Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

+ 1981, május 30„ szombat Megkezdődött a KISZ X. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) az agrárértelmiség értelmi­ség-e vagy sem, egy dolog marad, függetlenül a foglal­kozástól: az újat, jobban al­kotó munka becsülete. És ha azt kérdezitek, hogyan lehet társadalmi elismerést adni ennek a munkának, enged­jétek meg, hogy példával szolgáljak: a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban is sokszor okozott gondot a megfelelő szakemberellátás. Hiszen hogyan lehet ma»Bé- kés megye egyik határ menti nagyközségének mezőgazda- sági nagyüzemébe szakembe­reket, jó szakembereket hív­ni és fogadni, hiszen egyér­telmű, hogy az emberek in­kább a városok felé igyekez­nek. Lehet-e valami ellensú­lyozást nyújtani a nagyváros távolságáért? Lehet. Nagy­községünkben az elmúlt öt év alatt 420 új lakást építet­tünk. és ez évi átadásra vár még 180. A lakások össz­komfortosak, környezetükben a kommunális létesítmények (új ABC, oktatási és műve­lődési centrum, új húsbolt, átalakuló iparcikk-kereske­delem) egy időben létesültek, illetve létesülnek. A kombi­nát a fiatal, egyedülálló szakembereinek átmeneti időre minden igényt kielé­gítő garzonlakást is tud biz­tosítani. A megépített laká­sok közel 80 százalékát fia­tal szakmunkások, diplomá­sok kapták, az eddig meg­épült 420-ból 60-at szolgála­ti lakásként, a többit OTP- törlesztésre, amelyhez hosz- szú lejáratú hitelekkel a kombinát is hozzájárult. Sok vitát hallunk mosta­nában arról, hogy ifjúsá­gunk. mi, azért vagyunk olyanok amilyenek, azért vagyunk kevésbé lelkesek, mint elődeink, azért szere­tünk kevésbé dolgozni, azért csak a „komolytalan” zené­ért rajongunk, mert nincs konkrétan megfogalmazott életcélunk, mert a KISZ sem nyújt olyan programokat, amelyek mindig felválthat­nák az értelmetlen lődör- gést. Érdekes módon e cél­talanság fejtegetésére első­sorban irodalmi lapok vállal­koznak, ahol sokszor nem is egészen fiatalok mondják el, mit is érzünk mi. Nem min­den fiatal érzi ezt. A terme­lésben végzett munkánk so­rán nap mint nap jelentke­zik a feladat: kielégítő ered­mények eléréséhez minden­nap tenni kell valamit. A mezőgazdaságban dolgozók reggel olyan korán kelnek, mindennapi munkájukban olyan soká elfoglaltak, hogy. nem mindig érnek rá azon gondolkodni, mi is ennek a célja. Pedig célja van. Maga a munka ... Hadd szóljak néhány szót az értelmiség céljain, hiva­tásán túl, egy új, a Központi Bizottság által kezdeménye­zett, nálunk is bevált KISZ- es munkaformáról: a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsá­ról is. Több esztendő ta­pasztalatai gazdaságunkban azt mutatták, hogy fiatal ag­rármérnökeink, gépészeink, közgazdászaink szakmai ér­deklődését esetenként kevés­bé tudta lekötni KlSZ-szer- vezetünk programja. Igény mutatkozott a továbbképzés­re, önképzési igények, vala­mint egymás munkájának jobb megismerése gondolatá­nak megvalósítása. Ezért bi­zottságunk — megyénkben az elsők között — létrehoz­ta a röviden csak FATmak nevezett fórumot, amely az­óta jelentős segítséget nyújt a KISZ-bizottság munkájá­hoz. a gazdasági feladatok meghatározásában, a politi­kai vitakörök, oktatási for­mák megszervezésében. Engedjétek meg, hogy a FAT munkájával kapcsola­tosan még egy javaslattal él­jek: nagyon sokszor jelent problémát a frissen végzett agrár szakembereknek a mun­kavégzésükhöz szükséges gya­korlat megszerzése, amely igazából csak élethű szituá­ciókban képzelhető el. Ezért javaslom, hogy keressük meg a módját a FAT munkájá­nak olyan kibővítésére, amely újonnan végzett dip­lomásoknak hosszabb távon lehetőséget teremt a felelős­ség nélküli gyakorlatszerzés- re olyan gazdaságokban, mint például Mezőhegyes, ahol biztosítva van