Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

o 1981. május 8., péntek glSIMiM Az ifjúság érdekében Négy évvel ezelőtt a KISZ Központi Bizottsága határo­zatot hozott az ifjúság érde­keinek képviseletéről, rögzí­tette a KISZ-szervezetek ér­dekvédelmi jogait és az ér­dekvédelmi munka fejleszté­sének irányait. A közelmúlt­ban ismét napirendre került ez a kérdés, amikor a KISZ KB Intéző Bizottsága érté­kelte az 1977. évi határozat végrehajtásának tapasztala-: ' tait. Ezekről és a további te­endőkről beszélgettünk Ka- raszek Judittal, a KISZ KB Érdekvédelmi Munkabizott­ságának politikai munkatár­sával. — Az érdekvédelmi hatá­munkásnak, aki általában még kiskorú, családban él, mint annak a fiatal tliplo- másnak, akinek az önálló életkezdés, családalapítás, szakmai előrehaladás nehéz­ségeivel egyszerre kell meg­küzdenie. A jövőben tehát a pályakezdő értelmiség hely­zetére nagyobb figyelmet kell fordítanunk, beleértve a ku­tatóintézetekben dolgozókat is, akik talán anyagilag és a szakmai előbbre jutás terén is valamivel hátrányosabb hely­zetben vannak. — A tanulóifjúság érdek- védelme milyen problémákat vet fel? állam, az összegek túlságosan elaprózódnak. Tulajdonkép­pen csak azok az egyetemis­ták, főiskolások részesülnek jelentős támogatásban, akik­nek jutott hely a kollégiu­mokban. Sajnos azonban, je­lenleg hazánkban több ezer­rel kevesebb kollégiumi hely van, mint amennyire szükség lenne, s ennek súlyos hátrá­nyait a kiskeresetű nágycsa- ládokban vagy albérletben élő hallgatók érzik. Tehát a meglevő helyekkel kellene körültekintőbben gazdálkod­ni. — A helyzet ismeretében milyen feladatokat tart leg­fontosabbnak a KISZ érdek- : rozatban rögzített feladatok mennyiben valósultak meg az elmúlt években? — A határozat végrehajtá­sa hosszú távú feladat, nem egy-két esztendőre szóló program. Egyébként sem ér­tékelhetjük az érdekvédelmi tevékenységet általában, hi­szen az eredmények és per­sze a hiányosságok is réte­genként, szervezeti szintek, valamint a KISZ-szervezet nagysága szerint is rendkívül eltérőek. És ez érthető is, hiszen más gondokkal kell megbirkózniuk a dolgozó fia­taloknak, másokkal a pálya­kezdőknek és megint mások­kal a tanuló fiataloknak. — A legszélesebb réteget bizonyára a dolgozó fiatalok képviselik. Hogyan alakult érdekképviseletük, érdekvé­delmük? — A nagyüzemi KISZ-bi- zottságok általában a fontos kérdésekben (gazdasági és ■ szociális terv, kollektív szer­ződés, lakásépítési támoga­tás stb.) jól képviselik a munkásfiatalok érdekeit. En­nek köszönhető, hogy sok helyen jelentősen javultak a fiatalok élet- és mupkakörül- ményei. Sajnos, általában az alapszervezeteknél még nem eléggé körültekintő az ér­dekképviseleti munka. Sok esetben a KlSZ-alapszerve- zet bérkérdésekben, jutalma­zásoknál és fegyelmi ügyek­ben nem is él véleményezési jogával. — A pályakezdő fiatalok helyzete az utóbbi' időben gyakran napirendre került... — Sajnos, meg kellett ál­lapítanunk, hogy nem eléggé differenciáltan foglalkoztunk ezzel a réteggel. Pedig nyil­vánvaló, hogy másféle gond­jai vannak egy kezdő szak­Ugyvitelgépesítés kis számítógéppel A kis- és középvállalatok irodai és ügyvitel-gépesítési eszköze a VT—20 jelű mini számítógép, amelyből az idén 250 rendszert gyárt a Video­ton Elektronikai Vállalat — jelentették be Székesfehérvá­ron, a Neumann János Szá­mítógép-tudományi Társa­ság alkalmazástechnikai kon­ferenciáján, amely tegnap fejezte be munkáját. A más­fél év alatt kifejlesztett kis számítógép egyszerűen ke­zelhető, szokványos irodai környezetben elhelyezhető. Több tucat speciális feladat elvégzéséhez kidolgozott programcsomaggal együtt ér­tékesítik. A VT—20 mini számítógép ára is kedvező: egyszerű kiépítésben egymil­lió, komplett háttérberende­zésekkel pedig 2 millió fo­rintba kerül. Mint a tanácskozáson el­hangzott: a Videoton gyár számítógépszervize Budapes­ten és Székesfehérváron már működik, Miskolcon, Deb­recenben, és Pécsett pedig az idén nyitják meg a vevőszol­gálati és karbantartó bázist. Kecskeméten, a megyei művelődési központ földszinti kiállítótermében országos hírlap- és szakfolyóirat-kiállítást rendeztek. A hazánkban terjesztett több mint ezer újság és folyó­irat mellett a szocialista országok lapjaival is megismerkedhettek a látogatók. A kiállítás­hoz kapcsolódóan külön tárolókon mutatták be a legrégebbi Bács-Kiskun megyei sajtóter­mékeket, valamint a napjainkban megjelenő megyei napilap, a Petőfi Népe készítésének folyamatát (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Csökkent az italozás a közterületeken — Itt is különbséget kell tennünk a gyermekkorosz­tályhoz tartozó középiskolá­sok, szakmunkástanulók, va­lamint az egyetemisták, főis­kolások között. A középisko­lákban az érdekképviselet csakis a pedagógus KISZ- alapszervezetek fejlesztésé­vel, fejlődésével együtt old­ható meg, hiszen aligha vár­ható el egy tizenéves KISZ- vezetőtől, hogy partnere le­gyen az iskolai vezetésnek. A szakmunkásképző intéze­tekben a helyzetet az is ne­hezíti, hogy a tanulók ér­dekképviselete munkahelye­ken a szakszervezet, az isko­lában pedig a KISZ feladata. Sajnos ez a kettősség számos hátránnyal jár. De a legtöbb gondot a felsőfokú taninté­zetekben tanuló fiatalok ér­dekvédelme jelenti jelenleg. — Bizonyára az ösztöndí­jakkal kapcsolatos lemara­dásra gondol? — Valóban ezen a téren több éves lemaradás tapasz­talható. Nemcsak az ösztön­díjak emelése lenne aktuá­lis, hanem az ösztöndíjrend­szer felülvizsgálata is, hiszen a jelenlegi kategóriahatárok elavultak. Így történhetett meg, hogy bár jelentős ösz- szegeket fizet ki szociális és tanulmányi ösztöndíjakra az védelmi tevékenységének ja­vítása, fejlesztése érdekében? — Célunk mielőbb elérni, hogy a KISZ minden szinten aktív cselekvő eleme legyen a politikai közéletnek, ve­gyen részt az ifjúság politi­kai nevelésében is. Éppen ezért mielőbb meg kell hatá­rozni érdekvédelmi munkánk tematikáját, és szerepet kell vállalnunk a szocialista de­mokrácia valamennyi fóru­mán. Fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a helyzet­feltáró munkára és élni kell a kezdeményezés jogával is. Végül, de nem utolsósorban a KISZ-alapszervezeteken kívüli ifjúsági rétegek érde­keinek képviseletét is vállal­niuk kell, tehát a lakóhelyi érdekvédelemre kell nagyobb hangsúlyt fordítani, vala­mint a többszörösen hátrá­nyos helyzetű fiatalokkal és a gyesen levő kismamákkal is törődniük kell. Végső so­ron azt kell elérniük, hogy az ifjúságpolitika ne csak egy napirendi pont legyen a különböző fórumokon, ha­nem állandó szempont, bár­milyen kérdésről essék is szó. Mert nincs a gazdasági, a társadalmi, a politikai élet­nek egyetlen területe sem, amely az ifjúságot ne érinte­né. Árokszállási Éva Környezet* és természetvédelmi napok Az idén május 11-től 24-ig rendezik meg a hagyomá­nyos Vas megyei környezet­és természetvédelmi napokat. A rendezvénysorozat minden eddiginél gazdagabb prog­ramjában szerepel számos tudományos előadás, meg­rendezik az ifjú természetjá­rók napját, a kámoni arbo­rétumban a kaktuszgyűjtők nemzetközi találkozóját. Megkoszorúzzák a jeli bota­nikus kert alapítójának, Ambrózi-Migazzi Istvánnak emlékoszlopát és sírját. Kő­szegen Chernél István em­léknapot tartanak. Lesz vi­rágkötészeti bemutató és vá­sár, több kiállítás nyílik. A rendező szervek kiránduláso­kat szerveznek a megye hí­res arborétumaiba, a sághe- gyi, őrségi, kőszegi tájvédel­mi területekre. A megyei tanács 1979 szeptemberében hozta mega közterületeken történő sze­szesital-fogyasztás korlátozá­sáról szóló tanácsrendeletet. Ennek célja az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi méretű kiszélesítése, a köz­rend és közbiztonság, vala­mint a köztisztaság további javítása. A rendelet ■ megha­tározza a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, az állampolgárok e téren köve­tendő magatartását. Ugyan­akkor pénzbírság kiszabását helyezi kilátásba a rendelet megszegőivel szemben. Az eddigi tapasztalatokat összegezve a megyei tanács legutóbbi ülésén megállapí­totta, hogy a rendelkezést a lakosság döntő többsége egyetértéssel fogadta. A szé­les körű felvilágosító tevé­kenység eredményeként csökkent a közterületeken történő italozással kapcsola­tos panaszok, bejelentések száma. A tanácsrendelet megszegőivel szemben 113 feljelentés érkezett. Figyel­met érdemel, hogy a megyé­ben megtett összes feljelen­tések csaknem egyhatoda Végegyházán történt, mivel az elkövetők nem voltak haj­landók a helyszíni bírságot megfizetni. A kiszabott pénz­bírságok összege a megyé­ben, a cselekmény súlyától függően, 200—3000 forint kö­zött volt. A helyszíni bírsá­golási joggal felruházott ta­nácsi dolgozók és a rendőri szervek az esetek többségé­ben figyelmeztetést alkal­maztak, ritkábban került sor pénzbírság kiszabására. A tanácsrendelet végre­hajtására tett intézkedések összességében eredménye­sek voltak, melyben szerepe van a lakosság megértésé­nek, segítőkészségének. Pillanatkép Hunyáról A 12 hetes főzőtanfolyam, melyet a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Uttörőház szervezett, és amelyen 11, javarészt fiatalasszony vett részt, befejeződött. Sándor Bélánéval, a tan­folyam egyik hallgatójával beszélgetek. — Mit tanultak? — kér­dezem. — Hideg, meleg előételek, hidegtálak, különféle húséte­lek és sütemények készítését. Nekem mindegyik közül a Dubary-szelet és az eperjesi rózsa ízlik a legjobban. — Amit elkészítettek, meg is ették? — Igen. — Vendégeket nem hív­tak? — Nem. — Nem mertek talán? — A férjeket például mer­tük volna, de amíg mi estén­ként itt voltunk, nekik ott­hon a gyerekekre kellett vi­gyázniuk. — Ki volt a tanítómester? — A tanfolyamot Kere- peczki Györgyné — Kocsor László cukrász közreműködé­sével — vezette. Nekik kö­szönhetjük, hogy láthattunk egy terítési bemutatót is. — Most tehát otthon vál­tozatosabb ételek kerülnek majd az asztalra? — Természetesen. Nem lesz mindig rántott szelet és pörkölt, hanem többféle, vál­tozatos ízű és könnyebb, egészségesebb ételt fogunk készíteni. A szívesen látott vendégeknek különlegessé­geket is tálalunk, hogy le­gyen kedvük újra eljönni hozzánk. A tanfolyam a tanulás helyszínén, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző iskolában vizsgával zárul. A vizsga tárgya pedig egy közösen elkészített va­csora minőségének kóstolás útján való elbírálása. Zsűri­tagok a férjek és a gyerme­kek. — A feleségem már ott­hon kitűnőre vizsgázott — büszkélkedik Argyelán György jóízű falatozás köz­ben, és megjegyzi: — Né­hány finom étel elkészítését már én is megtanultam. Máté Mihály hasonlóan nyilatkozik, és kijelenti: — Változatos, az előzőek­nél könnyebb és ízletesebb ételeket eszünk mi is. Meg kell jegyezni még, hogy a tanfolyam alatt az asszonyok, sőt, a családok között is igen jó barátság alakult ki, ami ugyancsak hozzátartozik ehhez a kis történethez. Pásztor Béla Fotó: Dobroczki Edit Hunya valamikor a Har- ruckern család birtoka volt. Később a gazdag névadótól, | Hunya Istvántól kapott a falu templomot, iskolát. A ; sűrűn lakott tanyasorokból csak 1950-től húzódtak a központba az emberek. End- rőd VI. kerületéből 1947. ja­nuár 1-én lett önálló köz­ség. Most alig 1300-an él­nek itt,' biztató azonban, hogy egyre több fiatal jön j vissza a téeszbe dolgozni. — Csak lenne jobb a kö- : vesutunk — sóhajt a tanács­elnökasszony, Hunya Tibor- > né. — Biztosan többen ma- ; radnának meg a környéken. • Most szép számmal van kis­mamánk is. A 70-es évek ; elején évente csak 3-4 kis- ; baba született, tavaly már ■ 10, az idén várhatóan 12. A hunyai Hunyadi Terme- í lőszövetkezet a falu fejlődé- '■ sének, az emberek anyagi biztonságának legfőbb tá- ; masza. A csaknem 600 tagból , 290 dolgozik nap mint nap, ; a többiek nyugdíjasok. A té- { esz szocialista brigádjai a | község szépítéséből részt vál­lalnak, legutóbb például az í utak mentén telepítettek fá- j kát. Olyan lelkesen, ahogyan { az ember a maga örömére í teremti a természetet, ök a \ társadalmi munkamozgal- s mák, sportversenyek, kultu- I rális rendezvények legaktí- j vabb résztvevői is. A község egészségügyi éle­téről szólva, Hunya Tiborné I nem elégedetlenkedik: — A tanácstagi jelölő gyűléseken, közéleti fórumokon csupán a i fogorvosi ellátást hiányolták | az emberek. Endrődre já- I runk, s jó lenne, ha á fogor- j vos hetenként egy-két órát ! helyben rendelne. Mi meg- I vásároljuk’ a szükséges mű­szereket, s akkor nem kelle­ne már a gyerekeket, s az idős embereket utaztatni. Ilyenkor ugyanis a téesz autóbusza hordja, viszi őket. A folyamatos betegellátás nálunk egyébként biztosított, hiszen orvosunk, védőnőnk, Jiázi betegápolónk, orvosír­nokunk van. A védőnőnek , biztosítottunk szolgálati la­kást, a rendelőnk felszerelése jó. Két társadalmi gondozó­nőnk látogatja a környék magányos öregeit. Szociális segélyt egy embernek adunk rendszeresen, alkalmanként pedig 20—25-en kapnak. Fi­gyeljük a néhány veszélyez­tetett, vagy hátrányos hely­zetű gyerek sorsát. Tavaly tárgyalta a tanács végrehaj­tó bizottsága a községi egészségügy helyzetét. Be­számolt az orvosunk arról, hogy évente 10 ezren for­dulnak meg nála, szakrende­lésre 350, kórházba 90 be­teg ment tőlünk. Az iskola és óvoda egészségügyi fel­adatainak ellátásáról gon­doskodnak a mieink, gyak­ran tartanak felvilágosító előadásokat is. A vöröske­resztes alapszervezetünk igen jól dolgozik, évente kétszer szerveznek véradást. Az ifjú vöröskereszteseink a járási versenyeken szépen szere­pelnek. Hunya vezetői gondolnak a falu jövőjét jelentő fiatalok­ra, de az idősekről sem fe­ledkeznek meg. A Vöröske­reszttel és a Hazafias Nép­fronttal karöltve öregek klubját szerveznek. A téesz régi irodaházában megfelelő helyiséget kapnak majd, s az üzemi konyháról ebédet is biztosítanak az idős em­bereknek. Bede Zsóka Vizsga, kóstolóval^

Next

/
Oldalképek
Tartalom