Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNflCS LAPJA 1981. JCMUS 21., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM Az agresszor bünhödése ■ negyven évvel ezelőtt, 1941. június 22-én kezdődött ■A a hitleri fasizmus hitszegő, hadüzenet nélküli tá­la madása a Szovjetunió ellen. Ez a bűnös akció állt a német imperializmus hódító elképzeléseinek, világ­uralmi terveinek a középpontjában. A náci párt és a hadvezetés által kidolgozott straté­giának megfelelően a fasiszták a következő módon kíván­ták elérni céljukat. Először meg akarták fosztani függet­lenségüktől a kis európai országokat. Azután csapást kí­vántak mérni Franciaországra és Angliára, hogy birto­kukba vegyék egész Nyugat-Európát. megteremtve ezzel a Szovjetunió megsemmisítésének döntő stratégiai és gaz­dasági feltételeit. Majd megtervezték a Szovjetunió szét­zúzását, ami a legfontosabb feltétele volt a fasizmus teljes európai uralmának, egyúttal megvalósította volna az alapvető célt — a szocializmus országának a megsem­misítését. Végül, a hódító tervek része volt a német gyar­mati uralom megteremtése, területszerzés Afrikában, a Közel-Keleten, a világ más térségeiben, és Amerika le­igázása. „Ha Németország megnyeri a háborút, a világ legna­gyobb hatalmává válik... E célért érdemes kockáztat­ni” _ jelentette ki Göring 1938-ban, a német iparmág­nások egy csoportjával folytatott beszélgetése során. E terv megvalósítása érdekében a fasiszták óriási erejű katonai gépezetet hoztak létre. A nyugati kormányok felelőtlen politikája miatt megosztott antifasiszta erőkkel a fasiszták a hírhedt „Berlin—Róma—Tokió” tengelyt állították szembe, amelyhez több olyan kisebb európai ország is csatlakozott, ahol fasisztabarát rezsimnek voltak uralmon. A Lengyelország váratlan lerohanásával kirobbantott második világháborúban a fasiszták kezdetben nagy si­kereket értek' el. Gyakorlaülag felszámoltak és megszáll­ták majdnem minden európai államot. Ázsiában a japan hadsereg már készülődött a „legyőzhetetlen” __ Wehr- machttal való találkozásra, valahol India középső részén. Úgy tűnt, hogy nincs erő, amely szembeszállhatna a tá­madókkal, akiknek az erejét csak növelték a bekebele­zett államok tartalékai. 1941. június 22-én hajnalban a hitleristák meglepetés­szerűen, 190 hadosztállyal, több mint 4300 páncélossal, mintegy 5000 harci repülőgéppel, összesen 5,5 millió ka­tonával rátámadtak a Szovjetunióra. Nyugaton nem ké­telkedtek abban, hogy e rettenetes erő megsemmisítő csapást mér a Szovjetunióra. De a szovjet nép helytállt. A háború kezdeti balsikereit leküzdve, a Szovjetunió keresztülhúzta az ellenség „vil­lámháborús” terveit, öt hónappal a támadás után a moszkvai csatában a németek elszenvedték első hatalmas vereségüket. Azután a szovjet csapatok a sztálingrádi csatában megsemmisítették a Wehrmacht válogatott erő­it, győztek a kurszki csatában és számos, ezt követő hadműveletben. 1944 végére a szovjet fegyveres erők megtisztították az ország területét a betolakodóktól, majd Európa számos országát szabadították fel a fasiszta el­nyomás alól. Végül 1945. május 9-én kitűzték a győzelmi lobogót Berlinben. A Szovjetunió, szövetségi kötelezett­ségeihez híven, hadat üzent Japánnak, és megsemmisítő csapást mért az ellenséges haderők fő csoportjára, ami eldöntötte a háború kimenetelét az ázsiai hadszíntéren is. „Az amerikai nép nem felejtheti el, hogy nem állt messze a katasztrófától. Ha a Szovjetunió nem lett volna képes megvédeni magát, a németek elfoglalták volna Nagy-Britanniát, Afrikát és katonai elvonulási területre tehettek volna szert Latin-Amerikában” — írta E. Ste- tinius, az Egyesült Államok volt külügyminisztere. Erre szerencsére nem került sor. És csak azért nem, mert a szovjet nép. 20 millió fiának' és lányának élete árán le­verte az agresszort. A szocializmus megmutatta hallat­lan életképességét és óriási fölényét. Eisenhower tábor­nok az USA kongresszusa előtt ezt mondta: „A Vörös Hadsereg hadjáratai... a legfontosabb szerepet játszot­ták Németország vereségében.” A fasiszta tömörülés a szovjet—német arcvonalon vesztett el 13 millió főből 10 milliót, több mint 70 ezer repülőgépet (70 százalék), mintegy 50 ezer páncélos és támadójárművet (kb. 75 százalék). 167 ezer tüzérségi löveget (74 százalék) és több mint 2500 különböző hadi­hajót. Súlyes veszteséget szenvedtek Németország szö­vetségesei is. A történelmi események ma is éberségre, a hábo­rúellenes erők mozgósításának jelentőségére intenek', különösen most, amikor ismét háborús veszély fenyegeti a világot, amely minden eddiginél rettenetesebb, nukleáris konfliktus lehetőségét rejti ma­gában. A béke erői azonban képesek megakadályozni a háborút, elvenni a háborús kalandok kedvét. Ennek biz­tosítéka a szocialista közösség, a Szovjetunió ereje. Szvjatoszlav Kozlov (APN —KS) Agrárszocialista történelmi ankét Battonyán Tegnap, szombaton dél­előtt fél 11-kor Battonyán, az ÁFÉSZ nagytermében tör­ténelmi ankét kezdődött az agrárszocialista zendülés 90. évfordulójának tiszteletére. Nagy József, Battonya nagyközség Tanácsának el­nöke köszöntötte a vendége­ben az időben Európa más országaiban hasonló mozgal­mak, majd felvázolta a ha­zai agrármegmozdulások fo­lyamatát, egészen a munkás- osztály törekvéseivel való ta­lálkozásig, s említést tett a viharsarki zendülések későb­bi hatásáról is. Nagy József megnyitja az ankétot két, többek között Hunya Istvánt, a MEDOSZ országos elnökségének elnökét és Szeljak Györgyöt, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának osztályvezető­helyettesét. Ezt követően ar­ról beszélt, hogy ez az év­forduló, amely a nagyközség hagyományos ünnepe, nem­csak helyi, hanem megyei, sőt országos jelentőségű. Az 1891. június 21-i szegénypa­raszti zendülés ugyanis ösz- szefüggött a környék mun­kás- és agrármegmozdulásai­val. — A történelmi ankét célja — mondotta — egy­részt az emlékezés, a tisztel­gés, másrészt a kutatómun­ka eddigi eredményeinek összegzése. A megnyitót követően dr. Pölöskei Ferenc tanszékve­zető egyetemi tanár a tör­ténettudományok doktora „Az agrárszocialista mozgal­mak Jielye népünk történeté­ben” címmel tartott elő­adást. Elsőként a battonyai megmozdulás előzményeit vázolta fel. Beszélt a ki­egyezés utáni gazdasági-tár­sadalmi gondokról, a ma­gyar társadalomban még megmaradt feudális voná­sokról, amelyek a paraszti elégedetlenség fő okai vol­tak. A battonyai zendülés közvetlen előzménye az oros­házi agrármegmozdulás volt. Az előadó beszélt még ar­ról, miért nem születtek eb­Az előadást két korreferá­tum követte. A viharsarki agrármozgalmak kezdeteit tárta fel előadásában dr. Szabó Ferenc, a Békés me­gyei Levéltár igazgatója. Részletesen beszélt Batto­nya, mint alföldi mezőváros kiegyezés utáni fejlődéséről, az 1891 előtti mozgalmakról, és az olvasókörök, a mun­káskörök jelentőségéről. El­mondotta, hogy 33 viharsarki településen bizonyíthatóan szervezetten létezett a pa­rasztság, amely épp az 1890- es években látta be a mun­kás-paraszt szövetség fon­tosságát. A másik előadó, dr. Takács László, a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközép- iskola igazgatója volt. Korre­ferátumában a battonyai zendülés sajátosságairól be- szélt, összehasonlítva a századforduló más agrármeg- mozdulásaival. A történelmi ankét utolsó előadójaként Tímár Máté írót hallhatták a résztvevők, aki a battonyai parasztzen­dülésről szóló dokumentum­kisregényéből olvasott fel részleteket. Az évfordulóra váló meg­emlékezés este kulturális emlékműsorral folytatódott a József Attila Művelődési Központ nagytermében. G. K. Szovjet íirhajóskiildöttség látogat hazánkba Hétfőn szovjet űrhajós- küldötség érkezik hivatalos látogatásra Magyarországra. A delegáció vezetője Vla­gyimir Satalov altábornagy, a szovjet légierő főparancs­nokának űrhajózási helyette­se, a delegáció tagjai: Leo- nyid Popov és Valerij Rju- min űrhajósok, akik a Szal- jut—6 űrállomáson a szov­jet—magyar közös űrrepülés résztvevőit is fogadták. Próbaaratás a szarvasi Táncsics Tsz-ben A szarvasi Táncsics Ter­melőszövetkezetben tegnap, szombaton, a délelőtti órák­ban a kombájnok próbaara­tást kezdtek. Erre a reggeli­órákban megtartott gépszem­le és az aratással kapcsola­tos munkahelyi eligazítás után került sor. A szombati próbaaratást követően egynapos szünet következik, majd, ha az idő is engedi, hétfőtől már egész nap dolgoznak a betakarító gépek. Hétfőn egyébként megyénk több mezőgazdasági üzemé­ben is hozzákezdenek az ár­pa aratásához. Bckéssámson asszonyainak és lányainak munkalehető­ségét a termelőszövetkezeten kívül szinte kizárólag a HÓDIKÖT helybeli telepe adja. Az immár 10 éves üzem­ben dolgozni rangot jelent a község lakosai körében. A központból idomokra megkötött férfi- és női pulóverek érkeznek, és itt varrják, illetve dolgozzák össze, és kül­dik vissza azokat Fotó: Veress Erzsi A nemzetiségi ügy szolgálata A különböző szinten hozott határozatok, rendeletek csakis akkor érhetik el céljukat, ha a sikeres végrehaj­tásukban érdekelt párt-, állami, társadalmi szervek — a helyi lakosság bizalmát, megértését és támogatását igé­nyelve — rendszeresen együttműködnek egymással. A lenini nemzetiségi politika elvi-gyakorlati megvaló­sulására való törekvés jellemezte és jellemzi nálunk a megyei, városi és községi tanácsok, valamint a népfront­bizottságok ilyen irányú munkáját is. Nem lehet azonban csupán az általánosságok síkján mozogni olyankor, ami­kor különösen égető gondok várnak megoldásra. A nem­zetiségi óvodák és iskolák állapotáról, az anyanyelvi kultúra fejlesztéséről szóló írásunkat a 4. oldalon kö­zöljük. Egy gyáregység nagyobb önállóságot kér — Tavaly úgy kaptuk kézhez április 7-i keltezéssel áp­rilis 8-án a vállalati kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámolót, hogy 9-én már Budapestre kellett volna utaznunk' megvitatni és elfogadni. —- Ha itt van valakinek egy ésszerűsítő javaslata, an­nak elfogadásáról, hasznosságáról 200 kilométerre innen döntenek, ahol a sokszor döntő és meghatározó apróbb részleteket, körülményeket nem is ismerhetik. — Amit előállítunk az használható, de hogy hoz-e nyereséget, azt nem tudjuk: nálunk nincs önköltségszá- mí-tás. (A HTV békéscsabai gyáregységének dolgozói nyilat­koznak az üzemi demokráciáról az 5. oldalon.) Elsősegélynyújtásból első helyen Június 8—9—10-én rendezték meg Csillebércen a jubi­leumi országos elsősegélynyújtó versenyt. A rendezvé­nyen az induló gimnáziumi és középiskolai csapatok kö­zül legjobban a békéscsabai egészségügyi szakközépiskola csapata szerepelt, s így első helyen végzett. A felkészülésről s a verseny izgalmas pillanatairól számoltak be a lányok a közelmúltban. Erről szól ripor­tunk a 6. oldalon. B változó Békésszentandrás A Szarvastól néhány kilométerre fekvő nagyközség elsősorban a szép mintájú, jó minőségű szőnyegeiről vált ismertté szerte az országban, sőt még külföldön is. A munka jellegénél fogva a szőnyegszövőben főként nők dolgoznak. A gazdasági egységek és intézmények vala­mennyi helybelinek nem tudnak munkát adni, s ezért több mint 800 dolgozó kénytelen naponta ingázni. Akad­nak viszont olyan foglalkozási körök (például bádogos, fényképész, cipész stb.), amelyek az úgynevezett hiány­szakmák körébe tartoznak. A tanács az új iskola építése mellett fontos feladatának tekinti, hogy még ebben az évben elkészüljön a gyermekszakorvosi rendelő, s hogy felújítsák a kajakosok-kenusok székházát is. A telepü­lésfejlesztésről. a lakosság ellátásának színvonaláról folytatott beszélgetést a 7. oldalon közöljük. Minikörkép Még sohasem bólintottak arra igent, amivel nem ér­tettek egyet. Tessék, győzzenek meg! — mondják, de hozzáteszik, ehhez a rang, a beosztás kevés, logikus érvek kellenek. A Kner Nyomda Salvador Allende Szocialista Brigádja a közelmúltban nyerte el az Ágazat Kiváló Brigádja kitüntetést. Róluk, munkájukról, véleményük­ről olvashatnak a 11. oldalon. Ugyanitt található az a ri­port, amely az országos kémiai tanulmányi versenyen 2. helyezést elért Liker Erikáról és Bendc Ibolyáról szói. Színes képriportunk Pósteleken az országjáró dlákktu- bok találkozóján készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom