Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

1981. június 9„ kedd itlWJKTíW 1981 szeptemberétől Gyakorlati tárgy választás a gimnáziumokban Békésen a Jantyik Mátyás Múzeum rendezésében népi gyer­mekjátékokból nyílt kiállítás a Békési Házban. A bemuta­tott anyagok egy részét azok a játékok teszik ki, melyeket a közelmúltban rendezett városi helytörténeti vetélkedőre ma­guk késztettek a gyerekek. Képünk a kiállítás egy részle­tét mutatja be Fotó: Fazekas László Korunkban is megállja a helyét az az oktatáspolitikai elv, hogy a gimnázium — ez az arányait tekintve sokat vitatott, de nagy múltú és megőrzendő — középiskola­típus elsősorban a továbbta' nulásra kell hogy felkészítse diákjait. Jelenleg a 14—18 évesek nemzedékének nem egészen negyede tanul to­vább ebben a középiskolai formában. Hatvan százalé­kuk lány. 26—30 százalékos a szakközépiskolások rész­aránya — többségük fiú----, a többiek szakmunkáskép" zőkben végzik el tanulmá­nyaikat. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 6-7 százaléka nem tanul tovább. Képesítést az érettségi mellé Furcsa és némiképpen torz képlet jellemzi tehát a kö­zépfokú oktatást. A tovább" tanulásra leginkább képesítő, az orvosi, jogi, pedagógiai pályákhoz leginkább szüksé­ges előkészítő tudásanyagot a gimnázium nyújtja. To­vább örökíti így az adott pá­lyák elnőiesedésének nem csekély társadalmi hátrá" nyosságát. (A nemek egész­séges aránya társadalmi és népgazdasági érdek lenne, ám a műszaki felsőoktatás­ban például — valamint fog­lalkozások egész sorában — indokolatlanul kevés a nő.) Másrészt: ma a gimnáziu­mokból 40—45 százalékban jutnak a felsőoktatási intéz­ményekbe a fiatalok. Évente tehát legkevesebb tizenkét— tizenötezer érettségizett fia­tal szakképzetlenül, egy ér­tékes, ám képesítést nem adó érettségi bizonyítvány birto­kában keresgél állást. Job­bára "íróasztalokra vadász­nak, s éveket töltenek el amolyan megtűrt „munka­erő-feleslegként”, társadalmi­lag igen-igen kevéssé hasz­nos feladatokat végezve. A gimnáziumi gyakorlati fakultáció, amelyet 1981 szeptemberétől vezetnek be, ezeken a gondokon kíván envhíteni. Mi módon? Már néhány esztendeje kí­sérleteznek mintegy száz gimnáziumban, önkéntes vál­lalkozás alapján a fakultatív gyakorlati módszer kipróbá­lásával. 7+10 órás kifutó rendszerrel — tehát a kísér­letet a most végző negyedi­kesekkel be is fejezve. A nyert tapasztalatok haszno­sak voltak. Igazolódott, hogy a gimnáziumok III—IV. osz­tályaiban — mindenütt, ahol adottak a megfelelő feltéte­lek — érdemes és szükséges megszervezni néhány, rész­ben képesítést is nyújtó, szakmai tanfolyam anyagá­nak megfelelő — képzési le­hetőséget. Műszaki rajzoló, idegenvezető, laboráns öt-hat órás a fakultatív gyakorlati ismeretek oktatá­sa, első ízben, most ősszel a harmadik osztályokban szer­vezhető ilyen tárgy. Tizenhat központi tanterv alapján is­merkednek meg — a többi között — a gépipari, illetve .építőipari műszaki rajz, az idegenvezetés, a telexkezelés stb . .. alaptudnivalóival,' e területekre képesítést is nyerve, illetve munkakör be­töltéséhez elegendő ismeretet szerezve. Oktatható nevelési alapismeretek — utóbbi nem ad ugyan képesítést, de jól előkészíthet egy későbbi, pe­dagóguspálya kiválasztására. Tanítható továbbá gépírás, különböző laboratóriumi, fényképészeti laboránsi is­meretanyag — hogy most csak néhány, központilag szervezhető fakultatív gya­korlati tárgyra hívjuk fel a figyelmet. Lényeges alapelv volt a fakultációk engedé­lyezésénél, hogy valameny- nyi forma egyúttal a to­vábbtanulást is segítse, amel­lett, hogy azonnali munká­ba állást is lehetővé tesz. Le­het az említett tárgyakon kívül helyi fakultatív tár­gyak oktatását is szervezni — helyi igény szerint, külön engedéllyel; utóbbiak zöme természetesen nem ad képe­sítést, az elhelyezkedést, sőt a későbbi továbbtanulást vi­szont szintén elősegíthetik. Néhány lényeges, országos adat jelzi a gimnáziumok ér­deklődését, a helyi tennivá- gyást. A beérkezett jelzések tanúsítják: élni kívánnak a lehetőségekkel. Húsz csoport oktatását tervezik idegenve­zetésből; 15 diákcsoport kí­vánna megismerkedni a fény­képészettel. Húsz csoport ne­velési alapismeretek elsajá­títására vállalkozhat, 5 a pos­taforgalommal, 14 csoport testnevelési és sportszerve-* zéssel, kilenc a telexgéppel, 13 az államigazgatással, 11 csoport építőipari műszaki rajzzal, 60 csoport pedig a gépipari műszaki rajz alap­tudnivalóival ismerkedhet ősztől. Sok szülő még nem érti A gyakorlati fakultáció anyagiakat többnyire nem igényel az iskolától, mert az üzemek, illetve a tanácsi szervek a szervezéshez vagy a diákok gyári, üzemi, válla­lati fogadásához megfelelő segítséget adtak, legalábbis az eddigi jelzések szerint. Az ország 261 gimnáziuma ter­vezi ősztől fakultatív gyakor­lati tárgy szervezését. Érdemes most még néhány helyt tennivalóra odafigyel­niük az iskoláknak — illetve a helyi tanácsi szerveknek. TöbD megyében a vártnál, a kívánatosnál kevesebb volt a gyakorlati tárgyra jelentkező diák, jelezve: sok szülő még nem érti, esetleg nem is­meri a fakultáció kínálta le­hetőségeket ! Indokolatlanul szerény a gyakorlati tárgyak propagandája is. A családok többsége — bízva a tovább­tanulás, az eljövendő felvé­telik sikerében — egyszerű­en megfosztja a gyereket at­tól a lehetőségtől, hogy si­kertelen felvételi esetén né­mi .szakismeret birtokában, előnyösebben helyezkedhes­sen el. Szükséges és nagyon fon­tos tehát az okos, meggyőző szó, a pedagógusok helyes ér­velése minden gimnázium­ban. Hiszen a gyakorlati fa­kultáció nem azonos az egy­kori 5+1-gyel! Nem viszi kényszerpályára a diákot, ha­nem hozzáad némi többletet az ismeretanyagához, mégpe­dig gyakorlati többletet. S ha semmi más haszna nem lenne, mint annyi, hogy az érettségi után bizonytalan­ságból egyfajta szerény, biz­tos kapaszkodót nyújt, már nem szabad megfosztani tőle a gyerekeket. • Várkonyi Margit Kisalföldi könyvesházak Kisalföldi könyvesházak címmel tanulmánykötet je­lent meg a Győr-Sopron me­gyei Tanács kiadásában. A kötet tudományos alaposság­gal dolgozza fel a megye könyvkultúrájának történe­tét, s méltó emléket állít azoknak az irodalompárto­lóknak, akik meghonosítot­ták a könyvnyomtatást ezen a tájon, s ezzel nagyban hoz­zájárultak a magyar könyv- kultúra és az írásbeliség ter­jesztéséhez. A tanulmánykötet szerzői — Hiller István, Németh At­tila, Pernesz Gyula, Tuba László és Zöld Ferenc — a nyomdászathoz kapcsolódva feltárták a kisalföldi könyv­kötés és a könyvárusítás történetét is a kezdetektől napjainkig. A tanulmánykötetet — amely 2000 példányban je­lent meg — korabeli réz­metszetek, díszes könyvrész­ietek illusztrálják. > A TIT békéscsabai városi szervezete az idei évadban több új tanfolyamot indított. Ezek egy része a munkával kapcsolatos ismereteket bő­vítette. Ilyen volt például a gépi adatrögzítői tafolyam, amelyen 28 szakember vett részt._A héten vizsgáznak a tűzvédelmi és a társadalom- biztosítási tanfolyamok részt­vevői. Az előbbit 19-en, az utóbbit 52-en végzik, és si­keres vizsga esetén megfele­lő képzettséget szereznek a tűzvédelmi megbízotti, illet­ve az SZTK-ügyintézői mun­kakör ellátásához. Sokan érdeklődtek a .sza­bás-varrás iránt. Az 'évad folyamán összesen 9 tanfo­lyamot indítottak, s csak­nem kétzsázan ismerkedtek meg 40 órában ezzel a „tu­dománnyal”. Az iskolákban is indult néhány új, a diákok érdek­lődési körének megfelelő is­meretterjesztő rendezvény. A A XI. országos amatőr képző- és iparművészeti ki­állításhoz kapcsolódóan or­szágos tanácskozást tartottak szombaton és vasárnap az amatőr képző- és iparművé­szeti mozgalom helyzetéről a diósgyőri vasas művelődési központban. Az eszmecserén felmérték az Amatőr Képző­művészek Országos Tanácsá­nak 1980. évi megalakulása óta végzett munkát,' és ke­resték a mozgalom további kibontakozásának lehetősé­geit. A tanácskozáson, ame­lyen mintegy 300-an vettek'’ részt, több javaslat hangzott ei azzal kapcsolatban, hogy a háromévenként megrende­zésre kerülő országos kiállí­tások mellett még milyen fórumok szolgálhatnák a mintegy 7000 amatőr festő­611-es iparitanuló intézetben például két akvarista szak­kör alakult az év elején, s összesen 40 ipari tanuló járt rendszeresen a szakkör fog­lalkozásaira. A József Attila Általános Iskolában elsőként alakult meg a kis biológu­sok baráti köre, amely a tantárgy iránt mélyebben ér­deklődő tanulóknak nyújtott ismereteket. Ugyanilyen cél­lal jött létre a tanév elején a 10-es iskolában és Kétsop- ronyban a ks kémikusok ba­ráti köre. Újdonság volt a nyelvoktatásban a 11-es is­kola eszperantó szoktató tanfolyama, amely iránt egyelőre 10 általános isko­lás érdeklődött. Jövőre az alapfokú tűzvé­delmi és titkárnői ismeretek­kel rendelkezők részére ter­veznek középfokú tanfolya­mok indítását, melyek el­végzésével magasabb fokú szakképesítésre tehetnek szert a hallgatók. és iparművész számára a közlés lehetőségét. Többen szóvá tették a műhelyekben folyó csoportmunka szere­pét is a vizuális látásmód formálásában. Mint mondot­ták, a műhelyek szerepe nagy jelentőségű, hiszen cso­portokból — a népművelési szerepükön kívül — számos eredeti új alkotás, és a mű­vészet új ága is kifejlődhet, A kétnapos tanácskozás legfőbb tapasztalataként azt összegezték1 hogy az amatőr képzőművészeti mozgalom számára kialakított forma, az Amatőr Képzőművészek Or­szágos Tanácsa, a Művelő­dési Minisztérium és a Nép­művelési Intézet szakmai tá­mogatásával megtalálta a helvét a magyar szellemi életben. KÉPERNYŐ Mariann születésnapja Most, a rokkantak nem­zetközi évében sokat beszé­lünk a testi fogyatékosokról. Próbálunk segíteni rajtuk, akciókat szervezünk, me­lyeknek célja életük köny- nyebbé tétele. Egyszóval a figyelmünk fókuszába kerül­tek, ám valljuk meg, nem könnyű nyíltan, elfogulatla­nul szólni róluk. Szavainkat nemegyszer átfűti a szána­lom, amely számukra nem mindig okoz örömet, sőt... Ezt is meg kellett tanulnunk: beszélni gondjaikról, nehéz hétköznapjaikról, arról, hogy milyen küzdelembe kerül számukra emberré, tevékeny emberré válni. Olyanná, mint mások! Mert eddig is sokat tett társadalmunk életkö­rülményeik könnyebbé téte­léért, ám sokkal inkább a velük való törődés minősé­ge szorul még jobbításra. Jó lenne, ha végre nem válná­nak szánalmunk kitaszított­jaivá, ha nem ütköznének unis-untalan részvétünkbe. A napokban láthattunk er­re követendő példát a tele­vízió „Mariann születésnap­ja” című riportfilmjében. A június 5-én, a késő esti órák­ban vetített riportfilmnek tárgyilagos, s mégis megka­pó hangja volt talán a leg­főbb érdeme. No és sokolda­lúsága. Megismertette ve­lünk a gyerekek életét, akik, ha nem jutnának . időben szakértő gondoskodáshoz, örökre a csend rabjaivá vál­nának. Ugyanakkor láthat­tuk mindazokat, akik' vég­telen türelemmel tanítják meg őket a szájról olvasás, és a beszéd tudományára. Hogy mivel érte el hatását a film? Nos, nemigen sorol­hatnánk művészi eszközöket. Hiszen egyszerűen csak em­bereket szólaltatott meg, s bemutatta az Egri Siketek Általános Iskolájában folyó munkát. A hétköznapok egy- egy megkapó pillanatát, a gyerekek küzdelmét a sza­vak felfogásáért, újrafor­málásáért. Előbb első osztályosokat láttunk, amint Mariann — az egyik nevelt — születés- napi tortáját fogyasztják. Aztán nyílik a tér, az idő. Egy mondat, melyet az igaz­gatótól hallunk: ... nem kel­lene végre megbámulni a hallókészüléket”. Aztán ze­nélő, táncoló apróságok, egy különös színjátszócsoport... És az eredmény: a végzős gyerekek, tanárok, sőt éne­kesek akarnak lenni. Kissé irreális elképzleések ? Igen. Ám szép példái annak, ho­gyan kell, lehet őket velünk, egészségesekkel egyenrangú- akká tenni. És ez a célja az intézmény dolgozóinak, s a film készítőinek egyaránt. Legyen a mienk is! N. Á. Tanácskozás az amatőr képző- és iparművészeti mozgalomról MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Eszmék faggatása. v 8.57: Hangképek a Magyar Rá­dió 1980-as népzenei feszti­váljáról. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Juhász Frigyes—Kövesdy János: A másik Amerika. 10.45: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zene­karát és a Philharmonia zenekart. 11.43: A Balogh család. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Hangverseny délidőben. • 13.50: Nóták. 14.17: Kóruspódium. 14.40: Élő világirodalom. 15.10: Marian Anderson opera­felvételeiből. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Van új a nap alatt. 16.20: Magyar szerzők művei — külföldi előadók tolmácso­lásában. 16.40: Vavrinecz Béla féld.: Ma­gyar képeskönyv. 17.07: Mozgásterek. 17.32: Szelényi István: Szvit réz­fúvókra. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Mindenki zeneiskolája. 20.11: Hová lett a tudományos technikai forradalom? 20.41: Népdalfeldolgozások. 21.05: Húszas stúdió. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Baritonáriák. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: Zenekari muzsika, o.ll}: A Hong Kong-i grófnő. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Joan Sutherland operett- felvételeiből. 8.20: Vonzások és változások. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.27: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . .. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Találkozás a stúdióban. 16.33: Csúcsforgalom. 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Shirley MacLaine énekel. 18.53: zenei Tükör. 19.23: Kis pszichológia szülők­nek. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Tizenkét szék. 21.00: Örökzöld dallamok. 21.59: Nóták. 22.30: Berki Géza szerzeményei­ből. 23.15: Szenkár Dezső és Nádor Mihály operettjeiből. III. MŰSOR 9.00: Donizetti: Lammermoori Lucia. 9.16: Zenekari muzsika. 10.45: A Magyar Rádió és Te­levízió" énekkara XX. szá­zadi szerzők műveiből énekel. 11.05: Dzsesszfelvételekből. 11.45: A cárnő cipellője. 12.50: Czuczor Gergely versei. 13.07: Négy apának egy leánya. 14.12: Szimfonikus zene. 16.25: Labirintus. , 16.40: Haydn kamarazenéjéből. 17.30: Harmnc perc alatt a föld körül. 18.00: A zeneirodalom remek­műveiből. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Közben: kb. 20.20: Nyírségi atléták. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetí­tés folytatása. Kb. 21.25: Zenekari cperarészietek. 22.15: Két hunyó cigaretta füstje közt. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Táncházi muzsika. Kolinda együttes játszik. 17.15: Néptáncművészet ’81. Ri­porter: Pálréti Ágoston. 17.25: Üj felvételeinkből. A jászberényi Dudás Zol­tán énekel, és gitározik. 17.35: A sutba vágott diploma, (ism.) Riporter: Cseh Éva. 17.50: Régi nóták — híres éne­kesek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Fonográf együttes fel­vételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.05: A történelem lapjairól. 17.00: Tévébörze, (f.-f.) 17.10: Az ország tetején, (f.-f.) 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: „Add a kezed”. 18.30: Üjra hallok, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nád és mocsár, (f.-f.) 21.00: Stúdió ’81. 22.00: Csapás a maffiára. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Angol nyelvű hírek, (f.-f.) A 20.05: A cédrus. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Orosz nyelvű hírek. (f.-f.) 21.45: Az üzbég selyem. 21.55: Lendvay Kamilló: A tisz­tességtudó utcalány. 22.35: Német nyelvű hírek. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskola tv. 17.10: Fiatalok klubja. 17.50: Népdalok. 18.00: Üttörőhíradó. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó, 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Az egészséges életmód. 20.05: Riportfilm. 20.25: Egész napos móka című román játékfilm. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Tarka világ. 18.15: Irodalom. 18.45: Hagyományok. 19.15: Rajzfilm. 19.27 ^Ma este. 20.00: Együtt — belpolitika. 21.05: A titkos dosszié. ti. MŰSOR 17.00: Iskolai műsor. 18.45: A JKSZ története. 19.15: Halljuk a zenét. 20.00: Benny Hill szórakoztatja önöket. 20.55: A legendák ma. 21.30: Huszonnégy óra. 21.55: Válogatás az iskolateleví­zió műsorából. 22.25: Színházi fesztiváli króni­ka. SZÍNHÁZ 1981. június 9-én, kedden este 19 órakor: SEGÍTSÉG, VÁLUNK Madách-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A fenevad. Békéscsabai Szabad­ság: Minden előadáson: Üzenet az űrből! Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Méreggel, fél 8 óra­kor: Csendestárs. Gyulai Erkel: A tanú. Gyulai Petőfi: 4 óra­kor: A nagy Medve fiai. 6 óra­kor: A sáska napja, I. II. rész. Orosházi Partizán: Autóverseny­zők. Szarvasi Táncsics: 6 óra­kor: Csillagok háborúja, I. H. rész. 22 órakor: Szöktetés. Tanfolyamok a TIT-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom