Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
1981. június 16., kedd NÉPÚJSÁG A fakultatív rendszerű gimnáziumi oktatásról Az 1979—80. tanévtől kezdődően fokozatosan, felmenő rendszerrel az ország minden gimnáziuma az új tantervek szerint dolgozik. Iskolánkban, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban — mivel egyike voltunk az Oktatási Minisztérium 10 kísérleti gimnáziumának — már 1974 szeptemberében hozzákezdtünk az új tantervi elképzelések kipróbálásához. 1978-ban, és az azóta érettségiző osztályaink már fakultatív rendszerű gimnáziumi képzésben részesültek, így több mint 6 év gyakorlati tapasztalata is segíti véleményalkotásunkat. T> A gimnázium általánosan művelő középiskola, legfontosabb feladata a szocialista ember személyiségének a kialakítása. Ennek eléréséhez kettős célkitűzést hivatott megoldani: képessé kell tenni tanulóit az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, szak- képzettség megszerzésére, illetve a gimnázium elvégzése utáni munkavállalásra. Mielőtt véleményt mondanánk arról, hogy eleget tud-e tenni a ma gimnáziuma ezeknek a közel sem egyszerű és bizonyos fokig egymás ellen U dolgozó célkitűzéseknek, nézzük végig, milyen fontosabb állomásokon keresztül jut el egy gimnáziumi tanuló az érettségiig. Az első osztályba lépők — legtöbb esetben önhibájukon kívül — igen különböző fel- készültségűek. jelentősen eltérő neveltségi szinten vannak. Az eredményes munkavégzés, sikeres továbbhaladás elengedhetetlen feltétele az esélyegyenlőség megteremtése. Épp ezért igen fontos az alacsonyabb szinten állók felzárkóztatása. Egyes tanulóknál lehet, hogy csak néhány hónapig tartó munka ez, ám a hátrányosabb, mostohább környezetből kikerülőknél eltarthat akár 1-2 éven át is, de megéri. Főleg ennek eredményeként csökkent a bukások száma iskolánkban. Az I—II. évfolyam másik újszerű és igen jelentős feladata a tudatos pályairányító, pályára vagy helyesebben pályairányra, pályacsoportra nevelő munka végzése. Kulcsembere ennek az osztályfőnök, de egyedül megoldani képtelen. Segítségére van ebben egy újszerű tantárgy, az „önismeret, pálya- ismeret” is, de csak segítségére. Ugyanis az eredményesség igen fontos, nélkülözhetetlen feltétele, hogy ne csak az osztályfőnök végezze. Kísérleti munkánk során jöttünk rá, hogy az osztályfőnök szerepe inkább az osztály-tantestület, szülői ház és a tanulók ilyen irányú koordinációs tevékenységében kell hogy megnyilvánuljon. Ha jó a kapcsolattartás és értékelés az osztályfőnök, a tantestület, a szülők és a tanulók között, akkor a II. év végén esedékes fakultatív tantárgyválasztások olyanok lesznek, melyeken később csak elvétve kell egykét kisebb módosítást, finomítást végezni. A sikeres választás általában fokozódó és javuló tanulmányi teljesítménnyel jár, ami jelentősen segíti a későbbi célok — érettségi, felvételi vizsga, gyakorlati záróvizsga — elérését. A II. év végén tehát választ a tanuló, mert III—IV. osztályban a tanítási órák elég nagy részét az érdeklődési körével, távlati elképzeléseivel, céljaival összhangban levő tantárgyak tanulására fordíthatja. A harmadikosnak heti 9, a negyedikes gimnazistának az ösz- szesen 35 órából már 11 fakultatív. A 9—11 órakereten belül 3, esetleg 4 tantárgyat választhat. Így aztán a gimnáziumi képzés III—IV. osztályban már elég jelentős arányban kezd az egyénhez, szinte külön-külön ^ minden tanuló igényéhez, elképzeléséhez, tehetségéhez alkalmazkodni. Fontos ez nemcsak a tanulmányi színvonal, hanem a nevelőmunka hatékonyságát tekintve is. Az eredményes nevelés egyik igen fontos feltétele az osztályon belül az egyénekig való eljutás. A fakultatív rendszerű gimnáziumban a tanítási órák jelentős részében természetessé, szükség- szerűvé válik ez. Az a tény, hogy az órák kb. 30 százalékában kis létszámú csoportokkal kell foglalkoznia a nevelők többségének, már a külső körülmény miatt is kedvezőbb nevelési helyzetet teremt. A tartalmi oldal pedig — nagyobb kedvvel végzem, mert magam választottam! — még tovább erősíti a nevelő és a nevelt meghittebb, szinte munkatársi kapcsolatát. Együtt jár ez a szaktanári munka hagyományostól sokban eltérő alakulásával is. Minden tantárgyban erősödik a könyvtárhasználat, fokozódik az iskolai könyvtárak jelentősége. Nagymértékben nő a sokszorosítási munka (tesztek, feladatlapok, szövegrészietek stb.). A réginél sokkal többirányú szemléltetésre van szükség, mert az érdeklődő tanulók igényesebbek, szinte rákényszerítik a tanárt a sokoldalú szemléltetésre, a változatos anyaggyűjtésre. Már több éves tapasztalatunk, hogy a fakultatív órák megtartása jelentős többletmunkát igényel. Heti 4—6 fakultatív óra felér 10—12 normál órával, és sajnos ennek külön anyagi elismerésére nincs hivatalos lehetőség. Megyéftk gimnáziumai épp úgy, mint az ország minden ilyen' típusú középiskolája, a közeli jövőben állítják tanítványaikat az első igazi válaszút elé. A kínálatot, a választható tantárgyak körét az adott iskola saját feltétele, és bizonyos fokig társadalmi környezete szabja, meg. A nagy iskolák a városi gimnáziumok több és színesebb lehetőséget ajánlhatnak, mint a kisebb községek gimnáziumai. ám ez utóbbiak is lényegesen többet nyújthatnak tanítványaiknak a fakultatív rendszer keretei között, mint tehették azt az előző tanterv alkalmazásakor. Mivel az újtól való idegenkedés, vagy legalább az újnak — olykor nem is alaptalan — fenntartással fogadása általános emberi tulajdonság, ezért befejezésül néhány iskolai számadatunkra szeretném ráirányítani a figyelmet: az egyetemi, főiskolai felvételi arányszámunk 54 százalékról 71 százalékra; az országos középiskolai tanulmányi versenyeken 1—10. helyezettjeink száma évi 1-2- ről 3-4-re; az iskola össztan- tárgyi átlageredménye 3,48- ról 3,70-re nőtt, míg a bukott tanulók aránya 3,05 százalékról 1,80 százalékra csökkent. Azt hiszem, lévén e számok hat év adatai, a szélsőséges eseteket már eléggé kizárják. Akkor pedig el kell fogadnunk, hogy a most terebélyesedő fakultatív rendszerű gimnáziumi képzés középfokú oktatási rendszerünk e fontos területének továbbfejlesztését jelenti. Rajtunk, pedagógusokon múlik, hogy az átállás zökkenői minél kisebbek, oktató-nevelő munkánk sikerei, eredményei pedig már az első években is minél nagyobbak legyenek. Kruchió Gábor igazgató Kisegítősök országos vetélkedője Domboriban A kisegítő iskolások V. országos összetett vetélkedője kezdődött meg vasárnap Fadd-Domboriban, a Tolna megyei KISZ-bizottság Má- tai Antal vezetőképző táborában. A holt Duna menti üdülőtelepen négy napon át Budapestről és a tizenkilenc megye mindegyikéből több csapat méri össze ismereteit. Többek között számot adnak arról, hogy ki ismeri jobban a közlekedés és az egészséges életmód szabályait, előírásait. Nem hiányzik a programból természetesen a sportvetélkedő, az ügyességi játék, a fürdés sem. A színjátszó stúdió KÉPERNYŐ 3 Hatvanhat évadzárója Novemberben kezdődtek meg Békéscsabán a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya támogatásával, a Békés megyei Jókai Színház irányításával, a Megyei Művelődési Központ szervezésében és fenntartásában működő Justh Zsigmond színjátszó stúdió foglalkozásai. A két évre tervezett stúdióba a megyéből azt a 25 fiatalt vették fel, akik tehetségesnek bizonyultak, és kedvet éreztek a játékhoz. Ősz óta heti két alkalommal tanulták a színészmesterséget, ezen belül a beszéd-, és mozgástechnikát, a színházi ismereteket, az éneklés és a tánc alapelemeit. A mintegy nyolc hónapig tartó gyakorlás után, június 13-án, szombaton délután végre közönség előtt is bemutathatták tudásukat a stúdió hallgatói. A színház klubjában elsősorban a szakmai közönség gyűlt össze, hogy megnézze, és értékelje a fiatalok produkcióit. Rencz Antal főrendező, a stúdió művészeti vezetője tartott bevezetőt, és fűzött kommentárt a műsorhoz, amely három nagyobb egységből állt. Az első részben kilenc rövid jelenetet, illetve monológot, és két verset láthattunk. A választás a rendezőket dicsérte, mert mindenki az egyéniségének legmegfelelőbb szerepben mutatkozhatott be. Hogy ki hogyan oldotta meg a kapott feladatot, az már az egyéni képességektől függött. így változó színvonalú produkciók születtek. Mindenképpen kiemelésre méltó Bus Anikó, Zsila Judit, Kovács Edit és Hovorka Zsuzsa teljesítménye. Kővári Judit jóvoltából énekelni is szépen megtanult a kis csapat: Mozart, Händel, Pergo- Iesi dalait valamennyi éneklésre vállalkozó élvezetesen adta elő. A program második része bepillantást nyújtott a mozgás- és beszédtechnika-foglalkozásokra, amelyeket Porcsin László, a színház dramaturgja irányított. Színházi titkokkal ismerkedhettünk meg: a színpadi verekedés alapelemeivel, a bizalomgyakorlatokkal, de láthattunk esést, botlást, és — persze nem igazi — pofont, szúrást is. A látottak azt bizonyították, hogy valamennyi stúdióhallgató elsajátította a magabiztos színpadi mozgást. A beszédtechnika már több kívánnivalót hagyott maga után, de ennek megtanulásához kevés is néhány hónap. A bemutató harmadik részében ismét a végeredményt nézhettük meg: öt népies jelenetben, és nyolc énekes produkcióban mutathatták be tudásukat azok, akik eddig nem jutottak szóhoz. Ügyesen, magabiztosan formálta meg a kapott szerepet An- dódy Olga, Vigh Hilda, Faragó András. A szombati bemutatót vasárnap megismételték az érdeklődő közönség számára. Akik megtekintették a színjátszó stúdió évadzáró bemutatóját, mindenképpen figyelemre méltó kezdeményezés eredményének lehettek szemtanúi. Rencz Antal, Ungar Tamás, Porcsin László, Kővári Judit és Nyíri Lajos szakmai irányításával olyan csoportot sikerült létrehozni, melynek tagjai — ha nem is lesznek színházi emberek — megtanulták érteni és szeretni a színházat. Kép, szöveg: Gubucz Katalin Még emlékszem e sorozat- műsor beharangozására, nem is olyan régen indult. Az első adást valami miatt nem tudtam megnézni, így mikor pénteken este a képernyő elé ültem, az újdonság varázsával hatott a „Hatvanhat” című műsor. Az újdonság, de nem az újszerűség _ varázsával, hiszen — szerencsére — nem egy műsor tűzött maga elé hasonló célokat. S mind hasonló módszerekkel igyekszik nézői tájékozottságát bővíteni. Gondoljunk csak a „Megkérdeztük a minisz- tert”-re, vagy a „Fórum”- ra . .. Ez utóbbi, születése idején, még határainkon túl is elismerést váltott ki eredetiségével, s azzal, hogy a néző és a műsorkészítők között ilyen párbeszéd — kérdés-felelet — kialakulhatott. De ne kalandozzunk el a tárgytól, a „Hatvanhat”-tól. (Hogy miért éppen ennyi? Nem tehetek róla, de mindig a közismert kártyajátékra asszociálok e cím hallatán. Egy vendéggel több vagy kevesebb biztos nem rontott volna a műsor színvonalán, s a cím akkor máris kevésbé lenne zavaró.) Nos, tehát a műsorról először is érdemes megemlíteni, ha a műsorvezető szerkesztő mindig ilyen izgalmas és aktuális témákat „dob fel”, máris fél sikere van. Most az egyetemi, főiskolai felvételi rendszerről volt szó, legközelebb pedig a magyar sportról mondhatják el véleményüket, vitatkozhatnak, szavazhatnak a levélben feltett kérdéseik alapján meghívott vendégek. Fél sikerről beszéltünk az előbb. A másik fél siker az ügyes vitavezetés lehet, melynek ezúttal is mestere volt Bán János, no meg a meghívott válaszadó is. Dr. Herman József, a Művelődési Minisztérium egyetemi, főiskolai főosztályának vezetője válaszolt, tájékoztatott és vitatkozott a résztvevőkkel. Jó volt tanúja lenni — még ha csak a > képernyő előtt is — ennek a diskurzusnak. Dr. Herman József számára pedig bizonyára érdekes és tanulságos volt a szavazógép, s általa a hatvanhat résztvevő — mintegy a közvélemény — reagálása. Egy szóval, ez a műsor is, hasznosnak, s még inkább érdekesnek bizonyult. Érdemes tehát ráfigyelni a jövőben is. És érdemes elismeréssel illetni a műsor rendezőjét, Kígyós Sándort, mert végül is ő, no meg munkatársai segítettek, s tanítottak minket élni a demokratizmus adta köznapi lehetőségekkel. Mert az itt hallottaknak mindenképp hasznát vehetjük még, s talán ez a műsor legfőbb érdeme. N. A. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Értelmiség. 8.55: Hangképek a Magyar Rádió 1980-as népzenei fesztiváljáról. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Dzsesszfelvételekből. 11.00: Zenekari muzsika. 11.40: ...hogy hosszú életű légy e földön. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. 14.27: Svéd Sándor nótafelvételeiből. 14.39: Élő világirodalom. 15.10: Leveleskönyv: Szerelmes levelek. 16.05: Zengjen a muzsika. 17.07: Az ezredesné sebe. 17.34: Olivér. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 20.07: Törésvonal. . . 20.37: Színes népi muzsika. 21.16: Tragikus bohóckodások. 21.46: Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Régi híres énekesek műsorából. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: A Kodály-vonósnégyes felvételeiből. 0.10: Csuka Mónika táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Pezel: Szvit. 8.20: Vonzások és változások. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Barangolás régi hanglemezek között. 19.07: Mario Del Monaco köny- nyűzenei felvételeiből. 19.23: Véleményem szerint. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Tizenként szék. 21.06: Az elmúlt hetek legsikeresebb műsoraiból. 22.36: Operettfinálék. 23.15: Verbunkosok, nóták. in. MŰSOR 9.00: Purcell-művek. 9.46: Rossini: Olasz nő Algírban. 12.17: Jandó Jenő zongorázik. 13.07: Fiatalok stúdiója. 13.32: Az 1980. évi frankfurti dzsesszfesztivál felvételeiből. 14.30: Pierre Monteux vezényli a Bostoni szimfonikus zenekart és a Londoni szimfonikus zenekart. 16.03: Modern írók portréi. 16.23: Jenufa. 16.53: Mi a véleményed? 17.13: Vonós kamarazene. 18.16: Régi zene — régi hangszerekkel. 19.05: Rádiószínház. 19.48: Operaáriák. 20.27: Honegger: Dávid király. 21.48: Schumann-zongoramű- vek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Edmundo Ross zenekara játszik. 17.10: Üttörőhíradó: Szerkesztő : Cseh Éva. 17.25: A szolnoki Ságvári körúti és a Kassai úti Általános Iskola kórusai énekelnek. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Régi lemezalbumok. Neoton és a bolond város. Közben: Befektetés. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Emotion együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Történetek a zenéről. (f.-f.) 17.05: Egészségünkért! 17.15: Aki másnak licitál, maga esik bele. (f.-f.) 17.35: Autorna 17.45: Nyugalmunk érdekében. 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: Szemesnek áll a világ, (f.-f.) 18.35: Pannon krónika, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.15: Tévétorna. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: ,,Üj” Scotland Yard. • (f.-f.) 20.50: Stúdió '81. 21.50: Kockázat, (f.-f.) 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: A XXI. mickolci filmfesztivál díjnyertes filmjeiből. II. MŰSOR 19.25: Angol nyelvű hírek, (f.-f.) 19.30: A Milánói Scala együttesének vendégfellépése. Verdi: Requiem. A közvetítés szünetében: 20.20: Német nyelvű hírek. ^ (f.-f.) 20.25: örökség. Fejfák. 20.40: Orosz nyelvű hírek. (f.-f.) 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Krúdi Gyula: Napraforgó. BUKAREST 16.05: Iskola tv. 17.00: A Magyar Televízió estje. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Az egészséges életmód. 20.10: Forró mezők. TV-film. Móricz Zsigmond műve alapján. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 18,05: Tv-naptár. 18.15: A kaland. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Gyújtópontban — belpolitika. 21.00: Narkózis nélkül. II. MŰSOR 19.00: A JKSZ története. 19.27: Ma este. 20.00: Külföldi szórakoztató zene. 20.55: Dokumentumműsor. ' 21.50: Tél Korcula szigetén. SZÍNHÁZ 1981. június 16-án. kedden este 19 órakor, Békéscsabán: SEGÍTSÉG, VÁLUNK Pécsi S.-bérlet. MOZI Békési Bástya: Kaszkadőrök. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Veszélyes játékok. 6 órakor: Pillangó, I. II. rész. Békéscsabai Terv: Pledone Egyiptomban. Gyulai Erkel: Nyári rét. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A vadorzó. 6 és 8 órakor: Mindhalálig zene. Orosházi Béke: 5 órakor: Négy bandita, tíz áldozat. 7 órakor: Lucky Lady. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: A félhold árnyékában, I. II. rész. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Ellopták Jupiter fenekét. 22 órakor: Rafferty és a lányok.