a hagyomá­nyos módszerek megismerése éppúgy, mint a legmoder­nebb termelési technológiák elsajátítása. Tudom, hogy ennek a kérdésnek a megol­dása számos munkaügyi és bérgazdálkodási kérdést is felvet, de gondolom, a ter­melés alapvető érdeke, ne­vezetesen, hogy a gyakorlat realitásait jól ismerő, a jelen és jövő útjait előrelátó, a megoldások közül a legjob­bat kiválasztani, alkalmazni képes szakemberek dolgozza­nak irányítóként, megéri, hogy keressük ezen a téren is a megoldás lehetőségét. * * * Megyénk küldötte után Császár István, az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár autószerelője, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, Szakolczai Éva, a Videoton Híradástechnikai Vállalat KISZ-bizottságának titkára, Horváth Attila, a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem hallgatója, majd Tizedes Ildikó, a zalaeger­szegi 407. sz. Szakmunkás- képző Intézet tanulója és Nyíri Bálint, /a nagyecsedi Rákóczi Tsz állattenyésztője szólalt fel. A KISZ X. kongresszusának küldöttei nagy érdeklődéssel hallgatták Borisz Pasztuhov- nak, a lenini Komszomol KB első titkárának hozzászólását (Telei otó) Borisz Pasztuhov a 40 mil­liós Lenini Komszomol, a szovjet fiatalok forró üd­vözletét tolmácsolta a kong­resszusnak, a magyar ifjú­ságnak. Kifejtette: a KISZ Központi Bizottságának be­számolója meggyőzően tük­rözi, hogy az ifjúsági szövet­ség sokoldalú munkát vé­gez az MSZMP XII. kong­resszusán hozott határozatok végrehajtásáért. A szövetség nagy tekintélyt vívott ki a nemzetközi ifjúsági mozga­lomban; mindig értékes kez­deményezéseket és javasla­tokat tesz annak érdekében, hogy erősödjön a békéért és a társadalmi haladásért küz­dő fiatalok tábora. — A fiatalok barátkozásá- nak igazi magasiskolája lett az uszty-ilimszki fafeldolgo­zó kombinát, a Szövetség gáztávvezeték, a Vinnyica— Albertirsa nagyfeszültségű távvezeték és a Paksi Atom­erőmű építése — mondotta ezután a Komszomol KB el­ső titkára. Külön is megkö­szönte a Kun Béla nevét vi­selő magyar ifjúsági brigád áldozatvállalását; a szovjet fiatalokkal és a testvéri szo­cialista országokból érkezett társaikkal vállvetve építet­ték a távoli Szibériában Uszty-Ilimszket, az ifjúság városát. Hozzáfűzte, a Kom­szomol a jövőben is szorgal­mazza a nagyszabású építke­zéseken a közös részvételt, segíti a testvérvárosok és testvérmegyék KlSZ-szerve- zetei, valamint a dolgozó kollektívák közötti kétoldalú kapcsolatainak gazdagítását. A szovjet ifjúság és a ma­gyar fiatalok, országaink Kommunista Ifjúsági Szövet­ségei egységes harci csapat­ként küzdenek a szocializ­musért, a kommunizmusért, a békéért és a társadalmi haladásért — zárta nagy tapssal fogadott beszédét a Komszomol küldöttségének vezetője. Öt követően kapott szót Szabó Pál, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei KISZ-bi- zottság első titkára. Ezután Balázs Árpád, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. A testület megál­lapította, hogy a kongresszu­si küldöttek megválasztása mindenütt a vonatkozó sza­bályok betartásával, demok­ratikusan történt. Az ifjúsági szövetség X. kongresszusán az ifjúkommunisták képvise­letére összesen 899 szavaza­ti jogú lány és fiú kapott megbízást; jelen van 878 küldött (97,5 százalék), a kongresszus tehát határozat- képes. A jelenlevő küldöttek 55 százaléka elmúlt 26 éves, 24 százalékuk 14—20 éves és 21 százalék képviseli a 21—25 évesek korosztályát. Ezek az adatok jól tükrözik a KISZ- tagság életkori összetételét. Az előző kongresszushoz ké­pest nőtt a dolgozó fiatalok száma, a küldöttek 74 száza­léka dolgozik; a többiek — 231-en — tanulók, illetőleg egyetemi, főiskolai hallga­tók. A küldöttek 33 százalé­kának van diplomája, 38 százalékának pedig egy vagy több szakképesítése. A kül­döttek 70 százaléka rendel­kezik valamilyen szintű po­litikai végzettséggel. A kong­resszusra mandátumot ka­pott fiatalok 42 százaléka került ki a lányok és fia­talasszonyok közül. A kong­resszusi teremben 593 olyan KISZ-tag tanácskozik, aki egyben az MSZMP-nek is tagja; ez az arány 6 száza­lékkal magasabb, mint a KISZ IX. kongresszusa ide­jén volt. A kongresszus a mandá­tumvizsgáló bizottság jelen­tését tudomásul vette. Ternai János, a Dunai Vasmű előmunkása a nyers­anyag-gazdálkodás kérdéseit elemezte. * * * Ezt követően — a fiatalok nagy tapsa közepette — Ká­dár János emelkedett szó­lásra. Köszöntötte a KISZ X. kongresszusának küldötteit és meghívottait. Átadta az MSZMP Központi Bizottsá­gának üdvözletét a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség egész tagságának, a magyar ifjú­ságnak. Beszédében idősze­rű nemzetközi, belpolitikai és ifjúságpolitikai kérdések­ről szólt. (Kádár János beszédét la­punk vasárnapi számában részletesen ismertetjük.) Hozzászólt még Rákóczi András, a MÁV Záhonyi Üzemigazgatósága KISZ-bi- zottságának titkára, Fazekas Györgyné, a Medicor eszter­gomi • gyáregységének raktá­rosa. Ranadzsit Guha, a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség alelnöke felszólalásában a DÍVSZ nevében meleg szeretettel köszöntötte a X. kongresszus résztvevőit, majd kiemelte: a DÍVSZ Irodája otthonául vallva Budapestet, hosszú esztendők óta Ma­gyarország vendégszeretetét élvezi. Nemzetközi kérdésekről szólva a DÍVSZ alelnöke ki­emelte: — Szövetségünk, politi­kánk egységes és harcos, hi­szen a béke védelméről, a haladás erőinek támogatásá­ról van szó. Együttműködve a legkülönbözőbb ifjúsági erőkkel mozgósítani tudjuk a fiatalok legjobbjait az im­perialista eszkaláció ellen. Az ifjúság politikai szere­péről, feladatairól szólt Mi­roslav Stefan, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke, miután a világ több mint száz or­szágának nemzeti , diákszö­vetségeit tömörítő szervezet forró üdvözletét tolmácsolta a magyar ifjúkommunisták kongresszusának, a KISZ valamennyi tagjának. Ezzel a KISZ X. kongresz- szusának első munkanapja befejeződött. A tanácskozás ma szekciókban folytatódik. Megalakult a DÉTE Érdemes megjegyezni ezt a rövidítést: DÉTE. Jelenté­se: Dél-Békés megyei Ter­melőszövetkezetek Gazdál­kodási Társulása. Az oros­házi és a mezőkovácsházi járás huszonhárom termelő- szövetkezete és három szö­vetkezeti vállalata alakítot­ta meg tegnap gondos elő­készítő munka után. Célja a társulásnak a résztvevő, önálló gazdálkodó szerveze­tek közös érdekeinek össze­hangolása, tevékenységének segítése, gazdálkodási szín­vonaluk emelése, gazdasági eredményeik fokozása. En­nek érdekében koordinációs tevékenységet folytat majd, szolgáltató tevékenységet vé­gez. és az együttes feladatok teljesítését segítő ágazati szervező munkát folytat. Te­vékenységét 1981. július 1- től kezdődően végzi. A tár­sulás tagjai önállóságukat megtartják. A szövetkezetek szövetke­zése ez. A huszonhat alapító gazdasági szervezet százezer hektárt képvisel tizenhárom- ezer dolgozójával: hatalmas erő. De szükséges-e? Ahogy ma már a tények vitatha­tatlanul bizonyítják, a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét a kisüzemekkel szem­ben, ugyanúgy vannak fel­adatok, amelyek megoldása ma már négy—hatezer hek­táros gazdaságok erejét is felülmúlják. A megoldás az erők összevetése. Ilyen fel­adat többek között a ter- melés-feldolgozás-értékesí- tés teljes folyamatának biz­tosítása, a gép- és alkatrész- ellátás közös megoldása, amely jelentős anyagiakat szabadíthat fel, vagy a mű­trágyabeszerzés, -tárolás és -gondozás. Az összeadott erő mindig többszöröse számta­ni mennyiségénél — ha ész­szerűen gazdálkodnak vele. Ügy tűnik, itt tárgyi és sze­mélyi garancia adott ehhez. Kovács János, az előkészí­tő bizottság elnöke és dr. Kovácsy István, az előkészí­tő bizottság titkára, akik az előkészítés munkájáról és a társulási szerződésről szól­tak, valamint ennek vitája során Arató József, Agócs István, Fülöp Sándor, eze­ket a gondolatokat fejtették ki gyakorlati megjegyzések kíséretében. Dr. Eleki János, miniszterhelyettes, aki tsz- elnökként az előkészítésben még részt vett, annak a meg­győződésének is kifejezést adott, hogy a későbbi integ­rációk mintájául is szolgál­hat ez a társulás. Hangsú­lyozta, hogy a társulás által kitűzött cél helyes, mert jól­lehet, hogy a magyar mező- gazdaság 20 év alatt meg­háromszorozta termelését — ehhez korábban 120 évre volt szükség — de az ezred­fordulóra a jelenlegit kell megduplázni, s ehhez szük­séges az erők koncentrálása. Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára a lehetsé­ges buktatókra és a legfon­tosabb gyakorlati teendőkre irányította a figyelmet. Zsu- fa Ervin, a KB osztályveze­tő-helyettese is köszöntötte a megalakult társulást, amely politikai, gazdasági törekvé­seinkkel összhangban áll. A társulás alakuló ülésén részt vett Apáti Nagy Gá­bor, a Központi Bizottság tagja, Lehóczki Mihály, a TOT-főtitkár helyettese, dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese is. A huszonhat alapító gaz­dasági szervezet képviselői megválasztották a társulat tisztségviselőit: a társulat elnöke: Hegedűs Béla, a nagyszénási Október 8. Tsz elnöke, helyettesei: Kovács János, a csorvási Lenin Tsz elnöke és Kruzsicz Pál, a mezőkovácsházi Űj Élet Tsz elnöke lett. Választottak ti­zenegy igazgatósági és öt el­lenőrző bizottsági tagot. A társulás igazgatója Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-szövetség titkára. — e — Tanácsülésekről jelentjük Telekgerendás Telekgerendáson tegnap délután ülésezett a tanács testületé. Elsőként Gyebnár János tanácselnök értékelte a tanácstagi beszámolókon el­hangzott javaslatokat, majd az V. ötéves fejlesztési terv végrehajtását vitatták meg a résztvevők. Kiemelt feladat­ként valósult meg a lakos­ság vezetéskesvíz-ellátása, az óvoda bővítése, s a három munkatermes egészségház felépítése. Ez' utóbbit azon­ban még mindig nem tud­ják használni, hiszen a mű­szerek és berendezések még nem érkeztek meg. A VI. ötéves terv célkitű­zései között szerepel többek között az egészségügyi alap­ellátás javítása, az oktatási intézmény jobb eszközellá­tottsága is. A fejlesztési alapokból bővítik majd két tanteremmel az általános is­kolát, járdát építenek és újí­tanak fel. Az ingázó dolgo­zók utazási körülményeinek javításáért autóbuszvárót építenek. Az iskolában nincs tornaterem, ezért bitumen burkolatú röplabdapályát alakítanak ki. Szeretnének javítani a község közlekedési helyzetén és gyűjtőutat léte­sítenek. Az elképzeléseiket a takarékosság és az erők koor­dinálása jegyében, társadal­mi erők bevonásával valósít­ják meg. Vésztő Tegnap, május 29-én dél­után két órakor tartotta so­ron következő ülését a vész­tői Nagyközségi Tanács. A napirendi pontok megtárgya­lása előtt a tanács határoza­tainak végrehajtásáról és a két ülés között hozott vég­rehajtó bizottsági határoza­tokról esett szó, majd a ta­nács VI. ötéves fejlesztési és költségvetési tervének jóvá­hagyása volt az első napiren­di pont. A népfront a rokkantakért n KŐIÜL tevékenysége A javuló életkörülmények, f a díjtalan egészségügyi ellá- | tás és a széles körű megelő- I ző tevékenység eredménye- i ként egyre kedvezőbb az or­szág járványügyi helyzete, j Időnként gondot okoz az inf­luenza — állapította meg az i Egészségügyi Minisztérium | az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának j pénteken, a Parlamentben I tartott ülése elé terjesztett ‘í beszámolójában. A dolgozók | munkakörülményei jelentős k mértékben javultak, keve- I sebb a foglalkozási megbgte- | gedés, bár még mindig gya- ; koriak a zaj és a vibráció i okozta ártalmak. A lakosság | általában sok kalóriát fo- | gyászt. Hutás Imre egészségügyi l miniszterhelyettes szóbeli ki- i egészítőjében elmondta: a j betegségek megelőzése érde- i kében a KÖJÁL szigorúan I megköveteli a higiénés sza- ; bályok érvényesítését főleg a ; tömegélelmezési, az élelmi- | szeripari üzemekben, vállala- I tokban. csecsemőotthonok- ? ban, bölcsődékben, egészség- ügyi intézményekben. A vitában számos képvise­lő és meghívott mondta el véleményét. Az elhangzotta­kat Pesta László, a bizottság elnöke foglalta össze. A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének tegnapi ülésén dr. Horváth Éva, a megyei testület elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, akik között volt dr. Gyúró Ferenc egyetemi tanár, a HNF OT tagja, a Kertbará­tok Országos Szövetségének elnöke is. Az első napirendi pontban dr. Szentpétery Jó­zsef főorvos tartott tájékoz­tatót a megyénkben élő rok­kantak helyzetéről és a tár­sadalmi segítés lehetőségei­ről. A nemzetközi és a ha­zai tapasztalatokra utalva megemlítette, hogy sajnos Békés is azon megyék közé tartozik, ahol rehabilitációs központ még nem alakult ki. Az előadást követően — a kérdések, válaszok, valamint a vita elhangzása után — a A Békés megyei Egészségügyi Gyermekotthonban mozgalmas életet él a vöröskeresztes alap­szervezet. Az intézmény dolgo­zói közül 50-en tagjai, és egy- egy véradáskor legalább 30-an adnak vért. A szervező egész­ségnevelő munkából a nővérek Korányi Frigyes brigádja jelen­tős mértékben kiveszi a részét. Sokat dolgoztak a napokban is, amikor a május 28-i centenáriu­mi ünnepséget készítették elő. Második napirendi pont­ként Kaszai János vb-titkár a község középtávú' közmű­velődési tervét terjesztette elő. Az elmúlt tervidőszak közművelődési munkájának eredményei, tanulságai és hi­bái is szóba kerültek e be­számolóban, majd az elkö­vetkezendő időszak céljaival ismerkedhettek a résztvevők. Az öt évre szóló legfonto­sabb feladatok között szere­pel a művelődési és az if­júsági ház összevonásából adódó problémák mielőbbi rendezése. Emellett meg kell oldani az ifjúsági klub szer­vezését, és nagyobb figyel­met kell fordítani a nőkkel való foglalkozásra. A felada­tok között szerepel a nyug­díjasok szabad idejének tar­talmas programokkal való kitöltése, valamint színvona­las szórakozási lehetőségek biztosítása is. Végül a tanács és intéz­ményei V. ötéves tervének végrehajtásáról és az elmúlt évi zárszámadásról hangzott el beszámoló. HNF megyei elnöksége hatá­rozati javaslatot fogalmazott meg. Ebben egyebek között azt indítványozta, hogy a testület -fejezze ki köszöne­tét azoknak a munkahelyi kollektíváknak, amelyek a rokkantak nemzetközi éve alkalmából társadalmi támo­gatást ajánlottak fel a moz­gásszervi károsultaknak. Ugyanakkor a népfront ezen­túl is vállaljon aktív szere­pet a szemléletformálásban és a munkahelyi rehabilitá­ció előmozdításában. A tanácskozás további ré­szében az 1980/81. évi téli politikai ismeretterjesztés tapasztalatait értékelte az elnökség, majd a kertbarát­mozgalom eddigi eredmé­nyeiről és a jövő feladatai­ról tájékozódott. Bárány Józsefné vöröskeresz­tes titkár köszöntötte ekkor a tagokat, majd dr. Ácsai Pál igazgató-főorvos méltatta a Vö­röskereszt jelentőségét, és emlé­keztetett a mozgalom múltjára. Az alapszervezetnek az ünnep­séget követően is bőven lesz te­endője, hiszen több orvosi elő­adást és elsősegélynyújtó tanfo­lyamot is rendeznek majd a jö­vőben. Vöröskeresztesek az egészségügyi gyermekotthonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom