Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

1981. június 12., péntek © A kiskereskedelemről tárgyaltak Kertészeti tanácskozás A Minisztertanács tárgyalta Kevesebb az üzemi baleset, de sok még a tennivaló Tegnap délelőtt kihelye­zett ülést tartott a HNF me­gyei gazdaságpolitikai mun­kabizottsága Mezőkovácshá- zán. A járási hivatal épüle­tében rendezett tanácskozá­son tájékoztató hangzott el a helyi ÁFÉSZ körzeti kis­kereskedelmi alapellátásáról, s ezenkívül a megyei hely­zetet is megvitatta a testü­let. Ez utóbbihoz Pintérné Sándor Éva, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának csoportvezetője, a HNF gaz­daságpolitikai munkabizott­ságának tagja készített írá­sos beszámolót. Az anyag első része a me­gyei lakónépesség számará­nyának tükrében vizsgálta a kereslet és kínálat változá­sait, s ezen belül az életszín­vonal alakulásának mérté­két. Részletesen szólt az öt év alatt végrehajtott közpon­ti árintézkedések következ­ményeiről is. Például az ár­emelés hatásának tudható be, hogy a kereskedelem nyers húsból 1979-ben mintegy 10 százalékkal kisebb, míg vá­gott baromfiból 22 százalék­kal nagyobb mennyiséget adott el, mint 1975-ben. Az V. ötéves tervidőszak­ban tovább folytatódott me­gyénk kereskedelmi hálóza­tának bővítése, korszerűsíté­se, amelyre több mint egy- milliárd forint fejlesztést fordítottak a kulturált körül­mények megteremtésében ér­dekelt szervek. Egyik legna­gyobb vállalkozásuknak te­kinthető a Szarvason tavaly átadott ezer adagos étterem, valamint az 1300 személyes kemping. (E két létesítmény beruházásának együttes költ­sége megközelítette a 80 mil­lió forintot.) A megye bolt­jainak összalapterülete mint­egy 6 ezer négyzetméterrel, a vendéglátóhelyeké pedig 5500 négyzetméterrel bővült. Az anyag összeállítója a forgalom alakulását —a kü~ A Szarvasi Járásbíróság tárgyalta Bankó Rudolf, Szarvas, Szabadság út 55. szám, Nagy Gusztáv, Szarvas, Bartók Béla út 4. szám, és Menárik Mihály, Szarvas, Szabadság út 55. szám alatti lakosok bűn­ügyét. Mind a három fiatal­ember már többször volt büntetve. Szabadságveszté­sük letöltése után egyikük sem vállalat rendszeres mun­kát. Esetenként alkalmi munkát végeztek, de idejük nagy résziét csavargással töltötték. A múlt év decem­berében sorozatosan követtek el lopásokat. Éjszakai órák­ban Szarvason és környékén több házba és tanyába lo- pództak be, és ami kezük ügyébe akadt, magukkal vit­ték. Loptak tyúkot, ruhane­műt, pálinkát, dunnát és párnát. A lopássorozatot ez év januárjában is tovább folytatták. Január 10-én át­másztak az egyik ház kerí­tésén és megdézsmálták a kamrát. Január 22-én viszont már a rablás bűntettét is megvalósították. Ezen a na­pon délelőtt Nagy Gusztáv benyitott L. János szarvasi lakos házába. Körülnézett, majd régiségkereskedőnek bemutatkozva, kezet fogott a 85 éves lakástulajdonossal. Megállapítptta, hogy az idős ember egyedül lakik és bőr- kikészítéssel foglalkozik. Eb­ből pedig arra a következte­tésre jutott, hogy jelentős lönböző áruféleségek értéke­sítése alapján — a város és a falu viszonylatában is ele­mezte, majd megállapította: „Kétségtelen, hogy a városi boltok áruellátása jobb, mint a vidékieké...” összességében nézve a kérdést, a megye kiskereske­delme tavaly közel 14 mil­liárd forint forgalmat bo­nyolított le, ami — fogyasz­tói folyó áron számolva — 8,3 százalékkal volt több az 1979. évinél. Mérséklődött vi­szont a ruházati cikkek el­adása, és kisebb lett a ven­déglátás részaránya is. Ami a különböző élelmi­szereket illeti, tőkehúsból, húskészítményekből, tejből kiegyensúlyozott volt az el­látás, de étolajból, margarin­ból, egyes befőttekből és édesipari termékekből nem mindig tudta kielégíteni a vásárlók igényeit a kereske­delem. A háztartási és vegyi áruk közül jó néhány a hi­ánycikkek listáján szerepelt. Ugyanez mondható el bizo­nyos vegyesipari cikkekről; kisgépekről, kerékpárokról és azok alkatrészeiről, valamint az elemes bútorok és zo­máncedények választékáról is. A forgalom növelése cél­jából a kereskedelmi egysé­gek nemcsak a szezon végi kiárusításokon, hanem az időszakos „akciók” alkalmá­val is megpróbálták értéke­síteni a felhalmozódott kész­leteket. Mindez azonban a visszafogottabb vásárlóerő miatt már nem hozta meg azokat az eredményeket, amelyek a korábbi éveket jellemezték. A HNF megyei gazdaság- politikai munkabizottságának tagja befejezésül a folyama­tos áruellátás és a kulturált kiszolgálás szükségességét hangsúlyozta a kiskereskede­lem helyzetével foglalkozó előterjesztésében. pénze van. Azonnal fölkeres­te két társát. Este 8 óra tájban mind a hárman meg­jelentek a sértett lakásán. Mivel a kapu be volt zárva, átmásztak rajta. Az udvaron egy baltát találtak, azt ma­gukhoz vették. Ezután fel­törték annak a helyiségnek az ajtaját, ahol az idős em­ber a nyersbőrt tartotta. Az egész lakásban pénz, és kü­lönböző értékek után kutat­tak. Végül betörtek abba a helyiségbe is, ahol az idős ember a nyersbőrök kidol­gozását végezte. Leoltották a villanyt, majd rárivalltak: „Add ide a pénzt, öreg!” Az idős ember először alig ta­lálta a szavakat a meglepe­téstől. Később kijelentette, hogy nincs pénze. Ekkor az egyik vádlott a baltát az idős ember testéhez szorítot­ta. Az idős ember ezután 420 forintot adott át a há­rom fiatalembernek. Gyufa lángjánál győződtek meg a pénzről, majd eltávoztak. A járásbíróság lopás vét­sége és társtettesként elkö­vetett rablás bűntette miatt Bankó Rudolfot 3 év sza­badságvesztésre, Nagy Gusz­távot 1 év és 6 hónap sza­badságvesztésre, Menárik Mihályt 2 év szabadságvesz­tésre ítélte. Ezenkívül köz­ügyektől való eltiltással is sújtotta őket. Az ítélet jog­erős. —di A Budapesti Kertészeti Egyetem nemcsak saját hall­gatóinak adja át rendszere­sen a legújabb kutatási ered­ményeket, a gyakorlatban dolgozó kertészek tovább­képzéséről is gondoskodik szinkronelőadások formájá­ban. A szinkron kifejezés ar­ra utal, hogy az elméleti ta­nácskozásokat gyakorlati be­mutatók követik, ahol az egyes növények termeszté­sét a helyszínen vitatják meg a hallgatók, előadók. Tegnap Gyulán került sor ilyen rendezvényre az Erkel Ferenc Művelődési Házban. Elsőként dr. Takács Lőrinc, Gyula tanácselnöke üdvözöl­te a megjelenteket, majd kis ünnepségre került sor. Dr. Békéscsaba, Gyula és Bé­kés, a három szomszéd vá­ros a társadalmi, gazdasági és kulturális élet egyre több területén hangolja össze fej­lődését, tevékenységét. A napokban az MSZMP békés­csabai városi bizottsága a három város nőfelelőseinek találkozóját rendezte meg Békéscsabán. Közel ötven asszony jött a találkozóra a pártbizottsá­gi és pártvezetőségi nőfelelő­sök közül. Részt vett a prog­ramon dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bi­zottságának első titkára és Inokai János, a békési vá­rosi pártbizottság első titká­Kondorosnak, mint tipikus mezőgazdasági településnek1 hosszú éveken át nem volt ipara. Az emberek, főként a férfiak a tsz-ben dolgoznak, az asszonyok pedig a ház körül tevékenykedtek. A het­venes évek elején jórészt a szemléletváltozásnak köszön­hetően elkezdték az ipartele­pítést a községben, a városr üzemek segítségét kérve és a tanács támogatását élvezve. Így jött létre a szarvasi Szi­rén Ruházati Szövetkezet kondorosi részlege, valamint az ugyancsak Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezet telepe. Ezek elsősorban a nőknek teremtettek új munkaalkal­mat. Jelenleg több mint 100 asszonyt foglalkoztat a Szi­rén telepe, és a jövőben, ha majd elkészül az új varro­da, lehet még a létszámot bővíteni. Az üzem fejlődésé­re jellemző, hogy míg 1970- ben bányászingekkel indult a termelés, amelynek varrá­sa igen egyszerű volt, most Rédai István egyetemi tanár köszöntötte az elnökségben helyet foglaló - dr. Somos András akadémikus egyete­mi tanárt közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából. Ezután dr. Filius István fő­iskolai tanár tartott előadást a hajtatott paprika, paradi­csom, uborka hőigényéről. Dr. Tarjányi Ferenc egyete­mi docens beszélt a fólia alatt termesztett paprika tápanyagigényéről. Utolsó eladóként dr. Farkas Ká­roly egyetemi docens szá­molt be a fóliás paprika, pa­radicsom, uborka és dinnye növényvédelméről. Az elő­adások után a résztvevők gyulai, medgyesegyházi és orosházi termelők fóliáit lá­togatták meg. ra is. A megjelenteket dr. Ábrahám Béla, a békéscsa­bai városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Gulyás Lajosné, a pártbizott­ság nőreferense beszélt a nőpolitikái határozat felada­tairól a VI. ötéves terv táv­latában. Tájékoztatott a me- gveszékhelyen élő és dolgo­zó nők helyzetéről, végzett­ségéről, munkahelyi körül­ményeiről, s középpontba a nők családon belüli szerepét állította. A családok helyze­tének alakulásával foglalkoz­tak a hozzászólások is. Dél­után a Békéscsabai Kötött­árugyárba látogattak a nőfe­lelősök, ahol ismerkedtek a gyár életével és termékeivel. már olyan ingeket készíte­nek, napi ezer—ezeregyszáz darabot, hogy exportra is kerül belőle. Sokat változtak tehát a minőségi követelmé­nyek. nőtt a munka színvo­nala. A vas-, fémipari szövetke­zet részlegében 35 nő dolgo­zik és tíz bedolgozó, több­nyire olyan családos asszo­nyok, akiknek a gyerekek miatt otthon kell maradni­uk. Ök különféle előkészítő munkákat csinálnak, példá­ul a részlegben összeszerelés­re kerülő elektromos főző­lapok fűtőszálának gyöngyö- zését. Ebből a termékből egyébként évi 50—60 ezer darabot készítenek, túlnyo­mórészt exportra, főleg a Tá­vol- és Közel-Kelet orszá­gaiba. Ha nincs rezsóra meg­rendelésük, csillárokat, aszta­li lámpákat szerelnek össze. Ezekből a hazai üzleteken kívül, a szocialista országok piacaira szállítanak. Sz. I. Tavaly 5,8 százalékkal ke­vesebb üzemi baleset történt, mint 1979-ben, a halálos ki­menetelűek száma pedig 13,4 százalékkal csökkent — ál­lapította meg a Miniszterta­nács elé terjesztett tájékoz­tatójában a SZOT elnöksége. Megnyugvásra azonban még távolról sincs ok, hiszen a javulás ellenére is tavaly 102 ezren sérültek meg a munkahelyükön. 1981 első hónapjaiban pedig bizonyos romlás tapasztalható. A balesetek okainak elem­zése egyértelműen igazolja, bogy a vezetők jobb irányí­tó, nevelő és ellenőrző mun­kájával, a fegyelem szilár­dításával a sérülések elke­rülhetők. A balesetek 31 százalékát a dolgozók szak­képzetlensége, gyakorlatlan­sága, 22 százalékát a mun­kafolyamatok helytelen meg­szervezése, a felügyelet hiá­nya, a rendetlenség idézte elő, a balesetek 21 százaléka pedig azért következett be, mert nem tartottak be kü­lönféle eljárási utasításokat, vagy nem használták az egyéni védőeszközt. Leggyak­rabban a 30 éven aluli fiata­lok sérülnek meg, a legelő­vigyázatosabbak pedig az 50 éven felüliek. A sérülteknek csaknem egyötöde azok kö­zül kerül ki, akik még fél évet sem dolgoztak szak­májukban, ami azzal ma­gyarázható, hogy e gyakor­latlan embereket sok he­lyütt felületesen készítik fel a balesetek elhárítására. Kedvező jelenség, hogy az 1979-ben tapasztalt kisebb romlás után tavaly 12 szá­zalékkal csökkent a foglal­A Minisztertanács csütör­töki ülésén a közlekedés- és postaügyi miniszter előter­jesztésére rendeletet hozott a közúti személyszállítási szerződésekről. A rendelet az év elején kiadott közúti árutovábbítási szerződések­ről szóló: jogszabállyal együtt — a húsz évvel ez­előtt alkotott gépjármű-fu­varozási szabályzat helyébe lépve — korszerűsíti