Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-18 / 141. szám
1981. június 18., csütörtök Vastaps az ifjúsági házban Várszínházi esték Zavarban vagyok. Tudom, jó szóval illik fogadni a vendéget, tiszta szívvel, nyílt lélekkel, barátsággal. Mégis — hiába érzek már-már lelkifurdalást —, minden jó szándékom ellenére se tudott magával ragadni a Pécsi Nemzeti Színház gyulai vendégjátéka. Zavarodottságom csak fokozza, hogy a Pannonföldről jött művészek Ily- lyés Gyula darabjával mutatkoztak be a téglavár falai között. Illyés Gyula pedig olyan szédítő magasságban emelkedik fölé a mai magyar irodalomnak, hogy már az is illetlenségnek tűnik, ha egyegy munkájáról nem a legnagyobb elismeréssel beszélünk. Akadozni kezd a szó, dadog a képzelet; '„högyan engedtessék meg számomra, hogy ne rajongó áhítattal fogadjam be élő klasszikusunk minden mondatát, gondolatát?” Lelki tip- ródásomra az a felismerés ad írt, hogy lám milyen hatalmas a világirodalom, nem kell tehát bűntudatot érez- nünk, ha nem egyformán ízlik valamennyi gyümölcse. Még a kipróbált remekművek se hatnak egyformán a közönségre. A legnagyobb alkotók életművében is vannak a kiemelkedő csúcsok mellett kevésbé jelentős korszakok. Ennyi önmagam-nyugtatás után leírom végre, hogy a Sorsválasztók című drámát nem sorolnám Illyés Gyula legsikerültebb alkotásai közé. Véleményem erősítésére tanúnak hívom mindazokat, akik az utóbbi néhány évben részesei lehettek Gyulán az Illyés-életmű egy-egy ragyogó gyöngyszemének. A Bolhabál, a Homokzsák, vagy a Dániel az övéi között című színházi események ma is élők, emlékezetesek. (És persze boldog az a város, szeren esés a. színház, ahol Illyés Gyulától ennyi remekművet láthat a közönség, s talán nem érdemel megkövezést alkalmi eretnekségéért a kritikus, ha ebbe a sorba nem érzi odaillőnek a legutóbb látott darabot.) Ha egy felszín alatt búvó patak bárhol is tör napvilágra, mindig friss, szomjat oltó vízzel szolgál. Illyés Gyula kristálytiszta magyar nyelve is szüntelenül hűsíti lelki szomjunkat, akármiről szóljon. Mondanivalója kiapadhatatlan: az ember sze- retete és tisztelete, a jövő féltése égeti át életművét. Adott tehát az alapanyag, mindössze egy csipetnyi kovász hiányzik, amely a Sorsválasztókat remekművé érlelné. Hiányzik a darabból az a többlet, a művészi erő, amely igazán élővé: rokonvagy ellenszenvessé, emberivé varázsolná a megírt figurákat. Előadás közben, sajnos, az volt az érzésem, hogy a szereplőkkel nem megtörténik a darab cselekménye, csupán elmondják az író gondolatait. S a hihető, együttérzésre alkalmas színpadi esemény híján, a legmélyebb mondanivaló is nehezen válik befogadhatóvá. Három vaskos felvonáson át bontakozik a sorsválasztók cselekménye. Gábor, a fiatal színész keresi önmagát, próbálja meghatározni eljövendő sorsát — ha már az „eredetét” nem volt alkalma megszabni. Közben a drámai ütközések kuszák, helyenként kimódoltnak tűnnek, s még a darab dramaturgiai felépítése is „segíti” a nehezebb elfogadhatóságot. Két hosszú-hosszú monológban mondja el az apa és az anya, hogy mi volt egykoron; s a színpadon ez az elmondott „volt” nem képes helyettesíteni a „vant”, a jelen cselekmények izzását. A megírt szereplők jóformán saját lábukon is alig állnak, s akkor még nyakukba aggatják szinte az egész világ, s ezen belül a magyarság ezernyi búját-baját. Ám, mivel a színpadi figurákkal is nehéz azonosulni, még nehezebb megérteni, akár vitatkozni, vagy egyetérteni, a szájukba adott mondanivalóval. Sík Ferenc, az előadás rendezője pontos, korrekt, a darab szelleméhez hű munkát végzett. Érzékelhetően bízott Illyés Gyula drámájában, és ezt a bizalmát el tudta hitetni színészeivel is. Igaz, nem kívánható, hogy két előadás miatt „átrendezze” munkáját a várszínpad körülményeire, de arra ügyelnie kellett volna, hogy valamennyi szereplő az új helyszín akusztikájához alkalmazkodva beszéljen. Csíkos Gábor találta fel magát leginkább az új körülmények között (igaz, ő sok éves nyári szereplései miatt törzsvendégnek számít Gyulán), Leviczky Klára szerepe szerint is „csendesebb” fiatal nőt játszott (ám ez, sajnos annyira sikerült, hogy a 8. sorban is alig lehetett hallani szavát). Élményt jelentett Gyöngyössy Katalin, Vallai Péter, Hartmann Teréz és Bregyán Péter kulturált szerepformálása. A darab hangulatához illő jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte. Selmeczi György díszletei láttán pedig minduntalan az jutott eszembe, hogy ez az előadás feltehetően jobban érvényesült kőszínházban, mint a várudvaron, hiszen itt enyhén szólva furcsán hatott, amikor a modern szoba díszletein át végigrepült egy-egy denevér. Andódy Tibor A kórus Kedden érkezett megyénkbe a „Szurai Hajnalok” művészeti együttes. Az első nap nem volt éppen kegyes az időjárás a penzai vendégekhez. Mikor utaztak, tikkasztó hőség emészthette őket, aztán délután, mikor Békéscsabán, a Lenin-szoborhoz készülődtek, hogy talapzatán virágot helyezzenek el, akkora égszakadás, földindulás kerekedett, hogy jó ideig ki sem szánhattak az autóbuszból. Utána elcsendesedett az idő .. . Este? Mikor közeledett a Kulich Gyula ifjúsági és úttörőházbeli bemutatkozás, ismét komor felhők gyülekeztek a még otthon vacil- lálók — induljanak, vagy sem? — feje fölött. . Nem csoda hát, ha nem egészen telt ház előtt léphetett színre a társulat, a fél 8-kor kezdődött előadáson !.. Ennyit az előzményekről, a műsorról pedig — hadd kezdjük beszámolónkat ezzel —, hogy érdemes volt végignézni, hiszen az orosz folklór legszebb penzai hagyományaiból adtak ízelítőt a zene-, az ének- és a tánckar tagjai. Tulajdonképpen nehéz lenne eldönteni, hogy a Vladimir Kadencev által vezetett kórus fellépése, hangulatos előadása tetszett jobban, vagy inkább az őket, és a táncosokat kísérő zenekaré, melyet Alekszander Das- kin, a Népművészet Mestere irányít. Mindenesetre nem csupán a hol vidám, hol bús hangokat csodáltuk, de a hangszereket is, melyekből e hangokat kicsalták a zenészek. Különösen a hatalmas háromszögletű balalajkának volt sikere, melynek mérete egy nagybőgőnek is becsületére válnék... És a táncosok! Szvetlána Klacilina vezetésével nagy sikerrel mutatkoztak be ők is. A lendület tette? Mindenesetre pillanatok alatt szűkösnek bizonyult a színpad az öt fiatalembernek, s a karjukon könnyedén libbenő lányoknak. Ez persze cseppet sem rontott, fiatalos lendületükön, határtalan vidámságukon, amely hamar átragadt a közönségre is. Szívesen elnéztük a fiúk ruganyos mozgását, s a lányok puha csizmácskáit, amint ör- döngős ügyességgel verték a zene ütemét. És akkor még színpompás jelmezeikről nem is beszéltünk ... A műsort méltatva meg kell említenünk a szólistákat, Tamara Szilivjorsztavát és Jelena Kapljunkovát is. de semmiképp nem feledkezhetünk meg V jacseszlav , Kazakovról sem, aki egy ismert dallamot énekelve lelkes vastapsra bírta közönségét. „Szeretettel üdvözöljük Penza megyei barátainkat”. A színpad fölötti táblán volt olvasható e mondat, s mi, akik ott voltunk, talán tovább is gondoltuk, így:máskor is szívesen látnánk őket, s néznénk végig látványos, vidám műsorukat. HANGSZÓRÓ A kutyakántor Előbb a Mozgó Világban jelent meg a Békés megyei Sarusi Mihály elbeszélése, „A kutyakántor”. Később, az elmúlt év karácsonya körül a Magvető Könyvkiadó gondozásában láthattuk viszont, az „Isten tenyerén ülünk” címet viselő, fiatal írók antológiájában. Most, mikor ismét kézbe vettük e kiadványt, ajánlásában ezt olvashattuk többek között: „A Fiatal írók József Attila Köre elhatározta, hogy viszonylagos rendszerességgel — megbízott fiatal kritikusok és alkotók válogatásában, szerkesztésében — közreadja az újabb magyar irodalom jelentősnek ítélt műveit. „Később így folytatódik az ajánlás: „Távol állt a szer-' kesztőktől az a módszer, hogy a minél teljesebb „listát” nyújtsák át az olvasóknak, kivált „protokolláris”, vagy divat értelmében. Az írások színvonalára, hitelességére figyeltek mindenek előtt...” Hogy miért idézzük mindezt, mikor egy rádióműsorról akarunk írni? Nos, részben azért, mert jó lokálpatriótákhoz illően örömmel vettük, hogy megyénk ifjú alkotója is bekerült e válogatásba, részben pedig, mert a kötetben megjelent 16 alkotásból ezt — Sarusi Mihály elbeszélését — dolgozta fel rádióra Kovács Tivadar. Kedden délután 1 óra 7 perckor kezdődött a rádió harmadik műsorában a Fiatalok Stúdiója sorozat mostani adásában „A kutyakántor”, Fehérvári Győző szerkesztésében és Kőváry Katalin rendezésében. Nem kis izgalommal ültünk a készülék elé. Vajon vissza tudják-e adni az elbeszélés archaikus nyelvezetét? Nem változik-e értelme? Nem veszít-e hangulatából? S válaszolunk is gyorsan: tetszett a rádiós feldolgozás. Bács Ferenc, Felföldi László, Jani Ildikó, Pásztor János, Szersén Gyula, Szirtes Adám és Téry Sándor, tolmácsolásában legalább olyan értékes hangjátékot hallhattunk, mint amilyen maga a nyersanyag, az elbeszélés volt. Sikerült a leglényegesebb, a legjellemzőbb részeket ösz- szeollózva úgy visszaadni a bravúros nyelvezetet, hogy nem maradt bennünk — akik olvastuk az eredetit" — sem hiányérzet, sem csalódás. Csak büszkeség. Mert szűkebb hazánk, megyénk, városunk a termő talaj, melyben fogant a hallott feldolgozás. „Keresd az igazat, ./ hallgasd az igazat, / tanuld az igazat, / szeresd az igazat, / mondj igazat, / őrizd az igazat, / óvd az igazat mindhalálig!” — így, Húsz János imájával kezdődik az elbeszélés, s e szép idézethez méltó volt a hangjáték is. N. A. Nagy Agnes A táncosok Fotó: Gál Edit Gyöngyössy Katalin. Leviczky Klára és Csíkos Gábor az előadás egyik jelenetében Fotó: Fazekas László MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Romantikus muzsika. 9.00: A csavargók. 9.44: Zenevár. 10.05: Thyl Ulenspiegel kalandjai. 10.36: Verbunkosok, katonadalok. 11.00: Gastoldi madrigálok. 11.19: Tessék a fizetés — elég lesz? . . . 11.39: . . . hogy hosszú életű légy a földön. 12.35: Ezt láttam. 12.50: Zenemúzeum. 13.49: Szabadpolca 14.19: Hollós Lajos fúvósművei- ből. 14.40: Látogatóban a szentlőrinci citeraegyiittesnél. 15.10: A nagyidai cigányok. 16.05: Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos. 16.15: A Busch vonósnégyes játszik. 17.07: Tatarozás. 17.39: 30 éves a Rádiószínház 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Operaáriák. ip.45: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 20.40: Nóta’est. 21.40: A Dunánál. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Művésztalálkozó. 23.30: Tardos Béla műveiből. 0.10: Dóry József nótákat énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dalok a munkáról 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55: A padlástól a múzeumig. 13.25: Látószög. 13.30: Frey: Kis mesék a zongorán. 14.00: Színe-java. 16.00: Népzenekedvelőknek. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Szociológiai Figyelő. 21.08: Ballagjunk gyorsabban. 22.18: Johann Strauss operettjeiből. 23.15: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. III. MtJSOR 9.00: XX. századi kamarazene 9.44: Zenekari muzsika. 11.05: Operafinálék. 12.11: Bach-művek. 13.07: Részletek a Mini együttes koncertlemezéből. 13.32: Zenekari muzsika. 15.23: Monteverdi: III. madrigál- , kötet. 16.00: Zenei Lexikon. ,.Gavotte.” 16.20: Kisdobosok, nagydobosok. 16.55: Popzene sztereóban. 18.12: Hangfelvételek felsőfokon. 19.05: Parasztok. 19.54: Kockákban gondolkodó művész. 20.17: Richard Strauss: Tűzínség. 21.52: Üj kamarazenefelvételeinkből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: A Dawn együttes slágereiből. 17.15: Miért él a vásár? Riporter: Cseh Éva. (ism.) 17.45: Ami csak a 222 méteres középhullámon hallható. A következő hetek zenei műsorait ajánljuk. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lépés műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR # 14.45: Iskolatévé. Fizika-továbbképzés. (f.-f.) 15.15: Nyelvtanárok, figyelem! (f.-f.) 15.50: Tizenötödször, (f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Nagy folyók a történelem visszfényében. 17.30: Tévébörze, (f.-f.) 17.40: Hipp-hopp. 18.10: Reklám, (f.-f.) 18.15: Telesport. (f.-f.) 18.40: Szemesnek áll a világ, (f.-f.) 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. A fehér orrszarvú. 20.25: A haladás, ára. 21.15: Reklámpanoráma, (f.-f.) 21.25: Fiatalok órája. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: A XXI. miskolci filmfesztivál díjnyertes filmjeiből Kollektív ház. II. MŰSOR 20.01: Várospódium, (f.-f.) 20.40: Mihályfi Sándor: önfelszámolás. 21.45: Tv-híradó 2. 22.05: Szemle, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.55: Kulturális híradó. 18.05: Egy mítosz nyomában. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Fiatalok órája. 20.30: A Föld fejlődéstörténete. 21.30: Népdalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRÁD, \ MŰSOR 17.10: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A vörös hajú Zora csapata. 18.45: Emberrablás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Párhuzamosok — külpolitika. 20.50: Az erősebb nem. 22.00: Komoly zene. II. MŰSOR 19.00: Népi muzsika. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 20.00: A hiányzó láncszem. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1981. június 18-án, csütörtökön este 19 órakor Békéscsabán: SEGÍTSÉG, VÁLUNK! Sarkadi-bérlet. MOZI Békési Bástya: Isten hozta Mr... Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: 5 órakor: A dominóelv, 7 órakor: Meztelen bosszú. Békéscsabai Kert: Bosszúvágy. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: A XX. század kalózai, 6 és 8 órakor: Mindhalálig zene. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Kísértet Lublón, fél 8 órakor: Mentolos ital. Gyulai Erkel: A világ rendje és biztonsága. Gyulai Kert: Fogadó az „Örök világossághoz”. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A fekete kutya. 6 és 8 órakor: Üzenet az űrből. Orosházi Béke: 5 órakor: Négy bandita. tíz áldozat. 7 órakor: Lucky Lady. Orosházi Partizán: A királyi biztos szeretője. Szarvasi Táncsics: Csere. Illyés Gyula: Sorsválasztók
