Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1981. június 7., vasárnap o r Mederkotrás az Élővíz-csatorna csabai szakaszán A vadon élő állatok védelméről Zaják Árpád igazgató tartott előadást Békés megye felszíni vizeinek szennyezettségi állapotáról Zuberecz Sámuel laborvezető beszélt. Megemlítette: folyóink általában tiszták, ám korántsem lehet elmondani ugyanezt az Élővíz-csatornáról, amelybe mintegy 6400 kilogramm szennyezett anyag kerül bele naponta. Szükség van arra, hogy ebben a tervidőszakban elkészüljön a biológiai tisztítómű is. A szakemberek 1979 tavaszán kezd- A Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei 200 talajmintát vizs- ték vizsgálni a belvíz által gátnak meg naponta képes előadást. Nemcsak a kaszálógép, hanem a tarlóégetés is igen sok apróvadat pusztít el. A mezei rágcsálók irtása sok gonddal jár, mert nehezen lehet szelektív hatású mérgeket találni. Például a Tiodánt csak a növényvédő állomás külön engedélyével szabad használni. A kukoricabarkó elleni Azodrint teljesen betiltották, mivel az a fácánokra volt veszélyes. A csávázó szerek megzavarták a tojásképződést. A dúvadak és a ragadozó- madarak elleni védekezés módszereiről is esett néhány szó az előadáson. A technológiai előírások precíz betartásának köszönhető, hogy mérgezett tojásokkal az idén mintegy 400—500 ezerrel csökkentették a varjúállományt. Az intézmény egyébként igen komoly kísérleteket végez abból a célból is: milyen mértékben hatnak a különböző növényvédő szerek a már kifejlett apróvadakra? Például, ha az 5—10- szeres dózist kibírják, akkor ezeknek az anyagoknak a használatával már nincs különösebb probléma. Ezután további laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá a- kísérleti állatokat.,. A megnyitó után a peszti- cidek és más vegyi anyagok potenciális környezetszeny- nyező. hatásairól Király Jenő, az analitikai labor vezetője tartott előadást. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a növényvédő szerekkel kapcsolatban sok jogos és kevésbé jogos előítélet él a köztudatban. Tény: a műtrágyák és a vegyszerek alkalmazásáról még egy jó ideig nem lehet lemondani, hiszen akkor súlyos gazdasági következményekkel kellene számolni. Viszont nem csekély eredménynek könyvelhető el, hogy az utóbbi tíz évben a hatóságok elég sok növényvédő szert betiltottak, többek között, megszüntették a higanytartalmú anyagok használatát is. A fokozottan mérgező hatású szereket az utasítások pontos betartása mellett csak a nagyüzemeknek engedélyezik. Vagy: a MÉM ugyancsak szigorú előírásokkal igyekszik elejét venni az élőkörnyezet szennyeződésének. Megyénkben sem használnak fel hektáronként 3—5 kilogrammnál több hatóanyagot azért, hogy minél kisebb legyen a kockázat. A szakemberek elsősorban a viszonylag gyorsan lebomló és a szelektív növényvédő szerek használatát részesítik előnyben. Sőt, megjelentek olyan gyomirtó szerek is, amelyekből már 50—70 grammal is megfelelő eredményt lehet elérni. A Körösökben előfordult halpusztulás okait kutatva, kiderült: legtöbb esetben a kár oxigénhiány, eliszaposodás, illetve a szerves anyagok bomlásakor keletkezett mérgező gázok miatt következett be. Az élővizek vizsgálatakor ugyanis csak nagyon minimális mennyiségű növényvédő szert tudtak kimutatni. * Zajúk Árpád, igazgató a Tolna megyében működő természet- és vadvédelemtechnológiai állomás tevékenységéről tartott vetített .■■■■ ■■ ■■ ■■ ■ Közös ügyünk: az élővilág, a természeti környezet védelme A HNF megyei környezetvédelmi bizottsága is részt vett annak a tanácskozásnak a megszervezésében, amelyet — több rendezőszerv közreműködésével — a közelmúltban hívtak össze Békéscsabán. A növényvédelmi és agrokémiai állomás épületében tartott ülést Borbély László főmérnök nyitotta meg. Bevezetőjében szólt arról, hogy Békésben mintegy 4900 tonna vegyszert használnak fel a gazdaságok évente. Műtrágyából hektáronként 295 kilogramm kerül ki a földekre. Ugyanakkor várható, hogy a termésnövekedés céljára szolgáló vegyes hatóanyag a VI. ötéves tervben eléri majd a 320—350 kilogrammos átlagot. A felmérések szerint összesen 15 műtrágyatárolót kellene létesíteni Békés megyében. Ami a gyomirtó és rovarölő szereket illeti, ezekből viszonylag kevés mennyiség jut a talajba. Feltétlenül ügyelni kell a szakszerű felhasználásukra, mert ellenkező esetben több probléma is keletkezhet. Hasonló gonddal szükséges eljárni a szakosított szarvasmarhatelepekről származó híg tárgyaié elhelyezésével is. Ugyanis ennek mennyisége eléri a 2 millió köbmétert évente. bemosott műtrágyamaradványokat. A Békésnél mért adatok szerint egy liter víz 15 milligramm nitrátot és egyéb szenyező anyagot tartalmazott. Később ez a mennyiség fokozatosan csökkent az Élővíz-csatornában. Egy 1980. évi terv alapján ez év februárjában szintén sor került hasonló vizsgálatokra. Mezőberény és Csárdaszállás térségében levő, 94 kilométer hosszú csatornahálózat szennyezettségét 14 napon át ellenőrizte a KÖVIZIG laboratóriuma. A több mint 2 ezer 200 hektárra kiszórt műtrágya 8 - százaléka bemosódott, és ezáltal jelentősen megnőtt a nitrát-, a foszfor stb. meny- nyiség a csatornák vizében. Javaslatként elhangzott az is, hogy felül kellene vizsgálni a műtrágyázás idejét és technológiáját. A népfront arra törekszik,' hogy az ajánlások megfogalmazásán kívül a környezetvédelmi tevékenységet valamennyi érdekelt állami, gazdasági, társadalmi szervvel összehangolja. Ezt példázza a korábban létrejött megegyezés: a mezőőrök, a gátőrök, a vadőrök, és más hasonló foglalkozású egyének azonnal jelentik a növényvédő állomásnak: hol, mikor, milyen mértékű szennyeződést figyeltek meg a természeti környezetben? Kép, szöveg: Bukovinszky István Még az idén új szakasszal bővül az észak—déli metró Jól halad Budapest közlekedésfejlesztésének legfontosabb beruházása, az észak— déli metró 2/b szakaszának építése, a Deák tér és az Élmunkás tér között. Az új vonalon két mélyállomás épül, az Arany János utcánál (a bazilika mellett) és a Marx téren. A csaknem két kilométeres szakaszon novemberben megkezdik az üzemi próbákat. Jelenleg a már megépült vonalalagutakat szigetelik. Burkolják az Arany János utcai metróállomás oldalfalait. Itt már elkészült az utasterek világítása is. A legnagyobb építkezés a Nyugati pályaudvari mélyállomásnál van, amelyből a Marx téri aluljárórendszerekhez hét mozgólépcsős kijárat vezet majd. Itt is jól haladnak a munkákkal, rövidesen hozzákezdhetnek a mozgólépcsők szereléséhez. Még az idén át kell adni az új szakaszt az Élmunkás térig. 1984 végén pedig már a kiszélesített Arpád-hídig utazhatunk az észak—déli metrón. A Marx téren lesz a főváros legnagyobb aluljárórendszere. Képünk hátterében az épülő Skála Áruház A Nyugati pályaudvari aluljáró és mozgólépcsőcsarnok felszín alatti része Épülő aluljáró a Csanády utcánál Az Élmunkás téri, felszín alatti metróállomás, itt az oldalfalak szigetelésén dolgoznak (Hauer Lajos felvételei — KS)