a köz­úti személyszállítás jogi ke­reteit. A 20 éve készült szabály­zat általában csak a közleke­dési vállalatoknak engedé­lyezte a személyfuvarozást, s annak feltételeit szinte minden részletre kiterjedően meghatározta. Annak idején az autóbuszok 90 százaléka a közlekedési vállalatok tu­lajdonában volt, ma viszont fele-fele arányban osztoznak rajtuk a közületekkel. Az elmúlt két évtized alatt a tömegközlekedés, is sokat fejlődött A menetrendszerű közlekedésen kívül olyan új személyszállítási formák je­lentek meg, mint a különjá­ratok, a bérautóbuszok és a bértaxik, valamint a szerző­déses járatok, ugyanakkor a közületek is bekapcsolódtak a személyforgalomba, bár ezekre már nem terjedtek ki a szabályzat rendelkezései. A mostani rendelet az 1977-ben módosított Polgári törvénykönyv szellemében, azzal összhangban, nagyobb teret enged a gazdálkodó szervek szabad megállapo­dásainak, magában foglalja kozási megbetegedések szá­ma, jóllehet a javulás itt is csak viszonylagos. Erősen visszaszorultak az ólom ál­tal okozott megbetegedések, kisebb mértékben a növény- védőszer-ártalmak, továbbra is igen sok azonban az úgy­nevezett foglalkozási na- gyothallás, különösen a bá­nyászat, a gépipar és a tex­tilipar egyes munkakörei­ben. Gyakori a foglalkozási bőrmegbetegedés is, amely­nek zöme keresőképtelen­séggel jár. A munkavédelmi felügye­lők tavaly több mint 39 ezer esetben intézkedtek. 2335 gép, berendezés, üzem mű­ködését függesztették fel bal­esetveszély miatt. Kilencven- hét balesetért felelős sze­mély ellen tettek feljelentést, 1115 ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek, másokat pénzbírsággal sújtottak vagy figyelmeztettek. A SZOT elnöksége jelezte a Minisztertanácsnak, hogy nem mindig állnak megfele­lő mennyiségben és minőség­ben rendelkezésre egyéni vé­dőeszközök, védő- és mun­karuhák; gondot jelent a járműállomány több mint egyötödének elöregedése, a targoncák krónikus alkat­részhiánya, az ipari gázpa­lackok évek óta problémát okozó biztonsági helyzete, s a megoldásokhoz intézkedé­seket igényelt. A Minisztertanács felhív­ta a figyelmet a VI. ötéves tervidőszak munkavédelmi feladatainak pontos előké­szítésére, és tervszerű, haté­kony megvalósítására. a személyszállítás, mint vál­lalkozás valamennyi formá­ját, de csak a szerződő felek alapvető jogait és kötelezett­ségeit szabályozza. Egyben lehetővé teszi, hogy a közü­leti szervek is bekapcsolód­hassanak a menetrendszerű személyszállításba. A régi szabályzat csak a menetrendszerű autóbusz- és a személytaxi-közlekedésre vonatkozott, a mostani ren­delet a szerződéskötési kö­telezettséget kiterjesztette az egyéb autóbusz-, valamint a trolibusz-, a villamosjáratok­ra is. Az előírások szerint a vállalatok kötelesek a meg­hirdetett járataikon jelentke­ző utasokat elszállítani. A rendelet sorrendet határoz meg arra az esetre, ha a szállítási kapacitás kisebb az utasok számánál. A rendelet egyszerűsítette a személyszállítási szerződé­seket, amelyekben a felek­nek egyenlő jogokat biztosít. Űj vonása a közúti sze­mélyszállításnak a kártéríté­si kötelezettség. A rendelke­zés szerint a menetrendben meghirdetett távolsági járat kimaradása vagy legalább fél órás késése esetén a közlekedési vállalat kötelez­hető az utas ebből eredő, legfeljebb azonban a viteldíj 15, illetve 5-szörösének meg­felelő összegű kárának meg­térítésére. Az 1982. január 1-én életbe lépő minisztertanácsi rende­let végrehajtására a közle­kedés- és postaügyi miniszter irányelveket ad ki. —y—n fl tárgyalóteremből Ide a pénzt, öreg! Gyulán a házikertek szerves része a fóliasátor Fotó: Veress Erzsi Három város nőfelelttseinek találkozója Munkát adni az asszonyoknak Rendelet a közúti személyszállítási szerződésekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom