Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljelek 1 1981. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 135. SZÁM Budapestre érkezett a nigériai államfő Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívására hivatalos látogatásra szerdán Budapestre érkezett Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szö­vetségi Köztársaság elnöke, és kísérete. Az elnöki különgép délután hat órakor landolt a Feri­hegyi repülőtéren. A vendégek gépkocsiba szálltak, majd díszmotorosok kíséretében a nigériai és magyar zászlókkal feldíszített Országház elé hajtattak. A Kossuth Lajos téren Losonczi Pál üdvözölte elsőként a gépkocsiból kilépő Alhadzsi Shehu Shagarit és kíséretének tagjait, majd úttörők virágcsokrot adtak át a vendégeknek. Belpolitikai újságírók megyénkben Erősíteni kell a politikai munkát a szakszervezetekben A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének belpoliti­kai szakosztálya 1981. június 9—10-én tanulmányutat szervezett Békés megyébe. A tanulmányút első napján a szakosztály tagjait Békés­csabán, a KISZ-táborban a megye vezetői fogadták, kö­zöttük Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese, és dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A találkozón megjelen­tek Békés, Békéscsaba, és Gyula vezetői is. Elsőnek dr. Becsei József tartott tájékoztató előadást, melyben a megyei tanács tevékenységének sajátossá­gairól, Békés megye gazda­sági struktúrájáról, a la­kosság számának, életmód­jának jellemzőiről szólt. Ez­után a Békés, Békéscsaba, Gyula városhármas együtt­működésének eredményeivel, á következő esztendők ter­veivel ismertette meg az új­ságírókat. Közölte, hogy a VI. ötéves terv időszakában a tanácsi fejlesztési eszkö­zökből 2,4 milliárd forinttal részesedik a három város, ez a rendelkezésre álló anya­giak 59 százaléka. A tájékoztató előadást sok kérdés követte, ezekre a három város vezetői, dr. Be­csei József, végül dr. Szabó Sándor válaszoltak. Köszön­tötte a tanácskozó újságíró­kat Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára is. Délután a belpolitikai szakosztály tagjai a Békés­csabai Állami Gazdaságba lá­togattak, ahol Megyeri Zsolt, közgazdasági igazgatóhelyet­tes mutatta be a gazdasá­got, a megye mezőgazdasá­gának helyzetét pedig Mu­rányi Miklós, a megyei ta­nács osztályvezetője vázolta fel. A tájékoztatókat rövid határjárás követte. Másnap, szerdán délelőtt Orosházára látogattak az új­ságírók, ahol a művelődési központ klubjában Mihály András tanácselnök beszélt az egykori „legnagyobb ma­gyar falu” múltjáról, jelené­ről és jövőjéről. Nagy sikert aratott az Orosházáról ké­szült 15 perces színes film is. A tájékoztató után a vendégek megtekintették az Orosházi Üveggyárat, majd a közeli Gyopárosfürdővel ismerkedtek. A fürdőhely történetét Szegvári Petemé dr., a városi tanács titkára ismertette. A szakosztály tagjai a ké­ső délutáni órákban utaztak vissza Budapestre. (sass e.) Tegnap délelőtt két fontos témáról tartott értekezletet a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Békés megyei bi­zottsága. Pagyoga Lajosné titkár bevezetője után Mokrán János, az oktatási bizottság vezetője a szakszer­vezeti, politikai képzés idő­szerű kérdéseiről beszélt. Utalt arra, hogy a nemzet­közi helyzet jelenlegi fe­szültségének és a gazdasági élet gondjainak hatására bi­zonyos aggodalom tapasztal­ható közvéleményünkben. Ennek ellenére számtalan­szor bebizonyosodott, hogy a párt irányítása jól érvénye­sül a szakszervezetekben dol­gozó aktívák mindennapi cse­lekvésében. Azonban to* vábbra is keresni kell azokat a módszereket, amelyeknek alkalmazásával hatékonyab­ban tudunk