Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-03 / 128. szám

1981. június 3., szerda Szomszédolás •»SZOLNOK MEGYEI VllAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! •*. iií mám, an »A. ■*. —» A MEGYEI PASTBJZOTTSAfl ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Szolnak megyei Nép­lapban olvastuk, hogy a martfűi Táncsics Tsz hús­üzemében készített „disznó- ságok” keresettebbek, mint az Állatforgalmi és Húsipa­ri Vállalat termékei. Ennek okára közösen 'kerestek vá­laszt a fogyasztók és a ter­melők. Az összehasonlítás­nál kiderült, hogy a kézi munkára épülő kisüzemi technológia döntő szerepet játszik a jobb ízek kialakí­tásában, ám a nagyipari hús- feldolgozásnak is adottak a lehetőségei ízletesebb termé­kek gyártására. A húsipari vállalat által készített tesz­tek megerősítik: ízesebb fa­latokat várnak a vásárlók. Az igény jogosságát elisme­rik a gyár szakemberei, s maguk is belátják, állni kell a versenyt a pult alatti kon­kurenciával. Ezért a termé­kek ízét a fogyasztók igé­nyeihez kell igazítani. A karcagi üvegforma-ter- vező műhely két munkatár­sa: Suha Zoltán és felesége, Suháné Somkuti Katalin évekkel ezelőtt jelentkeztek új formatervezett és centri­fugált üvegedényeikkel. Az általuk készített munkák be­járták számos nemzetközi ki­állítás pódiumát, a hazai ke­reskedelemben viszont nem arattak egyértelmű sikere­ket. Annál nagyobb az ér­deklődés a karcagi üvegek és a vázacsalád iránt a kultu­rális kiállítások szervezői körében. Berlinben július 2- án és augusztus 13-án, Szó­fiában június 25-e és július 25-e között tartanak a kar­cagiak munkájáról tárlato­kat. Suháné Somkuti Kata­lin vázacsaládja iránt érdek­lődik á hazai kereskedelem, a centrifugált üvegedények­re is társadalmi igény van. Suha Zoltán az új eljárás ki­dolgozásáért a közelmúltban kapta meg az ipari forma- tervezői nívódíjat. Hogyan lehet az, hogy a legkisebb Csáki gyermek ket­tő. de anyukájuk 70 éves. Ügy, hogy mindig szerettek volna gyereket, de nekik nem lehetett sajátjuk, ezért örök­be fogadtak előbb kettőt, majd az évek során 21 gyer­mek nevelésében vettek és vesznek részt. Szeretet, meg­értés és békesség jellemzi a családot. A jászberényi Csá­ki „szülők” nevelési módsze­re a szigorúság, a követke­zetesség és az igazságosság. DÉLMAGYARORSZÁG 1 A Dél-Magyarországban a cigány lakosság helyzetéről a Csongrád megyei Tanács ci­gányügyi koordinációs bi­zottsága megállapította, hogy a cigány lakosság társadal­mi helyzetében nem túl lát­ványos a javulás, de a tisz­tességes, rendszeres munka eredményeként egyre többen kiemelkednek a telepi közös­ségekből. Nehéz beilleszke­désük egyik ok*a. hogy keve­sen rendelkeznek szakkép­zettséggel, és csak évek múl­tán juthatnak lakáshoz is. Tapasztalható, hogy az új környezet sem tesz meg min­dent beilleszkedésük elősegí­tésére. A boszorkánykonyha, avagy pálinkafőzés zugban -című írás arról szól, hogy a vám- és pénzügyőrség Csongrád megyében az el­múlt évben 167 esetben de­rített fel adócsalásos bűn- cselekményt, 2104 ember sza­bálysértést követett el. és ezzel összefüggésben 1435 pálinkafőző készüléket fog­laltak le. Az is kiderült, hogy jó néhányan nem gyümölcs­ből, hanem cukorból főzik a szeszt. A zugfőzők nem tart­ják meg a legelemibb egész­ségügyi előírásokat, ezért esetenként vasoxid kerül az italba, ami az emberi szer­vezetre káros hatást fejt ki. A 100-tól 10 ezer forintig terjedő bírság ellenére és a berendezések, valamint a ki­főzött ital elkobzása sem fé­kezi meg a zugfÖzőket. noha súlyosabb esetben szabad­ságvesztéssel is büntethető a nyerészkedéssel járó haszon- szerzés. A lebukás ellen a gyógyír a pálinka hivatalos kifőzési díja: 35 forint lite­renként. CSONGRÁD * MEGYEI HÍRLAP A Csongrád megyei Hírlap egészségesebb nedű, a tej napjáról tudósít a szentesi, a vásárhelyi és a makói isko­lákból. Csaknem 5 ezer po­hár tejet és tej készítményt osztottak szét a hét első nap­jaiban, a gyermeknap foly­tatásaként. Ez egyben az is- kolatej-akció minél szélesebb körű elterjesztését is szol­gálja. Ma gyarországon az egy főre jutó tejfogyasztás nem éri el a kívánt szintet. A helyzet javítása az isko­lákban is időszerű, hogy mégjobban megkedveltessék a felnövekvő nemzedékkel a tejet és a belőle származó termékeket. A vezetői önállóság hátte­réről beszélgetett az újság­író a hódmezővásárhelyi METRIPOND kereskedelmi igazgatójával, aki a vezető munkájáról és feladatairól azt tartja, hogy munkatár­saitól is csak annyit köve­telhet meg, amennyi saját példamutatása alapján má­soktól is elvárható. A dolgo­zó kollektívák vezetésében döntő az észérvek szerepe és csak 10 százalékát jelenthe­tik a fegyelmi rendszabályo­zások. A vezetővé válásról Dorotovics Gusztávnak az a nézete, hogy a született ve­zetői tehetséget állandó ta­nulással, éber érdeklődéssel kell fejleszteni, s ebben so­kat segíthet a szakirodalom. Egy másik írás arról szól, hogy a szegedi Fogadalmi Templom toronyórájának fel­újítását akrobatamutatvány­nak is beillő munkával csi­nálták meg. A két utolsó mozzanat a mutatók helyre­illesztése volt. Érdekesség, hogy a nagymutató 2 méter 75 centi, a „kicsi” 2 méter 30 centiméter hosszú. A bá­mészkodók serege előtt Pál- völgyi Zoltán villanyszerelő kisiparos és két tanulója dolgozott. •ILtC MEÍKSrÁRJÁI ICnSOEJltU I HAJDÚ­BIHARI Hun*' NAPID A Hajdúbihari Napló ha­sábjain arról tudósítanak, hogy az ajkai óvodában si­keresen folyik az orosz nyelv kísérleti oktatása. A közép­ső csoportosok verseket, da­lokat tanulnak. Az eddigi tapasztalatokra építve a haj­dúböszörményi óvónőképző intézet hallgatóinak egy cso­portja nagyobb óraszámban tanulja az orosz nyelvet. Az oktatók és szakemberek együttes véleménye alapján folyamatosan korrigálják az óvodások nyelvi tanításának esetleges hibáit. „Szúrta a szemünket!” Be­fejezte a Napló azt a soro­zatát, amelyben az olvasók által észrevett, mindennapos bosszúságokra, visszásságok­ra hívták fel az illetékesek figyelmét. «A sorozat befe­jezése nem jelenti azt, hogy a megyében megszűntek az önmagukban aprónak látszó bosszúságok. A sorozat ké­szítői remélik, nem volt hiá­bavaló felhívni a figyelmet arra, hogy tegyünk meg min­dent környezetünk jobbá té­teléért. A hortobágyi nemzeti parkban kikeltek a kanalas- gém-fiókák. Európa legna­gyobb kanalasgémtanyáján a becslések szerint 2 ezer fió­ka nevelkedik. összeállította: Lovász Sándor és Számadó Julianna Döntött a Legfelsőbb Bíróság II baráté vagy az apáé? A házasságkötéskor a menyasszony 16, a vőlegény 30 éves volt. Házaséletük azonban rövidesen njegrom- lott, elhidegültek, amin az sem változtatott, hogy kis­fiúk született, aki most hat­éves. Egy nap az asszony ki­jelentette: egyedül kíván él­ni. Végül is elhagyta férjét, és más városba költözött, majd . válópert indított, amelyben gyermekük nála történő elhelyezését is kérte. A férj hozzájárult a válás­hoz, de a gyermeket magá­nak követelte, ugyanakkor az apaságot kétségbe vonva vi- szontkeresetet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy idő­közben megtudta: felesége a gyermek fogantatási idejében egy férfival viszonyt folyta­tott. Távolléte alatt az illető rendszeresen fölkereste, anyagilag támogatta, kulcsa is volt a lakáshoz. A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság a házasságot fölbontotta, és a gyermeket az anyánál he­lyezte el. Az apasággal kap­csolatos keresetet elutasítot­ták. Ezt azzal indokolták: nincs bizonyíték arra, hogy az asszony hűtlen lett volna. A jogerős ítéletnek ez utóbbi részé ellen emelt törvényes­ségi óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a dön­tést ebben a vonatkozásban hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárás­ra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indoklása: a férj a bontóper megindítása után szerzett tudomást ar­ról, hogy a gyanúba vett férfi több személy előtt oly­kor kijelentéseket tett, ame­lyekből arra következtetett, felesége az illetővel viszonyt folytatott, és a gyermek eb­ből a kapcsolatból szárma­zott. Tény, hogy az asszony még az életközösség fennál­lása alatt ennek a férfinak a közeledését feleséghez nem méltóan fogadta. Az illetőt a perben ki­hallgatták, s bár tagadott, bizonyítékok vannak arra, hogy az asszonnyal a szoká­sos. és a nem kifogásolható baráti érintkezésen túlmenő kapcsolatban állott. Bizalmas viszonyukról a közös isme­rősök és barátok is tudtak. — Ilyen körülmények kö­zött — hangzik tovább a határozat — a férj joggal kételkedik abban, hogy a gyermek tőle származott. Ez az aggálya nincs ellen­tétben azzal, hogy a kisfiút megszerette, s ragaszkodott hozzá, hogy nála helyezzék el. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy az ügyben eljárt elsőfokú bíróság vér­csoportvizsgálatot rendeljen el, és a viszontkereset felől ennek eredménye alapján döntsön. Nemzetiségi találkozó Eleken Megismerni egymást A megnyitó pillanatai. Szántó István eleki tanácselnök (jobbra) köszöntője után Szikszai Ferenc megyei népfronttit­kár mondott megnyitó, beszédet. A színpadon az 1966-ban alakult örménykúti szlovák nemzetiségi klub citerásai, éne­kesei, színjátszói Nem tudta bizonyítani — Negyven fokos lázam van, és súlyos fájdalmakat érzek — hívta fel otthoná­ból egy nyugdíjas asszony a körzeti orvost. — Szíves­kedjék hozzám kijönni. — Nem kereshetem fel, de jöjjön be holnap a ren­delőintézetbe, ott majd meg­vizsgálom — hangzott a vá­lasz. Az asszony, magas láza miatt, taxin egy kórház ambulanciájára. vitette ma­gát. ahol megállapították betegségét, gyógyszert írtak fel, és utasították: holnap keresse fel a körzeti orvost. Ezt meg is tette. Az orvos szakrendelésre küldte, ahon­nan vizsgálat után a men­tők kórházba szállították. Fölépülése után a nyug­díjas a tanács igazgatási osztálya és rendelőintézete ellen kártérítési pert indí­tott. Keresetében arra hi­vatkozott: a körzeti orvos mulasztást követett el, ami­kor telefonhívására nem ment el hozzá, emiatt beteg­sége súlyosabbá vált, gyó­gyulása elhúzódott, több hónapig fekvő beteg volt, ennek következtében jelen­tős kára keletkezett. A per a Legfelsőbb Bíró­ságon dőlt el, amely a ke­resetet elutasította. A határozat indoklása rá­mutat arra, hogy a Polgá­ri Törvénykönyv értelmé­ben az alkalmazott által harmadik személynek oko­zott kárért a munkáltató közvetlen felelősséggel tarto­zik. Aki másnak jogellene­sen kárt okoz, azt megtérí­teni köteles, kivéve, ha bi­zonyítja, hogy az adott hely­zetben elvárható módon járt el. A rendelkezések alapján a nyugdíjasnak kell bizo­nyítania, hogy kára kelet­kezett, és ezt felelős sze­mély tevékenysége vagy mu­lasztása okozta. Tehát ebben az ügyben elsősorban azt kellett vizsgálni, hogy az or­vos eljárása és a nyugdíjas betegségének súlyosbodása, elhúzódása között okozati összefüggés van-e. • — Ezt a nyugdíjas nem tudta bizonyítani — mond­ta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Betegsége a telefonhívás előtt- négy hónappal kezdő­dött, és erre megfelelő gyógyszeres kezelést kapott. A kórházi ambulancián tör­tént vizsgálatkor sem volt olyan állapotban, ami azon­nali kórházba szállítását in- 1 dokolta volna, hanem a körzeti orvosi szakrendelés­re utasították, és csak az akkori vizsgálat eredménye alapján került kórházba. Az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet véleménye mindeze­ket megerősítette, és meg­állapította: a körzeti orvos magatartása a betegséget és a gyógyulás időtartamát nem befolyásolta. Hajdú Endre Ha valaki életében először járt volna vasárnap délelőtt Eleken, az is egyből rátalál a Békés megyei II. nemzeti­ségi klubtalálkozó színhelyé­re, a művelődési házra. Az ünneplőbe öltözött elekiek sokasága sietett ide, mutat­va az utat az érkező idege­neknek is. A művelődési ház -előtti piactéren népművész fazekasok, mézeskalácsos, fafaragók rakták ki szebbnél szebb portékáikat; a me­gyénk nemzetiséglakta köz­ségeiből jött hagyományápo­ló és művészeti klubokat a helyi hímzőszakkör rögtön­zött, szépen rendezett kiállí­tása fogadta a nagyteremben. Tíz órakor Szántó István, a helyi tanács elnöke köszön­tötte a résztvevőket, a ven­dégeket, köztük a megye, a járás és a nagyközség párt-, állami és társadalmi szervei­nek, a nemzetiségi demokra­tikus szövetségek vezetőit, képviselőit, majd Szikszai Ferenc, a találkozót rendező Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára mondott ünnepi megnyitót. A megyei népfronttitkár be­szédében a most második alkalommal, ismét a sok nemzetiségű Eleken sorra kerülő klubtalálkozó céljára mutatott rá. Arra, hogy el­sődleges a csoportok közötti eszmecsere, a másik munká­jának, hagyományőrző és -ápoló tevékenységének meg­ismerése, ezáltal a művészi színvonal javítása, fokozása is. Nos, az eleki házigazdák méltó külsőségek között, hi­bátlanul szervezték-rendez- ték meg a barátivá nemese­dett találkozót. A megnyitót követő folklórbemutatón az örménykúti szlovák, a két- egyházi román, a szarvasi. szlovák, az eleki német, a battonyai délszláv, a telekge- rendási szlovák és az eleki román nemzetiségi klub éne­kesei, táncosai, zenészei, anyanyelven előadó színját­szói léptek színpadra. Nem egy csoportnál a három ge­neráció együtt: nagyszülő, fia-lánya és az unoka együtt táncolt-énekelt. Rangsort le­hetetlenség lenne fölállítani a bemutatkozottak között. Az egyik csoportnál a műsor egysége, a másiknál a mű­faji és tartalmi sokféleség, a harmadiknál a táncok erede­tisége, a negyediknél a cso­dás népviseletek tetszettek, vonták magukra a közönség figyelmét. A folklórbemutató után az ügyes kezű házigazdák pillanatok alatt étteremmé varázsolták a művelődési ház nagytermét; a mintegy háromszáz résztvevő klubtag jó étvággyal fogyasztotta el a bográcsban főtt étkeket. A déli szieszta végeztével legkisebbeknek — hiszen er­re a vasárnapra esett a gyermeknap is — „fagyial- tozó túrát” szerveztek a rendezők, s addig az időseb­beknek, a klubok vezetői­nek dr. Csende Béla, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezető­je A művelődési intézmé­nyek szerepe és feladatai a nemzetiségi közművelődésben címmel előadást tartott. A beszélgetéssé vált tanácsko­zást szekciókban folytatták a vendégek, amelyeken a nem­zetiségi demokratikus szö­vetségek megjelent vezetői, képviselői is válaszoltak a feltett kérdésekre. Az előre kiadott program­tól „eltérően”: az öltözők­ben, klubszobákban, a mű­velődési ház udvarán, az ut­cán vidám beszélgetések, ze­ne és tánc bizonyította a me­gyénkben élő négy nemzeti­ség barátságát, a kitűnően szervezett, családias légkör­ben lezajlott klubtalálkozó sikerét. Az egész napos ren­dezvény a késő esti órákban, táncházzal ért véget. (Nemesi) Száraz, napsütéses idő Európa-szerte Európa-szerte már javában tart a nyár. A június eleji hőmérséklet egész kontinen­sünkön 6—9 fokkal magasabb a szokásosnál. Az ilyenkor hűvösebbnek számító délke­let- és Kelet-Európa terüle­tén is szárító, felhőoszlató hatású, úgynevezett leszálló légmozgások befolyásolják az időjárást, így azokon a he­lyeken is meleg, napos az idő. Eső, zápor csak Európa legnyugatibb partjainál, és a brit-szigeteken, valamint a skandináv államokban for­dul elő, különböző ciklonok hatására. A kedvelt tengerparti üdü­lőhelyeken is igen meleg van. A Földközi-tenger men­tén mindenütt száraz, napos az idő, a tengervíz hőmér­séklete az adriai Dubrovnik­nél 19, a Riviérán 18—20 fokos. A Fekete-tenger vize Szocsinál és Várnánál egy­aránt 17—18 fok meleg. Hazánkban a meteorológu­sok előrejelzése szerint a hét közepéig tovább tart a meleg, kánikulai idő. Kevés átmeneti gomolyfelhősödésre kell csak számítani. A napi hőmérséklet eléri vagy meg­haladja a 30 fokot és fsfe 20—25 fok lesz. A Balaton vize hétfőn még csak 21 fo­kos volt, keddre elérte a 23—24 fokot. A Velencei-tó és a Tisza vizet egyaránt 21, a Duna 18 fokos. Reggeltől estig tartott a népművészeti tárgyak vására az eleki művelődési ház előtti piactéren. Mindig akadt érdek­lődő, vásárló.... A szerző felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom