Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-09 / 107. szám
1981. május 9., szombat o 'i IgHilUkfild Kongresszusi oklevelet kaptak Erőgépvezetők Együtt a brigád Fotó: Veress Erzsi A brigád egy sárga Rába- traktor előtt gyülekezik. — Fölférünk a gépre? — Nagy a család. — Pedig csak a fele van itt. Röpködnek a jókedvről árulkodó „bemondások”, somolyog a brigádvezető. Kovács Gyula is, és megtoldja az előbbieket: — Na, ha jó idő lenne, most 30—40 kilométert is járhatnának utánunk, akkor se jönnénk össze ennyien. 1 Istók Csabától, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz üzemeltető mérnökétől tudom, hogy a Március 15. Szocialista Brigád 36 emberéből huszonnyolcán erőgépkezelők. Ráadásul az ő gondjaikra a szövetkezet a nagygépeket bízta, így való igaz, hogy most a vetés idején — ugyancsak bejárhattuk volna a határt ahhoz, hogy legalább 4-5 brigádtagot szóra bírhassunk a magas kitüntetés apropójából. Az persze már a naplóból Körösladány A körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz legjelentősebb állattenyésztési ágazata a juhászat. A közös gazdaságban tavaly 3500 anyajuhot tartottak. Már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el, a jó tartási körülményeknek köszönhetően a nyírási átlag birkánként 5,1 kilogramm volt tavaly. A kedvező értékesítési lehetőségek következtében a juhászati ágazatok továbbfejlődése várható. Erre törekszenek Körösladányban is. Fokozatosan korszerűsítik a férőhelyeket, újakat építenek. Ez utóbbira különösen jó példa a Magyar—Vietnami Barátság Tsz. Tavaly egy 2100 négyzet- méteres, 2 ezer férőhelyes juhhodályt mindössze 3,2 millió forintért építettek fel. A létesítményt úgynevezett DVK könnyűfémszerkezetek felhasználásával hozták létkiderült, hogy a kongresszusi oklevélig — amit éppen ma. szombaton vehet át a brigád az immár hatodszor kiváló szövetkezet ünnepi küldöttgyűlésén — kitüntetések hosszú során át vezetett az út. A brigád 1970-ben. alakult és 1975-től 1978-ig négyszer nyerte el az arany fokozatot, tavaly pedig 1979-es teljesítményével érdemelte ki a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet. Beszélgetés közben érkezik a gépműhelybe — a fotózás színhelyére — Nagy László alapítótag: — Most jöttünk Csabáról, lánctalpast hoztunk a meliorációhoz ... Hogy mi a véleményem a brigádról? ... Egy ember, nem ember, egységben az erő. Beáll a többiek közé, akik helyeslőn bólogatnak. Húsz _ brigádtag áll várakozón a lencsével szemben. Hogy juttassunk szóhoz mindenkit? — Játsszunk statisztikát! Kinek van szakmája a brigádból? re. A terveket a tsz szakemberei készítették. A Körösladányban alkalmazott megoldás nemcsak azért érdemel említést, mert az átlagosnál jóval olcsóbb beruházást tesz lehetővé, hanem azért is, mert a hodályok hőtartóké- pessége és benne a levegő páratartalma 'optimális. Ezt támasztják alá egyébként az állategészségügyi állomás, az FLR és az AGROBER műszeres vizsgálatai. A körösladányi termelő- szövetkezetben hasonló építkezési technológiával újabb hodály építését tervezik. így 1985 végére már több mint ötezer anyajuhot tartanak. Tovább folytatják azt a tevékenységet, amelyet 1980- ban kezdtek el, vagyis az elkövetkezendő években is felvásárolják a háztájiból és a környező gazdaságoktól a tejesbárányt, hogy aztán pecsenyebárányként értékesítsék. Az idén már 7 ezer tejesbárányt hizlalnak. összenéznek, azután han- ; gok hallatszanak a sorból. — Papírja itt van mindenkinek. Másképp nem ülhet a gépre. Ezek milliós értékek. — Rendben, akkor kinek van két vagy három szak- ; mája? Nevek hangzanak el gyors j egymásutánban: Gergely 1st- í ván mezőgazdasági gépszerelő és Diesel-adagoló szerelő, alapítótag. Most 31 éves, 17 évesen jött a tsz-be. Azután : Tóth Lajos kétféle szerelő- * szakmával, ezenkívül he- ; gesztő és hivatásos gépkocsi- vezető. Mert a szaktudásra nemcsak a gépkezeléshez van szükség. Olyan ötletekhez ad alapot, amelyekkel váratlan nehézségeket lehet megoldani. Az elmúlt esztendőben az ötletek közül, amelyek a brigádban születtek, négy az újítás rangjára emelkedett, és az ötletgazdák sorába a már említett Gergely István meg Tóth Lajos mellett ott találhatjuk Tóth István. Be- rényi László, Oláh Lajos, ; Balázs István nevét is, no meg Földi Imréjét, aki most egy E—516-os kombájnra szerkesztett lánctalpat. — No és mi van munkaidő után? — Például építkezés — ezt Lovas Lajos említi, akinek az elmúlt nyáron segített a ' brigád, de ugyanide „iratkozik föl” Szőke Sándor, Kiss • György és maga a brigádve- i zető is. Homoki István arról be- szél, hogy megnyerte a bri- '• gád csapata az Ifjú Gárda ■ járási lövészversenyt, a kollektívában tudniillik 15 : KISZ-tag dolgozik. Valaki a Kossuth Lajos Általános Iskola 3. a osztályáról szól, i amelyet a brigád patronál. Karacs János, a legifjabb tag pedig szűkszavúan, de határozottan fogalmaz: — Jó velük dolgozni. Istók Csaba üzemeltető mérnök — akiről kiderül, hogy alapszervezeti KISZ- titkár, szintén ezt erősíti, miközben Szőke László gépkocsivezető ugyancsak a Március 15. brigád tagja, kitüntetett munkásőr — a gépműhelyből a község központjába kormányozza a terepjárót. Istók Csaba summázata így hangzik: — Külön-külön is dolgos, rendes emberek, együtt azonban olyan erőt képviselnek, amelyre a szövetkezet a legnehezebb időszakokban is számíthat. Én ezt tartom a leglényegesebbnek! Kőváry E. Péter Import helyett kooperáció Kedvezően befolyásolta a Magnezltipari Művek és a MI- NERALIMPEX tevékenységét az együttes piaci fellépés és rendszeres információcsere. A két vállalat ezzel kapcsolatos együtt- ’ működési megállapodásának valóra váltása során eddig két kooperáló született. Mindkettő annak a közös elemző munkának az eredménye, amellyel azt vizsgálták, hogy az itthon nem gyártott, de igen nagy keletű j termékek egyszerű megvételén • túl, milyen más beszerzési for- I rások Jöhetnek számításba. Így j kezdte meg egy osztrák céggel j közösen a különleges feladatok ' elvégzéséhez alkalmas tűzálló j betonok és masszák gyártását a ’ Magnezitipari Művek. Ebből a j termékből évente mintegy 4—5 I ezer tonna a hazai igény. Az együttműködés eredményeként minden legyártott ezer tonnánként 4 millió schilling kiadásától mentesül a népgazdaság. A Budapesti Építőanyagipari Szövetkezet bevonásával pedig a kézi formázásé samott- idomok iránti igény kielégítését oldották meg hazai gyártásból. Ezekhez az alapanyagot a Magnezitipari Müvek szállítja, ami késztermékké az ehhez megfelelő létszámú munkaerővel rendelkező szövetkezetnél alakul. Figyelemre méltó eredmények a jubászatban URH az életért Hasznos ötlete támadt egy körzeti orvosnak. Rájött, hogy rengeteg időt fecsérel el azzal, hogy egy-egy beteg után mindig visszamegy a lakására, ahol megkapja az újabb címet, esetleg csak néhány száz méterre attól a helytől, ahol az előbb járt. Mivel érdekelte a technika, és már fiatal korától hobbija volt a rádiózás, csinált két készüléket, egyiket otthonra, a másikat az autójába. így a körzeten belül bárhol volt, el lehetett érni, mindig időben megkapta a sürgős hívásokat. Régi újdonság Ezek a mondatok bizonyára sokaknak ismerősen csengenek, azoknak, akik hallgatták a rádió reggeli magazinjában az orvosok rádiótelefonnal való ellátásról sugárzott műsorokat. Abból, úgy derült ki, hogy most jutott eszébe az ötlet egy Zala megyei községi orvosnak, és ő szerelt kis kézi, úgynevezett CB rádió adó-vevőt az autójába, és helyezte el párját a lakásában. Bár ilyen esetekben nincs sok értelme az elsőség kérdését nyomozni, tény, hogy dr. Höss Károly akkor, mint örménykúti körzeti orvos már 1972-ben ilyen módon tartotta a kapcsolatot lakásával, sőt amikor a Békés megyei Népújság 1974. február 10-én részletesen beszámolt az egészségügyi URH-hálózat munkájáról, már 24 készüléken tartották az állandó kapcsolatot a kórházak, az egészségügyi intézmények, az SZTK-ügyeletesek és a körzeti orvosok egy része. Ezért volt kissé furcsa, amikor a rádióban úgy hallottunk az orvosi URH-ké- szülékek elterjesztéséről, mintha az egy most kitalált ötlet lett volna. És érdekes módon a dologról mindenkit megkérdeztek, csak éppen azokat nem, akik az országban elsőként létrehozták, és így az üzemeltetésben nyilván a legnagyobb a tapasztalatuk. — Én is hallottam a rádiónak ezeket az adásait — jegyzi meg dr. Horváth Éva megyei főorvos — furcsálltám is, hogy olyan illetékesek is elfeledkeznek rólunk a nyilatkozatokban, akiknek hivatalból tudniuk kell, hogy a mi rádióhálózatunk már csaknem 10 év óta üzemel. De' úgy gondoltam, hogy a lényeg ebben az esetben az üzemeltetésen van és nem a nyilatkozatokon. Azért örülök, hogy a Népújság is foglalkozik ezzel a témával, mert akik ezt az egészet annak idején létrehozták, megérdemlik, hogy megismerjék a nevüket. Az „amatőr” bizonyít Szóval hogy is volt? A kérdésre a választ a legilletékesebbek adják, dr. Höss Károly, aki jelenleg a Békés megyei Számítástechnikai Intézet igazgatója és Nied- zielsky Géza, a megyei tanács egészségügyi osztályának csoportvezetője. — Az én történetem már ismert, szereztem két rossz rádiót, kicsit átalakítottam azokat, és utána használtam. Rádióhálózat úgy lett belőle, hogy dr. Sarnyai Ferenc, az akkori megyei főorvos és Niedzielsky Géza sorra járták a körzeti orvosokat, és így eljöttek hozzám is. Itt látták üzem közben a rádiót. — Rögtön mindkettőnknek megtetszett az ötlet — veszi át a szót Niedzielsky Géza. — összenéztünk a főorvossal, és ugyanarra gondoltunk: óriási lehetőség lenne, ha ezt megyeszerte el tudnánk terjeszteni. Megkérdeztük Karcsit, hány készüléket tudna üzemeltetni, ö azt válaszolta, hogy amennyit csak kell, így ott helyben megszületett az elhatározás: kialakítjuk a megyei egészségügyi URH- rádióhálózatot. Mint minden új ötletet, ezt sem fogadta mindenki osztatlan lelkesedéssel. Mikor dr. Sarnyai Ferenc nagy nehezen előteremtette az induláshoz szükséges pénzt, rögtön megjelent néhány jóakaró, hogy elmondja, úgy, ahogy ezt elképzelték, meg sem lehet csinálni, és különben is, hogy lehet egy amatőrre bízni egy ilyen jelentős dolog létrehozását. Szerencsére a döntésre illetékesek azt mondták: előbb nézzük a produktumot, és utána ítélkezzünk. így tehát mind a hárman bizalmat kaptak, és megkezdődhetett a munka. Első lépésként készülékek után kellett nézni. A mentőknél éppen abban az időben cserélték korszerűbbre a rádiókat, a leselejtezett darabokat viszonylag olcsón megkapták. Némi házilagos átalakítás után, már kezükben volt az első 12, működőképes rádió. Ezeknek a ható- távolsága azonban nem volt akkora, hogy a megye minden pontjáról elérjék egymást. Hogy ez se jelentsen akadályt, dr. Hőss Károly — otthon a lakásán — készített egy átjátszó adót, melyet felszereltek a békéscsabai tv-erősítő állomás tetejére. (Csak zárójelben, ez a bar- kácskonstrukció olyan jól sikerült, hogy már csaknem tíz év óta megszakítás nélkül, folyamatosan üzemel.) Először a véradóállomásokat, a kórházakat és a legfontosabb egészségügyi intézményeket látták el rádióval, majd folyamatosan bővült a hálózat. Ma már több mint 50 készülék üzemel rendszeresen, bizonyítva a számítás- technikai intézet karbantartóinak jó munkáját. Rövidesen elkészül A hálózat azonban még nem teljes, még nincs minden orvosi ügyeletén URH- készülék. A további fejlesztésekről dr. Horváth Éva, megyei főorvos ad tájékoztatást. — Részletes tervünk van az URH-hálózat végleges kialakítására. Már ma is minden városi ügyeletén, illetve az ügyeleti gépkocsikban működik a rádió, ezt a rendszert fogjuk másutt is bevezetni. Véleményünk szerint teljesen felesleges, hogy minden orvos autójába adó-vevőt építsünk, elég, ha a központi ügyeleteket látjuk el rádiókkal. Sarkadon például nyolc körzeti orvos tart felváltva ügyeletet. Ilyen esetben nyilván csak annak kell a rádió, aki éppen szolgálatban van. Természetesen az olyan kisközségekben, ahol csak egyetlen orvos van, ott ő kap két rádiót, egyet a kocsiba, egyet a lakásba. A mi rádióhálónk kiépítése Olyan, hogy minden készülékről elérhető az összes többi. így, ha sürgős orvosi segítségre van szükség, mentő kell, vagy éppen kórházi ágyat akar az orvos biztosíttatni, ezt rádión keresztül is megteheti. De jó hasznát vettük a hálózatnak a legutóbbi árvíz esetén is. Voltak olyan települések, melyeket csak a mi rádiónkkal lehetett egy-egy időszakban elérni. — A tervek szépek, de mikor lesz ezekből kézzel fogható valóság? — Nagyon rövid időn belül. Nem annyira anyagi, mint inkább technikai akadályai vannak a tervek megvalósításának, a határidőt csak az befolyásolja, hogy mikor tudunk elegendő rádiókészüléket vásárolni. Mindenesetre legkésőbb a jövő év végére elkészülünk a Békés megyei rádióhálózat kiépítésével, és akkor már minden kórház, minden véradóállomás, a szülőotthonok, a tanácsok egészségügyi osztályai, és természetesen az orvosi ügyeletek is kapnak URH-készüléket. így lesz teljes értékű a rádiólánc, ezzel fejeződik be a mintegy 10 évig tartó munka. És ehhez tegyünk hozzá még egy mondatot: az országban először itt, Békés megyében! Lónyai László Mezőtúr évszázadok óta őrzi a fazekasság hagyományait. Hírnevüket a „mezőtúri vizeskorsó" alapozta meg. A Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezete ma 170 dolgozóval készíti a különféle színvonalas népművészeti fazekas termékeket. A képen: a szövetkezetben a legfiatalabbak is megkapják a lehetőséget az önálló alkotásra (MTI-fotó: Sarkady János felvétele — KS) /