Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-03 / 128. szám
1981. június 3.. szerda JEGYZET Papíron nálunk is lehet Az egyik tervezőintézet fiatal építészei megtervezték legújabb lakótelepüket. Ugyanúgy, mint a többit, ezt is 4—10 emeletes épületekből, a megszokott építési móddal. Aztán fogták magukat, s ugyanarra a területre terveztek egy másik lakótelepet. önszorgalomból. Olyat, amelyet beruházóként maguknak rendelnének. Ebben a tervben először is nem gyalulták simára az építési területet, hanem meghagyták a még jó állapotban levő házakat. Így „nyertek” 200 lakást. Ezután egyemeletes, te- tőtér-beépítéses — de továbbra is panelos technológiájú — épületekből megterveztek 2 ezer lakást. Igaz, hogy így — a szabvány szerint tervezett lakótelephez képest — 400 lakást veszítettek, csakhogy a lakások átlagos alapterülete 53 négyzetméterről 65-re nőtt, s ez egyáltalán nem mellékes szempont manapság. S ami ugyancsak lényeges: az egy lakásra jntó költségek csökkentek. Az első, úgymond hivatalos változat lakásainak bruttó költsége: 756 ezer forint, a csupán kedvtelésből alkotott lakásoké — az alapterület növekedése ellenére — 44 ezerrel kevesebb. A kísérletből — természetesen — levonható néhány tanulság. Először is: tévhit, hogy a gazdaságosság hívja életre a mai 5—11 szintes lakótelepeket. Ugyanannyiból, ugyanazokkal az eszközökkel — tehát a sokat szidott panelból is — lehet alacsonyabb, szebb lakóterületeket kialakítani. Másodszor: ha ez így igaz, akkor miért tartja magát ma is az előbbi tévhit, és az építészekben miért született meg ilyen sokára ez a felismerés? Pedig figyelmeztető jel volt — van — elég: a betonerdőből némi menekülést kínáló víkendházpszichózis; az iparszerű termelés alapvető törvényét — már mint az olcsóságot — negligáló gyakorlat: no és a legfontosabb, hogy a világ sok táján bebizonyították, zsákutca i középmagas, magas házas lakótelep, mert azt önszántából kevés ember választja lakóhelyül. Végül visszatérve a hazai építészcsoporthoz: tagjai váltig hangoztatják, hogy nem találtak fel semmi újai, a világ nem egy táján építenek ilyen emberléptékű lakóhelyeket. Nálunk nem lehetne? Németh K. Géza | Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Laboratórium a termelés szolgálatában A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet állattenyésztésében az el- * múlt két évtizedben többszörösére nőtt a termelés. Ma a tizenkétezer hektáros tsz ben 15 ezer juhot, 1500 tehenet, három és fél millió pecsenyecsirkét, 28 ezer sertést, több százezer tojóhibridet tartanak, értékesítenek évente. Csak sejteni lehet, mekkora szerepe van a jól szervezett munkának, annak, ha a például egy-egy kilogramm súlygyarapodásnál néhány grammal csökkentik a takarmárvyfelhasználást. A szükséglet hívta életre _ Három évvel ezelőtt határozta el a termelőszövetkezet vezetése, hogy a szálas és silótakarmányok, a koncentrátumok és a talaj vizsgálatára laboratóriumot hoz létre. Az üzemi „boszorkánykonyhát” a szükséglet hívta életre. A döntés meghozatalában tudatos gazdaságfejlesztési elképzelések egyikének szereztünk így ei - vényt. Ügy gondolom, a termelés egy olyan területen láttunk munkához, amelyet eddig úgyszólván sehol sem tartottak közvetlenül üzemi feladatnak — ismertette a laboratórium létrejöttének előzményét Barkóczi István, a tsz általános elnökhelyettese._______________/ — Ma már igen sokféle kísérletet folytatunk, „figyeljük” a talaj tápanyagtartalmát, szerkezetét. Kétségtelen azonban, hogy a mérések, kísérletek többsége az állattenyésztés gazdaságosabbá tételét szolgálja. Az iparszerű hústermelés szigorú technológiája csak kiváló minőségű takarmányok etetése során hozhatja a vart eredményt. Ha egy-egy alapanyagból kevesebbet teszünk a takarmánykeverékbe, az állatok nem fejlődnek kellően, a túladagolás pedig pazarláshoz vezet. Ezt bizonyítják eddigi méréseink is — hallottuk Csonti Ferenctol,a laboratórium vezetőjétől. Létjogosultságát nem lehet vitatni A szövetkezet laboratóriumában 1978-ban kezdték meg a munkát. A következő évben már a környező mező- gazdasági üzemeknek is folytattak vizsgálatokat. Tavaly az ebből származó bevételek összege meghaladta az 500 ezer forintot, amely annyit jelent, képes fenntartani önmagát. De, amikor a közös gazdaság vezetői azt mondják, létjogosultságát nem lehet kétségbe vonni, mégsem önfenntartó képességét tartják- elsődlegesnek. — A hangsúlyt a megelőzésre fordítjuk. Még a takarmánykeverékek készítése előtt megcsináljuk az alapanyagok vizsgálatát. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a tsz takarmánygazdálkodási csoportjával. Ez az együttműködés teszi lehetővé, hogy az állatok elé, lehetőségeinkhez képest, tökéletes takarmány kerüljön. Minden bizonnyal ez is közrejátszik abban, hogy ez a fő ágazat az elmúlt években a nehezebb közgazdasági körülmények ellenére is töretlenül fejlődött — mondja Csonti Ferenc. A laboratórium fontos szolgáltatásokat teljesít. Egyik nagy előnye, hogy nem kell sokat várni a vizsgálatok eredményére. Ma már azonban közvetlen szolgáltatás jellegén túl egyéb feladatok- ^ nak is eleget tesznek az ott dolgozók. Két évvel ezelőtt, a Békés megyei Takarmányozási ^ és Állattenyésztési Felügyelőség megbízásából kezdtek hozzá a zeolit hatásvizsgálatához. Először is arra voltak kíváncsiak, milyen szerepet tölt be ez az ásvány az almozás- nál. A zeolit ugyanis leköti az ammóniát, és ezzel az ál latok számára kedvezőbbé teszi az oxigén felvételét. A labor vállalkozó szellemű dolgozói, élükön a vegyészmérnök Csonti Ferenccel azonban nem érték be ennyivel. Azt kezdték kutatni, hogy a zeolitok milyen mértékben segíthetik a baromfiaknál a takarmány hasznosulását. A kísérleteket rövidesen alkalmazás kö-, vette. Az ásvány viszonylag magas ára mellett is egy ki logramm hús előállításakor megközelítőleg egy forint megtakarítást értek el. Ez hárommillió broylercsirkénél már nem is olyan kis szám... A „híd” szerepében A további kutatásokra pedig szerződést kötöttek az Országos Ásvány- és Ércbányák Vállalattal, valamint a Szegedi Biológiai Központ biofizikai intézetével. A laboratórium tehát a „híd” szerepében? — Nagy szükség van az olyan „alkotó műhelyekre”, amelyek segítenek áthidalni azt a távolságot, amely a tudományos kutatás és 'a gyakorlat között van. Az itt meghonosodott életszerű szemléletnek sok egyéb eredményéről is számot adhatunk — hallottuk a vegyész- mérnöktől. Ide sorolható többek közt a szénatartósító szer, amelyet már szabadalomként is elfogadtak. Használata lehetővé teszi, hogy a szénát az eddigi húsz helyett 35 százalékos víztartalom mellett kazlazzák. A nagyobb nedvesség miatt a szárról nem pereg le a magas fehérjetartalmú levél. Eredményes kísérletet folytatnak a gyümölcsösökben a fagykár megelőzésére. Az erre a célra készített szer vizsgálatát a Szegedi Biológiai Központ biofizikai intézete folytatja. Ebben az évben a közös gazdaságban harminc hektáron próbálták ki hatását, sikerrel. Az ország tudományos intézeteinek segítségével még sok más területen folytatnak vagy terveznek kísérleteket- A- tervek megvalósítása elképzelhetetlen lenne anélkül a fejlesztés nélkül, amelyre ebben az évben kerül sor. Még az idén átadják az új 200 négyzetméter alapterületű laboratóriumot. A fejlesztéstől a tsz-ben azt várják, hogy mind az állat- tenyésztésben, mind a növénytermesztésben olyan megalapozott információkat juttat a szakemberek kezébe, amellyel tovább javulhat a termelés gazdaságossága. Kepenyes János A gőzgép feltalálása után meredeken emelkedett a föld mélyének kincse, a fekete gyémánt értéke, majd az elektromosság elterjedése, az erős iparosodás egyenesen nélkülözhetetlenné tette. A múlt század végén divatos újságcikktéma volt, hogy vajon meddig lesz elég a világ szénvagyona, és pesz- szimista jóslatok láttak napvilágot a szén utáni korszakról. A robbanómotorok feltalálása után viszont a kőola'j lett a sztár, és néhány évtized után az emberiség hozzászokott, hogy az autók, a hajók és a repülőgépek. mozdonyok után az erőműveket is könnyebben kezelhető, kevésbé szeny- nyező olajjal táplálják. A 60-as években Nyugat-Eu- rópában és az USA-ban bányászsztrájkok dúltak: sisakos emberek állták el azoknak az útját, akik a bányák örök időkre való lezárására indultak. Kevesen hitték, hogy egyszer majd le kell verni a lakatot a tárnák ajtajáról, és a szénbányászat visszanyeri régi rangját. Az olaj és szén árviszonyában bekövetkezett átalakulás odavezetett, hogy ma már a régen ' szinte értéketlennek vélt tőzeg- és bamaszénte- lepeket is érdemes feltárni és kiaknázni. A fejlődés következtében napjainkban a szén nemcsak energiahordozóként jön számításba. Az iparilag fejlett országokban hatalmas összegeket költenek azokra a kutatásokra, amelyek a kőszén gazdaságos átalakítására, továbbfeldolgozására irányulnak. Az egyik ilyen téma a szén — magas hőmérséklet és nyomás segítségével történő — gázzá alakítása. E módszer előnye, hogy lehetővé válik a szén energiájának hatékonyabb hasznosítása, ugyanakkor a széngáz elégetésekor nem marad vissza annyi szeny- nyező égéstermék, mint széntüzeléskor. De a szénből nyert gáz továbbfeldolgozá- sa hasznos termékek előállítására is módot nyújt. Elsősorban vegyipari anyagokról van szó: a szénből ammóniát, valamint ként lehet gyártani, kerámiai anyagokat és műtrágyát. Nagyon felgyorsultak ezek a kutatások, hiszen a szénátalakítással esetleg földgázt lehet majd helyettesíteni. Az sem lehetetlen, hogy a szénfelhasználás nagymértékű korszerűsítése, az új széntechnológiák a mainál jóval lejjebb nyomják az olaj iránti igényeket, és előbb-utóbb visszahatnak az olaj iránti keresletre, tehát az olajárra is. Képünkön: a régi csille helyett szállítóhevederen jön a szén a bányából. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat orosházi malmában kilós csomagokba tasakolják a lisztet Fotó: Veress Erzsi Eredményes fajtaátalakitás a szarvasmarha-tenyésztésben Országosan a negyedikek A múlt héten értékelte az utóbbi két év munkáját a TIT Békés megyei Szervezetének mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya, valamint agrártörténeti és. természetvédelmi munka- csoportja. Az elemzésből ki- ! derül, hogy az eltelt két év jelentős változást hozott a szakosztály életében. Az előadások, rendezvények számát tekintve országosan a negyedikek, de szembetűnő a minőségi változás is. Elég megemlíteni az első ízben 1979-ben megrendezett és azóta hagyományossá vált szarvasi Tessedik Sámuel nyári egyetemet, amely nagy népszerűségre tett szert. A két év előadásai közül leginkább a háztáji termeléssel, élelmiszeriparral, mező- gazdasági nagyüzemek kertészeti termelésével, növény- termesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozók vonzották a hallgatókat. A jövőben a TIT-szakosztály és -csoport fokozza a társszervekkel — köztük az MTSZ-szel — való együttműködést, és ren- [ dezvényeire erdőgazdálkodással. vadgazdálkodással és vízgazdálkodással foglalkozó szakelőadókat is meghív. Az • elképzelések között szerepel a középkorúak fokozottabb bevonása a szakosztály munkájába. A hazai szarvasmarhatenyésztés fajtaátalakító programjának elmúlt 8 évi eredményeit összegezte az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség. A szakemberek megállapították: a külföldről importált Holstein-fríz fajta immár hosszabb távon igazolta a tejtermelésben már korábban jelzett fölényét. Az elmúlt évi összesítések szerint a törzskönyvezett állomány átlagosan 2300 literrel adott több tejet, mint a hazánkban honos magyartarka fajta — amely viszont továbbra is tenyésztésben marad, miután a hústermelésben kiválót nyújt, és tejtermelése is fokozható, ráadásul a kistermelésben egyenesen nélkülözhetetlen. Az OTÁF adatai szerint a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány- program megvalósítása során Kanadából és az Egyesült Államokból 170 tenyész- bikát.fctöbb mint 22 000 üszőt hoztak be, és a mesterséges megtermékenyítés fellendítését is lehetővé tették importsperma behozatalával. A törzskönyvi adattárban tavaly 18 ezer Holstein-fríz állatot tartottak számon; ezek az átlagosan 295 napig tartó tejtermelési szakaszban 6 ezer liter tejet adtak. Egészen kiváló eredményeket értei» el azok az állatok, amelyeket az állattenyésztési szelekció nyomán kiemeltek társaik közül, és továbbte- nyésztésüket magas szintű genetikai munkával biztosították. Az úgynevezett bikanevelő tehenek — ezektől várják a legjobb képességű hím utódokat — az elmúlt évben 7400 liter tejet adtak, pontosan kétszer annyit, mint a hazai magyar-tarka fajta elmúlt évi átlagtermelése. A tejtermelésbe szakosodás már maradandó nyomokat hagyott a magyar-tarka állományban. Nyolc év alatt a mintegy 460 000 magyartarka tehénből 380 000-et vontak Holstein-fríz keresztezésbe. Az elmúlt évben már több mint 200 ezer „vegyes génű” tehenet tartott nyilván a felügyelőség. Részleges fajtaátalakításra került sor a hústermelésre szakosított szarvasmarha-állományban. A kijelölt 75 000 anyatehén csaknem kétharmad részét húshasznosítású fajtával, a külföldön igen elterjedt Limousinnal, Hereforddal termékenyítették. Az utódok hústermelő képessége az adatok szerint a keresztezés eredményeként fokozatosan növekszik.
