Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-05 / 103. szám
1981, május 5„ kedd Zenei vetélkedő Békéscsabán Bartók Béla születésének 100 évfordulója tiszteletére a békéscsabai közművelődési intézmények közreműködésével a békéscsabai felső tagozatos általános iskolásoknak zenei vetélkedőt rendezett az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltsége. A vetélkedőre 9 általános iskola küldte el csapatát. A selejtezőn, majd az elődöntőn továbbjutott négy csapat május 3-án délelőtt a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház- ban mérkőzött meg egymással utoljára. Az izgalmas vetélkedőn zenei alkotást kellett felismerniük, énekeltek, szolmizáltak a versenyzők, máskor a szimfonikus zenekar hangszereit kellett megnevezni hangjuk után ... A négy csapat vetélkedését Zeke László, az Országos Filharmónia osztályvezetője elnökletével, zsűri kísérte figyelemmel, melynek tagjai dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője, Rázga József, a békéscsabai, dr. Debreczeniné Bakos Erzsébet, a szarvasi zeneiskola igazgatója, valamint Kiss Imre, az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltségének munkatársa voltak. Az eredményt Zeke László hirdette ki. " Első helyen a 2-es számú iskola csapata, második és harmadik helyen pedig a 11-es, illetve a 10-es iskola csapata végzett. Jó szereplésük jutalmául hangversenybérleteket nyertek, s egyúttal zenei szaktáboron vehetnek részt a nyáron. A negyedik helyen végzett 7-es iskola tanulói hanglemez- és könyvajándékkal térhettek haza, s egyúttal ők is bérletet kaptak az ifjúsági bérleti hangversenysorozat előadásaira. A csapatokat felkészítő pedagógusok ugyancsak jutalomban részesültek. N. Á. Kiállítás Székesfehérváron Kerámikusok, textiltervezők, ötvösök és belsőépítészek mutatkoztak be különleges faliszőnyegekkel, bronzöntvényekkel, kerámia szobrokkal, dísztárgyakkal, valamint rendkívül szép és praktikus háztartási edényekkel vasárnap az észak-dunántúli iparművészek Székesfehérváron megnyílt 2. kiállításán. Tizenkét művész, több mint száz alkotását láthatták az érdeklődők. A megnyitón adták át a művészeknek a Fejér megyei Tanács nívódíjait. Az elismerést ezúttal Csókos Györgyi, Szekeres Károly és Vásárhelyi Emese kapta meg. A kiállítást június 1-ig látogathatják. Színházi levél Békéscsabáról Segítség válunk! Minden attól függ, honnan nézzük. És attól is, hogyan? Előítélettel, beleáju- lással, rosszkedvet erőltetve magunkra, vagy éppen szemkerekítő, lelkes-lobogó pózt: a vélemény ezek szerint alakul. Ha jól belegondolunk, furcsa ügy ez: egy színházi előadás sem mindig olyan, amilyen? Nem mindig. És nem is minden este. Még a közönség sem ugyanaz, egyszer itt, máskor amott jön be a taps, a nevetés, vagy lesz síri csend. Ki érti ezt? Valami azért mégiscsak van? Valami mérhető, valami elfogultságmentes értékítélet?! Valami olyasmi, ami elleshető egy-egy előadás utáni félmondatból, a nézőtér hangulatából, a színész mozdulatából, ahogy leveszi a parókát és szembenéz önmagával a tükörben. Mert odafent, a világot jelentő deszkákon is lehet érezni: ma így történt, tegnap meg amúgy, ma egy kicsit tényleg bejött a világ azokra a deszkákra, vagy messzire elkerülte azokat. Ha remekművet kérnénk számon az alapművet készítő Konsztantyinov—Racer szerzőpárostól, meg a magyar színpadra igazítást, zenét és dalszöveget vállaló Kállai—Fényes—Szenes triótól, csalódnunk kellene. Szó sincs remekműről, bizony még műről is csak keményebb megerőltetéssel beszélhetünk, előadásról azonban annál inkább. És valahol itt kell kezdeni a szemlélődést, ha — ezúttal stílusosan — Jusztícia mérlegének serpenyőjébe helyezzük a Segítség, válunk f című zenés vígjáték békéscsabai bemutatóját. Akkor, hát helyezzük oda, egyikbe azt, ' ami jó, a másikba azt, ami nem jó (így mégiscsak finomabb, mintha azt írnám: rossz), és figyeljük: merre lendül ki a mérleg nyelve? Lendülget alaposan, jobbra is, meg balra is (a politikai szóhasználat- mellőzendő!), aztán határozottan megáll a nagy kupacba rakott „jó” felett, amitől a másik oldal még nem dicsőül meg, hiába emelkedik magasabbra. Tehát jó. Ez a jó minden időkben elfogadható osztályzatnak számított, most sincs másképp. És ha ehhez már itt, színházi levelem első részében hozzáteszem, hogy kellemes, ízléses szórakozásban volt részem, akkor legelsősorban Miszlay Istvánt, a vendégrendezőt dicsérem. Aki látta, látnia kellett azt a biztonságos stílusérzékenységet, ahogyan a legkisebb gesztusoktól, félmosolyoktól, szavak (szótagok!) hangsúlyától a látványos zárótáncig megkomponálta az előadás szerkezetét; ahogyan átsiklott a hosszasabb, fáradtabb jeleneteken és amilyen kedvvel időzött (de a kelleténél sohasem hosz- szabban) a szereplőket jellemző színpadi perceknél, még azt is megengedve magának, hogy a szöveg igencsak szégyenlős „kritikai hangvételét” is aláhúzza egy-egy keményebb vonallal. Hogy ez jól sikerült, színészei érdemesek benne, mert nincs közöttük egy sem, aki ne értené a Misz- lay-stílust. Országos színházi elájulásaink közepette már- már modern Olimposzra emeljük egy-egy rendezőnk darab-értelmezését, szakmánem csak ürügy a dalra, táncra, mókára, és félreértésekre, amelyekből kikecmeregni külön nevetség tárgya. Amolyan „mindenki mást csinál, de azért egyet akar” össznépi fiesta zajlik a színpadon egy készülő, meggondolatlan válás körül. Mert, ha csak a pop-folkkal foglalkozó fiatal férj és az emiatt elhanyagolt, duzzogó, szép és izgalmas kis feleség „házikonfliktusát” látnánk, még nem lenne darab, sem előadás. Kerítettek hát ehhez a különös házassághoz egy ügyvédi munkaközösséget, ahol a tapasztalt öregek és egy tapasztalatlan ifjonc szépen összekavarják a dolgokat, annyira, hogy abból még a rend komoly őre sem tudja kibogozni a valóságot. Hozzá még két idősebb hölgyet anyósszerepekben, egy, a jóléttől rossz utakra tévedt „rabtársat”, önfeledt nevettetőnek, némi gén a férj is észrevette, a válás elmaradt, kitört az általános jókedv, hogy a fiatalok, íme, mégis csak megértik egymást, és Misutka, szerelmük gyümölcse nem marad papa vagy mama nélkül. Felsorolja még a színlap Szentirmay Éva, Kővári Judit, Géczi József, és Geszty Glória nevét, mi is ezt tesszük. Minden jó, ha jó a vége, mondják, és ez nem csak a Segítség, válunk! . fiatal házaspárjára, Szerjózsára és Mására vonatkozik, hanem erre a levélre is, melyet öröm néhány kifejezetten és fentartás nélkül dicsérő mondattal befejezni. Megállapítani Székely László • m. v. díszlettervező munkájáról, hogy az előadás játéktere jól követi a rendező stílusát, Egedi Edit jelmezeiről, hogy tetszettek (jegyezzük meg azért, hogy Mása Percekkel a finálé előtt, amikor majd kitör az általános jókedv, és mindenki egymásra talál Fotó: Demény Gyula nak szóló „átértelmezését”, sőt „'újraalkotását”, Miszlay viszont egy közepes darab színrevitelével is megfnutat- ta, hogyan kell kellemesen, ízlésesen színházat csinálni, és szórakoztatni. Senki ne gondolja, hogy összevetni szeretném a „Segítség, válunk !”-kat világ- irodalmi remekekkel. Itt — újra csak hangsúlyozom —, nem a darabról, hanem az előadásról van szó, arról az alkotói módszerről, melynek jelenléte kétségtelenül ott van a könnyű két óra minden jelenetében, arról a színreViteli készségről, ahogyan alázattal és hittel a közönség elé lépett az egy rendezés erejéig körünkbe visszaérkezett Miszlay IstAhogyan a legtöbb zenés vígjátékban, Konsztantyinov és Racer darabjában is vérszegény a történet. Majdkis szex-turmixot az egyetemista lány körül, és egy gyereket, pólyában, eredeti síró hanggal: hol nem lenne siker? A szereplők egyike sem nyújt parádés alakítást, de egyikőjük sem húzza vissza a többit. Hogy aztán páran gyenge szerepeik birtokában még az emberábrázolással is megpróbálkoznak, javukra írandó. Ilyen volt az inven- ciózusan játszó Nagyidai István, Gálfy László és Székely Tamás (énekes-táncos kettősük elegáns siker), Széplaky Endre, Csiszár Nándor, valamint Vajda Márta; míg Kárpáti Tibor, és Horányi László a pop- folk nevezetű megszállottság karikatúrájánál többet aligha adhattak. Bökönyi Laura szerepével is mostohán bántak el a szerzők, maradt, amit fentebb írhattam róla: kedvesen duzzogott, szép volt és izgalmas. Ezt a véotthoni ruhája túlságosan „tejszagúra” sikerült, és Nádját sem öltöztette valami előnyösen az első képben), Felkai Eszter koreográfiáiról egyszerűen, hogy kitűnőek! Valamennyi. A finálé pedig színházi látványosság, amitől — hasonló műfajú előadásoknál — eléggé elszoktunk az utóbbi időkben. A Holpert János vezette zenekar most azt bizonyította be, hogy nem felejtették el a hangerősség különböző előírásait, volt szívük pianót is játszani, hogy az éneklő színészek mikrofon nélkül (!) érvényesülhessenek. Érvényesültek is a legtöbben, főleg azok, akiket énekhanggal is megáldott a jósors, akiket pedig nem, ott a zenekar ügyesen kisegített. így lett az összmunka végeredménye, hogy kellemes, ízléses előadáson szórakozhattunk. Ez is valami. Sass Ervin KÉPERNYŐ Sarkadi Viadal-a A televízió mintha magára talált volna a műsorszerkesztés szempontjából négynaposra bővült ünnepek alatt. Még rossz indulatból sem lehet azt állítani, hogy nem volt elég változatos, sokrétű, a legellentétesebb közönségigények kielégítésére is alkalmas a hétvége reggel kezdődő és késő éjjel záruló műsorcsokra. S mindez két csatornán, tehát a választékot megduplázva, még jobban bővítve; a párhuzamossággal jól operálva. A filmtörténeti értékek, szórakoztató filmek, revük, riportok, ünnepi műsorok, dokumentumfilmek, zenei összeállítások és az érdekesen induló új magyar rajzfilmsorozat töménytelenségé- ből az ünnep előestéjén, csütörtökön sugárzott tévéjáték az, amely talán a leginkább említésre érdemes. Sarkadi Imre Párbaj című drámatöredékéből és filmjeleneteiből Dévényi Róbert írt egy meglehetősen homogén, világos és áttekinthető forgatókönyvet, amely kitűnő alapot nyújtott Szőnyi G. Sándor rendezőnek. A soknevű stáb így készítette el a Viadal című alkotást. A film története egyre több tévénézőnek történelem: az ötvenes évek eseményeinek, lázas és forrongó napjainak, a „fényes szelek” időszakának éveiben született, és volt kisgyermek az a mai nemzedék, amely ma az akkor „politikát csi- nálóktól”, társadalmunk alapjainak lerakóitól veszi át azt a bizonyos stafétabotot. Talán ez a legfontosabb, amiért érdekes, és elsősorban a fiatalok érdeklődésére számot tartó az erről a korszakról készült minden forradalmi és művészeti feldolgozás, minden dokumentum. S főképpen akkor, ha egy olyan avatott tanútól, mint Sarkadi Imrétől halljuk, tanuljuk. Tisztán, őszintén elmondva, az. apró és zavaró érdekeltérítésektől mentesen. Mert ebben az indulatokat és érdekkapcsolatokat bemutató, de mégis arra a korra talán jellemző hangulatú és indíttatású té- véfilmben egy igaz és valósághű történelmi tanítás lapul, amelynek ismerete nélkül napjaink építő és alkotó munkája nem képzelhető el. A „közvetítő kapocs”, azaz a rendező és a színészek munkája, a szerepmegformálás is a műhöz méltó volt. A szomszédos Szeged színházának vezetőművésze Kovács János, valamint az utóbbi időben ismét gyakrabban megjelenő nagyszerű színész, Szirtes Adám nevét kell említenünk, mint a megformált alakok jellemét legjobban átélő szereplőkét. És külön Ráday Mihály operatőrét, aki a díszletfaluban is drámai hatású képeket tudott komponálni. (Nemesi) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Ketyeg-e még a biológiai pokolgép? (ism.) 8.57: Nótacsokor. 9.44: Májusi muzsika. 10.05: MR 10—14. 10.35: Paul Crassley zongorázik. 11.39: A Balogh család, (ism.) 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza: Paganini. 14.10: Népi fúvószene Szlovákiában. 14.30: Unikum együttes feldolgozása: Román táncszvit. 14.40: Élő világirodalom. 15.10: Kadosa Pál: V. szimfónia. 15.28: Nyitnikék. (ism.) 16.05: Utas és holdvilág, (ism.) 16.52: Behár György: Este a parkban. 17.07: Mércék és bérek. 17.32: Cherbourgi esernyők. 17.45: A Szabó család. 19.15: Népdalest. 20.03: Erről beszélni kell! 20.33: Operaáriák. 21.00: Tudomány és gyakorlat. 21.30: Bemutatjuk új felvételeinket. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Holnap közvetítjük . .. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Kecskés Sándor klarinéto- zik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik. 8.20: Vonzások és változások. 8.33: Társalgó, (ism.) 10.00— 12.25: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.29: Éneklő ifjúság. 14.00— 18.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Magyar operaénekesek — öperettszerepekben. 19.23: A közigazgatás kapcsolata a gazdasággal és a politikával. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Tizenkét szék. (ism.) 20.58: Slágermúzeum. 21.40: Kerekes Tóth Erzsébet népdalfelvételeiből. (ism.) 22.00: Zeneközeiben a hallgató. III. MŰSOR 9.00—9.30: Iskolarádió. 9.30: A Nyíregyházi vegyeskar énekel. 9.49: Massenet: Werther. 12.00: Szimfonikus zene. 14.00: Költészet és valóság. 14.30: Beethoven: D-dur trió. 15.00— 15.30: Iskolarádió. 15.30: Bohémélet. 16.35: Mi a véleményed? ' 16.55: Chopin-művek. 18.00: Az Esztergomi Labor Műszeripari Művek Balassi Bálint énekkarának hangversenye. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Hamari Júlia zenekari hangversenye. Közben: Kb. 20.15: Városnak maradni a panel-rengetegben. Kb. 20.35: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.10: Hangszerszólók. 21.30: Modern írók portréi. 21.50: Operaáriák. 22.16: Mester Ágnes énekel, Elek Tihamér és Gáblik Zoltán fuvolázik, Kuszing János klarinétozik. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Egy előadó két dal. 17.10: Üttörőhíradó. (Kamaszszerelem — Én már diszkóba járok! — Tavaszi" tinédzserdivat.) 17.25: A szolnoki Beloiannisz úti iskola kórusa énekel. 17.30: Üzemi lapszemle. 17.35: Ismert melódiák zenekari feldolgozásai. Közben: Kacsalábon forgó paloták. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Sylvie Vartan énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt), (f.-f.) 8.40 Környezetismeret (ált. isk. 2. oszt.) 9.05: Fizika (ált. isk. 8. oszt.). 9.50: Tízen Túliak Társasága (ism.). (f.-f.) 8.40: Környezetismeret, (ált. isk. 3. oszt.) (f.-f.) 10.50: Stop! 14.05: Stop! (ism.). 14.15: Környezetismeret (ált. isk. 2. oszt.) (ism.). 14.30: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) (ism.) (f.-f.). 14.55: Fizika (ism.) (f.-f.). 15.20: Napköziseknek — szakköröknek (f.-f.). 15.30: Ünnepek, évfordulók, megemlékezések. (f.-f.) 16.00: Mindenki iskolája. Fizika, (f.-f.) 16.30: Matematika, (f.-f.) 17.10: Hírek, (f.-f.) 17.15: Sakk-matt. (f.-f.) >17.35: Kertünk-udvarunk. (f.-f.) 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Még egyszer. 18.30: Dél-Alföldi Krónika, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19 30: Tv-híradó. .20.00: Játék három percben. 20.05: Nád és mocsár. 21.00: Stúdió ’81. 22.00: Bűn. 23.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Iskolakerülgető. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Reklám, (f.-f.) 21.50: Balthazár professzor, (ism.) 22.00: Dómján Edit-sorozat. Jókai Anna: A labda, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15-: Fiatalok klubja. 18.00: Üttörőhíradó. 18.20: Az ifjú Marx. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.25: Pathetikus szimfónia. Tévéfilm. 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 14.10: Iskolai műsor, (ism.) 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: A törpéknek fogalmuk sincs. Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A Duna menti országok fesztiválja. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 21.00: Marseillaise. Francia játékfilm. II. MŰSOR 18.00: Közeledés. Művelődési adás. 18.45: A JKSZ története. 19.15: Kis koncert. 19.27: Ma este. 20.00: Válogatás az iskolatelevízió műsorából. 20.30: Mi, művészek. 21.25: Huszonnégy óra. 21.35: Hőstettek ideje. Dokumentumműsor. 22.05: Tampere. Ökölvívó EB. SZÍNHÁZ 1981. május 5-én, kedden délután 15 órakor Békéscsabán: JÄNOSIK igazságot tesz Guliver-bérlet. 1981. május 5-én, kedden este 19 órakor Békéscsabán: VÉRNASZ Madách-bérlet. MOZI Békési Bástya: minden előadáson: Vágta. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A bestia, 4 órakor: 2X2 néha 5, 6 és 8 órakor: A bestia. Békéscsabai Terv: S. O. S. Concorde. Gyulai Erkel: Fehér telefonok. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Mágnás Miska, 5 órakor: Harmadik típusú találkozások I., II. rész. Orosházi Béke: Kaszkadőrök. Orosházi Partizán: Ripacsok. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Köszönöm, megvagyunk! 22 órakor: Méreggel.
