében a termelékenységből származott, de az eszköznövekedéshez viszonyítva nem tekinthető megfelelőnek. A jelentés hangsúlyozta, hogy az ágazati arányok kedvező irányú változását alapvetően a beruházások alapozták meg. Probléma, hogy az átcsoportosítás, visszafejlesztés, illetve kiselejtezés ebben kis szerepet játszottak. A nagyarányú fejlesztési tevékenység ellenére az eszközállomány viszonylag elavult. Ez a termelésben gyakran szűk keresztmetszeteket eredményez. Kedvező jelenség, hogy a tervciklusban közel ötezer felnőtt tett szakmunkásvizsgát. 1980-ra a szakmunkások aránya negyvenegy százalékra emelkedett, a segédmunkásoké pedig tizenhétre csökkent. Javult a gyártott termékek minősége és verseny- képessége, fokozódott a külkereskedelmi értékesítés aránya, amely elérte a harminc százalékot. Az exporthöve- kedés tavaly változatlan termelésmennyiség mellett tizenhárom százalékos volt. Az összes kivitelben az élelmiszeripar részaránya volt meghatározó. A feladatokról szólva a jelentés többek között megállapította, hogy a termékszerkezet-váltás folyamata nem eléggé dinamikus még, bár a piaci alkalmazkodó képesség és rugalmasság fokozódott. Javítani kell a vállalatok belső szervezettségén, a munkaerő- és eszközgazdálkodáson, a kapacitások kihasználásán, a termelő és külkereskedelmi vállalatok kölcsönös érdekeltségén. Csatári Béla szóbeli kiegészítőjében nyomatékosan szólt többek között a vezetés színvonalának meghatározó fontosságáról. A vállalati munka hatékonyságában — mondotta — minden szintű vezetőnek egyformán nagy szerepe van. Ha a vezetők nem megfelelő szemlélettel és szaktudóssal gazdálkodnak, akkor bármennyi beruházást adunk egy vállalatnak, bármilyen jó közgazda- sági feltételek közé helyezzük is, nem lesz képes kihozni magából azt, amit egyébként körülményei lehetővé tennének. A jó káder- nolitika megvalósítása döntő. Jelentős volt e téren is a fejlődés. Az elmúlt tíz évben az iparban foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma megduplázódott, a vezetők többsége eleget tud tenni a megnövekedett igényeknek. A napirend vitájában felszólalt Kardos Ernöné és Baukó Mihály elvtárs. A jelentést a pártbizottság elfogadta, s a feladatokat határozattá emelte, * * * A pártbizottsági ülés után Óvári Miklós elvtárs Frank Ferenc és Gyulavári Pál kíséretében megtekintette a pnost épült, és már termelő Csongrád—Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 4. számú békéscsabai gyárát, ahol Baukó Mihály igazgató, Polner Lajos vállalati pb-titkár fogadták a vendéget, s adtak tájékoztatást a tégla- és cserépipart foglalkoztató kérdésekről. —e— Övári Miklós látogatása az új békéscsabai téglagyárban Fotó: Martin Gábor Békéscsabai nyár... Fotó: Gál Edit
