Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

1981. június 16., kedd NÉPÚJSÁG A fakultatív rendszerű gimnáziumi oktatásról Az 1979—80. tanévtől kezdődően fokozatosan, felmenő rendszerrel az ország minden gimnáziuma az új tanter­vek szerint dolgozik. Iskolánkban, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium­ban — mivel egyike voltunk az Oktatási Minisztérium 10 kísérleti gimnáziumának — már 1974 szeptemberében hozzákezdtünk az új tantervi elképzelések kipróbálásá­hoz. 1978-ban, és az azóta érettségiző osztályaink már fakultatív rendszerű gimnáziumi képzésben részesültek, így több mint 6 év gyakorlati tapasztalata is segíti vé­leményalkotásunkat. T> A gimnázium általánosan művelő középiskola, legfon­tosabb feladata a szocialista ember személyiségének a ki­alakítása. Ennek eléréséhez kettős célkitűzést hivatott megoldani: képessé kell ten­ni tanulóit az egyetemi, fő­iskolai továbbtanulásra, szak- képzettség megszerzésére, il­letve a gimnázium elvégzése utáni munkavállalásra. Mi­előtt véleményt mondanánk arról, hogy eleget tud-e ten­ni a ma gimnáziuma ezek­nek a közel sem egyszerű és bizonyos fokig egymás el­len U dolgozó célkitűzések­nek, nézzük végig, milyen fontosabb állomásokon ke­resztül jut el egy gimnáziu­mi tanuló az érettségiig. Az első osztályba lépők — legtöbb esetben önhibájukon kívül — igen különböző fel- készültségűek. jelentősen el­térő neveltségi szinten van­nak. Az eredményes munka­végzés, sikeres továbbhala­dás elengedhetetlen feltétele az esélyegyenlőség megte­remtése. Épp ezért igen fon­tos az alacsonyabb szinten állók felzárkóztatása. Egyes tanulóknál lehet, hogy csak néhány hónapig tartó mun­ka ez, ám a hátrányosabb, mostohább környezetből ki­kerülőknél eltarthat akár 1-2 éven át is, de megéri. Főleg ennek eredményeként csök­kent a bukások száma isko­lánkban. Az I—II. évfolyam másik újszerű és igen jelentős fel­adata a tudatos pályairányí­tó, pályára vagy helyesebben pályairányra, pályacsoportra nevelő munka végzése. Kulcsembere ennek az osz­tályfőnök, de egyedül meg­oldani képtelen. Segítségére van ebben egy újszerű tan­tárgy, az „önismeret, pálya- ismeret” is, de csak segítsé­gére. Ugyanis az eredmé­nyesség igen fontos, nélkü­lözhetetlen feltétele, hogy ne csak az osztályfőnök végez­ze. Kísérleti munkánk során jöttünk rá, hogy az osztály­főnök szerepe inkább az osz­tály-tantestület, szülői ház és a tanulók ilyen irányú koor­dinációs tevékenységében kell hogy megnyilvánuljon. Ha jó a kapcsolattartás és értékelés az osztályfőnök, a tantestület, a szülők és a ta­nulók között, akkor a II. év végén esedékes fakultatív tantárgyválasztások olyanok lesznek, melyeken később csak elvétve kell egykét ki­sebb módosítást, finomítást végezni. A sikeres választás általában fokozódó és javuló tanulmányi teljesítménnyel jár, ami jelentősen segíti a későbbi célok — érettségi, felvételi vizsga, gyakorlati záróvizsga — elérését. A II. év végén tehát vá­laszt a tanuló, mert III—IV. osztályban a tanítási órák elég nagy részét az érdek­lődési körével, távlati elkép­zeléseivel, céljaival össz­hangban levő tantárgyak ta­nulására fordíthatja. A har­madikosnak heti 9, a negye­dikes gimnazistának az ösz- szesen 35 órából már 11 fa­kultatív. A 9—11 órakereten belül 3, esetleg 4 tantárgyat választhat. Így aztán a gim­náziumi képzés III—IV. osz­tályban már elég jelentős arányban kezd az egyénhez, szinte külön-külön ^ minden tanuló igényéhez, elképzelé­séhez, tehetségéhez alkal­mazkodni. Fontos ez nem­csak a tanulmányi színvonal, hanem a nevelőmunka haté­konyságát tekintve is. Az eredményes nevelés egyik igen fontos feltétele az osztályon belül az egyénekig való eljutás. A fakultatív rendszerű gimnáziumban a tanítási órák jelentős részé­ben természetessé, szükség- szerűvé válik ez. Az a tény, hogy az órák kb. 30 százalé­kában kis létszámú csopor­tokkal kell foglalkoznia a nevelők többségének, már a külső körülmény miatt is kedvezőbb nevelési helyzetet teremt. A tartalmi oldal pe­dig — nagyobb kedvvel vég­zem, mert magam választot­tam! — még tovább erősíti a nevelő és a nevelt meghit­tebb, szinte munkatársi kap­csolatát. Együtt jár ez a szaktanári munka hagyományostól sok­ban eltérő alakulásával is. Minden tantárgyban erősö­dik a könyvtárhasználat, fo­kozódik az iskolai könyvtá­rak jelentősége. Nagymérték­ben nő a sokszorosítási mun­ka (tesztek, feladatlapok, szövegrészietek stb.). A ré­ginél sokkal többirányú szemléltetésre van szükség, mert az érdeklődő tanulók igényesebbek, szinte rákény­szerítik a tanárt a sokolda­lú szemléltetésre, a változa­tos anyaggyűjtésre. Már több éves tapasztalatunk, hogy a fakultatív órák megtartása jelentős többletmunkát igé­nyel. Heti 4—6 fakultatív óra felér 10—12 normál órával, és sajnos ennek külön anya­gi elismerésére nincs hiva­talos lehetőség. Megyéftk gimnáziumai épp úgy, mint az ország minden ilyen' típusú középiskolája, a közeli jövőben állítják tanít­ványaikat az első igazi vá­laszút elé. A kínálatot, a vá­lasztható tantárgyak körét az adott iskola saját feltétele, és bizonyos fokig társadalmi környezete szabja, meg. A nagy iskolák a városi gim­náziumok több és színesebb lehetőséget ajánlhatnak, mint a kisebb községek gimnáziu­mai. ám ez utóbbiak is lé­nyegesen többet nyújthatnak tanítványaiknak a fakultatív rendszer keretei között, mint tehették azt az előző tanterv alkalmazásakor. Mivel az újtól való ide­genkedés, vagy legalább az újnak — olykor nem is alap­talan — fenntartással foga­dása általános emberi tulaj­donság, ezért befejezésül né­hány iskolai számadatunkra szeretném ráirányítani a fi­gyelmet: az egyetemi, főis­kolai felvételi arányszámunk 54 százalékról 71 százalékra; az országos középiskolai ta­nulmányi versenyeken 1—10. helyezettjeink száma évi 1-2- ről 3-4-re; az iskola össztan- tárgyi átlageredménye 3,48- ról 3,70-re nőtt, míg a bu­kott tanulók aránya 3,05 szá­zalékról 1,80 százalékra csök­kent. Azt hiszem, lévén e szá­mok hat év adatai, a szélső­séges eseteket már eléggé ki­zárják. Akkor pedig el kell fogadnunk, hogy a most te­rebélyesedő fakultatív rend­szerű gimnáziumi képzés kö­zépfokú oktatási rendsze­rünk e fontos területének to­vábbfejlesztését jelenti. Raj­tunk, pedagógusokon múlik, hogy az átállás zökkenői mi­nél kisebbek, oktató-nevelő munkánk sikerei, eredmé­nyei pedig már az első évek­ben is minél nagyobbak le­gyenek. Kruchió Gábor igazgató Kisegítősök országos vetélkedője Domboriban A kisegítő iskolások V. or­szágos összetett vetélkedője kezdődött meg vasárnap Fadd-Domboriban, a Tolna megyei KISZ-bizottság Má- tai Antal vezetőképző tábo­rában. A holt Duna menti üdülőtelepen négy napon át Budapestről és a tizenkilenc megye mindegyikéből több csapat méri össze ismereteit. Többek között számot adnak arról, hogy ki ismeri jobban a közlekedés és az egészsé­ges életmód szabályait, elő­írásait. Nem hiányzik a prog­ramból természetesen a sportvetélkedő, az ügyességi játék, a fürdés sem. A színjátszó stúdió KÉPERNYŐ 3 Hatvanhat évadzárója Novemberben kezdődtek meg Békéscsabán a Békés megyei Tanács V. B. műve­lődésügyi osztálya támoga­tásával, a Békés megyei Jó­kai Színház irányításával, a Megyei Művelődési Központ szervezésében és fenntartásá­ban működő Justh Zsigmond színjátszó stúdió foglalkozá­sai. A két évre tervezett stúdióba a megyéből azt a 25 fiatalt vették fel, akik tehet­ségesnek bizonyultak, és kedvet éreztek a játékhoz. Ősz óta heti két alkalommal tanulták a színészmestersé­get, ezen belül a beszéd-, és mozgástechnikát, a színházi ismereteket, az éneklés és a tánc alapelemeit. A mintegy nyolc hónapig tartó gyakorlás után, június 13-án, szombaton délután végre közönség előtt is be­mutathatták tudásukat a stúdió hallgatói. A színház klubjában elsősorban a szak­mai közönség gyűlt össze, hogy megnézze, és értékelje a fiatalok produkcióit. Rencz Antal főrendező, a stúdió mű­vészeti vezetője tartott beve­zetőt, és fűzött kommentárt a műsorhoz, amely három na­gyobb egységből állt. Az el­ső részben kilenc rövid jele­netet, illetve monológot, és két verset láthattunk. A vá­lasztás a rendezőket dicsérte, mert mindenki az egyénisé­gének legmegfelelőbb sze­repben mutatkozhatott be. Hogy ki hogyan oldotta meg a kapott feladatot, az már az egyéni képességektől füg­gött. így változó színvonalú produkciók születtek. Min­denképpen kiemelésre méltó Bus Anikó, Zsila Judit, Ko­vács Edit és Hovorka Zsu­zsa teljesítménye. Kővári Judit jóvoltából énekelni is szépen megtanult a kis csa­pat: Mozart, Händel, Pergo- Iesi dalait valamennyi ének­lésre vállalkozó élvezetesen adta elő. A program második része bepillantást nyújtott a moz­gás- és beszédtechnika-fog­lalkozásokra, amelyeket Por­csin László, a színház dra­maturgja irányított. Színházi titkokkal ismerkedhettünk meg: a színpadi verekedés alapelemeivel, a bizalom­gyakorlatokkal, de láthat­tunk esést, botlást, és — persze nem igazi — pofont, szúrást is. A látottak azt bizonyították, hogy vala­mennyi stúdióhallgató elsa­játította a magabiztos szín­padi mozgást. A beszédtech­nika már több kívánnivalót hagyott maga után, de ennek megtanulásához kevés is né­hány hónap. A bemutató harmadik ré­szében ismét a végeredményt nézhettük meg: öt népies je­lenetben, és nyolc énekes produkcióban mutathatták be tudásukat azok, akik eddig nem jutottak szóhoz. Ügye­sen, magabiztosan formálta meg a kapott szerepet An- dódy Olga, Vigh Hilda, Fa­ragó András. A szombati bemutatót va­sárnap megismételték az ér­deklődő közönség számára. Akik megtekintették a szín­játszó stúdió évadzáró be­mutatóját, mindenképpen fi­gyelemre méltó kezdeménye­zés eredményének lehettek szemtanúi. Rencz Antal, Un­gar Tamás, Porcsin László, Kővári Judit és Nyíri Lajos szakmai irányításával olyan csoportot sikerült létrehozni, melynek tagjai — ha nem is lesznek színházi emberek — megtanulták érteni és sze­retni a színházat. Kép, szöveg: Gubucz Katalin Még emlékszem e sorozat- műsor beharangozására, nem is olyan régen indult. Az el­ső adást valami miatt nem tudtam megnézni, így mikor pénteken este a képernyő elé ültem, az újdonság varázsá­val hatott a „Hatvanhat” cí­mű műsor. Az újdonság, de nem az újszerűség _ varázsá­val, hiszen — szerencsére — nem egy műsor tűzött maga elé hasonló célokat. S mind hasonló módszerekkel igyek­szik nézői tájékozottságát bő­víteni. Gondoljunk csak a „Megkérdeztük a minisz- tert”-re, vagy a „Fórum”- ra . .. Ez utóbbi, születése idején, még határainkon túl is elismerést váltott ki ere­detiségével, s azzal, hogy a néző és a műsorkészítők kö­zött ilyen párbeszéd — kér­dés-felelet — kialakulhatott. De ne kalandozzunk el a tárgytól, a „Hatvanhat”-tól. (Hogy miért éppen ennyi? Nem tehetek róla, de min­dig a közismert kártyajáték­ra asszociálok e cím halla­tán. Egy vendéggel több vagy kevesebb biztos nem rontott volna a műsor szín­vonalán, s a cím akkor már­is kevésbé lenne zavaró.) Nos, tehát a műsorról először is érdemes megemlíteni, ha a műsorvezető szerkesztő min­dig ilyen izgalmas és aktuá­lis témákat „dob fel”, máris fél sikere van. Most az egye­temi, főiskolai felvételi rend­szerről volt szó, legközelebb pedig a magyar sportról mondhatják el véleményüket, vitatkozhatnak, szavazhat­nak a levélben feltett kérdé­seik alapján meghívott ven­dégek. Fél sikerről beszéltünk az előbb. A másik fél siker az ügyes vitavezetés lehet, mely­nek ezúttal is mestere volt Bán János, no meg a meg­hívott válaszadó is. Dr. Her­man József, a Művelődési Minisztérium egyetemi, főis­kolai főosztályának vezetője válaszolt, tájékoztatott és vi­tatkozott a résztvevőkkel. Jó volt tanúja lenni — még ha csak a > képernyő előtt is — ennek a diskurzusnak. Dr. Herman József számára pe­dig bizonyára érdekes és ta­nulságos volt a szavazógép, s általa a hatvanhat résztve­vő — mintegy a közvélemény — reagálása. Egy szóval, ez a műsor is, hasznosnak, s még inkább ér­dekesnek bizonyult. Érdemes tehát ráfigyelni a jövőben is. És érdemes elismeréssel il­letni a műsor rendezőjét, Kí­gyós Sándort, mert végül is ő, no meg munkatársai se­gítettek, s tanítottak minket élni a demokratizmus adta köznapi lehetőségekkel. Mert az itt hallottaknak minden­képp hasznát vehetjük még, s talán ez a műsor legfőbb érdeme. N. A. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Értelmiség. 8.55: Hangképek a Magyar Rá­dió 1980-as népzenei fesz­tiváljáról. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Dzsesszfelvételekből. 11.00: Zenekari muzsika. 11.40: ...hogy hosszú életű légy e földön. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. 14.27: Svéd Sándor nótafelvéte­leiből. 14.39: Élő világirodalom. 15.10: Leveleskönyv: Szerelmes levelek. 16.05: Zengjen a muzsika. 17.07: Az ezredesné sebe. 17.34: Olivér. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 20.07: Törésvonal. . . 20.37: Színes népi muzsika. 21.16: Tragikus bohóckodások. 21.46: Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Régi híres énekesek mű­sorából. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: A Kodály-vonósnégyes fel­vételeiből. 0.10: Csuka Mónika táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Pezel: Szvit. 8.20: Vonzások és változások. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Barangolás régi hangle­mezek között. 19.07: Mario Del Monaco köny- nyűzenei felvételeiből. 19.23: Véleményem szerint. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Tizenként szék. 21.06: Az elmúlt hetek legsike­resebb műsoraiból. 22.36: Operettfinálék. 23.15: Verbunkosok, nóták. in. MŰSOR 9.00: Purcell-művek. 9.46: Rossini: Olasz nő Algír­ban. 12.17: Jandó Jenő zongorázik. 13.07: Fiatalok stúdiója. 13.32: Az 1980. évi frankfurti dzsesszfesztivál felvéte­leiből. 14.30: Pierre Monteux vezényli a Bostoni szimfonikus ze­nekart és a Londoni szim­fonikus zenekart. 16.03: Modern írók portréi. 16.23: Jenufa. 16.53: Mi a véleményed? 17.13: Vonós kamarazene. 18.16: Régi zene — régi hang­szerekkel. 19.05: Rádiószínház. 19.48: Operaáriák. 20.27: Honegger: Dávid király. 21.48: Schumann-zongoramű- vek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Edmundo Ross zenekara játszik. 17.10: Üttörőhíradó: Szerkesz­tő : Cseh Éva. 17.25: A szolnoki Ságvári kör­úti és a Kassai úti Álta­lános Iskola kórusai éne­kelnek. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Régi lemezalbumok. Neoton és a bolond város. Közben: Befektetés. Bra­un Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Emotion együttes fel­vételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Történetek a zenéről. (f.-f.) 17.05: Egészségünkért! 17.15: Aki másnak licitál, maga esik bele. (f.-f.) 17.35: Autorna 17.45: Nyugalmunk érdekében. 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: Szemesnek áll a világ, (f.-f.) 18.35: Pannon krónika, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.15: Tévétorna. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: ,,Üj” Scotland Yard. • (f.-f.) 20.50: Stúdió '81. 21.50: Kockázat, (f.-f.) 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: A XXI. mickolci film­fesztivál díjnyertes film­jeiből. II. MŰSOR 19.25: Angol nyelvű hírek, (f.-f.) 19.30: A Milánói Scala együtte­sének vendégfellépése. Verdi: Requiem. A közvetítés szünetében: 20.20: Német nyelvű hírek. ^ (f.-f.) 20.25: örökség. Fejfák. 20.40: Orosz nyelvű hírek. (f.-f.) 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Krúdi Gyula: Napraforgó. BUKAREST 16.05: Iskola tv. 17.00: A Magyar Televízió estje. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Az egészséges életmód. 20.10: Forró mezők. TV-film. Móricz Zsigmond műve alapján. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 18,05: Tv-naptár. 18.15: A kaland. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Gyújtópontban — belpoli­tika. 21.00: Narkózis nélkül. II. MŰSOR 19.00: A JKSZ története. 19.27: Ma este. 20.00: Külföldi szórakoztató ze­ne. 20.55: Dokumentumműsor. ' 21.50: Tél Korcula szigetén. SZÍNHÁZ 1981. június 16-án. kedden este 19 órakor, Békéscsabán: SEGÍTSÉG, VÁLUNK Pécsi S.-bérlet. MOZI Békési Bástya: Kaszkadőrök. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Veszélyes já­tékok. 6 órakor: Pillangó, I. II. rész. Békéscsabai Terv: Pledone Egyiptomban. Gyulai Erkel: Nyári rét. Gyulai Petőfi: 4 óra­kor: A vadorzó. 6 és 8 órakor: Mindhalálig zene. Orosházi Bé­ke: 5 órakor: Négy bandita, tíz áldozat. 7 órakor: Lucky Lady. Orosházi Partizán: fél 6 órakor: A félhold árnyékában, I. II. rész. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Ellopták Jupiter fenekét. 22 órakor: Rafferty és a lányok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom