Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
1981. május 10., vasárnap A megyei művelődési bizottság megtárgyalta Ifjúság, szórakozás, lehetőségek és igények Az Orosházi Üveggyár gyopárosfürdői vendégházában tanácskozott pénteken délelőtt a Békés megyei Tanács művelődésügyi bizottsága. A megjelenteket — közöttük dr. Schilfert Jánost, az Országos Közművelődési Tanács munkatársát — dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, á bizottság elnöke köszöntötte. Az első napirendi pont előadója dr. Csende Béla, a megyei ta_ nács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője volt. Jelentésében az ifjúság szórakozási lehetőségeit, és a további bővítést mérte fel. A szórakozás alapvető funkciója az emberi szervezet regenerálása, felfrissítése. Az ízléses és értékes szórakozás, a szórakoztatás része a közművelődésnek, és abba éppen úgy beletartoznak a szórakoztatva művelő szabadidős elfoglaltságok, mint a zenés-táncos estek, könnyűzenei, koncertek, nótaműsorok. Az utóbbi években a fiatalok szórakozási formái mind változatosabbak lettek, és az egyes csoportok szórakozását elsősorban az életkor és kevésbé a társadalmi rétegződés teszi különbözővé. Népművelőink tapasztalatai azt tükrözik, hogy a 12—16 éves korosztály szórakozási szokásaiban lényeges szerepet játszik, hogy szabad idejük nagy része irányított, kötődik az iskolához, az úttörő- és az ifjúsági szervezethez. A 16— 20 évesekre már az önállóság, a függetlenség igénye és a partnerkeresés a meghatározó. Ez a korosztály látogatja tömegesen a diszkókat és koncerteket, körükben a legnépszerűbb a klubélet, a sport és a játék, de ugyanakkor a szélsőségek is ezekre a fiatalokra a legjellemzőbbek. A 20—25 éveseknek több mint a fele házas, szokásaik átrendeződnek a zártabb, családi és baráti kapcsolatokra, összejövetelekre. Az előadó a továbbiakban részletesen foglalkozott a klubmozgalom jelenével és várható jövőjével. Megyénkben jelenleg 96 klub működik, legtöbbje művelődési otthonokban. A klubok eseményeinek mintegy 70 százaléka kifejezetten szórakoztató jellegű, gyér tartalommal. A művelődési otthonok más programjain is elsősorban a fiatalok vesznek részt, és ugyanők járnak be egyszerűen csak az időtöltés igényével, erre azonban otthonaink nagy része nincs felkészülve. Egyre több helyen törekszenek azonban az előterek hasznosítására, például Me- zőmegyeren, Kétegyházán, Sarkadon és Nagyszénáson, ahol a spontán látogatók is megtalálják a szórakozás lehetőségeit, és élnek is azokkal. Tény, hogy siralmas képet mutat az intézmények játékkészlete, tárta fel az előadó, a legjobb .esetben csak pár csomag kártya, vagy sakk, asztalifutball, rex- és pingpongasztal van a művelődési otthonokban. Elkelne megyénkben — főleg a nagyobb városokban — elektromos ügyességi játékokkal felszerelt néhány játékterem is. Hosszabban elemezte jelentésében az előadó a diszkó- és a rockzene magatartás- és ízlésformáló hatását, mely több vonatkozásban is kétségtelen. Hogy milyen színvonalú ez a hatás, az a közművelődés számára nem lehet közömbös. A tanácskozás résztvevői közül többen elmondták véleményüket. Koszta Rozália festőművész a fiatalok igényei szerint szervezett klubok pezsgő életéről beszélt, Kozák Mária, a megyei múzeumi szervezet közművelődési osztályvezetője pedig az ifjúság rétegeinek alaposabb megismerését szorgalmazta. Hozzászólt a jelentéshez Mihály András, Orosháza tanácselnöke. Arról beszélt, hogy az utcasarkokon unatkozó fiatalok csoportjaihoz is el kell jutni a közművelődés eszközeivel, nem elég, ha a csak néhány tucat fiatalt vonzzó klubok netán jól működnek. Dr. Schiffert János, az OKT munkatársa a fiatalokat közösségé szervező erőkben látja a lehetséges fejlődést, a szabad idő tartalmas eltöltését. Farkas Sándor gyomai tanácselnök az ifjúsággal kapcsolatos szemlélet korszerűbb megvalósítását sürgette, példákat hozva Gyoma és Endrőd kulturális életéből. Dr. Becsei József tennivalóink sorában a szülők felelősségét és kötelességeit hangoztatta, mint igen számottevő tényezőt a fiatalok személyiségének formálásában. A látszólag szokatlan, de a megszo- kottságtól okosan távolodó szórakozási formáké, módszereké a jövő, ezek nélkül a szabad idő hasznos eltöltése egyre inkább elképzelhetetlen. Mint ahogy elképzelhetetlen a művelődési intézmények, a KISZ-, a szak- szervezetek és az iskolák jó kapcsolata, az ifjúságért való együttműködése nélkül is. Az iskoláknak nyitottakká kell válniuk a közművelődés, a szórakozás számára. Igaz, hogy ez szervezés és anyagiak kérdése is, de nem megoldhatatlan. Ahol nem így gondolkoznak, ott inkább a kényelmesség a hangadó, ez pedig nem lehet sajátja oktatási intézményeinknek. A második napirend keretében dr. Zilahy Lajos, az orosházi Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a bizottságot a művelődési ágazat kapcsolatrendszerérői. Ez a kapcsolatrendszer, mint a szóbeli kiegészítésben is elmondotta, két részre osztódik. Egyik része a városban dolgozó társadalmi szervekkel kialakított együttműködés, a másik pedig az ipari és mezőgazdasági üzemekkel, szövetkezetekkel kiépített közvetlen vagy közvetett kapcsolat. Ezek jó működése elősegíti a központi utasítások és a helyi feladatok megfelelő teljesítését, a tervezés összehangolását, a közös célok közös megvalósítását. A művelődési bizottság végül elfogadta a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság működési szabályzatát, és jóváhagyta a szabályzathoz csatolt ajánlásokat, vizsgálódási témákat és területeket. Sass Ervin A csabai kisparaszti tanya Múzeumnézőben Békéscsabán Az elmúlt év októberében adták át, majd télen bezárta kapuit, s most áprilistól ismét várja vendégeit a békéscsabai Gabona Múzeum. Már elkészült létesítményeit, a Csabai tanyát és a Csókási malmot sokan, ám különböző indítékból keresik fel. Van, aki egyszerűen szereti a romantikát: szeret kopogó falépcsőkön kapaszkodni egyre feljebb, közben meg-megsimítani a kissé megkorhadt faszerkezetek nyikorgó tagjait, régmúlt idők holt tanúit látni... Mások, az előttünk élő nemzedék életével, verítékes munkájával szeretnének megismerkedni itt. Nemegyszer szakemberek nyitnak be a múzeum kapuján, hogy így is, a fejlődést látva tudjanak párhuzamot vonni munkájuk jelenéről és múltjáról. És vannak, akik a fényképezőgép lencséjén át szemlélik e különös, olykor csendes, olykor meg látogatóktól hangos világot.. t N. 'A. Neves napokon, ha olyan az idő, még forognak a vitorlák Az egykori cséplőgép részlete Szekérrészlet... Tengeriszárítás Utoljára 1953-ban őröltek a malomban Fotó: Gál Edit Kritika-ankét Békéscsabán Irodalmi, művészeti életünkről átfogó képet ad a havonta megjelenő Kritika, művelődéspolitikai és kriti* kai lapunk. Jelenlegi 14-15 ezres példányszámából megyénkbe is eljut néhány száz. Irodalmi, művészeti vitáit, megemlékezéseit, elemzéseit elsősorban a kultúrával hivatásszerűen foglalkozók olvassák. Nem véletlen tehát, hogy Békéscsaba kulturális, művészeti életének képviselői jöttek el elsősorban arra az ankétra, amelyet, a TIT Békés megyei Szervezete, a Kritika Szerkesztősége és a Békés megyei Lapkiadó Vállalat szervezett május 8-án, pénteken Békéscsabán. az Értelmiségi Klubban. Elsőként Pándi Pál akadémikus, a lap főszerkesztője beszélt céljaikról, törekvéseikről. Elmondotta, hogy a jelenlegi formában tíz éve megjelenő Kritika — eltérően a többi kulturális folyóirattól — nem közöl művészi alkotásokat. hanem ideológiai, művészetpolitikai, kritikai jellegű. Legfőbb célja az informátorok informálása, ezért főként a párt- és tanácsi szervek, a tömegszervezetek vezető testületéit kell tájékoztatnia. A dokumentatív, elemző cikkeken kívül — amelyek alkalmasak bizonyos tendenciák érzékeltetésére — nagyon fontosak a lápban egyre gyakrabban megjelenő, irodalmi, művészeti életünk kérdéseit felvető viták. Pándi Pál megemlítette még. hogy a Kritika következő számaiban az olvasók interjúkat találhatnak majd a határainkon túli magyar könyvkiadásról. A tájékoztatót érdekes hozzászólások követték. Felvetődött az értékítélet, az értékorientáció kérdése, és többen elmondták véleményüket a lap hasábjain folyó Szilágyi Ákos—Szerdahelyi István féle irodalmi vitáról. Kép, szöveg: Gubucz Katalin Szobabelső...