hozzájárulni a népgazdaság helyzetének megszilárdításához. A ma­gyar szakszervezetek része­sei a politikai nézetek alakí­tásának és a hatalom gya­korlásának. A rétegpolitikai munkában társadalmunk va­lamennyi csoportjához, ki­sebb közösségéhez is el kell jutniuk az érdekelteknek. Az előadó ezután azokról a szubjektív tényezőkről be­szélt, amelyekre feltétlenül szükséges odafigyelni. Lé­nyeges, hogy ne csak „ülé­sekben”, „napirendekben” gondolkodjunk, hanem igye­kezzünk reálisan dönteni egyegy kérdésben. A testü­letek törekedjenek arra, hogy a kellőképpen átgondolt és Túlzsúfoltsága miatt évek óta nem tudja kielégíteni az igényeket Szeghalom nagy­község egyetlen bölcsődéje. Az 1971-ben kialakított böl­csőde eredetileg 60 személyes volt, majd két esztendő múl­va — az alapterület megnö­megfogalmazott határozato­kat el tudják fogadtatni a dolgozókkal is. Itt nagy súlyt kell • helyezni a logikus ér­velésre és a meggyőzésre. Egyes munkahelyeken a szakszervezet vezetőségének gyakrabban kell találkoznia I és foglalkoznia a tagsággal. I Sajnálatos, néhány vezető | nem igényli az egyetértési I jogot, de a tisztségviselők I sem állnak mindenütt hiva- I tásuk magaslatán. Éppen ezért erősíteni kell a politi­kai munkát, az ideológiai nevelést, valamint tovább javítani a munkamódszert és a munkastílust is. Ezután dr. Varga István, a bér- és munkaügyi bizottság vezetője a VI. ötéves tanácsi pénzügyi terv cselekvési programjáról tájékoztatta az értekezlet részvevőit. Hang­súlyozta, hogy a kitűzött cé­lok csakis a társadalmi szer­vek és a tömegszervezetek széles körű támogatásával valósulhatnak meg. Ezért olyan átgondolt, s a bizott­ság által megerősített prog­ramra van szükség, mely pontosan körvonalazza, súly­pontozza a jövőre vonatkozó feladatokat, s ezek végrehaj­tása a határidők megjelölése, a felelősök megnevezése alapján is bármikor ellen­őrizhető, illetve számon kér­hető. A titkári értekezlet befe­jező részében többek között a fontosabb központi intéz­kedésekről, a szakszervezeti munkával összefüggő egyéb tennivalókról esett szó. velése nélkül — hússzal nö­velték a befogadóképességét. A túlzsúfoltság többek kö­zött egészségügyi problémák forrásává is vált. A gondo­kon hamarosan enyhíteni fog az épületalakítással készülő új, 40 személyes bölcsőde. Bölcsödéi gondok Szeghalmon A FÉKON békéscsabai gyára az elmúlt évi 244 millió forint­tal szemben az idén 260 millió árbevételt tervez, ebből má­jus végéig 63,5 milliót teljesítettek a hazai és külföldi piaco­kon. Jelentős hányada bérmunka, mely 26 millió forint árbe­vételt jelent az eddig realizált összegből. A hazai megrende­lők a gyár termelésének 30 százalékát kapják, összetételük szerint gyermek- és felnőttpizsamák, férfiingek kerülnek 'a boltok pultjaira. A nyári szezon termékeit már jórészt ki­szállították a megrendelőknek, ezentúl az őszi divatcikkeken dolgoznak a varrodákban. Az egyik nyugatnémet cég ruhák, blézerek, női nadrágok szabását, összeállítását kéri a csabai gyártól. Képünkön egy pasztellsárga ruhán a* utolsó művele­teket végzi a varrónő Fotó: Gál Edit A baromfifeldolgozás fejlesztéséről tárgyaltak Hajdú-Bihar megye termé­keit korábban is két vállalat, a debreceni és a Békéscsabai Baromfifeldolgozó vásárolta fel. Az év elejétől módosítot­ták annak a körzetnek a nagyságát, ahonnan Békés­csabára szállítják a barom­fit. Ezentúl a Szeghalom— Debrecen—Berettyóújfalu vo­naltól délre és a román ha­tártól délkeletre gazdálkodó 21 téesz, 2 állami gazdaság és 4 ÁFÉSZ szállít a Békés megyei vállalatnak. A csabai baromfifeldolgozó az ágazat helyzetéről és fejlesztéséről készített tanulmánytervet, amelyet