Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

1981, június 24. szerda o Beton és alumínium Viták helyett kölcsönös megértés Új alapokon a mezőgazdasági és a feldolgozó üzemek kapcsolata Amikor a termelési terve­ket készítette a Gyulai Be­tonáru Szakipari Vállalat, a betonelemek gyártásában csak mérsékelt ütemű növe­kedést tervezett. Ez megfe­lelt az ágazati irányelvek­nek, a beruházási korlátozá­sok miatt várható kereslet- csökkenésnek. Az útépítési elemek és a lakossági igé­nyeket kielégítő betonáru iránt azonban nem csökkent az „érdeklődés”. Most, úgy tűnik, nagyobb mennyiséget is el tudnának adni, beru­házni azonban. ebben a szakmában mégsem volna célszerű, mivel a piackuta­tásból az derül ki; hosszabb távon mégis csökkenni fog a kereslet. Egészen más a helyzet az alumíniumöntöde termékei­vel. Széles körű marketing- munka eredménye az új Több tojás... A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ baromfitenyésztő szakcsoportja a rendelke­zésre álló hat, egyenként tíz­ezer tojás keltetésére alkal­mas keltetővel rendelkezik. A berendezések szezonális jelleggel működnek, január­tól július közepéig. Az el­A nyári hónapokban ug­rásszerűen megnő a kereslet a sör iránt. Mindennapos eset, hogy az ABC-kben, boltokban hiánycikk a hazai világos sör, és csak a drá­gább, külföldi sörök kap­hatók. Ez a tény azért meg­lepő, mert a Kőbányai Sör­gyár békéscsabai kirendelt­sége által forgalomba ho­zott 84 ezer 900 hektoliterből, 75 ezer 900 hektoliter kőbányai világos sör volt. Az első félévben 50 ezer 300 hektoliter került palackokba, majd a A Gamma Művek út külföldi technológiát vásárolt a kvarc- kristályok nagy sorozatú gyár­tásához. A termelés már meg­kezdődött. Ezeket a kvarckristá­lyokat a hír- és távközlő rend­szerek egységeibe építik, ezáltal rűsítése révén — az árpoliti­ka szerepet kap, de hatókö­rét nem szabad túlértékelni. Az árszínvonal és az ármoz­gások befolyásolják ugyan a fogyasztás szerkezetének vál­tozását, de az árak szerepe nem kizárólagos. A fogyasz­tás egy része merev, az ár­hatásokra érzéketlen. Másik része azonban rugalmas, így az árak emelkedése és — csökkenése a keresletet meg­határozott irányba terelheti. Az ésszerű árváltozásoktól hosszú távon a fogyasztási szerkezet kedvező alakulása és a jobb áruellátás egyaránt várható. Minden család és minden lakos fogyasztása másként oszlik meg a különböző áruk és szolgáltatások között. Dön­tő fogyasztási szerkezetet for­máló tényező az egy főre ju­tó jövedelem, a család és az egyén vagyoni helyzete. De a fogyasztás alakulását szub­jektív tényezők is befolyá­solhatják: a szokás, az ízlés, a beosztókészség. A vásárlási és invesztíciós lehetőségek motiválják a fo­gyasztói döntéseket. Fontos, hogy a termelőket, a fo­gyasztókat olyan hosszú tá­vú célok elérésében tegyék érdekeltté, amelyekért érde­mes többet és jobban dol­gozni, amelyek az országnak, az egyénnek is' a legelőnyö­sebbek, a leghasznosabbak. Köztük első helyen szerepel­nek a lakásépítések és a ki­egészítő gazdaságok magán­erős befektetései. Minden le­hetséges megoldás közül pe­dig a legrosszabb az egyéb­ként megtakarítható jövedel­mek pazarló felélése. A fogyasztói szerkezet ész- szerűsítésében napjainkban partnerek belépése. Félreve­zető ugyanis a vállalat ne­ve, amely nemigen utal az öntödére, holott itt igen ma­gas technikai színvonalon készülnek a homokban for­mázott alumíniumöntvé­nyek. Ezért, és a profilará­nyok megváltoztatása miatt nemsokára névváltozásra is sor kerül. A VI. ötéves terv végén a termelés 60 százalé­kát adja majd az öntöde. A cél nemcsak a volumen növelése, hanem az is, hogy olyan cikkeket gyártsanak, amelyek valóban igénylik ezt a technológiát. Más­részt, szeretnék koncentrálni a vevőkört is úgy, hogy egy- egy ügyfelüknek valamennyi öntödei igényét kielégítsék. A külföldi és belföldi part­nerekkel folyamatban levő tárgyalások azt mutatják; érdemes bővíteni, fejleszte­ni ezt az ágazatot. múlt évihez viszonyítva 11 ezerrel több, összesen 300 ezer naposcsibe keltetését tervezik. A szakcsoport 120 tagja árutojás-termeléssel is foglalkozik. 1980 első fél­évében 2 millió 800 ezer, míg 1981 hasonló időszaká­ban 3 millió tojást adtak el. Idén a szakcsoport mintegy 6 millió 600 ezer tojás elő­állítását tervézi. fogyasztókhoz. A „folyékony kenyér” keresletét mi sem bizonyítja jobban, a kiren­deltség naponta százezer fél­literes üveget tölt meg. Az üzemből túraterv alapján szállítanak az üzletekbe, csaknem 550 egységbe, he­tenként legalább egyszer, esetenként kétszer. A csabai sörgyár Pepsi és Gyöngy üdítők forgalmazá­sával is foglalkozik. Június közepéig mintegy 6500 hek­toliter fogyott ezekből a készítményekből. azok pontosabbá, megbízhatóbbá válnak, tovább nő versenyképes­ségük a külföldi piacon. Egy NSZK-beli cégtől a folyamatsza­bályozási műszerek egyik fontos alkotóelemének, az úgynevezett indukciós áramlásmérőnek a li- cencét vásárolták meg. különösen nagy lehetőségek rejlenek. Az áremelések ne­gatív hatása az ésszerű fo­gyasztói magatartással rész­ben mérsékelhető: ha fo­gyasztásunkat úgy alakítjuk, hogy csökkenjen a dráguló és növekedjen a viszonylag olcsó cikkek és szolgáltatá­sok aránya a családi fo­gyasztói kosárban. A gazdasághoz hasonlóan persze a magánéletben is ne­héz alkalmazkodni a megvál­tozott feltételekhez. A szo­kás hatalma, a kényelem, a beidegződés — legalábbis át­menetileg — a gazdasági kényszernél is erőteljesebben hat. Hosszabb távon azon­ban elkerülhetetlenül utat tör magának az ésszerűség. Nem mindegy például, hogy három forintba avagy 13,30- ba kerül a 86-os oktánszá­mú normál benzin literje. A kellemetlen benzináremelé­sek sora sok más intézke­déssel együtt segített meg­állítani a rohamosan drágu­ló nyersolaj behozatalának növekedését. A takarékosság, a beosztás legtöbbször mégsem arra va­ló, hogy a fel nem használt javak a népgazdaságot gya­rapítsák. Hiszen a lakosság megtakarított jövedelmeit is elkölti idővel. A takarékos­ság végeredményben ésszerű fogyasztói magatartás, sajá­tos optimalizálás az igények minél teljesebb és lehetőleg napi gondoktól, feszültségek­től mentes kielégítése érde­kében. Az árváltozásokra va­ló ésszerű reagálás az egyén javát és a közösség hasznát egyaránt szolgálja. Kovács József (Vége) Ebben az évben csaknem 75 ezer tonna zöldség, gyü­mölcs feldolgozását tervezik a Békéscsabai Hűtőházban és a konzervgyárban.. Ez hatal­mas mennyiség, amelynek termesztése, betakarítása, szállítása, feldolgozása el­képzelhetetlen a mezőgazda- sági és ipari üzemek, a szál­lításban részt vevő vállalatok együttműködése nélkül. A zöldség, gyümölcs túl­nyomó többségét, több mint 90 százalékát az állami gaz­daságokban, termelőszövet­kezetekben állítják elő. A termesztés átlagosnál na- gyob kockázatát 45 mezőgaz­dasági üzem vállalja. Május­tól az első fagyokig, vagyis, a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején is tart a zöldség, gyümölcs betakarí­tása. Ez alatt a hat hónap alatt elég csak egyetlen ki­siklás, hogy az előre egyez­tetett programok felborulja­nak, hogy az egyébként is sok egyeztetéssel járó mun­kát ellentmondások, viták te­gyék még nehezebbé. Korábban gyakran hallot­tuk, hogy a mezőgazdaság a feldolgozó üzemek kiszolgál­tatottül. Az ipar monopol­helyzete lehetetlenné tesz mindenféle kedvező kibonta­kozást. De vajon igaz-e ez? És ki van-e egyáltalán szol­gáltatva ? Kérdés, amelyre hasztalan próbálnánk egyik vagy a másik fél pártjára állni — nem is lenne he­lyes —, mert az igazság az, hogy végül is egyformán függnek egymástól. Például az árak egy részét az ipar állapítja meg. Ám, ha ezek az árak -nem felelnek meg a gazdaságoknak, egyik nap­ról a másikra abbahagyhat­ják a termesztést, és akkor a feldolgozó üzemek akár le is állhatnának. Tehát a kérdés ilyen meg­közelítése zsákutcába vezet. Szerencsére, az utóbbi évek­ben mind a két fél felis­merte ezt, és az érdekeket figyelembe véve, napjainkra új szellemű együttműködés körvonalai bontakoztak ki. Ami nem azt jelenti, hogy szemet hunynak egymás té­vedései, hibái felett. Ez kép­telenség is lenne, hiszen a Miről ír a Kukorica — iparszerüen? A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Vállalat lapjának e havi száma első oldalán cikket közöl a 643 millió forintos baromfiprog­ram megvalósításának kez­deti lépéseiről. Eszerint az ország 12 megyéjében 28 taggazdaságban készítették elő a beruházások program­felvételét és a hatósági helyszíni ellenőrzést. A Ko­márom megyei AGROBER, a telepek tervezője, a hónap végén átadja a baromfitele­pek beruházási tervét és az engedélyeket az építkezések­hez. A programban Békés megyei gazdaságok is részt vesznek: az eleki Lenin Tsz, az orosházi Üj Élet Tsz, a pusztaföldvári Lenin Tsz és a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet. „Üj programjainkról” cím­mel beszélgetés olvasható a lapban Szász Lajossal, a pusztaföldvári Lenin Tsz el­nökével. A szövetkezet veze­tője elmondja, hogy renge­teg előnyt nyújt közös gaz­daságuknak az IKR-tagság. Az IKR lapja két figye­lemre méltó írást közöl az energiatakarékos szárításról és a szántásról. Mint a cikk­írók megállapítják, a gépek megfelelő felkészítése a ta­karékosság kulcsa. Egy má­sik cikk az IKR alkatrészel­látást elemzi, s mint kiderül belőle, a termelési rendszer­nél is lehangoló a helyzet. végterméket értékesítő fel­dolgozó ipari üzem igencsak nehéz helyzetbe kerülne, ha a nem megfelelő minőségű nyersanyagból készült termé­keket kellene értékesítenie. Nem járunk messze a va­lóságtól, ha azt mondjuk; egymás igényeinek megisme­rése lett a most már valóban partneri kapcsolatok létrejöt­tének kindulópontja. A me­zőgazdaságban dolgozó szak­emberek többsége megértet­te: a jelentős mennyiségben exportra termelő üzemekben a minőség alapvető kérdés. Ugyanakkor a gyárakban összehasonlíthatatlanul na­gyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a nyersanyag mi­nősítése, átvétele a korábbi­nál kevesebb vitára adjon okot. Az átvételeknél így szí­vesen látott vendég lett a termesztő gazdaság szakem­bere, s rendszeresen részt vesz a minősítésben a tsz- szövetségek képviselője. Néha a gondosan összeállí­tott betakarítási-átvételi ütemtervek is használhatat­lanná válnak. Nem egyszer az időjárás okozza a legna­gyobb bajt... Ha a szaka­szosan vetett zöldségféle egyszerre érik, a gazdaságok mielőbb szeretnék átadni, még a túlérés előtt, a gyár­nak a nyersanyagot. A fel­dolgozóvonalak teljesítőké­pessége azonban véges ... Hasonló helyzet áll elő ak­kor is, ha az ipar egy-egy elhasznált berendezése mondja fel a szolgálatot, és emiatt válik lehetetlenné a feldolgozás. Ki viselje ilyen­kor az esetleges veszteséget, és milyen arányban? Hogy ilyenkor, még a helyzet el­mérgesedése előtt megegye­zés jön-e létre, az ma még nem utolsósorban a kölcsö­nös megértésen múlik. A kialakult partneri kap­csolatok nem egyszer külső okok miatt is zátonyra fut­hatnak. Az elmúlt években nőtt a mezőgazdaságban a felsőfokú végzettségű szak­emberek és szakmunkások száma, a műszaki fejlődés is rendkívül gyors volt. A zöld­ségágazatokban viszont a fej­lődés az átlagosnál még most is lassúbb, s bizonyos területeken a visszaesés ve­Csupán három esztendeje vették fel a nevet: Metaké- mia. A 30 esztendős körös- ladányi szövetkezet napja­inkban már zömében vegy­ipari termékei révén ismert. Jóllehet, túl vannak már azokon az időkön, amikor citrompótló volt a fő termé­kük, azonban a „régiek” kö­zül még maradt valami: a gombfesték. Az utóbbi évekre jellem­ző: mindig jelentkeznek új termékkel. Tavaly a sláger: a sokáig hiánycikknek szá­mító cipőápolók voltak. A Csillag cipőápoló család gyártását néhány éve vet­ték át a KHV-tól, ezért is fogtak bele az első nagy be­zélye fenyeget. Az elhaszná­lódott gépek pótlására nincs fedezet. Ha lényeges változás nem történik — fogalmaznak a szakemberek — nem lesz, aki borsót, babot termesszen. (Az elmúlt években mindkét gyár körzetében csökkent a szerződött terület.) A jó kapcsolatok tehát aligha pó­tolják a közgazdasági szabá­lyozás hiányosságait. Ami pedig a mezőgazdasá­gi üzemek és gyárak kapcso­latát illeti, külön is figye­lemre méltó a társadalmi szervezetek aktivitása. A konzervgyár pártszervezete, KISZ-szervezete több bázis- gazdaság hasonló szervezeté­vel alakított ki szoros együtt­működést. Gyakoriak az üzemlátogatások. Ezek célja éppen egymás munkájának, érdekeinek jobb megismeré­se. Egyre többször hallunk a feldolgozásban is sikeres együttműködésről. A hűtő­ház az újkígyósi Aranyka­lász Tsz segítségével oldja meg a paradicsompaprika és a sárgarépa előtisztítását. Medgyesegyházán az ÁFÉSZ üzeme a tök feldolfeozását végzi. Az orosházi Üj Élet Tsz pedig volt tésztaüzemé­ben kezdte meg a közelmúlt­ban a gombóc gyártását. A konzervgyár is kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik. Csanádapácán a paradicsom, sárgarépa, paprika, Kardo­son a sárgarépa, Kondoroson a paprika, répa, hagyma elő- feldolgozását végzik a helyi termelőszövetkezetek asszo­nyai. A termelésjellegű kap­csolatoknak határt szab az a tény, hogy az említett közös gazdaságokban éppen ebben az időszakban van legna­gyobb szükség a munkaerő­re. A hűtőházban és a kon­zervgyárban egyébként a téli hónapokban rendszeresen foglalkoztatják a partnerüzer mek dolgozóit. A kapcsolatok rendeződése persze még így sem tekint­hető befejezettnek. A kölcsö­nös érdekeken alapuló együttműködés további gaz­dagítása még sok lehetőséget rejt magában. ruházásba, aminek eredmé­nye az új, korszerű csarnok, ahonnan napjainkban is több ezer tubusos termékük jut el a vásárlóhoz. S az idei újdonság? A na­pokban éppen lapunk hasáb­jain láttuk első ízben a hir­detésben: Szuku. Ez a fan­tázianév így nem sokat mond. A Szuku tulajdonkép­pen szúnyog- és kullancsri­asztó szer, amely a fáma szerint vékony rétegben a bőrre kenve több órán át el­riasztja a kellemetlen rova­rokat. Nemrégiben kezdték meg az új termék kiszerelé­sét, s a napokban a kiszállí­tást is a boltokba. Készülnek az aratásra északon A megyénk északi ré­szén gazdálkodó öt termelő- szövetkezet vezetőjét kértük meg, tájékoztassanak aratá­si felkészülésükről, és arról, milyen gondok akadályozták munkájukat. A békési Egyetértés Tsz a múlt évi árvíz után csak alig több, mint ezer hektár­ra tudott búzát vetni, a ta­lajok nedvessége miatt na­gyon rossz körülmények kö­zött. Az így elvetett terület 85 százaléka ráadásul belvi­zet is kapott a november vé­gi és a decemberi csapadék­ból. Ez pedig jelentősen csökkenti a szövetkezet ter­méskilátásait. A tsz gé­peinek műszaki állapota jó­nak mondható, legnagyobb részük teljes felújítást ka­pott az árvíz után. Még a múlt év őszén harminc- millió forintért új berende­zéseket vásároltak, s ez le­hetővé teszi, hogy hat nap alatt az aratás végére érje­nek. A gépszemlét tegnap tartották meg, s ha nem esik, ma délben, megkezdik a 230 hektárnyi őszi árpa vágását. A búzában a jövő hónap ele­jén kezdik a nagy munkát. Ennek befejzése után a ter­vek szerint a környező üze­meknek adnak segítséget. A hunyai Hunyadi Terme­lőszövetkezet nyolcszáz hek­tárnyi búzája jól telelt, sem belvíz, sem a hideg nem ká­rosította. A tavaszi szárazság miatt mégis kevesebb ter­mésre számítanak, mint a múlt évben. Az aratást meg­előző gépjavításban a kom­bájnok, az UAZ-terepjárók, valamint az IFA-tehergépko- csik szerelésénél okozott gon­dot az alkatrészhiány. A gépszemlét e hét végén tart­ják, az aratást pedig két hét múlva kezdik. A csabacsüdi Lenin Tsz ezerhétszáz hektáros kalá­szos gabonájából háromszá­zat károsított a belvíz. A szövetkezet vezetői a na­pokban véglegesítik a bizto­sító képviselőivel a károso­dott. terület nagyságát. Ti­zenkét na# teljesítményű kombájnt készítettek fel a gépműhely dolgozói. Ebből sajnos, két lengyel kombájn még csak félig készült e! a hiányzó alkatrészek miatt. Csütörtökön tartják a szö­vetkezetben a gépszemlét, egy nappal később a 340 hektár árpa vágásával meg­kezdődik az aratás. A gyomai Alkotmány Tsz ezerhatszáz hektárnyi búzá­ja is károsodott, majdnem négyszáz hektárt pusztított ki a víz. Gyomán is késlel­tette a gépészek munkáját az alkatrészhiány; az NDK E—512-es és a szovjet SZK—6-os kombájnhoz nem kapták meg a szükséges al­katrészeket. Hasonló gond­juk volt az NDK-beli K—453-as bálázógéppel. A műszaki ágazat 26-án ad számot munkájáról a hagyo­mányos gépszemlén. Július második vagy harmadik napján az artók veszik bir­tokukba a felkészített gépe­ket. A gyulai Munkácsy Tsz búzáját sem kerülte el a belvíz. Igaz, nem sokat, mindössze hétven hektárt pusztított ki az ezerhatszáz hektárból. Nagyobb gond ennél, hogy a tavalyinál ki­sebb termésre számíthatnak csak a határszemlék tapasz­talatai alapján. A búza érettsége szerint július 5-én kezdhetik a vágását. Komp a Dunán Üj kompot állít forgalom­ba ősztől a Dunán a Pest megyei Kishajózási Vállalat. A Dunaújváros és Szalk- szentmárton között közleke­dő 150 lóerős vontatóhajó és 50 tonna teherbírású komp egyszerre 21 személygépkocsit vihet át a folyamon. A rév­átkelés korszerűsítéséhez új kikötőt és járműfeljárót is kialakítanaak a bal parton, Szalkszentmártonnál. Az új üzemcsarnokban két gép tölti a Bagarol cipőkrémet Majdnem minden „világos” Kvarckristályok gyártása Kepenyes János fl Bagaroltól a Szukuig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom