Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
1981. május 31„ vasárnap Thaiföld — puccs után Marad a bizonytalanság Jó másfél hónap telt el az „áprilisi tréfának” elkeresztelt thaiföldi puccskísérlet óta, de az ország — helyi megfigyelők egybehangzó jelentése szerint — továbbra is a teljes bizonytalanság állapotában él. Ez kihat a szűkebben vett környezetre, In- dokínára, s azon keresztül egész Délkelet-Ázsiára, hiszen Thaiföld helyzete és szerepe meghatározó jelentőségű a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) és az indokínai szocialista országok elhúzódó ellentétei, konfliktusa miatt. Az április eleji kérészéletű puccskísérlet különös fejezete a politikacsináló hadseregen belüli hatalmi torzsalkodásnak. Ez volt mellesleg az ország újkori politikai történelmében az első eset, amikor a kormányon levő főtiszti csoportnak sikerült levernie a lázadást. Űj eleme volt a puccsnak az is, hogy az uralkodó, szakítva az alkotmányos monarchia hagyományaival, személyesen beavatkozott az események menetébe, Prem Tinszula- nond miniszterelnök oldalán. Az, hogy a kormányfőnek mégsem sikerült stabilizálnia a helyzetet, a királyság mélyülő gazdasági és szociális válságára, s részben a mindenható hadseregen belüli nyugtalanságra vezethető vissza. A jelek szerint vége a hosszú, gyors ütemű gazdasági fejlődés éveinek. A nyersanyagtartalékok, a kedvező természeti adottságok sem tudták ellensúlyozni a fejlődés egyenetlenségeit, ellentmondásait, s a külkereskedelmi cserearányok folyamatos romlását. A bangkoki gazdaságvezetés évek óta el- hanyagoljg a vidék társadalmi-gazdasági fejlesztését, az infrastruktúra bővítését. Az ország északi részén például, ahol a 45 milliós lakosság egynegyede él, az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem — legalábbis a Világbank szerint — nem éri el a 150 dollárt sem. Súlyos szociális feszültség forrása a növekvő munka- nélküliség. A puccs előtt a foglalkoztatottsági probléma különösen kiéleződött, mivel elfogadtak egy, a sztrájkokat és a munkáselbocsátásokat egyaránt tiltó törvényt, amelynek a' vállalkozók persze csak az első felét tartották be. A gondokat az energiaprobléma mélyíti válsággá. Az egymást követő bangkoki kormányok nem engedték, és mindmáig nem engedik teljes egészében begyűrűzni az olajár-emelkedést. Ha ezt inflációellenes, szociálpolitikai meggondolások motiválnák, azt mond- hatnók: üdvözlendő dolog. Ám a valóság az, hogy így az importált olajmennyiség tekintélyes részét elherdálják a rosszul gazdálkodó vállalatok, s az állam egy érdekeivel ellentétes folyamatot ösztönöz. A fentiek miatt viszont felgyorsult Thaiföld külső eladósodása. A belpolitikai, pénzügyi bizonytalanság, a mélyülő szociális ellentétek taszítják a nemzetközi magántőkét, noha Thaiföld egész gazdaságfejlesztési koncepciója a multinacionális vállalatok becsalogatására épül. A kormányfő nemrég átalakította a kabinetet, üzletembereket és technokratákat vont be a legfelső irányításba. Viszont a kormányt támogató, legfontosabb polgári párt, a Kukrit Pramodzs vezette Szociális Cselekvés Pártjának képviselőit kizárták a végrehajtó hatalomból, ami tovább fokozhatja a belső bizonytalanságot. Logikusnak látszana, hogy ilyen súlyos ellenmondásokkal bajlódó vezetés igyekezzen nyugodt külső feltételeket teremteni a gazdasági egyensúly megteremtése érdekében. Bangkok azonban furcsa módon, inkább élezi a regionális robbanással fenyegető ellentétét Kambodzsával és Vietnammal. Pedig rövidlátó az a meggondolás, hogy a határfeszültség elterelheti. a 45 milliós ország figyelmét az égető belső gondokról. Nyilvánvaló, hogy a regionális biztonság Thaiföldnek legalább annyira fontos, mint indokínai szomszédainak. Győri Sándor fl Népi Kamara nemzetközi kapcsolatai Évente több ország parlamenti küldöttsége keresi fel a _ Német Demokratikus Köztársaságot. A szocialista államok delegációin kívül a belga, a finn, a brit, a norvég, az osztrák, a portugál és a svéd; Afrikából az algériai, a tanzániai; az amerikai földrészről a mexikói; Ázsiából az indonéz, a japán és a malajziai küldöttség, hogy megismerkedjenek az NDK lakóival, szokásaival, társadalmi vívmányaival. Ugyanakkor jól szolgálták a kölcsönös megértés ügyét a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának külföldi látogatásai is. Az első német munkás-paraszt állam alkotmánya ugyanis az állam külpolitikai alapelveként a béke, a demokrácia, és a népek barátsága ápolását ismeri el. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának 500 képviselője van. A dolgozókkal való közvetlen kapcsolatuk magától értetődő, hiszen a képviselőknek több mint a fele munkás, 10 százalékuk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjait képviseli, s a többiek is a népgazdaság különböző területén végeznek hasznos tevékenységet. Együtt vitatják meg a széles dolgozó tömegekkel az új jogszabályok, törvények javaslatait is. Jói valósítják meg a német irodalom. nagy klasszikusának, költőóriásának szavait: „Az a helyes, ha egy pillantást vetünk a könyvbe és kettőt az életbe!” Az NDK Népi Kamarája is aláírója annak a felhívásnak, amelyet a Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti küldöttségei 1980. évi minszki tanácskozásukról küldtek a világ parlamentjeihez, és amelyben sürgetően szólították fel azokat, hogy hassanak oda, hogy a nyolcvanas években az emberiség teremtő erőit, lehetőségeit ne a fegyverek gyártására pazarolják, hanem szükségleteinek mind jobb kielégítésére fordítsák! A magyar kultúrközpont épülete Helsinkiben (Fotó — FINN — MTI — KS) Rövid sétaútnyira Helsinki központjától, a Paasivuori utcában modern épület ötlik a finn fővárossal ismerkedő idegen szemébe. A kapunál réztábla: Magyar Kulturális és Tudományos Központ. Űj az épület és új az intézmény: tavaly november végén nyílt meg. Gáti Tamás igazgató a nyitás utáni napokról mesél. A vendéglátó örömével magyarázza, mit tudnak kínálni a látogatóknak. A háromezer kötetes könyvtár polcain sűrű rendben sorakoznak a történelmünket, kultúránk múltbéli és mai alkotásait, tudományos eredményeinket, mindennapi életünket, hazánk idegenforgalmi nevezetességeit, tájegységeink népművészetét bemutató magyar és más nyelvű kötetek, folyóiratok, újságok. Egy másik helyiségben a muzsika kedvelői tallózhatnak több mint ezer lemez között, a komoly zenétől a népdalokon át a beatig. A nyelvi laborban audiovizuális eszközökkel egyszerre hatan tanulhatnak magyarul. Hamarosan saját filmgyűjteménye is lesz az intézetnek. Nem hiányzik a kényelmes társalgó, tanácskozószoba, koncert-, illetve előadóterem sem, sőt még kis konyha is van, ahol adandó alkalommal magyaros falatokat sütnek, főznek. Az otthonos légkört árasztó pasztell színek, a falakat és a polcokat díszítő magyar képzőművészeti alkotások kellemes harmóniát teremtenek. A helsinki magyar központról igazán elmondható, hogy régi hagyományra, széles szellemi bázisra építheti munkáját — gondoljunk csak a két ország példamutatóan fejlődő kulturális és gazdasági kapcsolataira. A turisztikai érdeklődés felfelé ível: évente 20—30 ezer finn keresi fel Magyarországot. „Frontáttörés” tehát -aligha vár az intézetre, dolga inkább az eddigi ismeretterjesztés, felvilágosítás gazdagítása. Ezt szolgálják a rendezvények. Gáti Tamás nemzetiszínű szalagos kartonborítót mutat. Ebbe fűzve terjesztik a havi műsort. Idén még öt koncertet szerveznek magyar művészekkel, főképpen a Bartók-év jegyében. Nem maradnak ki a programból a folklórműsoA pártkongresszus napjaiban Mongóliái pillanatképek A mongolok külföldi vendégeiknek gyakorta hangsúlyozzák. hogy jelenüket csak az érti meg valamelyest is, aki legalább néhány évtizedes múltját ismeri ennek az alig kétmilliós ázsiai népnek. Ha azt halljuk például, hogy az ulánbátori kenyérgyár ma húszfajta péksüteményt készít és naponta száz tonna árut szállít a főváros üzleteibe. vendéglőibe — természetes, köznapi megállapításnak hangzik. Az is. Ám mennyire más a csengése e ténynek, amikor utánagondolunk: Mongóliában, még hatvan szinte kellemes gondnak tűnik. Az állattenyésztés érthetően manapság is a mezőgazdaság vezető ágazata, nyolctizedét adja az össztermelésnek. A csak fokozatosan átalakítható természeti körülmények, így a föld minősége, vagy a rendkívül szélsőséges éghajlat sok vidéken ma sem teszik még lehetővé a föld másfajta hasznosítását. A szűzföldek feltörése azonban nagy erővel folyik, mindinkább tért hódít a mflA főváros egyik új lakónegyede esztendővel ezelőtt, a népi forradalom idején is úgyszólván ismeretien vol^ a növénytermesztés. A kolostoraik homályából soha ki nem lépő lámák — a papok — főbenjáró bűnként tiltották a föld feltörését. Nem termett tehát gabona, így nem volt kenyér sem. Sok mindent pótolt persze a hús, hiszen kevés olyan országa van földünknek, ahol régebbiek lennének az állat- tenyésztés hagyományai, mint Mongóliában. Az egyoldalú táplálkozás következményei — a népbetegségek, csecsemőhalandóság, alacsony életkor — azonban még nyomasztóbbá tették a feudális elmaradottságot. A hús ma is az egyik fő táplálék — évente fejenként száz kilót fogyasztanak —, de nem a kizárólagos. Amikor. Cseren- dolgor asszony, az ulánbátori kenyérgyár egyik brigádvezetője arról beszél, hogy nagyon ügyelniük kell munkájukra, mert a vásárlók könnyen szóvá teszik, ha kicsit is égett a péksütemény — nos, a múlthoz mérve ez rok. Ifjúsági, művészeti, gazdasági, külpolitikai kérdé' sekről terveznek előadásokat, s bizonyára érdeklődést keltenek a grafikai, fotóművészeti kiállítások, akárcsak az irodalmi műsorok, például a Déry-est. A propagálásban számítanak' a rendkívül népszerű Finn—Magyar Társaságra. amelynek központja ugyanebben az épületben van. Egyes kiállításokat a fővároson kívül is bemutat" nak majd. Támaszkodni szeretnének a magyar városokkal testvérvárosi kapcsolatot ápoló tizenöt finn városra. Tervezik, hogy felveszik a kapcsolatot a helsinki iskolákkal. Termeiket fölajánlják oktatási célokra, például arra, hogy egy-egy magyar tárgyú zeneórát, földrajzórát az intézet falai között tartsanak meg a tanárok. A Kodály-társaság máris jelentkezett. A Helsinkibe látogató magyar turistának sem haszontalan betérnie az intézetbe, sok Finnországra va- natkozó hasznos tanácsot kaphat. És azt sem érdektelen látnia, miként munkálkodnak kultúránk északi követei a két rokon nép közötti ősi szálak szorosabbra fűzésén. Laczik Zoltán trágyázás, a gépesítés, az öntözés. Igaz, a gabona hektáronkénti termésátlaga alig haladja meg az egy tonnát. De önellátó az ország, s az idén 565 ezer tonna betakarítását tervezik. Az öntözött földterületet 1981-ben 17 ezer hektárra növelik. A 25 milliós állatállomány legeltetése megköveteli a vándorló életmódot. A fővárostól 110 kilométerre levő Eng Túl nevű szövetkezet egyik pásztora, Zsavartin Drugarszüren például elmondta, hogy évente 10—15- ször is új helyen állítja fel a családi jurtát. Akad munka bőven a temérdek állattal, amiből ötven az övé — háztáji. Jól keres, nemrég motorkerékpárt vett, s a tranzisztoros rádió közelebb hozza a nagyvilágot. A pászto- roK életformája azonban nem csak ilyen vonatkozásban alakul át. A belterjes gaz-' dálkodás térnyerése a vándorló életmódot fokozatosan a múlttá teszi ha nem is rövid éveken belül. Az intenzív gazdálkodás fokozása ma a mezőgazdaság legfontosabb feladata. Nem kevés gondot okoz ugyanis, hogy sok állat elpusztul a rideg körülmények között. Cserendolgor asszony Hatvan éve az ipart a kezdetleges kézművesség jelentette. Ilyen alapokról kellett kifejlődnie a ma már hírnévre szert tett könnyűiparnak. amely az ország ipari termelésének negyedét adja. S míg az energiatermelés, a bányászat két-három évtizede gyerekcipőben járt, ma a legígéretesebb ágazat. Mongólia igen gazdag nyersanyagokban. Felfedezték például Ázsia egyik legjelentősebb réz- és molibdénleletét. E helyütt nőtt ki a földből a 40 ezres Erdenet városa. Szovjet közreműködéssel hatalmas . ércfeldolgozó kombinát épül ott. Teljes átadása után — még ebben az ötéves tervben — 16 millió tonna ércet dolgoz fel. így a világ első tíz ilyen létesítménye között lesz. A szén- vagyon is tekintélyes az országban. az idén 4,5 millió tonnát hoznak felszínre. Elválaszthatatlan a mongol gazdaság fejlesztése a KGST-államok segítségétől. Hazánk is kiveszi ebből a részét. Magyar segítséggel épült fel a szonginói biokombinát, a darhani húsüzem, a fővárosi ruhagyár, és sok más létesítmény, de részt veszünk a vízgazdálkodási munkákban és a geológiai kutatásokban is. Betérve egy mongol élelmiszerüzletbe, a magyar látogatónak sok felvágottféle, húsáru külsőre igen ismerősnek tűnik. Pedig az van rájuk írva: darhani húskombinát. Mongóliában a tények jelképpé válnak. Járt már e föld szülötte a világűrben. Amikor Gurragcsaa visszatért hazájába, az ulánbátori repülőtéren ősi népviseletben várta anyja, apja. Egyenesen a garvan-bulaji sztyeppe jurtájából érkeztek kozmonauta fiuk fogadására. De ez csak egy példa a modern Mongóliát megtestesítő sokból. Az ilyen példák is bizonyítják, hogy elért eredményeire büszke lehet a mongol nép, a kommunisták most tanácskozó kongresszusa. Laczik Zoltán Mongol pásztor (Fotó: KS) HIICYVILH6 KgttüráRlt észató Juwtfe