tegnap, Békéscsabán vitattak meg és hagytak jó­vá a szakterület felelős ve­zetői. Az említett tanulmány egyik legfontosabb része, hogy a közeljövőben a Haj­dú megyei termelőkkel gaz­dasági társaságot hoznak lét­re. A társaságban hét terme­lőszövetkezet és két állami gazdaság vesz részt, s a ter­vek szerint a VI. ötéves terv végére megduplázzák lúd- termelésüket és -szállításu­kat a békéscsabai vállalat­nak. A társasági szerződést június végén írják alá az érintett üzemek. A tanulmányterv megvita­tásán részt vett dr. Tóth Má­tyás, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének ve­zérigazgató-helyettese, Jakab Tamás, a Hajdú-Bihar me­gyei Tanács osztályvezetője, Hankó László, a Békés me­gyei tanács osztályvezető-he­lyettese, valamint Szűcs Sán­dor, a debreceni feldolgozó főosztályvezetője és Ulbert István, a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat igaz­gatója. A magyar—osztrák vállalkozásban épülő Hotel Átriumnál az osztrák építők elérték a leg­magasabb építési szintet. Ebből az alkalomból június 3-án hagyományos bokrétaünnepséget rendeztek. A pesti szállodasor újabb tagját 1982 júniusában adják át rendeltetésének (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Új bemutatók a fővárosi szabadtérik műsorán Gyógyszerész­tanácskozás Nemzetközi szakembergár­da részvételével szerdán Bu­dapesten, az Országos Gyógyszerészeti Intézet Zrí­nyi utcai székházában meg­kezdődött az a tanácskozás, amelyet a nemzetközi gyógy­szerfelügyeleti egyezmény aláírásának tizedik évfordu­lója alkalmából hívtak ösz- sze. Magyarország is tagja ennek az — egyébként min­den ENSZ-tagállam számára nyitott — egyezménynek. Ez a tagság — miként a tanács­kozás megnyitóján is el­hangzott — bizonyos előnyö­ket jelent a hazai gyógyszer­külkereskedelemnek: a tő­lünk importáló országok szempontjából is garantálja gyógyszereink előállítási kö­rülményeinek precizitását és az abszolút megbízható mi­nőséget. Ugyanis csak azok az államok csatlakozhattak eddig is az egyezményhez, amelyeknek gyógyszeripara megfelelő ellenőrzési rend­szerrel dolgozik. Június 26-án a Városmajo­ri Színpadon az Irma, te édes című musical bemutató­jával kezdődik meg a buda­pesti nyári szabadtéri szín­padok idei programja — je­lentették be szerdán a Fé­szek Klubban tartott sajtótá­jékoztatón a Fővárosi Sza­badtéri Színpadok Igazgató­ságának s a többi rendezői szervnek a vezetői. A szabadtéri színpadokon a nyár végéig másfél száz előadás várja a közönséget. A musicalbemutató mellett a Margitszigeten is premierre készülnek: július 2-án állít­ják színpadra Verdi Rigolet- tóját Uri Mayer vezényleté­vel, Horváth Zoltán rendezé­sében. Az opera több fősze­replője is külföldi vendég- művész. A Budai Parkszínpad ez­úttal is több kontinens né­peinek folklórjába nyújt be­pillantást közönségének. A program a legnagyobb mexi­kói állami folklórtársulat vendégjátékával kezdődik jú­nius 29-én. A Hilton Szálló dominiká­nus udvarában a barokk szerzők muzsikáiból összeál­lított Eszterházi rögtönzés című operakomédiát és Per- golesi két vígoperáját játsz- szák. A Városligeti Körszínház­ban július 3-án mutatják be Lope de Vega klasszikus spanyol író A magyarországi fenevad című darabját. A cím is jelzi a mű hazai vo­nathozását, amely azonban csupán annyit jelent, hogy a szerző egzotikus helyszín­ként választotta a magyar földet regényes, fordulatos helyzetek sokaságát felsora­koztató szerelmi történetének környezetéül. De sókszínű programot kínál a budapesti nyár a hangverseny-látoga­tóknak is. Újdonság, hogy új környezetben csendülnek fel a Zenélő udvar koncert­jei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom