Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-06 / 104. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS Q MEGYEI TANÁCS LflPifl 1981. MÁJUS 6., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Idegenforgalmi tanácskozás Gyulán Az idei idegenforgalmi szezon előkészítéséről, a vendégek színvonalas fogadásáról, az ellátás bővítéséről volt szó azon az értekezleten, amelyet kedd délután tartottak Gyulán, a városi tanács rendezésében. A tanácskozást Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Fröhner Béla helyettes osztályvezető arra emlékeztette av résztvevőket, hogy az ország tavalyi idegenforgalma nem sokkal különbözött az 1979-es évitől. A tőkés országokból 14 millióan érkeztek hazánkba, így a bevétel elérte a 10,3 milliárd forintot. A forgalom csökkent ugyan, de a vendégéjszakák száma több volt, mint egy esztendővel korábban. Ez nem elkeserítő, hiszen a turizmusban nem a minél nagyobb vendégforgalom a cél, hanem az, hogy a vendégek hosszabb ideig tartózkodjanak nálunk, és többet is költsenek. Áttérve megyénk idegen- forgalmára, hangsúlyozta: egy év alatt 80 ezren keresték fel szűkebb hazánkat, ebből 14 ezer 700-an külföldről érkeztek. Ebben természetesen nincsenek benne a vállalati és a szakszervezeti üdülőkben pihenők, a rokonoknál és az ismerősöknél megszálló vendégek. A feladatokról szólva elmondotta, hogy az elkövetkezendő években a szolgáltatások színvonalát szükséges javítani, valamint bővíteni az árukínálatot. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az ideérkező turisták szombaton és vasárnap is beválthassák a valutájukat az utazási irodákban és az idegenforgalmi hivatalokban. A- jelenlevő kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok, szövetkezetek képviselői beszámolták arról: rendben halad a szezonra való felkészülés. Lesz elegendő tej, kenyér, üdítő ital, hús és húskészítmény. Egyes élelmiszerekből viszont előreláthatólag nem lesz zavartalan az ellátás. Különösen a hal, a belsőségek és a sör kínálatát szükséges javítani. S. S. Befejeződött az akadémia közgyűlése Zárt üléssel folytatta munkáját tegnap az MTA várbeli kongresszusi termében az Akadémia idei, 141. közgyűlése. Elsőként Szentágothai János, az MTA elnöke tartotta meg vitaindítóját, melyben mindenekelőtt a tudománypolitikai stratégia megújításáról és az abból fakadó akadémiai feladatokról beszélt. Szentágothai lános vitaindítója Az utóbbi öt évben jelentős változások tapasztalhatók a világgazdaságban és a világpolitikában. Ez a tény parancsoló követelményeket állít tudománypolitikai stratégiánk újragondolására és módosítására — hangsúlyozta. A világ tudományos haladási irányát elemezve rámutatott, hogy felgyorsult a fejlődés, s ezzel egyidejűleg megnőttek a kutatási költségek és a kutatásokra fordított munkaidő. Ennek az ellenszere itthon sem a kutatási segéderő, segédszemélyzet gyarapítása, hanem a számítógépesítés, a mérések, értékelések automatizálása lehet. A nemzetközileg általánossá vált kutatási csoportvagy teammunkával kapcsolatban megállapította, hogy hazánkban még hiányzik a valódi tudományközi kutatás, amelynek keretei között az egymástól távol álló tudományterületek alkotóan és egyenjogúan találhatnának egymásra, egy-egy cél megvalósítására. Pedig a tudományos kooperáció meghatározza ma már á tudományos munka eredményességét. Az elnök a tudományos közlések hazai helyzete kapcsán hangsúlyozta: a tudományos munkának nem a közlés a célja és értelme, hanem a kutatási eredmény. Ezek a gondok még inkább sürgetik a tudománypolitikai stratégia megújítását, s ennek középpontjába a teljesítményt és a hatékonyságot kell helyezni — szögezte le Szentágothai János. — Ez viszont elengedhetetlenné teszi az objektív mérést, a kutatómunka és az eredmények tényszerű, valós értékelését. Az értékeléssel kapcsolatban rámutatott tudományos minősítő rendszerünk ellentmondásos gyakorlatára. Míg a hosszabb távra szóló tudománypolitikai stratégia kialakításához, egy merőben új tudományos közlési rendszer kidolgozásához, vagy a továbbképzés reformjához viszonylag hosz- szabb idő — két év — áll rendelkezésre, a minősítési rendszer mélyreható átformálása már nem tűr halasztást. Ezután az elnök az erőforrások szűkösségéből eredő kutatási feladatokról beszélt, megállapítva azt, hogy hazánkban is, csakúgy, mint mindenütt a világban, a kutatásnak közelebb kell kerülnie a társadalmi és gazdasági szükségletekhez. A sok vitára okot adó alapkutatásokról szólva kijelentette: a társadalmi és gazdasági szükségletekhez való igazodás nem jelentheti az alapkutatások háttérbe szorítását, mert nagy gyakorlati és társadalmi jelentőségű eredményekre csak ott számíthatunk, ahol kiemelkedő alap- kutatási eredmények születnek. Pál Lénárd beszámolója Pál Lénárd főtitkári beszámolójában nagy vonalakban értékelte az elmúlt öt év akadémiai kutatómunkáját, szólt a tervekről is. Elöljáróban leszögezte: a politika kedvező feltételeket teremtett az alkotó kezdeményezésekhez, a tudomány társadalmi szerepének helyes megítéléséhez. A társadalomépítés eddigi eredményei pedig megfelelő alapot adnak a további előrelépéshez. Az elért teljesítményeket vázolva rámutatott: az értékeléskor azt kell számba venni, hogy az eredmények hogyan szolgálják a társadalmi-gazdasági fejlődést. Nemrégiben központi betonkeverő üzemet létesítettek a Mezőberényi Építőipari Szövetkezetben. Így nemcsak a szövetkezet építkezéseihez szükséges betonmennyiséget tudják bizto* sítani, hanem a lakossági igényeket is megfelelő minőségben és mértékben tudják kielégíteni Fotó: Veress Erzsi Egyebek között elmondta, hogy elismerést váltott ki a magyar kutatóknak a szocialista országok Interkozmosz programjában végzett munkája. Különösen nagy sikert hoztak a közös szovjet —magyar űrrepülés során először alkalmazott új hazai műszerek. Az Akadémia főtitkára ezt követően vázolta a számítás- technikában, a kémiai, a biológiai és orvosi, az állatorvos-tudományi, a mezőgazdasági kutatásokban elért jeles eredményeket, majd rá- j mutatott: az akadémiai kuta- : tóhelyeken végzett termé- ; szettudományi és műszaki i kutatás minden elismerést megérdemlő teljesítményei ellenére sem váltott ki jelentős hatásokat a hazai termelő-értékesítő szférában, és alig indított el sokat ígérő, bátor vállalkozásokat. Ennek egyik döntő oka, hogy a tudományos tevékenységben még mindig nem érvényesülnek kellően a közvetlen gyakorlati érdekek. Szólt ezután a társadalom- tudományi kutatások kiemelkedő eredményeiről. Hangoztatta, hogy az Akadémián végzett közgazdasági, és szociológiai kutatások fi- gyelemreméltóan Segítették elő a világ társadalmi és gazdasági folyamataiban végbement változások felismerését, és ehhez igazodóan a hazai gazdaságpolitikában a szükséges korrekciók kimunkálását. Az elmúlt időszak nem kis eredménye az is, hogy a társadalmi tényezők mellett a hazai közgazdasági gondolkodásban is mindinkább előtérbe kerültek a természeti tényezők, a természeti erőforrások és a gazdasági fejlődés közötti kölcsönhatások. A jogi és államtudományi kutatások sarából a szocialista jogrendszer fő kérdéseit elméleti igénnyel összefoglaló enciklopédikus munkát emelte ki, de felhívta a figyelmet arra is, hogy nem hozták meg a várt eredményt a közigazgatás korszerűsítését szolgáló kutatások. A továbbiakban az MTA főtitkára körvonalazta az Akadémia munkáját meghatározó fő elképzeléseket. Figyelmeztetett arra, Hogy az országos távlati kutatási tervben megfogalmazottakat felül kell vizsgálni, és a társadalmi, gazdasági célokhoz való szorosabb kötődés érdekében korszerűsíteni, újra fogalmazni szükséges a fő kutatási -irányokat. A távlati tervek mellett szükség van rövidebb időszakra szóló cselekvési programokra is, ilyen a VI. és a VII. ötéves népgazdasági terv sikeres végrehajtását is segítő, a gazdaság- és a tudománypolitika kapcsolatának szorosabbra fűzését szolgáló országos középtávú kutatásifejlesztési terv. Ezt követően vitára került sor. A vitában tizenketten kértek szót, s a javaslatokra, észrevételekre Szentágothai János és Pál Lénárd válaszolt. A kétnapos plenáris tanácskozáson megvitatták, s módosításokkal. kiegészítésekkel elfogadták az akadémiai közgyűlés határozatát. A résztvevők tudomásul vették az Akadémia elnökének és főtitkárának vitaindítóját, valamint a testületek és á szakigazgatás tavalyi munkájáról szóló tájékoztatókat. A közgyűléshez kapcsolódó események sora ma tudományos osztályülésekkel folytatódik az Akadémián. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kertjének pálmaházában 100 gyümölcsöt érlel a dél-kínai törpebanán (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Szakszervezeti küldöttségünk Arad megyében Tegnap, május 5-én reggel utazott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának 3 tagú delegációja a határ menti kapcsolatok keretében Arad megyébe. A küldöttség vezetője Bordi István SZMT- titkár, tagjai pedig Pagyoga Lajosné, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára és Bankó Mátyásáé, a Békéscsabai Hűtőház szakszervezeti bizottságának titkára. A Román Általános Szak- szervezeti Szövetség Arad megyei Tanácsa meghívására érkező Békés megyeiek tanulmányozzák a szakszervezetek és az állami pártszervezetek kapcsolatát, az együttműködés módszereit és tapasztalatait. A küldöttség május 7-én, csütörtökön érkezik vissza Békéscsabára. flz agrárszocialista mozgalmak bölcsője Tudományos ülésszak Orosházán Az agrárszocialista mozgalom történetéről kezdődött tegnap délelőtt kétnapos tudományos ülésszak Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban. A Magyar Történelmi Társulat, a Békés megyei Tanács V. B. tudományos, koordinációs szakbizottsága és az orosházi Városi Tanács által közösen szervezett országos konferenciát — amelynek elnökségében a rendező szervek képviselői mellett helyet foglalt Tóth István, az MSZMP KB alosztályvezetője is — dr. Becsei József kandidátus, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében röviden utalt a 90 évvel ezelőtt kialakult gazdasági helyzetre, társadalmi körülményekre, amelyek itt, a Viharsarokban a parasztság szervezkedéséhez, s nem utolsósorban az 1891-es véres május elsejei eseményekhez vezettek. Nem a véletlenen múlott, hogy éppen ez az országrész lett a forradalmi mozgalmak bölcsője. A mostani ülésszak — mint mondotta — hosszú távra szóló munkát adhat a kutatóknak ahhoz, hogy az 1991- ben esedékes centenáriumra az egész országra kiteljese- dően megírhassák az agrár- szocialista mozgalom történetét. A megnyitó beszéd elhangzása után Gonda József, Orosháza városi pártbizottságának első titkára köszöntötte a tudományos tanácskozás résztvevőit, és méltatta a helytörténet, a honismeret, valamint a forradalmi hagyományok ápolása szempontjából is jelentős tudományos konferenciát. Ezt követően megemlítette azokat a legfontosabb eredményeket, amelyek segítségével Orosháza,' mint az ország legnagyobb faluja várossá nőhette ki magát. Az agrártársadalom tőkés átalakulása a Viharsarokban címmel Király István történész tartott előadást. Az agrárszocialista mozgalom előzményeit taglalva, a török hódoltságig visszavezethető okokra mutatott rá. Ezután részletesen szólt a napóleoni háborúkkal, a jobbágyfelszabadítással stb. ösz- szefüggű események gazdasági, szociális hátteréről; a múlt század 60-as, 70-es éveire jellemző, s* az agrártársadalom legkülönbözőbb rétegeinek, csoportjainak munka- és életkörülményeit alapvetően befolyásoló változásokról is. E témáról T. Mérey Klára, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének kutatója olvasta fel korreferátumát. Ezután további kiegészítő előadások, hozzászólások hangzottak el. A tudományos ülésszak résztvevői megvitatták a viharsarki agrárszocialista mozgalom előzményeinek kérdését is. A mai tanácskozáson többek között a szociáldemokrata mozgalomról, az agrárszocializmusról, és a további kutatások feladatairól lesz szó. —y—n Bizottsági ülésekkel folytatódik a vöröskeresztesek konferenciája Három témabizottság ülésével folytatódott tegnap a margitszigeti Nagyszállóban a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok III. európai regionális konferenciája, miután a nemzetközi tanácskozás elnökévé választották Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elnökét. Az előzetesen kidolgozott programnak megfelelően hat témáról kezdődött tapasztalatcsere a bizottságokban.
