Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

1981. május 31., vasárnap IgHüDfcM Fél évszázada beszél magyarul a film Mostanában annyiféle év­forduló. esemény sűrűsödik hétköznapjainkba, hogy szinte nem is csoda, hogy a magyar hangosfilm megszü­letésének 50. évfordulójáról majdnem megfeledkeztünk. Éppen fél évszázada, hogy a Hunniában forgatni kezdték az első. egész estét betöltő magyar produkciót. amely immár nemcsak a rendező, a színészek. a producer, nemzetisége, de elsősorban hangja miatt is magyar. Az előrelépés óriási. még ha szükségszerűen eddig biztos külhoni piacok elvesztésével is járt együtt. Erre a nem­zeti kultúránk hírnevét, lé­tét sok mindenben befolyá­soló történelmi dátumra — a Magyar Híradó és Doku­mentumfilm Stúdió jóvoltá­ból azonban szerencsére nemcsak kommentátorok, megemlékezések figyelmez­tetnek. hanem Borsodi Er­vin új. csaknem egyórás al­kotása is. amely lakonikus egyszerűséggel csak 50 éves a hangosfilm címmel került — az ünneplés legstíluso­sabb módjaként májusban — a mozik műsorára. Szerencsére még sokán él­nek az első magyarul meg­szólaló filmek készítői közül — elsősorban a kitűnő, nagynevű hangmérnök. Lobi' Ferenc, aki aktívan részt- vett a produkcióban, s őka­Borsodi Ervin, az 50 éves a hangosfilm rendezője lauzolja végig a nézőt, . az első ma már megmosolyog­tató kísérletektől — a leg­modernebb. legrafináltabb technikát is felhasználó al­kotások megjelenéséig. Mert való igaz, a némafilm 30 évének sok nélkülözhetetlen­nek vélt fogása illant el a zene. a szó rögzítésével, új sztárok jelentkeztek — s az új sztároknak új rajongói. Nálunk minden, szinte min­den a Bónyi Adorján regé­nye nyomán született bűn­ügyi komédiával, A kék bál­vánnyal kezdődött, s a pub­I.ohr tcrcnc, a „magyar haíig” nagymestere, a film közre­működője, tanácsadója likum ebben fedezte fel — hogy évtizedekre szinte ki­zárólag neki hódoljon — Já­vor Pált. (Persze, mint min­denütt, volt néhány rövi- debb-hosszabb filmszkeccs. összeállítás nálunk is, műit a Nevető Budapest, a Csak egy kislány van a világon, vagy a Budapesti hangos filmkabaré — de ezek alig többek fi'lmszalagra vett színházi . produkciónál .•..) . ' .Borsodi .Ervin; természete­sen idéz az első. a. legelső, 1931.'.'áprjlis 14-i híradóból ..js. ami bizony nemcsak ha­zai/ szerizáéió"; volt, .'. hiszen Anglia; Franciaország és Némtország után Európában . nálunk! készült az első ^han­gos,'beszarttól», ' benne á nagy1. . komikus, Harold Lloyd • pesti 'kirándulásával;. Gömbös Gyű-' Iá. .beszédével, . a ' j magyar öqeánrepüiők tragédiájával,.' • A ' továbbiakban. .'Nemes-; kürty István számol be ■ az. ■ első magyar .filmek • fogadta­tásáról. ‘ s mellette' ott az ak/ kor pályája kezdetén .álló fiatalember, >a megszámlál- . hatatlan filmzene komponis­tája, Fényes Szabolcs és persze sok sláger, is. Akko­riban szinte mindenki éne­kelt a , hazai alkotásokban: Gőzön Gyula. Makláry Zol­tán. Erdélyi Miéi, Agai Irén. Törzs Jenő. Perczel Zita, Bársony Rózsi, no meg per­sze Jávor és Karády ... És a filmcímek: a Hyppolittól — a Meseautóig, az Ida re­gényétől — a Halálos ta­vaszig. Felvillan Bajor Gizi arca is egy másodpercre egy soha el nem készült film próbafelvételéről, s a ké­sőbbi korszak nagy színész- egyéniségei is ránk köszön­nek az Emberek a havason, a Valahol Európában, A ta­nítónő. a Talpalatnyi föld kockáiról. Borsodiék mintegy tíz­ezernyi méter filmet néztek végig, hogy a maguk negy­ven percében elmondják a leglényegesebbet erről a korszakról. Kétévi munka gyümölcseként vallanak, hogy a sokak által csak szemfényvesztésnek vélt fur­csaság hogyan szerzett nem­csak közönséget, de tekin­télyt is magának a társmű­vészetek koszorújában. Ez­ért is több az „ötvenéves a hangosfilm" a mostanában divatos nosztalgiahullám ter­mékénél. s azért is, mert nemcsak a múltba téved, hanem a jelen produkcióinát fürkészi azt az utat is, amer­re a hangosfilm, magyar film is halad. Higgyünk ne­ki. JVemlaha György Autó — motor Tavaszi karosszériagondozás Az autók festett felületei sok­féle rongálódásnak vannak kité­ve. Ha elhanyagoljuk a bevonat ápolását, a kocsit idő előtt újra kell festeni, fényezni. A festett felületek rendszeres és szakszerű ápolásával jelentősen késleltet­hetjük az elöregedési folyamatot. A tavasszal amúgy is nagyon aktuális alapos felső mosást jobb sajátkezűleg elvégezni, mert eközben alkalom nyílik a lakko­zott és krómozott felületek át­vizsgálására is. Nagyon fontos, hogy a mosást csakis speciális autósamponnal végezzük. Ezek kicsit zsírosak, és így visszaad­ják a lakk rugalmasságához nél­külözhetetlenül szükséges „táp­anyagokat”. Az erősen savas vagy lúgos kémhatású mosósze­rek (például az Ultra) viszont megtámadhatják a lakkozást, és a lakkozásból kilúgozhatják a pigmenteket. A langyos vagy meleg víz segíti a szennyeződé­sek eltávolítását, a forró víz azonban semmiképpen nem ajánlható a karosszéria mosásá­hoz. A tisztára mosott kocsit vattával és puha ronggyal (fla­nellal) polírozzuk, amihez vala­milyen autófényező pasztát, kré­met vagy emulziót is használha­tunk. E készítmények eltávolít­ják a 'lakkfelület elkrétásodott rétegét, kitöltik a repedéseket, s a felületet hosszabb időre vízta­szítóvá teszik. Kerüljük a forgó- korongos polírozógép használa­tát, mert igen nagy fordulatszá­mon dolgozik, és szakszerűtlen kezelés esetén felmelegítheti, sőt, le is koptathatja a lakkot. A mosás és a felületkikészítés közé kell beiktatni a karosszé­rián felfedezett kisebb-nagyobb sérülések kijavítását. Ha a lak­kozáson világosabb foltokat lá­tunk, az a kezdődő rozsdásodás jele. Ilyeneket felfedezve sürgős beavatkozásra van szükség, kü­lönben a lemez a lakkréteg alatt tönkremegy, és már csak sokkal költségesebb javítás segít. Nem elég csupán befesteni a felhólya- gosodott, lepattogzott helyeket, ugyanis a rozsdafolt eltávolítása néikül a festék alatt a korrózió tovább dolgozik. Sokan csiszoló- vászonnal távolítják el a rozs­dát, de ezzel legtöbbször sokkal nagyobb, még ép felületet kar­colnak össze, mint kellene. A he­lyes eljárás, hogy a kis rozsda­foltot késéllel vagy más hasonló szerszámmal óvatosan, a lemez még ép „húsát” meg nem sért­ve lekaparjuk, majd pedig víz­álló csiszolóvászonnal a hibahe­lyet és közvetlen környezetét — körkörös mozdulatokkal — simá­ra összecsiszoljuk. A művelethez ne durva, hanem egészen finom csiszolóvásznat használjunk, és csak nedves felülettel dolgoz­zunk. A lecsiszolt, sima és tisz­ta — benzinnel zsírtalanított — fémes felületre kevés, de egyen­letesen eldolgozott festékmennvi- séget vigyünk fel. Szóródobozos festék használatánál papírral takarjuk be azokat a környező helyeket, ahová nem akarunk festéket juttatni. Az éles, mély karcolásokat nem érdemes házi­lag javítani, mert az rendszerint nem sikerül. Az új gépkocsihoz kapott javítófestéket tartsuk fenn az ilyen kisebb hibakiiga­zításokhoz, ne adjuk oda a na­gyobb karosszériajavításoknál végzendő dukkózáshoz. A kró­mozott részeken felfedezett rozs­dakezdeményeket az erre a cél­ra kapható paszták valamelyi­kével lehet eltávolítani. B. I. Egészség — higiénia Tudomány — technika A bőr gondozása Európa legnagyobb repülőtere Párizsban Nem ritka az olyan nő. akinek az arcbőre laza, puha tapintású, „hervadt" benyo­mást kelt. E kozmetikai hi­bának rendszerint az az oka. hogy a bőr az ideális meny- nyiségnél kevesebb vizet tar­talmaz. A vízszegény bőr különösen gondos és rend­szeres ápolást igényel, mert ennek hiányában idő előtt ráncosodik, öregedik. Amikor a bőr nedvtartal­máról beszélünk, akkor nem a víz hatására duzzadni ké­pes bőrfelszínre gondolunk, hanem a bőr mélyebb réte­geinek víztartalmára. Az. hogy bőrünk belső nedvtar­talma milyen. részben örök­lött tulajdonság, de befolyó-' solhatja egészségi állapotunk, táplálkozásunk, életmódunk. •Éppen ezért bőrünk nedv- tartalmának fokozása csak úgy érhető el,: ha a külső kezelést... összekötjük megfe- • lélő'étrenddel; helyes • élet­■ móddal. . - ... , Beszéljünk először a kül- ' sp kezelési ' lehetőségekről. Bár á' bőrü.'nk hiányos belső ' .nedvtaitálmát borogatással-. ■ nem . lehet botolni, de mégse vessük el' tél'jesen ezt 'a le- . hetőséget. mert néhány őrá-­• ra, égyregy ünnepi alkalom-, ra .bizonyos mértékig kisi- . mítja á bőrt; Ugyanilyen célt' - szolgál a bőr három-négy- perces kamillás gőzölése. En-. né] az eljárásnál több a le- ' hetőség arra, hogy a légne- müvé alakult víz parányi ré­szecskéi átjussanak a bőr „szigetelő" rétegén. A víz bejuttatását a bőr­be legegyszerűbben hidratáló krémekkel oldhatjuk meg. Legjobbak azok a krémek, amelyekben a víz jól felszí­vódó zsírrészecskék közé be­ágyazva helyezkedik el. Leg­helyesebb. ha kozmetikushoz fordulunk, hogy arcbőrünk állapotának megfelelő krém­mel lásson el bennünket. Há­ziszerként a vízszegény bőr­ápolására és tisztítására a te­jet ajánljuk, de lel óra'múl" va kamillateával öblítsük le az arcról. A vízszegény bőr lehet zsí­ros vagy száraz. A vízsze­gény, zsíros bőr színe szür- Késen sápadt, laza tapintású, ujjainkkal könnyen redökbe foghatjuk. A vízszegény, zsí­ros bőrre ajánlatos heten­ként egyszer tápláló pako­lást alkalmazni (élesztőt ke­verjünk össze joghurttal vagy uborkalevet tojássárgá­jával vagy tiszta savót to­jássárgájával). Még nagyobb gondot okoz a vízszegény, száraz bőr ápo­lása. Az ilyen típusú bőr ne­hezen viseli el azJdőjárás vi­szontagságait, nem tűri a szappant, igen gyakran a vi­zet sem. Árt minden sze­szes készítmény, a kozmeti­kai szerek többségétől gyul­ladt, pörsenéses lesz. Az ösz- szes bőrtípusok között a leg­kényesebb. A vízszegény, szá­raz bőr tisztítására esténként használjunk kamillatea és étolaj vagy olívaolaj keveré­ket. Éjszakai bőrápolásra használjunk túlzsíros arckré­met, nappalra hidratáló kré­met. A vízszegény, száraz bő- rűeknek csak nagyon óvato­san, rövid ideig szabad na­pozni, mert az ibolyántúli súgarak csökkentik a bőr víz- megkötő-képességét. A vízszegény börűeknek mindennap ajánlatos elfo­gyasztani fél liter tejet, egy tojást, két pohár gyümölcs­levet vagy paradicsomlevet. Naponta nyolc óra alvás szükséges, mert pihenés alatt regenerálódik a szervezet, bőrünk anyagcseréje, vízház­tartása sem független ideg- rendszerünk állapotától. A szervezet felfrissíti, lökés­szerűen áthangolja néhány hetes hústalan szépségdiéta. Fási Katalin Képünkön: a légikikötő légtérellenőrző radarját látjuk . (KS) A Párizs melletti roissy-i Charles de Gaulle repülői­től; Európa legnagyobb és a Világ talán legmodernebb! ilyen létesítményé. A repür lőtér 16 évi előtanulmáhy és tervezés, majd sokévi' építés után ,1974 ■ márciusában nyi­totta meg kapuit, összésen 23 ’ millió munkaóra .fekszik benne, és' 1650 millió frank érték. , A . repülőtér -a-, Notré Dame székesegyháztól 27 ki-r' lométerre . fekszik, mintegy. 3116 ha területen. Méreteire nézve' hatszor akkora, mint a Le Bourget-i és kétszer akkora, mint az orly-i repü­lőtér. • A Charles de Gaulle repü­lőtér tervezésénél figyelem­be vették a Los Angeles-i, a bostoni és a houstoni re­pülőterek felépítését. A re­pülőtér fogadó centrumá­ban 200 m átmérőjű és 50 m magas kör alakú épület van. körülötte csillag alak­ban vannak elhelyezve a kisebb épületek. A légikikö­tő kiépítése még mindig fo­lyik. 1985-ben a roissy-i lé­gikikötő, naponta 1000 gépet fogadhat és . • I2Ö 000 légi­utast tud majd kiszolgálni. A Repülőtér •,'ellenőrzőtornya 80 m magas... Összesed 49 Önjá­ró. hídja biztosítja az utasok .ki- és beszállását a. gépekbe. A Charles , de Gaulle légi­kikötő, á nemzetközi légifor- • galmat; bonyolítja le. A ha­talmas légikikötő kiépítésé­ben 460 .vállalat dolgozói vettek részt, és i;2 millió tonna súlyú .vasbetont dol­goztak be az épületekbe és a leszállópályákba. 1982-ben nyitja meg ka­puit a Roissy II. repülőtér, amelyre a belföldi légifor­galom kiszolgálása hárul. A francia nemzeti vasúti társaság, az SNCF, a párizsi Gare du Nord és Roissy kö­zött külön szerelvényt járat, amely 19 perc alatt teszi meg az utat. Gyerekeknek A találós kérdés (Orosz népmese) A nagy út mellett egy muzsik vetett kis földecs- kéjén. Épp arra lovagolt a cár, megállt a paraszt előtt, és így szólt: — Adj’ isten, bátyám! — Fogadj isten, jó em­ber! (Nem tudta, hogy a cárral beszél.) — Mennyi hasznod lesz ebből a vetésből? — kérdez­te a cár. — Vagy nyolcvan rubel, ha jó a termés. — Aztán mit csinálsz ez­zel a pénzzel? — Húsz rubel az adó, hússzal adósságot törlesztek, húszat kölcsönbe adok, hú­szat meg kidobok az abla­kon. — Gondold meg, mit be­szélsz, jó ember! Miféle adósságot törlesztesz, kinek adsz te kölcsön, és miért dobod ki a pénzt az abla­kon? — Eltartom az apámat, tehát adósságot törlesztek; etetem a fiam — kölcsönt adok; leányt nevelek — ki­dobom a pénzt az ablakon. — Igazat beszélsz — mondta az uralkodó. Oda­nyújtott neki egy marék ezüstpénzt, elárulta, hogy ő a cár, és megígértette vele, hogy ha ö nincs jelen, sen­kinek sem beszél e három dologról. — Bárki kérdezzen is, minderről egy szót sem! Visszatérve a fővárosba, a cár összehívta a bojárokat, és generálisokat. — Fejtsétek meg nekem ezt a három találós kérdést! — mondta. — Az úton egy muzsikot láttam, amint ép­pen egy kicsiny tisztáson ve­tett. Megkérdeztem tőle, mennyi haszna lesz dbböl, és min' csinál majd a pénzzel, mire így felelt: „Ha le tu­dom aratni a termést, nyolc­van rubelem lesz. Ebből húsz rubel az adó, hússzal adósságot törlesztek, húszat kölcsönbe adok, húszat meg kidobok az ablakon." Azt. aki közületek megfejti ezt a rejtvényt, nagy vagyonnal és méltósággal jutalmazom. Törték ám a fejüket a bojárok, generálisok, de hiá­ba. Az egyik bojár azonban gondolt egyet, és elindult ahhoz a muzsikhoz, akivel a cár beszélt. Eléje szórt egy rakás ezüstpénzt, majd így kérte őt: — Fejtsd meg nekem a cár találós kérdéseit! A paraszt igencsak áhíto­zott arra a pénzre, elmon­dott hát a bojárnak min­dent. A bojár meg visszain­dult a cárhoz, és tüstént megfejtette neki a rejtvényt. Látja a cár, hogy a mu­zsik nem tartotta meg az ígéretét, ezért megparancsol­ta, hogy vezessék elé. Mi­kor megjelent a muzsik a cár színe előtt, azonnal be­ismerte, hogy a megfejtést ö mondta el a bojárnak. — Nos hát testvér, magad­ra vess! Ekkora bűnért ha­lál jár! — Alázatos szolgája, de nem vagyok én bűnös egy csöppet sem, mivel a cár Öméltósága jelenlétében be­széltem a bojárnak. — Ek­kor a paraszt előhúzott a zsebéből egy ezüstrubelest, melyen a cár arcképe volt, és odamutatta az uralkodó­nak. — Igazat beszélsz — mond­ta a cár —, ez valóban én vagyok. — Gazdagon meg­jutalmazta a muzsikot, ' és hazabocsátotta. Grabócz Gábor fordítása !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom