Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-02 / 127. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. JÚNIUS 2., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 127. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejeződött a KISZ X. kongresszusa Vasárnap reggel Budapesten, az építők Rózsa Ferenc székhazában megkezdte záró tanácskozási napját a KISZ X. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a tanácskozás soros elnöke bejelentette, hogy a MAFILM munkatársai a kongresszus tiszteletére, társadalmi munkában elkészítették a „Szomszédok” című filmet a magyar fiatalok életéről, a KISZ eredményeiről és gondjairól, aktív részvételétől a szocialista építésben. A kongresszus küldötteinek nevében köszönettel vette át a széles körű bemutatásra szánt film eredeti példányát a tanácskozás elnöke, majd bejelentette, hogy számos külföldi ifjúsági testvérszervezettöl üdvözlő távirat érkezett a KISZ X. kongresszusához. A Kambodzsai Ifjúsági Szövetségtől — ahonnan nem tudtak delegációt küldeni Budapestre — a Központi Bizottság elnökének aláírásával érkezett, jó munkát, eredményes tanácskozást, további sikereket kívánó üdvözlet a KISZ legmagasabb fórumának küldötteihez. Ezután folytatódott a KISZ Központi Bizottság beszámolója és a dokumentumok fölötti vita. II vasárnapi program Gremsberger Sándor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója elmondotta: az érdekképviselet gyakorlásának feltételeiért az ifjúsági szervezetnek nap mint nap meg kell küzdenie, ám a hallgatók szemszögéből ez néha szélmalomharcnak tűnik; a felsőoktatási intézmények demokráciája gyakran csupán formálisan érvényesül. Nem többet, vagy mást kívánnak a hallgatók, csupán annyit, hogy teret kapjanak elképzeléseik, s jobban érdekeltté váljanak a képzésben. A KISZ érdek- védelmi munkája során támogassa azt is, hogy a nagyobb tudást kísérje nagyobb elismerés. Ebbe a tanulmányi ösztöndíj rendszerén túl beletartozik az is, hogy hasznosítsák a gyakorlatban a tudományos diákkörökben született kiváló dolgozatokat, a végzettek elhelyezkedésekor vegyék jobban számításba tanulmányi és mozgalmi eredményeiket. Újvári Sándor, a kiskun- halasi kórház gazdasági osztályvezetője arról szólt, hogy a társadalom, ezen belül az ifjúság elemi felelőssége törődni az idős emberekkel. A társadalombiztosítási rendszer anyagi lehetőségeit társadalmi összefogással lényegesen megtoldhatják; Bács- Kiskun megyében erre szolgáltat jó példát az ötven idős embert befogadó kiskunhalasi szociális otthon, amely jórészt kommunista szombatok és a fiatalok társadalmi munkái révén valósulhatott meg. Ez év első felében Kecskeméten a nyugdíjasok 37 lakásos házának átadására készülnek. A küldött felhívta a figyelmet arra, hogy az idősekkel való • foglalkozás nem merülhet ki az anyagi lehetőségek javításában. A fiatalok sohase feledjék, hogy a nyugdíjasok valamikor ugyanott dolgoztak, ahol ma ők teljesítik feladataikat. Mindennapi életük részévé kell válnia az idősekkel való törődés, kap- csolattártás. Vozár Ilona, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium tanulója hangsúlyozta: a középiskolai KlSZ-szerveze- tek nem mondhatnak le arról, hogy követelményeket állítsanak a felvételüket kérő diákok elé. Hiszen csak így lehet a KISZ tagjainak, magának az ifjúsági mozgalomnak tekintélye. A továbbiakban saját tapasztalatait idézve,- a fiatalok munkára nevelésével kapcsolatos kérdésekről szólt. Taps, derültség fogadta ezután a tanácskozás elnökének bejelentését: a Komárom megyei kisdobosok és úttörők gyermeknapi ünnepségükről galambpostán küldték el üdvözletüket a KISZ kongresszusához. A vita utolsó felszólalója Szekeres Imre, a KISZ Veszprém megyei bizottságának első titkára volt, aki az ifjúsági mozgalom munkastílusának, munkamódszereinek néhány vonatkozását elemezte. A fiatalos lendület és a bürokratikus vezetési módszer, a sokszínű mozgalmi élet, és a merev, szürke tevékenységi formák, a személyes meggyőzés és a formális elintézés szemléletes ellentétpárjait felsorakoztatva mutatott rá: az őszinte szándék eltorzulhat a megvalósítás során. E hibák elkerüléséhez nem kell különösebb recept, csupán annyi, hogy a KISZ szervezeti élete a szó teljes értelmében demokratikus legyen, a döntések mindenütt a tagok javaslataira épüljenek, a vezetés minden szintje és a tagság között sokoldalú, élő kapcsolat legyen. A vitára az ügyrend szerint tervezett idő lejárt, ezért — egyetértő szavazással — lezárták a Központi Bizottság beszámolója, a határozattervezet, a szervezeti szabályzat módosítási javaslata, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentése fölötti vitát. II szerkesztő bizottság jelentése Ezt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelentését Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A kongresszustól kapott megbízatásának megfelelően a szerkesztő bizottság feldolgozta a plenáris tanácskozáson és a szekcióüléseken elhangzott, valamint az írásban benyújtott hozzászólásokat, javaslatokat, észrevételeket. A tanácskozásokon százharmincketten kaptak szót, 176 küldött pedig írásban fejtette ki véleményét. Ilyenformán a küldöttek több mint 34 százaléka kapcsolódott észrevételeivel, javaslataival a kongresszus napirendjén szereplő témákhoz. A széles körű eszmecserében szót kért — kapott 24 meghívott vendég is. A szerkesztő bizottság véleménye szerint a hozzászólók is azokat a kérdéseket tartották fontosnak, amelyekről a beterjesztett dokumentumok szólnak, s a lényeget tekintve általános egyetértés volt tapasztalható az azokban foglaltakkal kapcsolatban. Ez abból is következik, hogy széles körű, demokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a Központi Bizottságnak — amely két ízben is tárgyalta a határozati javaslatot — módja volt a vita tapasztalatainak érdemi hasznosítására. Mindamellett a kongresszuson is igen sok konkrét észrevétel, javaslat született, amelyek „pontosították, konkretizálták, vagy továbbfejlesztették a beterjesztett dokumentumokban foglaltakat, differenciáltabbá tették az adott kérdésben kialakított álláspontot. A szerkesztő bizottság véleménye szerint ez annak eredménye, hogy a küldöttek választóik konkrét megbízatásaival jöttek a kongresszusra és hozzászólásaikban ezeknek a megbízatásoknak tettek eleget. A szerkesztő bizottság — amely a határozattervezethez fűződő, általa is elfogadni indítványozott észrevételeket írásban szétosztotta a küldöttek között — nemcsak olyan javaslatokat vett figyelembe, amelyek célzottan és szövegszerűen a határozati javaslat módosítására irányultak, hanem olyanokat is, amelyek tartalma érintette a határozattervezetben foglaltakat, s belőlük bizottság alakított ki konkrét szövegmódosító indítványt. Voltak olyan javaslatok is — jelentette Nagy Sándor —, amelyek a határozati javaslat szövegét érintették ugyan, de szerepeltetésüket a határozatban a bizottság nem tartotta indokoltnak: vagy azért, mert az adott javaslat körültekintő vizsgálatot, a szükséges feltételek megteremtését, s így későbbi döntést igényel, vagy azért, mert túlzottan aprólékos, módszertani jellegű, vagy pedig, mert nem látszik megvalósíthatónak. Voltak olyan észrevételek, javaslatok is, amelyek természetüknél fogva szintén nem illenek a határozatba, de ugyanakkor jól hasznosíthatók a kongresszusi határozat végrehajtását szolgáló feladatterv, intézkedési terv kidolgozásakor, illetve egy-egy feladat végrehajtása, megvalósítása során. A szerkesztő bizottság gondoskodott arról, hogy ezek se menjenek veszendőbe, például beillesztette az állami, társadalmi szerveknek szóló ajánlások közé. Végül született néhány olyan javaslat is, amely érvényes döntésekkel egybeeső tartalmú, ezért az újbóli megfogalmazás szükségtelen, illetve olyan, amely egy-egy speciális helyzetben levő szervezetet vagy a szervezetek egy szűk körét érinti, és ezért egyedi elbírálást, döntést igényel. Azzal fejezte be a jelentést Nagy Sándor, hogy természetesen a nagyszámú, ösz- szesen 332 szóbeli és írásban leadott hozzászólás tüzetes elemzése, feldolgozása, a KISZ munkájában történő hasznosítása az újonnan megválasztott Központi Bizottság feladata lesz. * * * A szerkesztő bizottság jelentésével kapcsolatban ezután többen kértek szót. Tassonyi Kadocsa, az Olaj- terv főmérnöke a KISZ felsőbb szerveibe delegá- lással-választással kapcsolatban azt észrevételezte, hogy az alapszervezetnek mindig lehessen beleszólása a személyes megbízatásba. Szűcs Gusztávné budapesti általános iskolai tanár afelől érdeklődött: mi indokolja az egyetemi, főiskolai KISZ- szervezeteknek azt a többlet- jogosítványát, hogy intézményes keretek között véleményt mondhatnak a felső- oktatás egészéről, szervezeti és intézményi kérdéseiről, tartalmáról, módszereiről, oktatóik munkájáról, hiszen hasonló írott lehetőségről a munkásfiataloknál nincs szó. Szerencsés Rudolf, Volán KISZ-bizottsági titkár annak a véleménynek adott hangot, hogy a határozatban a KISZ hagyományos termelési mozgalmairól, akcióiról a szocialista munkaverseny szerves részeként szóljanak, ilyen értelemben szorgalmazzák továbbfejlesztésüket. A „Munkád mellé add a neved!”, és a „Dolgozz hibátlanul !” munkarendszerkénti kezelését javasolta beilleszteni a gazdasági egységek termelési és belső ellenőrzési rendszerébe. Varga B. Sándor, a Compack szervező mérnöke azt kérte, hogy az ifjúsági mozgalom sajátos módszereivel járuljon hozzá a mérnöki munka presztízsének hazai javításához, illetve helyreállításához. Novotny Lajos, a Tatabányai Szénbányák vízügyi szakmunkása indítványozta, hogy kerüljön bele a határozatba: a KISZ sajátos eszközeivel vegyen részt a bányászutánpótlás biztosításában, például a vájárképzési tananyag korszerűsítésének kezdeményezésével, a szakma rangjának és szépségeinek propagálásával. Császár István, az Ikarusz autószerelője végül indítványozta: a szervezeti szabályzat a KISZ-ben szükség szerinti, illetve két- . évenkénti választásokat írjon elő. Nagy Sándor mind a hat küldöttnek személyre szólóan válaszolt. Szervezeti szempontból az érvényes szabályokkal nem vágna egybe a felsőbb szervbe delegálás említett formája; egyébként is az alapszervezetek gyakorolhatják a visszahívás jogát. Az egyetemisták, főiskolások említett érdekvédelmi lehetőségét „pluszként” megadni azért indokolt, mert az ifjúság többi rétegének, így a dolgozó fiataloknak is vannak a KISZ- en kívüli más érdekvédelmi- érdekképviseleti fórumai, s az ifjúsági törvényben, meg más jogszabály szerint is, a (Folytatás a 3. oldalon) 1 jelszó: Előre! Harmincöt éves az úttörőmozgalom armincöt évvel ezelőtt, 1946. június másodikén bontott zászlót a magyar úttörőmozgalom. Amikor a Gyermekbarátok Országos Egyesülete keretében megalakultak az első úttörősejtek, bizonyára nem is gondoltak arra, hogy a születendő új, demokratikus Magyarország egyik legaktívabb, legszebb reménységre jogosító tömegmozgalmát indítják útjára. Többféle indíték vezette őket: jótékonyság, gyermekvédelem, meg aztán a bölcs előrelátás is — annak felismerése, hogy a szabadsággal való élni tudásra a néphatalom gyakorlására, a közéleti demokratizmusra már egészen kis korban kell és lehet felkészíteni a leendő állampolgárokat. Az elmúlt évtizedek azokat igazolták, akik az úttörő- mozgalomban felismerték a szocialista nevelés egyik alaptényezőjét. Hazájához hű, szorgalmas, edzett ifjúság nevelődik az úttörőmozgalomban, amely fogékony az újra, szorgalmasan készül jövendő feladataira, tanul, képezi magát, természetesnek tartja, hogy egykor neki kell átvenni a stafétabotot az idősebbektől. A felszabadulás óta felnövekvő úttörőnemzedékek sorra meg is állták helyüket. Gondoljuk csak el, aki 1946- ban tízéves volt, tehát először öltötte magára az akkor még fehér és kék színű úttörő-nyakkendőjét, ma már negyvenöt éves, társadalmunk derékhadához tartozik. Vagyis munkás, orvos, iskolaigazgató, művész, tsz-elnök, gyárigazgató. Százezrek kezdik meg minden évben a kisdoboséletet, és ugyanennyien lépnek az idősebb testvérszervezet, a KISZ tagjai közé. Ez a hatalmas, társadalmi méretű rotáció a társadalmi megújulás, a fejlődés folyamatos biztosítéka volt eddig is és lesz ezután is. Az úttörőmozgalom nemcsak őrzője haladó, forradalmi hagyományainknak, hanem új hagyományok teremtője is. Piros betűs ünnepként tartjuk számon a Csillebérci Úttörő Köztársaság, 1948-ban, a szabadságharc századik évfordulóján történt megalapítását, az úttörővasút megnyitását. Márványtáblák helyett milliók őrzik szívük mélyén a balatoni, a Tisza-parti, a mátrai, mecseki táborok, az immár világhírű zánkai, balatoni úttörővárosban eltöltött napok romantikus, szép emlékeit. Az Üttörőszövetség társadalmi szerepe elsősorban a harmincöt év alatt végzett munka alapján minősíthető. Az úttörők mindig jó érzékkel kapcsolódtak a szocialista társadalmunk mindenkori igényeihez, tennivalóihoz, a felnőttek alkotó tevékenységéhez. Volt idő, amikor a romeltakarításban segédkeztek az úttörők, mert akkor éppen arra volt szükség. Ma sok minden mellett a mezőgazdasági betakarításban, szüretelésben serénykednek. Az úttörők tízezrei jelentős szerepet vállalnak a lakóhelyi környezet építésében, szépítésében, és védelmében. Gondozzák az öregeket, rokkantakat, segítségre szoruló magányos embereket Mindezekkel jelentős hasznot hajtanak, és egyben megismerik a munka örömeit, nehézségeit, • kialakul bennük a másokért érzett társadalmi felelősség tudata. Az úttörőmozgalom tulajdonképpen összekötő kapocs a társadalom különböző rétegei között. Ahogyan az iskolai, ugyanúgy az úttörőközösségek is sajátos társadalmi kohóként olvasztják eggyé a különböző neveltetésű, egymástól eltérő otthoni környezetben élő gyerekeket, és közelebb hozzák egymáshoz a szülőket is. Amióta az úttörőcsapatok felismerték, hogy mily sok eszmei és gyakorlati segítséget kaphatnak a szülőktől, a gyerekeik révén olyan felnőtteket is be tudnak vonni a társadalmi célokért végzett közös munkába, akik egyébként közömz úttörőmozgalom szerteágazó eszme- és feladat- rendszere számtalan lehetőséget nyújt arra, hogy kiegészítve az iskolai és családi nevelő munkát, kifejlessze gyermekeink egészséges igazságérzetét, őszinte szókimondását, társadalmi felelősségtudatát. Megtanítja őket a közéleti demokratizmus ábécéjére, arra, hogy nemcsak fogyasztói, elfogadói legyenek majd a társadalom által biztosított anyagi és szellemi javaknak, hanem újraalkotói is. ötmillió felnőtt, gyakorlatilag a társadalom nagyobbik fele viselte egykor az úttörők egyenruháját. Egymillió iskolás gyerek ma éli az úttörők színes, érdekes életét. Több tízezer pedagógus, KISZ-es ifivezető vesz részt a mozgalom szervezésében, irányításában — nyugodtan mondhatjuk, hogy az úttörők hajóján „mindenki a fedélzeten” van, aki fontos, nagy és jelentős társadalmi erőt jelent tehát az úttörőmozgalom, amelyet most fennállásának harmincötödik évfordulója alkalmából tisztelettel és szeretettel köszönt az ország. Vasvári Ferenc bősek.