Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

1981. június 24., szerda Szomszédolás CSÖNGRÁD * HEGYEI m *••*»•* Uméét HÍRLAP A mezőgazdasági újítók ta­pasztalatcseréjéről olvastunk a lapban. Az apátfalvi Aranykalász Tsz-ben különö­sen sok energiatakarékos újí­tást vezettek be az elmúlt években. Az országban az V. ötéves tervidőszakban több mint tízezer újítást hasznosí­tottak. Az ezekből adódó megtakarítás elérte az egy- milliárd 983 ezer forintot a jelzett időszak alatt. Csong- rád megye is a legjobb „újí­tó megyék” sorába tartozik, s a kibontakozó újítómozgal­mat minden bizonnyal előse­gíti majd az 1980. évi hár­mas törvény is, amely szerint az eddigieknél határozottab­ban kell erősíteni az újító kezdeményezéseket, és az el­fogadott újításokat is jobban kell hasznosítani. sokra, köztisztasági felada­tokra 50 millió forintot for­dítanak 1985-ig. Bővítik négyszáz ággyal a kórházat, újabb 140 gyermek bölcsődei ellátásának lehetőségét te­remtik meg. Iskolák épülnek, javítják a közlekedés és a hírszolgáltatás feltételeit. OÉLMAGYARORSIÁB Életre kelthető a holt Ti­sza és a holt Maros. Első ol­dalon közli az örömhírt a lap vasárnapi száma. Nem­csak a város összképét ront­ja a holtágak szennyezett vi­ze, hanem különféle fertőzé­sek góca is lehet. Az ATIVI- ZIG és a városi tanács szak­emberei kidolgoztak egy ter­vet, amely szerint belátható időn belül gazdasági felhasz­nálásra is alkalmas tisztasá­gú élővíz folyhat a medrek­ben. Az exporttermékek sorá­ban ritkán találkozunk a tejipari készítményekkel. Ennek egyik oka, hogy min­denhol termelnek tejet, tej­termékeket, másik oka, hogy nem készült fel a kivitelre a tejipar. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat most készül egy exportképes termék elő­állítási feltételeinek megte­remtésére, s felvenni a ver­senyt a külpiacon a makói gyár krémfehér sajtjával. A gyár felújítására a Nemzeti Bank várhatóan 90 millió fo­rint hitelt biztosít, amellyel lehetőség nyílik a korszerű­sítésre. Döcög a kiszolgálás, van, aki szerint azért, mert sok adminisztrációval jár már az eladói munka is, van, aki szerint azért, mert létszám- hiány van. A TÜZÉP-szerel- vényboltban kézzel Írogat­nak, a szegedi Marx téri vá­sárcsarnok tejárudájában té­telenként írják a blokkot. Az AUTÖKER-ben arról pa­naszkodik az eladó, hogy azért lassú a kiszolgálás, mert kézzel kell jegyezni a kiadott tételeket. Írni szerető nép a magyar! — jegyzi meg az újságíró, s hozzáte­szi: úgy gondolnánk, hogy ahol kevesen vannak, ott tö­rekszenek a gyors, pontos ki­szolgálásra, az adminisztrá­ció csökkentésére. A Iggre PlWTBgOTTSAG ÉS A MEGYB WUCS LAPJA Hírül adja, hogy megnyi­tották a felújított túrkevei múzeumban a város két vi­lághírű művészfia: Finta Sándor és Finta Gergely ki­állítását. A Finta Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett látvá­nyos tárlat magába foglalja a testvérpár tengeren túlról érkezett hagyatékának nagy részét, s a Zádori Oszkár né­ven alkotott Finta Gergely munkáinak legjavát. Az em­lékkiállítás megnyitása után az épület falán leleplezték Lantos Gyöngyi Finta Sán­dorról készített alkotását. összenőve az íróasztallal ? — tették fel a kérdést a lap hasábjain, a termelést köz­vetlenül irányító vezetők munkastílusának vizsgálata­kor. Sokszor szükséges író­asztal mellett ülni, ez ön­magában véve nem hiba, de ha emiatt nem tudja meg­szerezni a vezető a fontos, munkájához tartozó ismere­teket, akkor igen. Nem az íróasztal a vezetés fő kifeje­zője, az csak egyik eszköze. Szolnokon tovább épül a Széchenyi-lakótelep, a követ­kező, VI. ötéves tervben 1172 lakás építését programozták be, emellett állami és ma­gánerős lakásépítés kereté­ben újabb négyezer otthon létrehozását tervezik. A Szé- chenyi-lakótelepen a követ­kező öt esztendőben mintegy kétezer család költözik új otthonba. A lakásépítésen túl kommunális beruházá­Többet és jobban kell dol­gozni a Magyar Kábelművek gyáraiban — így Szegeden is —, állapították meg a terme­lési tanácskozásokon. A mun­kásgyűlések is azt bizonyít­ják, hogy a dolgozók megér­tették ezt. A továbbfejlődés­hez fokozni kell a gazdasá­gos exportot, amely egyben népgazdasági érdek is. A cél elérése érdekében munka- szervezési, munkaerő-átcso- portosítási és egyéb raciona­lizáló döntések születtek. Döntöttek a kollektív szerző­dések módosításáról, és az összegyűlt munkásvélemé­nyeket a nagyvállalati bizal- mik elé terjesztették. Energiatakarékos kályhák, tűzhelyek, esztétikusabb ká­dak, színesebb, választéko­sabb lakáskultúra-kiegészítő termékekkel bővül a belke­reskedelem választéka — ol­vastuk a lapban. A Hajdúsá­gi Iparművek, a Fegyver és Gázkészülékek Gyára, a VBKM kecskeméti Zománc- és Kádgyár és még jó né­hány üzem jelenik meg a fo­gyasztói igényeket kielégítő termékekkel a második fél­évben az üzletekben. Az árakról nem szól a fáma. le MHMftAijAi tensogirui HAJDÚ­BIHARI NAPLÓ írást közöl a lap a bio­massza gazdaságos alkalma­zásáról. Mi is az a biomasz- sza? Amit nagyapáink, sőt, még a falvakban anyáink is használtak tüzelésre. Kuko­ricaszár, napraforgószár, fa­hulladékok, papírzsák, és minden, üzem, ház körül ke­letkezett hulladék. A kukori­caszárító tornyok alatt nem olaiégő fogyasztja a drága fűtőanyagot, hanem egy kü­lönleges, biomassza-tüzelésű kazán szolgáltatja a hőt. Az ilyen módon működtetett ka­zán gazdaságossági mutatói biztatóak. A beruházás 15 millió forintbs^ került (300 ezer dollárral együtt!), és re­kordidő, 93 nap alatt ké­szült el. Évi 1000—1100 ton­na tüzelőolajat takarítanak meg. amelynek értéke 10 millió forint (250—300 ezer dollárnyi valuta). Ha számí­tásba vesszük a biomassza betakarítását, szállítását is, az évi megtakarított öszeg nyolcmillió forint, vagyis két év alatt kifizetődik a befek­tetés. Más megyékben is bi­zonyára követendő a drága fűtőanyagot pótló tüzelési megoldás. Megújul a kilenclyukú hor­tobágyi híd. Ez év III. ne­gyedében megkezdik a felújí­tását, és remélhetőleg év vé­géig be is fejezik a munká­latokat. Nem ilyen rózsás a helyzete a Hortobágy ma­lomnak, mert elvben három megoldás is kínálkozik, , ha kerülne a rendbehozatalára 60 millió forint. összeállította: L. S. és Sz. J. „Jó reggelt!” Hajnali látogatás a Rádióban A statisztikai adatok tanulsága szerint ma már szinte minden családban van rádió, sőt nagyon sok helyen ket­tő, vagy annál több. A rádió napjainkban úgymond min­dennapi életünk kelléke, sokaknak társ a magányban. Politikai, szórakoztató, tájékoztató vagy más jellegű mű­soraival kötődik népes hallgatótáborához. A műsorok közül — a tömegkommunikációs felméré­sek is ezt igazolják — az egyik leghallgatottabb műsor a Kossuth adón az élőben szerkesztett és sugárzott reggeli, politikai jellegű, zenés, tájékoztató, a „Jó reggelt!” mű­sor, mely 4 óra 25 perctől 8 óra 5 percig tart. Egyes fel­mérések szerint a hallgatók száma reggelente csaknem 4 millió. A hallgatók többsége a műsorról csak annyit tud: 4 óra 25 perckor a Rákóczi- indulóval kezdi műsorát a Kossuth adó. De, hogyan is készül a „Jó reggelt”? Hétfő reggel, hajnali há­rom óra. Alszik a főváros, ' a körúton egy-egy taxi suhan az éjszakában, az éjszakai szórakozóhelyekről néhányan hazafelé sétálnak. A fény­reklámok is álmosan pislog­nak. A máskor oly forgal­mas, zajos Bródy Sándor ut­ca, ahol a Rádió székháza van, most csendes. * * * A szerkesztői szobába a reggeli műsor készítői egy­más után érkeznek, néhá­nyan közülük az éjszakát a Rádióban töltötték. Négy óra. Együtt a stáb, az ügye­letes főszerkesztő P. Szabó József, a műsorvezető-szer­kesztő Pintér Dezső, a hír- szerkesztő Szarka Rozália, a szerkesztő munkatársa Gu­lyás László, a bemondó Föl­di Ottó, valamint a techni­kusok és a gépírók. Az éjszakai híranyagok a szerkesztő asztalára kerül­nek, szelektálás, válogatás után a vezető hírnek a fran­cia nemzetgyűlési választá­sokról szóló anyag marad. Közben a műsorvezető-szer­kesztő egyik kezében a te­lefon, s beszél a meteoroló­giai intézettel, a másik ke­zében jegyzetét szorongatja, s diktálja a szöveget. Min­den egyes elhangzó szó pa­pírra kerül. *Pél öt előtt két perccel el­készül a hírblokk, a köszön­tő, s amikor a műsorvezető­szerkesztő és a bemondó a 3-as stúdió mikrofonjai elé ülnek, a Rákóczi-induló utolsó taktusai hallhatók, s máris sugározzák az éterbe: „Kossuth rádió, Budapest...” — jelentkezik a kellemes hangú bemondó, majd az egyik legnépszerűbb műsor­vezető. A hírek végén a mű­sorvezető-szerkesztő máris rohan az ötórás híranyagot — a hallgatók krónikaként ismerik — összeállítani. — A műsorvezető-szerkesz­tők az adást megelőző este már készülnek a reggeli adásra. Amikor reggel mun­kához látunk, a megkapott anyagok csaknem adásra ké­szek — magyarázza Pintér Dezső —, persze mindez nem jelent merevséget, ha kell, rugalmasan változta­tunk — folytatja —, majd néhány perc múlva ismét a mikrofon előtt ül és köszön­ti az ötórás hírek hallgatóit, melyben egyebek között el­hangzott Forró Tamás Békés megyei vonatkozású riportja is. A műsor végére kifő a kávé, de nincs idő nagyon beszélgetni, mert össze kell állítani a fél hatos híranya­got. * * * öt óra 40 perckor a „Falu­rádió” élő adását sugározzák a 3-as stúdióból, s eközben beszélgethetünk néhány per­cet P. Szabó Józseffel, aki e műsornak ügyeletes főszer­kesztője, egyébként külpoli­tikai kommentátor, s olvasó­ink a tv képernyőjéről bizo­nyára jól ismerik. — Az ügyeletes főszer­kesztő váratlan, fontos ese­tekben döntési jogkörrel fel­ruházott személy — kezdi a külpolitikus. — A reggeli műsorok kollektív felelősség­gel készülnek, a gépírók, a technikusok, a szerkesztők egymást segítik, s ennek a láncnak a végén van az ügyeletes főszerkesztő. — Hetente hány reggeli műsornak a főszerkesztője? — Naponta váltjuk egy­mást, énrám mindig hétfőn jut az ügyelet. Specialitásom, mivel külpolitikus vagyok, ha már ilyen korán felkelek és a világban történik vala­mi érdekes, akkor fűzzek hozzá néhány gondolatot. Ezekben a kommentárokban a háttér lényegét egy, más­fél percbe sűrítem, ilyen rö­vid idő alatt kell sok min­dent elmondanom, s ez na­gyon nehéz... A reggeli műsor politikai műsor, és a legszélesebb közvélemény­hez szól. Ügy kell dolgozni, hogy valamennyi rádióhall­gató megkapja az érdeklődé­sének megfelelő információt. Ez a leghallgatottabb műsor, ezért nehéz a szerkesztő dol­ga. Az éjszakába nyúló elő­készítést még előző nap meg­kezdi. A műsor a műszaki­akkal együtt több mint száz ember kollektív munkáját testesíti meg. — A hatórás sípszó félbeszakítja beszélge­tésünket ... * * * — A pihenőszobában fél 7 után jut néhány perc arra, hogy szót váltsunk Földi Ot­tóval, az ügyeletes bemondó­val. — Hány éve rádióbemon­dó? — Tizenöt múlt. Rögös úton kerültem ide, korábban a néphadsereg művészegyüt­tesében énekeltem, majd szí­nészként dolgoztam. Egyszer behívtak színészmeghallga­tásra a Rádióba, s itt ragad­tam. Csodálatos dolog a rá­dió, amolyan családtag az otthonokban. — Hogyan készül fel az adásokra ? — Először is kiegyensúlyo­zott életmód szükséges. A legnehezebb az, hogy mindig jókedvűen üljünk a mikrofo­nok elé, a családi, az ottho­ni gondokat hagyjuk a ka­pun kívjil. A hallgatónak nem szabad éreznie, ha bal lábbal keltünk. Az adás előtt az anyagokat átolvasom, ha szükségét érzem, néhány hangsúlyt megjegyzek. Egyébként csak igyekszem elmondani, közölni a hallga­tóval azt. amit kollégáim le­írtak. — Rossz emlék? — Egyszer elaludtam. Fél öt előtt egy perccel ébred­tem, pizsamára rángattam a ruhát, taxiba vágtam ma­gam, és irány a Rádió. A gépkocsivezető markába Megkezdődtek az egyetemi, főiskolai felvételik Kedden megkezdődtek a felvételi vizsgák az ország egyetemein, és főiskoláin. Az idén is több mint 33 ezer fiatal jelentkezett a felsőok­tatási intézmények nappali tagozatára, s akárcsak ta­valy, kétszer annyian szeret­nék megkezdeni tanulmá­nyaikat, mint amennyien fel­vehetők. Legtöbben a böl­csészettudományi szakokra, a jogi karokra és az orvos- tudományi egyetemekre je­lentkeztek. A pályázók először az írás­beli vizsgakövetelmények­nek tesznek eleget, majd szóbeli vizsgán bizonyítják tudásukat. Azok a diákok, akiknek matematikából, fi­zikából és biológiából kell vizsgázniuk, májusban az érettségi-egyetemi, főiskolai közös felvételi vizsgán írták meg dolgozataikat. A felvételi vizsgák július első napjaiban fejeződnek be, s a bizottságok a hó­nap közepén írásban közük az eredményt. A fellebezés- re jogosultak az értesítés kézhez vételétől számított nyolc napon belül fellebez- hetnek azokhoz az egyete­mekhez, főiskolákhoz, ame­lyek a fellebbezési jogot ad­ták. Kéréseiket augusztus második felében bírálják el a fellebbezési bizottságok.--------------------------­--------------------------------­F ogyasztói árpolitika 1981. II. Ár és fogyasztás Bizonyos esetekben az or­szág, a vállalatok és a lakos­ság érdeke kevésbé fűződik a kötött árhoz, sokkal in­kább a kiegyensúlyozott el­látáshoz. A „legdrágább” az az áru, amit nem lehet kap­ni. (Gondoljunk csak a fillé­res pótalkatrészek hiányára!) A „legolcsóbb” viszont az, amit — egyebek közt az ösz­tönző árhatásokra — önként megtakarítunk. Végül is a mindennapi élet azt bizonyí­totta: mind az árufelesleg, mind az áruhiány — követ­kezésképpen a merev ár­rendszer — társadalmi mé­retű pazarlással jár. Az árváltozások hatására általában ésszerűbb arányok alakulnak ki a termelésben és a fogyasztásban. A fo­gyasztás szerkezeti változá­sai hosszabb távon mégsem pusztán az áralakulást, ha­nem a társadalmi-gazdasági fejlődést tükrözik. Az ár­mozgás fékezi vagy felerősí­ti ezt az objektív folyama­tot. Nézzük például az élelmi­szer-fogyasztás alakulását. Rendkívül gyorsan növeke­dett a fogyasztás az utóbbi negyedszázadban — de nem az áralakulás hatására. Az élelmiszer-termelés költségei döntően a mezőgazdaság ipa­rosodásának hatására — je­lentősen emelkedtek. Az élet- színvonal emelkedése tükrö­ződik a növekvő fogyasztás­ban, összetételének változá­sában. A liszt, a kenyér vagy a burgonya ára lassabban nőtt, mint a húsé, mégis az előbbiek fogyasztása csök­kent, míg az utóbbié gyor­san növekedett. Egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás a jelzett években: Megnevezés Hús és húskészít­1934—48 1950 1960 1978 1979 1980 mények, hal, kg. Tej és tejtermékek, 34 35 49 74 73 73 kg. 102 99 114 153 160,4 162 Cukor, kg. 11 16 27 34 34,1 35 Liszt, lisztesáru, kg. 145 141 133 114 113,3 112,5 Burgonya, kg. 130 109 98 63 61,3 62 Élelmiszer-fogyasztásunk nemzetközi összehasonlítás­I ban is kiállja a próbát; ka­lóriaértéke elegendő, s egy­re korszerűbb táplálkozást tesz lehetővé. Az egy főre ju­tó napi kalóriafogyasztás meghaladja a 3200 kalóriát* (kilójoulban 13,330). 1980-ban az egy főre jutó húsfogyasz­tás 73 kg volt, szemben a háború előtti 34 kg-mal. A tojásfogyasztás meghárom­szorozódott, a cukoré 3,5- szeresére nőtt. Napjainkban, amikor a la­nyomtam egy százast, s fél öt után hat perccel, mielőtt bemondtam a pontos időt, vettem egy mély lélegzetet, majd utána lihegtem ki a fá­radalmakat. * * * Közben a hírszerkesztő, Szarka Rozália már befejez­te munkáját. — Melyek a Rádió hírfor­rásai? — A Magyar Rádió külföl­dön dolgozó tudósítói szinte naponta jelentkeznek. Az MTI-gyorshíreit, valamint a külföldi rádiók híranyagát figyeljük. A külföldi adók hírforrását a moszkvai, lon­doni és a washingtoni rádió híradásai jelentik, ezeknek egy részét alkalmanként be­építjük a mi híradásaink közé. De nemcsak a „Jó reg­gelt” híranyagát szerkeszt­jük, hanem a Petőfi rádió műsorának híranyagát is — hallom a választ, miközben magnóra kerül az utolsó ze­neszám, s 8 óra előtt 2-3 perccel elköszön a hallgatók­tól a műsorvezető-szerkesz­tő, aki megkönnyebbülten lép ki 4 és fél órai munka után a bemondói helyiségből. Mire a szerkesztői szobába érünk, már a 8 órás híreket olvassa Földi Ottó. A reggeli stáb tagjai összecsomagol­nak, egy részük indul haza, mások bent maradnak, adás­ban, vagy felvételen folytat­ják a napot. Pintér Dezsővel egy kávé mellett beszélge­tünk még néhány percet. — A rádiózás szolgálat. Szeretnémf ha a műsorveze­tő olyan sajátos jegyeket vi­selne magán, amiből tudhat­ják, ki ül a stúdióban. Ezt a műsort sokféle szempont szerint lehet szerkeszteni: szeretnék egyéni lenni, de nem sablonos. Legnagyobb ellenségem a rutin lehet, s ez ellen küzdők. — Alapelve? — Minden félórában újat adni, ha módomban áll, anya­gokat nem ismétlek meg, minden műsorra színes anyaggal készülök, így egye­bek között a névnapi kö­szöntőkkel. A közelmúltban kétszer, háromszor elhagy­tam, s felháborodott levelek, telefonok tömkelegét kap­tam. — Mikrofonláz? — A mikrofon a barátom, ma már nem félek tőle. Igaz, ha álmodom, az mindig vele kapcsolatos — hangzik a válasz, s kihörpinti kávéját. A 3-as stúdióban befejező­dött az aznapi munka, s ké­szülnek a következő „Jó reg­gelt !”-re. Szekeres András kosság fogyasztóként is ér­zékeli az ország nehezebb gazdasági helyzetét, az ed­dig elért magas életszínvo­nal megtartása a feladat. Az esetleges áremelésnek több­nyire nem célja, hogy a fo­gyasztás abszolút szintje csökkenjen, csupán az, hogy a növekedés eddigi üteme mérséklődjék, s a termelési kedv, valamint az áruellátás kialakult színvonala fenn­maradjon. Magyarországon az egy fő­re jutó összes fogyasztás évi átlagos növekedése a felsza­badulást követően meghalad­ta a négy százalékot. A tár­sadalom széles rétegei ren­desen táplálkozhatnak és ru- házkodhatnak. A háztartá­sok többsége tartós fogyasz- aási javakkal felszerelt. A kulturális javakat és értéke­ket a lakosság széles rétegei megszerezhetik; jelentősen javultak a lakásviszonyok. A különböző társadalmi réte­gek fogyasztásának összeté­tele közeledik egymáshoz. Az összes fogyasztáson belül fo­lyamatosan csökken az élel­miszer- és gyorsan nő a tar­tós- és egyéb iparcikkek részaránya. Az élelmiszer­fogyasztás részesedése példá­ul az összfogyasztásban 40 százalékról 30 százalékra csökkent 1980-ban 1960-hoz viszonyítva.) A változásban kifejeződnek az életszínvonal általános emelkedését jelző tényezők: növekszik a ház­tartások gépesítettsége, kor­szerűsödik energiastruktúrá­ja, emelkedik a lakáskultúra színvonala, egyre több a sza­bad idő. Mindebben elsősorban a fogyasztási szerkezet éssze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom